B.107/2009/77 – Balassagyarmati Törvényszék

(7)bekezdés b) pont), 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (Btk. 318. §

(6)bekezdés b) pont) és 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.

1. §). Ezért őt a bíróság - halmazati büntetésül - 6 (Hat) év 6 (Hat) hónap börtönbüntetésre és 7 (Hét) év közügyektől eltiltásra ítéli. A vádlottat 25.000.000.- (Huszonötmillió) Ft pénzösszeg erejéig vagyonelkobzásra is ítéli. Az ismeretlen helyen tartózkodó ... II. rendű vádlott bűnös: 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (Btk.
2. §

(6)bekezdés b) pont) és 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.

1. §), mint bűnsegéd. Ezért őt a bíróság - mint különös visszaesőt - halmazati büntetésül 3 (Három) év börtönbüntetésre és 3 (Három) év közügyektől eltiltásra ítéli. ... III. rendű vádlott bűnös: 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (Btk.
2. §

(5)bek. a) pont) és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.

1. §), mint bűnsegéd. Ezért a bíróság 300 (Háromszáz) napi tétel pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 700.- (Hétszáz) Ft-ban állapítja meg. Az így kiszabott összesen 210.000.- Ft-ot meg nem fizetés esetén 300 (Háromszáz) napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A bíróság 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk.
2. §) miatt emelt vád alól felmenti. Az ismeretlen helyen tartózkodó ... IV. rendű vádlott ( bűnös: 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (Btk.
3. §

(6)bekezdés b) pont) és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.

1. §), mint bűnsegéd. Ezért a bíróság 2 (Kettő) év börtönbüntetésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtását 2 (Kettő) év próbaidőre felfüggeszti. ... V. rendű vádlott bűnös: 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (Btk.
2. §

(5)bekezdés a) pont) és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.

1. §), mint bűnsegéd Ezért őt a bíróság 300 (Háromszáz) napi tétel pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000.- (Egyezer) Ft-ban állapítja meg. Az így kiszabott összesen 300.000.- (Háromszázezer) Ft pénzbüntetést meg nem fizetés esetén 300 (Háromszáz) napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni. ... VI. rendű vádlott bűnös: csalás bűntettében, mint bűnsegéd (Btk.
2. §

(5)bekezdés a) pont). Ezért őt a bíróság megrovásban részesíti. ... né VII. rendű vádlott bűnös: csalás bűntettében, mint bűnsegéd (Btk. 318. §

(5)bekezdés a) pont). Ezért a bíróság megrovásban részesíti. A bíróság a sértettek polgárjogi igényét a törvény egyéb útjára utasítja. A bíróság az eljárás során lefoglalt és a Balassagyarmati Törvényszéken Bj. 82/

1. szám alatt kezelt bűnjelek lefoglalását megszünteti és az 1., 2., 3., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 42., 43.,
2. sorszám alatti bűnjeleket kiadni rendeli a tulajdonosaiknak, míg a 4., 10., 11., 12., 13., 21., 22., 23., 24., 38., 39., 40., 41., 45., 46., 47., 48.,
3. sorszámú bűnjeleket az iratoknál rendeli kezelni. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből I. rendű vádlott 781.097 (Hétszáznyolcvanegyezer-kilencvenhét) Ft-ot, III. rendű vádlott 141.757.(Egyszáznegyvenegyezer-hétszázötvenhét) Ft-ot, V. rendű vádlott 2.645.- (Kettőezerhatszáznegyvenöt) Ft-ot, I. és II. rendű vádlottak egyetemlegesen 9.480.- (Kilencezernégyszáznyolcvan) Ft-ot, I. és IV. rendű vádlottak egyetemlegesen 26.840.(Huszonhatezer-nyolcszáznegyven) Ft-ot, II. és IV. rendű vádlottak egyetemlegesen 128.860.- (Egyszázhuszonnyolcezer-nyolcszázhatvan) Ft-ot köteles az államnak a Balassagyarmati Törvényszék felhívására megfizetni. 79.710.- (Hetvenkilencezer-hétszáztíz) Ft védői díjat az állam visel. Indokolás: A Nógrád Megyei Főügyészség B. 226/2007/
4. BTÖ. számú vádiratával ... vádlottal szemben 1 rendbeli, a Btk.
5. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(7)bekezdése b) pontja szerint minősülő különösen nagy kárt okozó üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntette; 2 rendbeli, a Btk. 318. §

(1)bekezdésébe ütköző,

(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő jelentős kárt okozó üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntette; 3 rendbeli, a Btk.

1. §-ba ütköző folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége, ... II. rendű vádlottal szemben 2 rendbeli, a Btk.
2. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő jelentős kárt okozó üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, 2 rendbeli, a Btk.

1. §-ba ütköző folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége, mint bűnsegédi bűnrészes, ... III. rendű vádlottal szemben 1 rendbeli, a Btk.
2. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő jelentős kárt okozó üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette; 2 rendbeli, a Btk.

1. §-ba ütköző folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége, mint bűnsegéd, ... IV. rendű vádlottal szemben 1 rendbeli, a Btk.
2. §

(1)bekezdésbe ütköző

(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő jelentős kárt okozó üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette; 1 rendbeli, a Btk.

1. §-ba ütköző folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége, mint bűnsegéd, ... V. rendű vádlottal szemben 1 rendbeli, a Btk.
2. §

(1)bekezdésébe ütköző

(5)bekezdése a) pontja szerint minősülő jelentős kárt okozó folytatólagosan elkövetett csalás bűntette; 1 rendbeli, a Btk.

1. §-ba ütköző folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége, mint bűnsegéd emelt vádat. B. 226/2007/
2. BTÖ szám alatt a Nógrád Megyei Főügyészség pótvádiratot nyújtott be, melyben ... VI. rendű vádlottal szemben 1 rendbeli, a Btk.
3. §

(1)bekezdésébe ütköző

(5)bekezdés a) pontja szerint minősülő jelentős kárt okozó csalás bűntette; 1 rendbeli, a Btk.

1. §-ba ütköző magánokirat-hamisítás vétsége, mint bűnsegéd, ... nével szemben 1 rendbeli, a Btk.
2. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(5)bekezdés a) pontja szerint minősülő jelentős kárt okozó csalás bűntette; 1 rendbeli, a Btk.

1. §ba ütköző magánokirat-hamisítás vétsége, mint bűnsegéd miatt emelt vádat. A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg: ... I. rendű vádlott nőtlen családi állapotú, de élettársi kapcsolatban él, kiskorú gyermeke nincs. Nyilatkozata szerint annak ellenére, hogy házi őrizetben van, munkahellyel rendelkezik. Mielőtt más ügyből kifolyólag előzetes letartóztatásba került, munkahellyel rendelkezett, havi jövedelme nyilatkozata szerint nettó 360.000.Ft is volt. Egy építési telek ingatlannal rendelkezik, valamint 2 autóval, melyek közül az 5-ös BMW körülbelül másfél-2 millió forint értékű, az A8-as Audi értékét nem jelölte meg, viszont úgy nyilatkozott, hogy arra hitelt fizet. Iskolai végzettsége 8 általános. .Büntetve volt: l a Salgótarjáni Városi Bíróság B. 514/2000/
2. számú határozatával, mely
3. május 11-én jogerős, önbíráskodás bűntette miatt 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte, de annak végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. l A Salgótarjáni városi Bíróság B. 70/2008/
4. számú határozatával, mely
5. május 6-án jogerős, csalás bűntette, magánokirat-hamisítás vétsége, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte, de annak végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Az eljárás alatt végig ismeretlen helyen tartózkodó ... II. rendű vádlottról személyi adatin kívül adatok nem állnak rendelkezésre. Büntetve volt, utolsó büntetései: l a Szolnoki Városi Bíróság
6. B. 670/2005/
7. számú határozatával, mely
8. június 29-én jogerős, több rendbeli adócsalás vétsége, csalás bűntette és számvitel rendje megsértésének vétsége miatt 1 év börtönbüntetésre, és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. l A Balassagyarmati Városi Bíróság B. 417/2004/
9. számú ítéletével, mely
10. július 14-én jogerős, csalás bűntettének kísérlete, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 120.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. l A Balassagyarmati Városi Bíróság B. 9511/2004/
11. számú határozatával, mely a Nógrád Megyei Bíróság Bf. 96/2006/
12. számú határozatával
13. szeptember 20-án jogerős több rendbeli csalás vétsége, magánokirat-hamisítás vétsége miatt 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. l A Balassagyarmati Városi Bíróság B. 680/2006/
14. számú határozatával, mely
15. május 18-án jogerős adócsalás bűntett, magánokirat-hamisítás vétsége miatt, melyet mint bűnsegéd követett el, 4 hónap börtönbüntetésre ítélte, de annak végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. l A Balassagyarmati Városi Bíróság B. 576/2004/
16. számú határozatával, mely
17. július 20-án jogerős, 2 rendbeli adócsalás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 60.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. l A Balassagyarmati Városi Bíróság B. 566/2006/
18. számú határozatával, mely a Nógrád Megyei Bíróság
19. Bf. 69/2007/
20. számú határozatával
21. október hó
22. napján jogerős 4 rendbeli adócsalás bűntette és vétsége, és 2 rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége miatt 10 hónap börtönbüntetésre ítélte. l A Balassagyarmati Városi Bíróság
23. B. 257/2007/
24. számú határozatával, mely
25. január
26. napján jogerős, 2 rendbeli adócsalás vétsége, magánokirat-hamisítás vétsége miatt 250.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. l A Balassagyarmati Városi Bíróság
27. B. 217/2006/
28. számú határozatával, mely
29. november 5 .napján jogerős csődbűntett miatt 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. ... III. rendű vádlott nőtlen családi állapotú, de élettársi kapcsolatban él, iskolai végzettsége 3 ipari. Munkahelye a Magyar Államvasutaknál van, havi jövedelme 110120.000.- Ft. Vagyontalan. Egy alkalommal volt büntetve: l a Salgótarjáni Városi Bíróság
30. Bk. 18/2008/
31. számú határozatával, mely
32. március 26-án jogerős, számvitel rendje megsértésének bűntette és sikkasztás vétsége miatt 150.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A jelenleg ismeretlen helyen tartózkodó ... IV. rendű vádlott nős családi állapotú, egy kiskorú gyermeke van. A nyomozás során tett nyilatkozata szerint havi jövedelme 93.000.- Ft. Büntetve nem volt. ... V. rendű vádlott férjezett családi állapotú, egy kiskorú gyermeke van. Havi jövedelme nyomozati nyilatkozata szerint 150.000.- Ft. Felsőfokú végzettségű. Büntetve nem volt. ... VI. rendű vádlott nős családi állapotú, 6 kiskorú gyermeke van. Szociális segélyt kap. Büntetve nem volt. Vagyontalan. ... né VII. rendű vádlott férjezett családi állapotú, 6 kiskorú gyermeke van. 7 általánost végzett. Vagyontalan. Gyest kap, melynek összege 18.000.- Ft. ▬▬▬ ● ▬▬▬
33. és
34. között a 12/
35. (I.31.) kormányrendelet alapján az arra jogosultak a lakásépítéshez, vagy vásárláshoz állami támogatást kaphattak. A lakáscélú állami támogatásokat a pénzintézetek közvetítették. A támogatások lehettek közvetlen támogatások, valamint kamattámogatások. Az állami lakáscélú támogatásokról a pénzintézetek ügyviteli szabályokat készíttettek, és ez alapján folyósították a közvetlen támogatást, illetve a kiegészítő kamattámogatásos kölcsönt. Ezt a jogszabályi környezetet használta ki ... I. rendű vádlott, amikor pontosan meg nem határozható körülmények között úgy döntött 2004-ben, hogy olyan többgyermekes, rossz lakhatási körülmények között élő, és így az állami lakásépítési kedvezményre szociális helyzetük alapján jogosult családokat keres meg abból a célból, hogy az állami lakásépítési kedvezmény igénybevételével házak építésére ajánlkozzon. Az ajánlat tartalma szerint az ajánlatát elfogadó személyeknek, családoknak az építkezést megelőző teljes ügyintézést magára vállalta, azaz beszerezte a szükséges dokumentumot, tervet, engedélyt, megvásárolta a telkeket, majd az állami támogatás és az esetleges kiegészítő kamattámogatás kölcsönből vállalta az otthonok felépítését anyag és munkadíjjal együtt. Az ajánlatát elfogadókkal írásbeli szerződést nem kötött, így azokat nem is tájékoztatta a felépítendő lakás minőségértől, részletes terveiről. Nem tájékoztatta az építtetőket, hogy a kiutalt támogatásból mekkora összeget fordít építkezésre, illetve munkadíjra. A lakásépítési támogatás, illetve a kiegészítő kamattámogatásos kölcsön igénybevételénél az építtetők valótlan nyilatkozatot tettek a vonatkozásban, hogy az állami lakásépítési kedvezmény igénybevételének feltételeként megszabott önerővel rendelkeznek-e. A valótlan tartalmú nyilatkozatok mellett valótlan tartalmú számlákat, valótlan tartalmú munkáltatói igazolásokat nyújtott be az I. rendű vádlott a pénzintézetekhez. Ezen hamis okiratok, igénylések alapján a pénzintézetek a támogatásokat és kölcsönöket kiutalták az építtetőknek, majd a részükre kiutalt összeget átadták ... I. rendű vádlottnak. ... I. rendű vádlott nem rendelkezett építőipari vállalkozással, és nem volt egyéni vállalkozói engedélye sem az ingatlanok megépítéséhez. A valódi gazdasági tevékenységet nem végző ...-t, ...-t, ...-t, ...-t használta fel az építkezések során. Ezen cégek ügyvezetői - a II. és IV. rendű vádlott - nyújtottak segítséget az I. rendű vádlottnak úgy, hogy valótlan tartalmú számlákat, igazolásokat készítettek az I. rendű vádlottal együtt a cégük nevében. ... az ügyletek lebonyolításához igénybe vette még ... III. rendű, illetve ... V. rendű vádlott segítségét, akik valótlan tartalmú számlákat, igazolásokat állítottak ki. A Magyar Állam által nyújtott állami lakásépítési kedvezményt, illetve kamattámogatásos kölcsönt ... először a ... Takarékszövetkezeten, majd a -n keresztül, utóbb pedig az bevonásával intézte. A ... Takarékszövetkezetnél: 1.) ..., ... a ... hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában
36. október 25-én kötöttek szerződést egyrészt 4 millió forint állami lakásépítési kedvezmény igénybevételére, valamint 1.500.000.- Ft kiegészítő kamattámogatásos kölcsön felvételére. Az építtetők 1.200.000.- Ft saját erőt igazoltak, amely nyilatkozat valótlan tartalmú volt. A teljes összeg felvételéhez az I. rendű vádlott a II. rendű vádlott segítségével a ... és a ... nevében kiállított 9 db valótlan tartalmú számlát nyújtott be. A kiegészítő kamattámogatásos kölcsön felvételének érdekében pedig valótlan munkáltatói igazolást szerzett be ... vádlott ... vádlott segítségével. A kiutalt 4.000.000.- forint állami támogatást és 1.500.000.- forint kiegészítő kamattámogatásos kölcsönt az építtetők átadták ... I. rendű vádlottnak. 2.) ... és ...
37. június 16-án a ... hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában kötöttek állami lakásépítési kedvezményről szerződést 3.800.000.- Ft összegben, és emellett 2.500.000.- Ft kiegészítő kamattámogatásos kölcsön felvételéről írtak alá szerződést. A teljes összeg kiutalása érdekében ... I. rendű vádlott a II. rendű vádlott segítségével a ... nevében 9 db valótlan tartalmú számlát nyújtott be, és az építtetők 1.700.000.- Ft saját erő meglétét igazolták úgy, hogy valótlan nyilatkozatot tettek. A kamattámogatásos kölcsön felvétele érdekében .. által kiállított valótlan tartalmú munkáltatói igazolást nyújtotta be az I. rendű vádlott. A pénzintézet által kiutalt 3.800.000.- Ft és 2.500.
38. -Ft-ot az építtetők átadták ... I. rendű vádlottnak. 3.) ... és ... a ... hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában
39. június 16-án írtak alá szerződést 3.800.000.- Ft lakásépítési kedvezmény igénybevételéről, valamint 2.500.000.- Ft kiegészítő kamattámogatásos kölcsön felvételéről. Az építtetők 1.400.000.- Ft értékben saját erőt igazoltak, amely azonban valótlan nyilatkozat volt. Az állami lakásépítési kedvezmény kifizetése érdekében az I. rendű vádlott a II. rendű vádlott segítségével a ... Kft. nevében 9 valótlan tartalmú számlát nyújtott be. A kiegészítő kamattámogatásos kölcsön felvételének érdekében pedig az I. rendű vádlott a ... Bt., illetve a ... Kft. nevében kiállított valótlan tartalmú munkáltatói igazolást nyújtotta be. Az építtetők a pénzintézet által kiutalt 4.000.000.- és 2.500.000.- forintot átadták ... I. rendű vádlottnak. 4.) ... és ... a ... hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában
40. június 23-án kötöttek szerződést 4.600.000.- Ft állami lakásépítési kedvezményről, valamint 2.500.000.- Ft kiegészítő kamattámogatásos kölcsön felvételéről. Az építtetők 900.000.- Ft saját erőt igazoltak, amely nyilatkozat azonban valótlan volt. ... I. rendű vádlott a II. rendű vádlott segítségével ... Kft. nevében 10 db valótlan tartalmú számlát nyújtott be. A kamattámogatásos kölcsön felvétele érdekében pedig az I. rendű vádlott a ... Kft., valamint a ... Bt. nevében kiállított hamis tartalmú munkáltatói igazolást csatolta. Az építtetők mind a 4.600.000.- Ft, mind a 2.500.000.- Ft pénzintézet által nyújtott összeget átadták ... részére. 5.) ... és ... ... hrsz. alatt található ingatlanok vonatkozásában
41. június 23-án 3.800.000.- Ft összegben állami lakásépítési kedvezményről, 2.500.000.- Ft összegben pedig kiegészítő kamattámogatásos kölcsön felvételéről írtak alá szerződést. A kedvezmény igénybevételéhez az építtetők 1.400.000.- Ft összegben saját erőt igazoltak, amely nyilatkozat nem fedte a valóságot. A 3.800.000.- Ft lakásépítési kedvezmény felvételéhez ... I. rendű vádlott ... II. rendű vádlott segítségével a ... Kft. nevében 10 db valótlan tartalmú számlát nyújtott be. A kamattámogatásos kölcsön felvétele érdekében az I. rendű vádlott a ... Bt. által kiállított valótlan tartalmú munkáltatói igazolást nyújtotta be. A pénzintézet által kiutalt 3.800.000.- Ft lakásépítési kedvezmény, illetve 2.500.000.- Ft kamattámogatásos kölcsönt az építtető ... I. rendű vádlottnak adták át. 6.) ... és ... a ... hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában
42. augusztus 29-én 5.000.000.ó forint összegű állami lakásépítési kedvezményről, illetve 2.200.000.- Ft kiegészítő kamattámogatásos kölcsönről írtak alá szerződést. A kedvezmény igénybevételéhez az építtetők 800.000.- Ft saját erőt igazoltak, amely azonban valótlan tartalmú volt. A teljes összeg kifizetéséhez az I. rendű vádlott ... segítségével 10 db, a ... Kft. által kiállított valótlan tartalmú számlát nyújtottak be. A kölcsön felvétele érdekében a ... Bt., valamint a ... Kft. nevében kiállított valótlan tartalmú munkáltatói igazolásokat nyújtotta be az I. rendű vádlott a pénzintézethez. A pénzintézet által kiutalt 5.000.000.- , illetve 2.200.000.- Ft-ot az építtetők ... nak adták át. 7.) ..., ...
43. augusztus 23-án a ... hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában kötöttek szerződést 4.600.000.- Ft összegben állami lakásépítési kedvezményről, valamint 2.700.000.- Ft összegben kiegészítő kamattámogatásos kölcsönről. A lakásépítési kedvezmény felvétele érdekében az építtetők 400.000.- Ft összegű saját erőt igazoltak valótlanul. Ugyancsak a kifizetés érdekében az I. rendű vádlott a II. rendű vádlott segítségével a ... Kft. nevében 10 db valótlan tartalmú számlát állított ki, majd nyújtott be a pénzintézetnek. A kölcsön feltétele érdekében az I. rendű vádlott a ... Kft., illetve a ... Bt. nevében kiállított valótlan tartalmú munkáltatói igazolásokat csatolta. A pénzintézet által kiutalt 4.600.000.- Ft támogatást és 2.700.000.- Ft kölcsönt az építtetők ... I. rendű vádlottnak átadták. A Raiffeisen Banknál: 8.)
44. március 16-án ... a ... hrsz. alatt található ingatlan vonatkozásában 3.800.000.- Ft állami lakásépítési kedvezményről, illetve 4 millió forint kiegészítő kamattámogatásos kölcsön felvételéről kötött szerződést a Raiffeisen Bankkal. A lakásépítési kedvezményhez 1.813.565.- Ft összegben saját erőt igazolt, amely azonban valótlan adat volt. A teljes összeg kifizetéséhez ... I. rendű vádlott, ... III. rendű és ... V. rendű vádlott segítségével a ... Kft. nevében kiállított valótlan tartalmú számlákat nyújtott be. A kamattámogatásos kölcsönfelvételének érdekében ... vádlott a ... Kft. által kiállított valótlan tartalmú munkáltatói igazolásokat, és bankszámlakivonatokat nyújtott be a pénzintézethez. A pénzintézet által kiutalt 3.800.000.- és 4.000.000.- Ft összeget ... átadta I. rendű vádlottnak. 9.) ... és ...
45. április 1-jén a ... hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában 4.600.000.- Ft állami lakásépítési kedvezmény, és 4.000.000.- Ft kiegészítő kamattámogatásos kölcsön felvételéről kötöttek szerződést a Raiffeisen Bankkal. A lakásépítési kedvezmény felvételéhez 1.988.806.- Ft összegű saját erőt igazoltak készpénzben, amely azonban hamis tartalmú nyilatkozat volt. Az I. rendű vádlott a lakásépítési kedvezmény felvételéhez ... III. rendű és ... V. rendű vádlott segítségével a ... Kft. nevében kiállított hamis tartalmú számlákat nyújtott be a bankhoz. A kamattámogatásos kölcsön felvételéhez pedig az I. rendű vádlott a ... Kft. által kiállított valótlan tartalmú munkáltatói igazolásokat, és bankszámla kivonatokat nyújtottak be. A bank által kiutalt 4.600.000.- és 4.000.000.- Ft összegeket ... és ... átadta ... I. rendű vádlottnak. Az ELLA Banknál: 10.) ..., ...
46. november 17-én a ... hrsz. alatt található ingatlan vonatkozásában 3.800.000.- Ft összegben állami lakásépítési kedvezményről szóló szerződést írt alá. A támogatás felvételéhez 1.600.
47. -Ft összegű saját erőt közöltek, azonban az a nyilatkozat valótlan volt. A teljes összeg felvételének érdekében ... I. rendű vádlott IV. rendű ... segítségével 3 db a ... Bt. nevében kiállított hamis tartalmú számlát nyújtotta be a pénzintézethez. A bank által ...nak és ...nénak kiutalt 3.800.000.- Ft-ot az építtetők átadták ... I. rendű vádlottnak. 11.) ... és ...
48. november 17-én a ... hrsz. alatt található ingatlan vonatkozásában kötöttek állami lakásépítési kedvezmény igénybevételéről szerződést 3.800.000.- Ft összegben. A szerződés megkötésekor 1.600.000.- Ft saját erőt igazoltak készpénzben, amely nyilatkozat valótlan volt. A teljes összeg felvételéhez ... I. rendű vádlott a IV. rendű vádlott segítségével a ... Bt. nevében kiállított 3 db hamis tartalmú számlát nyújtotta be. Az építtető a bank által kiutalt 3.800.000.- Ft összeget átadták ... I. rendű vádlottnak. 12.) ..., ... építtetők
49. december
50. napján a ... hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában 4.600.000.- Ft összegben kötöttek szerződést állami lakásépítési kedvezményről. A szerződés megkötésekor 800.000.- Ft saját erőt igazoltak készpénzben, mely nyilatkozat hamis tartalmú volt. A teljes összeg felvételének érdekében ... I. rendű vádlott a IV. rendű vádlott segítségével 4 db a ... Bt. nevében kiállított hamis számlát nyújtotta be. az építtetők a bank által kiutalt 4.600.000.- Ft-ot átadták ... I. rendű vádlottnak. 13.) .. és ...
51. december 7-én a ... hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában kötöttek 3.800.000.- Ft összegben lakásépítési kedvezményről szóló szerződést az ELLA Bankánál. A szerződés megkötésekor 1.600.000.- Ft összegű saját erőt igazoltak készpénzben. Ez a nyilatkozat azonban valótlan tartalmú volt. ... I. rendű vádlott IV. rendű vádlott segítségével a teljes összeg kiutalása érdekében 3 db hamis tartalmú, a ... Bt. nevében kiállított számlát nyújtott be a bankhoz. A pénzintézet által kiutalt 3.800.000.- Ft-ot az építtetők átadták ... I. rendű vádlottnak. 14.) ...
52. december 21-én a ... hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában a ... Zrt.-nél 4.600.000.- Ft értékben kötött állami lakásépítési kedvezményről szerződést. A szerződés megkötésekor 800.000.- Ft összegű saját erőt igazolt készpénzben, azonban ez a nyilatkozat hamis tartalmú volt. ... I. rendű vádlott a fenti összeg kiutalása érdekében ... IV. rendű vádlott segítségével a ... Bt. nevében kiállított 4 db hamis tartalmú számlát nyújtotta be a pénzintézethez. Az építtető a bank által kiutalt 4.600.000.- Ft-ot átadta ... I. rendű vádlottnak. 15.) ... VI. rendű és ... né VII. rendű vádlottak
53. december 21-én a ... hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában 4.600.000.- Ft összegben állami lakásépítési kedvezményről kötöttek szerződést. Az építtetők a szerződés megkötésekor 800.000.- Ft összegű saját erőt igazoltak készpénzben. Ez a nyilatkozat azonban hamis tartalmú volt. a vádlottak ekkora összegű készpénzzel nem rendelkeztek. A teljes összeg felvételéhez ... I. rendű vádlott ... IV. rendű vádlott segítségével 4 db a ... Bt. nevében kiállított hamis tartalmú számlát nyújtotta be. ... és ... né vádlottak a bank által kiutalt 4.600.000.- Ft-ot átadták ... I. rendű vádlottnak. 16.) ... és ... hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában
54. január 12-én kötöttek 5.200.000.- Ft állami lakásépítési kedvezményről szerződést. A szerződés megkötésekor az építtetők 200.000.- Ft összegű saját erőt igazoltak készpénzben, azonban ez a nyilatkozat valótlan volt. Az I. rendű vádlott a teljes összeg kiutalása érdekében ... IV. rendű vádlott segítségével 4 db ... Bt. nevében kiállított hamis tartalmú számlát nyújtotta be a bankhoz. Az ... Bank által kiutalt 5.200.000.- Ft-ot az építtetők ... I. rendű vádlottnak adták át. 17.) ..., ... hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában
55. január 12-én kötöttek állami lakásépítési kedvezményről szerződést 4.600.000.- Ft értékben. A szerződés megkötésekor 800.000.- Ft összegű saját erőt igazoltak készpénzben, mely nyilatkozat valótlan volt. A teljes összeg kiutalásához az I. rendű vádlott ... IV. rendű vádlott segítségével 4 db a ... Bt. nevében kiállított hamis tartalmú számlát nyújtott be a pénzintézethez. A bank által kiutalt 4.600.000.- Ft-ot az építtetők ... I. rendű vádlottnak adták át. 18.) ... és ...
56. február 2-án a ... hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában 4.600.000.- Ft összegben kötöttek állami lakásépítési kedvezményről szóló szerződést az ... Banknál. A szerződés megkötésekor 800.000.- Ft összegű saját erőt igazoltak készpénzben, azonban ez a nyilatkozat valótlan volt. Az I. rendű vádlott a IV. rendű vádlott segítségével a teljes összeg kiutalása érdekében 3 db a ... Bt. nevében kiállított számlát nyújtott be az ... Bankhoz. A bank által kiutalt 4.600.000.- Ft-ot az építtetők teljes egészében átadták ... I. rendű vádlottnak. 19.) ..., ...
57. február 2-án a .... hrsz. alatt található ingatlan vonatkozásában 3.800.000.- Ft összegben kötöttek állami lakásépítési kedvezményről szerződést. A szerződés megkötésekor 1.600.000.- Ft összegű saját erőt igazoltak készpénzben, azonban ez a nyilatkozat valótlan volt. ... I. rendű vádlott a IV. rendű vádlott ... segítségével 3 db a ... Bt. nevében kiállított hamis tartalmú számlát nyújtott be a pénzintézethez. A bank által kiutalt 3.800.000.- Ft-ot az építtetők átadták ... I. rendű vádlottnak. Mivel az állami támogatást, illetve állami kamattámogatást igénybe vevő építtetők nem rendelkeztek kellő saját erővel, nem volt munkahelyük, ezért nem voltak jogosultak az állami támogatás semmilyen formájának igénybevételére, illetve nem volt lehetőségük az állami kamattámogatás mellett felvett hitel összegének visszafizetésre. Az építtetők által átadott összeget ... nem fordította teljes egészében a lakóházak felépítésére. Mivel nem volt saját cége építőipari tevékenység folytatására, ezért az építkezést alkalmi munkavállalókkal végeztette el. Ezen munkavállalók építőipari képesítéssel nem rendelkeztek, az építkezések műszaki szabályait nem tartották be. Ennek eredményeként az érintett lakóházak vagy egyáltalán nem voltak alkalmasak lakhatás céljára, vagy súlyos minőségi kifogás alá estek. Az I. rendű vádlott az építtetőkkel nem számolt el, több esetben az építtetők a helyszínen sem jártak. A felmerült minőségi, vagy egyéb kifogást az I. rendű vádlott elutasította, a beépítésre fel nem használt összeggel maga rendelkezett. ... I. rendű vádlott fenti cselekményeivel az államnak 81.400.000.- Ft kárt okozott, melyből a felépült, vagy félig felépült lakóházak műszaki szakértő által megállapított értéke szerint 53.571.135.- Ft megtérült. Az I. rendű vádlott cselekményével a ... Takarékszövetkezetnek 16.400.- Ft, a Raiffeisen Banknak 8.000.000.- Ft kárt okozott. II. rendű ... 29.600.000.- Ft, ... III. rendű vádlott 8.400.000.- Ft, IV. rendű ... 43.400.000.- Ft, ... V. rendű vádlott 8.400.000.- Ft erejéig nyújtott segítséget. A ... Takarékszövetkezet sérelmére elkövetett cselekmény vonatkozásában ... 3.700.000.Ft vonatkozásában nyújtott segítséget. ▬▬▬ ● ▬▬▬ A bíróság a tényállást a vádlottak és tanúk vallomása, az igazságügyi műszaki szakértői, az igazságügyi írásszakértői vélemény, a pénzintézeti iratok és erkölcsi bizonyítvány alapján állapította meg. Az ítélet részletes indokolását II-III-IV-V-VI-VII. rendű vádlottak vonatkozásában a Be.
58. §

(2)bek. alapján mellőzte. ... I. rendű vádlott csak a bizonyítási eljárás befejezését megelőzően tett vallomást. Ekkor a bűnösségét részben ismerte el. Azt nyilatkozta, hogy korábbi védőjének tanácsára nem tett vallomást. Az ügyvédváltást követően az új maghatalmazott ügyvéd tanácsára azonban gyakorlatilag a tényekre is kiterjedő beismerő vallomást tett. Vallomásának lényege szerint az időközben 2008-ban elhunyt ... nevű szegedi lakos nagybátyja ötlete alapján kezdődtek a házépítések. Az első 10 esetben ... II. rendű vádlott volt a közreműködő az építkezések kapcsán. Az I. rendű vádlott azt nyilatkozta, hogy a nagybátyja, ... útmutatása alapján és anyagi megelőlegezése mellett kellett neki telkeket vásárolni, ahhoz családokat szervezni. Meg kellett szerveznie az állami támogatás és a kamattámogatásos hitel ügyintézését, majd a házépítést is le kellett bonyolítania. Ezen munkák fejében a nagybátyja jó jövedelmet ígért neki, azonban nem teljesítette teljes mértékben az ígéretét. Ezért az újabb 10 ház építését már nehezen vállalta. Tulajdonképpen megfenyegette őt ..., és csak ennek hatására intézte a továbbiakban is a lakásépítéseket. A vádlott tudomással bírt arról, hogy a családok önerővel nem rendelkeztek, és több esetben munkahelyük sem volt. Ezért az építtetők ... tanácsára nyilatkoztak a pénzintézeteknél akként, hogy önerőt fel tudnak mutatni, illetve az I. rendű vádlott a vádlott-társak egy részének segítségével és más módon munkáltatói igazolást is szerzett. A vádlott úgy nyilatkozott, hogy a házakat ... utasítása alapján kellett mintegy másfél-1 millió forintból felépíteni. Az I. rendű vádlott elismerte azt, hogy a második 10 ház építése már olyan szintű sem volt, mint az első 10 házé, mert ezeknél legtöbb esetben nem történt meg az átadás. ... arról is nyilatkozott, hogy az építkezéseken a munkások nem voltak bejelentve, "feketén dolgoztak". A bíróság által meghallgatott valamennyi tanú (a tényállásban felsorolt építtetők) az I. rendű vádlottal azonos tartalommal úgy nyilatkoztak, hogy a vádlott felajánlása alapján és az ő tájékoztatását alapul véve jártak el a házépítés ügyében. Az ő ténykedésük abban merült ki, hogy amikor az I. rendű vádlott, vagy az ő általa megbízott személyek jelezték, hogy bankba, esetleg ügyvédhez kell menni aláírásra, akkor ők oda elmentek, és a szükséges dokumentumokat aláírták. Több esetben a helyszínre utazást is az I. rendű vádlott intézte. Valamennyi tanú egyöntetűen vallotta, hogy mind az állami támogatás, mind a kamattámogatásos kölcsön összegét teljes egészében átadták ... nak. Ugyancsak a tanúk vallottak arról, hogy ezekben a lakásokban gyakorlatilag lakni nem lehet, mert vagy átadásra sem kerültek, vagy oly módon gyenge a minőségük, hogy azokat használni nem lehet. Ezen tanúk esetében a Nógrád Megyei Főügyészség a vádirat benyújtását megelőzően B. 226/2007/18. BTÖ. számú határozatában a nyomozást a Be. 190. §

(1)bekezdés j) pontja alapján megszüntette, és megrovásban részesítette

1. év május hó
2. napján. Az építtetők közül ... és ... né a határozattal szemben panasszal éltek, ezért nyújtott be a Főügyészség pótvádiratot ... és ... né vonatkozásában. Az építtető tanúk valamennyien azt vallották, hogy a pénzintézetekkel kötött szerződésekben valótlanul nyilatkoztak az önerő tekintetében, mert egyikőjük sem rendelkezett az ott megjelölt értékkel. Ezen nyilatkozatokat azonban ... útmutatása alapján tették annak érdekében, hogy az állami támogatáshoz hozzá jussanak. Az I. rendű vádlott, valamint ezen tanúk vallomását alátámasztja a nyomozati iratok III., IX. kötetében található, és az eljárás anyagává tett pénzintézeti iratok. ..., ..., ... tanúk az épületek tervezését végezték. ... tanút bízta meg az I. rendű vádlott a műszaki vezetéssel, az építkezések ellenőrzésével, de a tanú vallomása szerint ez nem történt meg. ..., ..., ..., ... tanúk a pénzintézeteknél végeztek ügyintézői feladatokat. Vallomásaik szerint mindent az adott pénzintézet előírásai szerint intéztek. ... tanú, aki a tényállásbeli időben ... Polgármesteri Hivatalban építéshatósági főtanácsos volt azt vallotta, hogy az építési, használatba vételi engedélyeket a jogszabályok alapján adta ki. ... tanú vallomása alapján az állapítható meg, hogy a feladatát képező készültségi fok megállapítása, és ennek alapján a támogatás, illetve kölcsön utalása nem történt meg szakszerűen. Nem vizsgálták, hogy a pénzintézethez (... Takarékszövetkezet) benyújtott számlákban szereplő anyag valóban beépítésre került-e az ingatlanba. A bíróság a tárgyaláson meghallgatta a szóban forgó épületekről műszaki szakértői véleményt készítő igazságügyi szakértőt. A műszaki szakértő írásbeli szakvéleményét fenntartotta. Kérdésre azzal egészítette ki, hogy a ... I. rendű vádlott által átvett pénzösszeg nem állt arányban az elkészült építkezéssel, kevesebb volt a műszaki teljesítés. A felhasznált anyagok minőségét nem kifogásolta, azonban az épületek lakás céljára nem alkalmasak, nem is lettek befejezve. Az épületek műszakilag a szakmai előírásoknak és jogszabályi követelményeknek nem feleltek meg. A kifogásolt részeket szakvéleményében részletesen taglalta. A szakértő ingatlanonként részletezte, hogy az általa megtekintett különböző stádiumban lévő épületbe milyen költség vonzatú anyag lett beépítve. A szakértő azt is megállapította a becsatolt számlákat megtekintve, hogy a munkálatok hamarabb lettek elvégezve, mint ahogy az ehhez szükséges anyagok beszerzéséről a számlák elkészültek volna. Több esetben a megvásárolt anyag nem volt arányban a beépített anyag mennyiségével. A szakértő megállapította, hogy sem építési naplót nem vezettek, sem műszaki ellenőr nem volt, aki az építkezés szakmai menetét felügyelte volna. Ennek következtében jöttek létre a hiányosságok, minőségi kifogások. A szakértő megállapította azt is, hogy az ingatlanok forgalmi értéke nem egyezik a műszaki értékkel. A forgalmi érték lényegesen kevesebb lehet a beépített anyagok áránál. A bíróság a védelem indítványára meghallgatta ... és ... tanúkat. ... tanú azt vallotta, hogy élettársa, a néhai ... ötlete alapján kezdték el a "szocpolos" lakásépítéseket. A tanúnak arról is volt tudomása, hogy az induláshoz szükséges pénzt ... előlegezte, ... pedig a végrehajtásban vett részt. Részletes információval az építkezések, ügyintézés menetéről a tanú nem rendelkezett, de arról tudomással bírt, hogy ... I. rendű vádlott egy bizonyos időpontban az elmérgesedett kapcsolat miatt már nem akart részt venni a további házépítésekben. ... azonban ehhez nem járult hozzá, és karizmatikus, erős, meghatározó, erőszakos jelleme miatt erre ... nak nem is volt lehetősége. ... tanú megerősítette ... azon vallomását, mely szerint ... megfenyegette ... t a házépítések folytatása érdekében. A bíróság e két tanú vallomását értékelve az alábbi álláspontra helyezkedett: Mivel egyéb bizonyíték nem cáfolta, a bíróság elfogadta azokat a jellemzéseket, melyek ...ra vonatkoznak. Nem vonható kétségbe az sem, hogy a néhai ötlete, és anyagi támogatása alapján indultak az építkezések. Azt azonban a bíróság nem találta elfogadhatónak, hogy olyan mérvű fenyegetést alkalmazott volna a néhai ... az I. rendű vádlottal szemben, amely képtelenné tette volna őt arra, hogy mást cselekedjen, mint amit ... előírt számára. Az I. rendű vádlottnak nyilvánvaló vagyoni előnye származott ezen építkezésekből, és amennyiben pedig a továbbiakban nem akart volna részt venni ezen tevékenységben, ... talált volna olyan más személyt, aki megfelelő anyagi ellenszolgáltatás ellenében a korábban I. rendű vádlott által végzett tevékenységet tovább folytatta volna. Evonatkozásban tehát a bíróság nem fogadta el e két tanú vallomását. A bíróság a vádlottak vallomása, valamint az egyéb bizonyítékok (tanúvallomások, szakértők, pénzintézeti okiratok) értékelése alapján megállapította, hogy az I. rendű vádlott a Magyar Állam által biztosított állami lakásépítési kedvezmény, valamint a kiegészítő kamattámogatásos kölcsön összegének jogtalan megszerzése érdekében a Magyar Államot, illetve a kölcsönt folyósító pénzintézeteket tévedésbe ejtette. Egyrészt azt a látszatot keltette az építtetők bevonásával, hogy azok önerővel rendelkeznek, illetve, hogy a kölcsön visszafizetését biztosító rendszeres jövedelmük van. Ezen túlmenően a tévedésbe ejtéshez, és a jövedelemszerzéshez valótlan tartalmú számlákat csatolt be, amelyek alapján a pénzintézetek folyósították a lakásépítési kedvezményt, illetve a kamattámogatásos kölcsönt. A fentiek alapján a bíróság ... I. rendű vádlott bűnösségét a Magyar Állam sérelmére elkövetett cselekmény vonatkozásában a Btk.
3. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(7)bekezdés b) pontja szerint minősülő különösen nagy kárt okozó üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében, a ... Takarékszövetkezet és a Raiffeisen Bank sérelmére 2 rb., a Btk. 318. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő jelentős kárt okozó üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében állapította meg, valamint az ezekhez kapcsolódó 3 rb., a Btk.

1. §-ba ütköző folytatólagosan elkövetett magánokirat hamisítás vétségében. (A magánokirathamisítási cselekményeket a folytatólagosság törvényi egységébe kell vonni, ha azokat a terhelt ugyanazon célból és azonos sértett megtévesztésére történt felhasználással valósítja meg.) A büntetés kiszabása során a bíróság súlyosító körülményként értékelte az I. rendű vádlott büntetett előéletét, a bűnhalmazatot, a hasonló jellegű cselekmények országos és helyi gyakoriságát. Súlyosító körülmény az a tény, hogy az I. rendű vádlott a bűncselekmény elkövetésekor kihasználta az építtetők tájékozatlanságát, kiszolgáltatottságát. Jelentős súlyú enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság a tárgyalássorozat végén tett részbeni bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomását. A kár megtérülése nem értékelhető enyhítő körülményként a vádlott javára, mert a műszaki szakértő által megállapított műszaki érték nem azonos a forgalomképességgel. Az építtetők az ingatlanokat legtöbb esetben nem tudják használni, ugyanakkor a jogtalanul felvett támogatást és kölcsönt folyamatosan kell jelenleg visszafizetniük. Mindezen körülményeket értékelve (az elkövetés idején hatályban lévő Btk. alapján) a Btk.
2. §

(1)bek. 1) pont,

(2)bek. 1) pont;

1. §;
2. §

(1)bek.;

1. § a) pont;
2. § és
3. § alapján 6 év 6 hónap börtönbüntetésre, és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte az I. rendű vádlottat. A Btk. 77/B. § értelmében vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során, vagy azzal összefüggésben szerzett. A 77/C. §

(1)bek. a) pontját is figyelembe véve az törvényszék a vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve rendelte el, annak mértékét a meg nem térült kárhoz igazította. A bíróság a sértettek polgárjogi igényét a törvény egyéb útjára utasította, mert az állami támogatások visszakövetelésével kapcsolatos jogvitákban a polgári jog és a közigazgatási jog egymással érintkező területe miatt is eltérő jogértelmezések vannak. II.-III.-IV.-V.-VI. és VII. rendű vádlottak vonatkozásában alkalmazott jogszabályok: Btk. 318. §

(5)bek. a) pont,

(6)bek. b) pont; Btk.

1. §; Btk.
2. §

(3)bek.; 12. §

(2)bek.; 38. §

(1)bek. 1) pont, 3) pont,

(2)bek. 1) pont;

1. §;
2. §

(1)bek.;

1. § a) pont;
2. §;
3. §;
4. §;
5. §;
6. §

(3)bek.; 70. §

(1)bek. 1) pont;

1. §;
2. §; Be.
3. §

(3)bek.; 155. §

(1)bek. A bíróság a bűnügyi költségről a Be.

1. §,
2. §-a alapján rendelkezett. Balassagyarmat,
3. év február hó
4. napján Lászlóné dr. Verebélyi Edina sk. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Langa József és Nemszilaj Katalin népi ülnökök helyett is. Záradék: Az ítélet ... II. rendű vádlott vonatkozásában
5. év március hó
6. napján, ... III. rendű vádlott vonatkozásában
7. év március hó
8. napján, ... IV. rendű vádlott vonatkozásában
9. év március hó
10. napján, ... V. rendű vádlott vonatkozásában
11. év február hó
12. napján, ... VI. rendű és ... né VII. rendű vádlott vonatkozásában
13. év március hó
14. napján jogerőre emelkedett, és a felfüggesztett szabadságvesztés kivételével végrehajthatóvá vált. Balassagyarmat,
15. év február hó
16. napján Lászlóné dr. Verebélyi Edina sk. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Langa József és Nemszilaj Katalin népi ülnökök helyett is.