FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.210/2012/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla a Csók és Társa Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Csók Csaba ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Kaposvári Törvényszék
- február
- napján kelt 6.K.20.132/2012/
- számú ítélete ellen az alperes
- és
- sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a felperesnek járó perköltség mértékét 30.000 (harmincezer) forintra leszállítja, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A felperes a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete szerinti egyszerű, tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárást indított. A
- szeptember 23-án megküldött ajánlattételi felhívása szerint a
- beszerzési részben beszerezni kívánt egyebek között 1 db plazmapheretizáló haemoperfúziós készüléket (a továbbiakban: készülék). A dokumentációban az ajánlattételi felhívással azonosan előírta, hogy az ajánlathoz (konkrét típus, márka megjelöléssel) csatolni kell a megajánlott termékről készített műszaki leírást, amelyből egyértelműen megállapíthatónak kell lennie valamennyi kívánt műszaki feltétel maradéktalan megfelelőségnek, az eltérés az ajánlat érvénytelenségének megállapítását jelenti (felhívás
- pontja, a dokumentáció II./
- és VIII./
- pontjai). A felperes gyártói (forgalmazói) adatlapot, termékleírást nem kért, a dokumentáció részét képező szerződéstervezetben szerepeltetett műszaki leírás a készülék esetében egyebek mellett azt tartalmazta, hogy az aferezisek extracorporális térfogata 200 ml alatt kell legyen. Az ajánlattételi határidőre a
- részre ajánlatott nyújtott be a …Kft., a … Kft. és a … Kft. közös ajánlattevők (a továbbiakban: közös ajánlattevők), a … Kft. (a továbbiakban: … Kft.). Ez utóbbi két ajánlattevő a … gyártó és a … Kft. kizárólagos forgalmazásában álló COM.TEC. típusú készüléket ajánlotta meg, az ajánlatukba foglalt műszaki leírás rögzíti, hogy az aferezisek extracorporális térfogata 200 ml alatti. Az ajánlatkérő valamennyi ajánlatot érvényesnek találta, a
- rész nyertese a közös ajánlattevő lett. Az előzetes vitarendezési eljárást követően - amelyben a felperes rendelkezésére állt a gyártói nyilatkozat, amely szerint az ajánlatokban szereplő COM.TEC. készülék esetében az aferezises extracorporális térfogat kisebb, mint 200 ml kb. 180 ml - a közbeszerzési eljárás
- részét lezáró döntéssel szemben a … Kft. (a továbbiakban: kérelmező) pontosított jogorvoslati kérelmére eljáró alperes a D.904/27/
- számú határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt.
- §
(3)bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 81. §
(1)bekezdését, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította. Indokolása szerint a két vizsgált ajánlatban szereplő „műszaki leírás” nem tekinthető műszaki adatlapnak, termékleírásnak, így az ajánlatkérő a bírálat során nem rendelkezett a felhívás
- pontjában és a dokumentáció VIII./
- pontjában meghatározott műszaki követelményeket egyértelműen visszaigazoló bizonyítékkal. A jogorvoslati eljárásban ugyanakkor igazolást nyert, hogy létezik olyan műszaki adatlap, termékleírás, amely alapján az ajánlatkérő számára a bírálat során egyértelműen eldönthető lett volna, hogy a megajánlott készülék megfelel-e a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott műszaki feltételeknek. Ezt az ajánlatkérői bírálati kötelezettséget azonban az alperes nem vehette át, így a jogorvoslati eljárásban csatolt ellentmondó bizonyítékok (a COM.TEC. készülék gyártója a … gyártói nyilatkozata, és igazolása, a COM.TEC. két frissített verziójú használati útmutatója) értékelése alapján sem állapíthatta meg a megajánlott készülékek előírásoknak való megfelelőségét, emiatt döntött a Kbt.
- §
(1)bekezdése sérelmének megállapítása mellett. Az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt a felperes terjesztett elő keresetet, az elsődleges kereseti kérelmét az elsőfokú bíróság alaposnak találta, az alperes határozatát megváltoztatta, a jogsértés megállapítását és annak jogkövetkezményét mellőzte, az alperest a felperesnek járó 120.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. A Kbt. 88. §
(1)bekezdése alapján kifejtette, hogy a vizsgált ajánlatok a megfelelőség igazolására „műszaki leírást” tartalmaztak, amelyek a megajánlott termék valamennyi paraméterét maradéktalanul felölelték, így az ajánlattevők a közbeszerzési műszaki leírás követelményeit teljesítő olyan terméket ajánlottak meg, amelyek alapján az ajánlatok vizsgálata elvégezhető volt. Az a tény, hogy az előzetes vitarendezési és jogorvoslati eljárások során a műszaki megfelelőség bizonyítására további dokumentumok csatolására került sor, utólagosan nem tette a felperes eljárását jogszabálysértővé, és nem támasztotta alá azt az alperesi jogszabály értelmezést, hogy az ajánlat műszaki leírásának olyan dokumentumnak kell lennie, amelynek a gyártótól kell származnia, vagy műszaki adatlapnak, termékleírásnak kell lennie. Így az alperes olyan követelmény megsértése miatt marasztalta el a felperest, amelyet a felhívás, a dokumentáció, és a Kbt. sem írt elő. Az elsőfokú bíróság megjegyezte, hogy a kérelmező ilyen jogsértésre nem is hivatkozott, az alperes a Kbt. 344. §
(1)bekezdése szerinti hivatalbóli eljárást ugyanakkor nem folytatott le. A felperesnek járó perköltség mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VI.22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján állapította meg. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Hivatkozott a dokumentáció és az ajánlattételi felhívás releváns rendelkezéseire annak kiemelésével, hogy az ajánlatkérő maga határozta meg a kiírásban, hogy egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy a megajánlott készülék valamennyi műszaki feltételnek maradéktalanul megfelel. Következésképpen, ha közbeszerzési eljárás során, az előzetes vitarendezési eljárás kapcsán, a felperesnek bármilyen kétsége merült fel a műszaki leírásnak való megfelelés kérdésében, köteles lett volna a Kbt. 96/A. §
(3)bekezdése szerinti további bírálati cselekményeket végezni. A hiánypótlás, felvilágosítás, vagy indokolás kéréssel kiegészült adattartalom, a hiteles, egyértelmű dokumentumok alapján kellett volna döntenie az ajánlattételi kiírásnak való maradéktalan megfelelőségéről. Változatlanul az volt az álláspontja, hogy a kérelmező által a bírálati szakaszban az ajánlatkérőnek is megküldött használati útmutató alapján a felperesnek fennállt a további vizsgálati kötelezettsége annak érdekében, hogy egyértelműen eldönthesse, hogy a megajánlott termék a kérelmező által kifogásolt műszaki paramétereknek megfelel-e. Az ítéletbeli megjegyzés kapcsán azt emelte ki, hogy nem terjeszkedett túl a jogorvoslati kérelmen, amikor az ajánlatkérővel szemben a Kbt. 81. §
(1)bekezdésének sérelmét megállapította. Az R.
- §-ának megjelölésével a megállapított perköltség mértékét is kifogásolta, azt túlzottnak találta. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Kereseti előadásával egyezően azt emelte ki, hogy a kiírást - amelyben nem tett olyan előírást, hogy a műszaki leírásnak kitől kell származnia senki nem támadta, így ennek alapján kellett a bírálatot elvégeznie, azaz el kellett fogadnia az ajánlattevők által megajánlott termékre vonatkozóan csatolt olyan leírást, amely tényszerűen igazolta a termék műszaki feltételeknek való megfelelőségét. Abból a tényből, hogy a bírálatot követően további dokumentumok, nyilatkozatok kerültek csatolásra, és az alperes bizonyítást folytatott le, nem következik, hogy az ajánlatok bírálata során kétséges lett volna a készülék műszaki megfelelősége. Az előzetes vitarendezési eljárás során sem merült fel olyan jogszabálysértés, amely a felvilágosítás kérést szükségessé tette volna. Változatlanul fontosnak ítélte, hogy azt a kérelmezői állítást kellett értékelni, mely szerint valamennyi ajánlat érvénytelen, mert a világon ismert gyártók egyike sem gyárt a kívánalom szerinti készüléket. Hangsúlyozta, hogy az alperes fellebbezésében sem jelölt meg olyan Kbt. rendelkezést vagy kiírási elemet, amely alapjául szolgálhatott az alperesi megállapításnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy keresetében az alperes eljárásának terjedelmét kifogásoló előadást nem tett. A javára megítélt perköltség kapcsán azt adta elő, hogy az alperes eljárása során a felperes részére nem került megítélésre költség, hiszen az alperes felperest elmarasztaló határozatot hozott. A fellebbezés nagyobbrészt nem alapos. A bíróság a közigazgatási perben a határozat egészét (annak indokolási részét is) a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálja. Felülvizsgálati jogköre kizárólag a kereset tárgyává tett jogszabálysértésekre terjed ki, ami nem a kereset tárgya, arról a bíróság nem dönthet. A felperes kereseti kérelmében nem állította, hogy az alperes a jogorvoslati kérelemtől eltérő döntést hozott volna, nem kifogásolta, hogy a hatáskörét túllépve járt volna el, így a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(2)bekezdésére figyelemmel az ítélet indokolásából, a hivatalbóli eljárásra, az alperes hatáskörére utaló megjegyzést mellőzte. Az elsőfokú bíróság a hiánytalanul megállapított tényállás alapján, az alperesi határozat jogszerűtlenségéről megalapozott döntést hozott. Jogi álláspontját a felperesi érvek kellő mélységű elemzésével, az alperesi indokokat cáfolva, kifejtette. Értékelte a kiírás releváns, különösen a műszaki előírásra vonatkozó elemeit, összevetette az ajánlatok tényleges műszaki tartalmával, és mindezek alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az ajánlatkérő a két érintett ajánlat bírálatánál jogszabályi rendelkezést nem sértett, azokat éppen, hogy - a hivatkozott rendelkezésben elvárt módon - a kiírási szempontok szerint értékelte. Az elsőfokú bíróság ebbéli ítéleti megállapításait a Fővárosi Ítélőtábla maradéktalanul osztja, a fellebbezésre az alábbiakat emeli ki: A felperes a Kbt. VI. fejezete szerinti általános egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le, amely eljárás szabályait a Kbt. 22. címe alatti speciális előírások határozzák meg, külön rögzítve azt, hogy a Kbt. mely egyéb szabályai alkalmazandók megfelelően. Az alperes által is felhívott Kbt. 250. §
(3)bekezdés d) pontjára figyelemmel a 70. §
(1)bekezdése értelmében az ajánlattevőknek az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és a 70/A. §
(1)-
(3)bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteniük és benyújtaniuk. A Kbt. 58. §
(1)bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást. A hivatkozott szakasz
(3)bekezdése alapján ez történhet a funkcionális követelmények megadásával is. A választott eljárásfajta esetében a Kbt. 250. §
(1)bekezdése szerinti ajánlati kötöttségből fakadóan az ajánlatkérőknek az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban meghatározott elvárásnak megfelelően kellett benyújtani az ajánlatukat és az ajánlatkérőnek szintén a kiírásában foglaltaknak megfelelően kellett megítélni azt, hogy a műszaki ajánlat a műszaki kiírásnak megfelelő-e vagy sem. Alappal érvelt ezért a felperes azzal, - miután az ajánlattételi felhívást és dokumentációt jogvesztő határidőn belül jogorvoslati kérelemmel senki nem támadta, - hogy az ajánlati kötöttség miatt a megadott műszaki követelményeket támasztó kiíráshoz képest kellett az ajánlatok bírálatát elvégeznie. Ennélfogva a jogkérdés megítélésénél az volt a döntő szempont, hogy a felperes milyen ajánlatkérői elvárásokat fogalmazott meg a kiírásában, szűkebben a műszaki leírásra nézve az ajánlattételi felhívás
- pontjában és a dokumentáció VIII./
- pontjában. E szerint megállapítható volt, hogy a felperes meghatározta a műszaki ajánlat tartalmát azt, hogy a készüléknek milyen műszaki jellemzőkkel, tulajdonságokkal, funkcionális elvárásokkal kell rendelkeznie. Megadta azt is, hogy a műszaki leírásban konkrét típust, márkát kell megjelölni. Egyértelmű elvárás volt, hogy az eszköz a térfogat paramétert teljesítse. Egyéb követelményt a felperes a műszaki leírásban nem támasztott, gyártói nyilatkozatot, műszaki adatlapot, termékleírást nem kért. A felperes ilyen feltételek mellett értékelte a közölt műszaki adatok alapján az ajánlatokat. Kétséget kizáró módon ennek alapján vizsgálni tudta, hogy a készülék az elvárt funkciókat képes-e teljesíteni, azaz meggyőződhetett a műszaki megfelelőségről, szükségtelen volt olyan további termékleírás, vagy gyártói nyilatkozat beszerzése, - akár hiánypótlási eljárással is, - amelyet a kiírás szerint nem követelt meg. Így a gyártói nyilatkozat, műszaki adatlap, termékleírás hiánya, amelyeket az alperesi határozat indokolása szerint a megalapozott bírálathoz a felperesnek kérnie kellett volna, jogsértés megállapításának alapjául nem szolgálhatott. Az alperes határozatában külön nem kifogásolta, hogy a felperes az előzetes vitarendezés során nem vette figyelembe a Kbt. 96/A. §
(3)bekezdését, de utalt a Kbt. 83. §-ra és az ott keletkezett dokumentumokra figyelemmel volt. A másodfokú bíróság ezért vizsgálta az ezzel összefüggő fellebbezési érveket. A Kbt. 96/A. §
(3)bekezdése az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül legfeljebb egy alkalommal jogosítja az ajánlatkérőt arra, hogy az ajánlattevőket három munkanapos határidővel hiánypótlás (
- §), felvilágosítás (
- §) vagy indokolás (86-
- §) benyújtására hívja fel. Ezek az eljárási cselekmények az eljárásban történt törvénysértés orvoslását szolgálják, a felperes azonban ilyen orvoslásra szoruló jogszabálysértést a bírálat során - a fenti indokolás szerint - nem követett el. A kezdeményező azon állítását kellett vizsgálnia, hogy a világon nincs az elvárt kívánalomnak megfelelő készülék, ez okból mellékelte a … Kft. előzetes vitarendezési kérelmét elutasító leveléhez a COM.TEC. készülék gyártójának, a …
- november 16-án kelt nyilatkozatát arról, hogy a készülék extracorporális térfogata kisebb, mint 200 ml. Az ajánlatkérő azt is leírta, hogy ismeretei, és a … Egyetemi Klinika leírása szerint a max. extracorporális térfogat 185 ml. Így a bírálat időpontjában nem volt olyan adat, amely a térfogat paraméter teljesülését kétségessé tette volna, éppen ez ellenkezőjére volt bizonyíték. A kérelmező a bírálatot követően, a jogorvoslati kérelméhez nyújtott be olyan dokumentumokat, amellyel a műszaki ajánlat megfelelőségét kívánta kétségbe vonni utólag. Ekkor bocsátotta az alperes rendelkezésére a COM.TEC. 4/11.03 verziójú készülék használati útmutatóját, amelynek 6.1.
- pont fejezetére utalással fejtette ki, hogy az extracorporális térfogat jóval meghaladja a 200 ml-t, és ekkor csatolta a készülék 5/06.05 kiadású kézikönyvét is. Állításait viszont cáfolta a szintén a jogorvoslati eljárásban felmerült … Kft. „confidental” információs lapja, és a felhasználói kézikönyv, amelyek a ferezisek extracorporális térfogatát 200 ml alattinak határozták meg a megajánlott készülék esetében. Megállapítható tehát, hogy a bírálatkor az ajánlatkérőben a rendelkezésére álló műszaki ismeretek alapján amely a beérkezett ajánlatok műszaki tartalmával egyező volt - nem merülhetett fel olyan aggály, amely miatt köteles lett volna a Kbt. 96/A. §
(3)bekezdése szerinti eszközök valamelyikét alkalmazni. Mindezek kiemelése mellett a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytálló döntést hozott azzal, hogy az alperes határozatát megváltoztatva a jogsértés megállapítását és annak jogkövetkezményeit mellőzte. Az elsőfokú bíróságnak a Pp. 75. §
(1), 78. §
(1)és
(2), valamint a 79. §
(1)bekezdése alapján kellett az R. rendelkezéseit is figyelembe véve rendelkeznie a felperesnek járó perköltségről. A felperesi jogi képviselő ügyvédi megbízási díjra vonatkozó megállapodást nem csatolt. Megbízási szerződés nélkül az R. 3. §
(1)bekezdése alapján kellett megállapítania a felperest képviselő ügyvédi munkadíjat. Az R. 3. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében a polgári perben az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege 10 millió forintot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legfeljebb 10.000 forint. Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) szerinti általános pertárgyérték alapulvételével, és figyelemmel a jogvita bonyolultságára az elvégzett képviselői munka szakmai nehézségére, az előkészítő munkára, az egy tárgyalási napra és annak időigényére a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérően 30.000 forint elsőfokú perköltséget tartott a felperesi jogi képviselő által elvégzett képviseleti munkával arányban állónak. A megállapított 120.000 forint perköltséget ezért 30.000 forintra leszállította, ennyiben az alperes fellebbezése sikerre vezetett. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján, a felperesnek járó perköltség megállapítására vonatkozó rendelkezés kivételével, helybenhagyta. A per érdemében sikertelenül fellebbező alperes a Pp. 78. §
(1);
(2)és 79. §
(1)bekezdése értelmében köteles a felperesnek járó másodfokú perköltség megfizetésére, a fellebbezési illetékre vonatkozó rendelkezés az alperest az Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető illetékmentessége folytán, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-án alapul. Budapest,
- szeptember
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Szőke Mária s.k. előadó bíró,