Győri Ítélőtábla Pf.II.20.239/2012/
- A Győri Ítélőtábla a dr. Galavits Levente ügyvéd által képviselt felperesnek a „BőszeMagyar" Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék
- április
- napján kelt 5.P.21.692/2011/
- szám alatti ítéletével szemben a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy a Magyar Államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg 48.
- (Negyvennyolcezer) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.
- (Tizenkettőezer-hétszáz) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az alperes végelszámolója a
- október
- napján kelt meghívóval
- november
- napjára közgyűlést hívott össze, a meghívóban napirendi pontként a végelszámolás második éve beszámolójának elfogadását (1.), a végelszámoló lemondását (2.) és (új) végelszámoló választását (3.) kitűzve. 14 szövetkezeti tag a közgyűlési meghívót személyesen,
- október
- napján vette át, míg a végelszámoló a felperesnek, valamint "A" tagnak tértivevényes postai küldeményben küldte el a meghívót. A közgyűlésen a szövetkezet 16 tagjából 11 személyesen, illetve képviselője útján megjelent, így a közgyűlés határozatképes volt. Az 1/
- (XI.03.) számú, egyhangúan megszavazott határozattal a közgyűlés a napirendi pontokat elfogadta; a 2/
- (XI.03.) határozattal - a felperes nem, a többi jelenlévő tag igen szavazatával - a közgyűlés a végelszámolás második éve beszámolóját elfogadta; a 3/
- (XI.03.) számú egyhangúan megszavazott határozattal a végelszámoló tisztségéről lemondását a közgyűlés elfogadta; míg - a felperes nem és a többi tag igen szavazatával - a 4/
- (XI.03.) határozattal új végelszámolót választott. A felperes a törvényi határidőn belül előterjesztett keresetében a közgyűlésen hozott határozatok felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését három okból kérte. Egyrészt amiatt, mert a közgyűlés összehívására a szövetkezetekről szóló
- évi X. törvény (Szvt.) 21.§
(2)bekezdése sérelmével, jogszabálysértő módon került sor, ugyanis a meghívó közlése nem történt meg a közgyűlés időpontja előtt 15 nappal. Ezt az érvénytelenségi okot a felperes az első tárgyaláson azzal egészítette ki, hogy "B" tag esetében a meghívót a leánya vette át, akiről nem tudható, hogy rendelkezett-e erre meghatalmazással. Másrészt állította, hogy az elfogadott éves számviteli beszámoló jogszabályba ütközik, mivel az nem tartalmazza a szövetkezet fennálló követeléseit. Harmadrészt az új végelszámoló megválasztásáról hozott határozatot azért kifogásolta, mert az alperes alapszabálya szerint a szövetkezet elnökének csak középfokú szakmai végzettséggel rendelkező személy választható, míg az újabb végelszámoló ilyen végzettséggel nem rendelkezik. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányul. A közgyűlés összehívása szabályszerűségére nézve előadta, hogy a konkrét esetben az Szvt.21.§
(2)bekezdése szabályát megtartva a közgyűlés időpontja előtt 15 nappal,
- október
- napján történt a közgyűlés összehívása. A szövetkezeti tagok - személyesen, képviselők útján, illetve postán még a közgyűlés napja előtt 15 nappal megkapták a meghívót. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel részben támadott ítéletével a keresetet elutasította. Határozata indokolásában vizsgálva a
- november 3-i közgyűlés összehívását úgy ítélte meg, hogy a felperes kellő alap nélkül hivatkozott annak szabályszerűtlenségére. Rámutatott a bíróság, hogy a felperes a keresetindításra nyitvaálló, az Szvt.18.§
(2)bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn túl, csak a
- február
- napján megtartott tárgyaláson hivatkozott "B" tag esetében arra a vélt szabálytalanságra, hogy a meghívót a leánya vette át. Így ezt a keresetváltoztatást attól függetlenül figyelmen kívül kell hagyni, hogy a felhozott körülmény érdemben is alaptalan. Az elsőfokú tárgyaláson eredetiben bemutatott közgyűlési jelenléti ív szerint ugyanis ez a tag a közgyűlésen részt vett, és ekkor az összehívás körülményeivel kapcsolatban kifogást nem emelt. A bíróság alaptalannak tartotta a felperes keresetét a számviteli beszámoló elfogadására és az újabb végelszámoló megválasztására vonatkozó közgyűlési határozatok esetében is. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és a keresetének való helyt adás iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében a keresetében felhozott érvénytelenségi okok közül már csak a közgyűlés összehívása szabályszerűtlenségére hivatkozott. Azzal érvelt, hogy két szövetkezeti tag - "A" és "B" - esetében a közgyűlési meghívó szabályszerű kézbesítésére nem került sor. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett része helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte, hivatkozva részben az elsőfokú ítélet helyes indokaira, részben pedig az elsőfokú eljárásban előadott védekezésére. A felperes fellebbezésében nem sérelmezte az elsőfokú ítélet azon rendelkezéseit, mellyel - a számviteli beszámolót elfogadó és az újabb végelszámolót megválasztó - 2,4/
- (XI.03.) számú közgyűlési határozat felülvizsgálata iránti keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között (Pp.253.§
(3)bekezdés) bírálta felül és megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az Szvt.21.§
(2)bekezdése és 18.§
(2)bekezdése szabályainak helyes alkalmazásával állapította meg, hogy a végelszámoló 2011. november 3-ára szabályszerűen hívta össze a közgyűlést és azt is, hogy a felperes törvényi határidőn túl előterjesztett keresetváltoztatása a közgyűlési határozatok szabályszerűsége megítélésénél már nem volt figyelembe vehető. Az Szvt.21.§
(2)bekezdése szerint a közgyűlést - a napirend közlésével - a megjelölt időpont előtt legalább 15 nappal, írásban kell összehívni. Ezen törvényi rendelkezés helyes értelme szerint nem a közgyűlési meghívók közlésének (átadásának, illetve kézbesítésének) kell a közgyűlés napját megelőző 15 nappal megtörténnie, hanem a közgyűlés összehívásának, a napirendet tartalmazó meghívó kiadásának. A szövetkezet végelszámolója a konkrét esetben ezt a törvényi időközt a közgyűlés összehívásánál megtartotta, ezért az szabályszerű volt. Az Szvt.18.§
(2)bekezdése alapján a szövetkezet szervei határozata felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozathozatalról való tudomásszerzéstől számított 30 napos jogvesztő határidő alatt kell megindítani. A keresetindításra nyitvaálló anyagi jogi határidő a törvény kifejezett rendelkezése alapján jogvesztő, amely azzal a következménnyel jár, hogy a határidő eltelte után a szövetkezeti határozatok újabb érvénytelenségi okra, újabb jogszabálysértésekre hivatkozással nem támadhatóak, az ilyen keresetváltoztatás annak ellenére kizárt, hogy annak eljárásjogi feltételei (Pp.146.§
(1)-
(5)bekezdés) esetleg fennállnak. (így: BH 2000/270., BH 2011/287., Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.089/2006/5.) A felperes a törvényi határidőn belül benyújtott keresetében nem, csak az első tárgyaláson hivatkozott "B" tag meghívása vélt szabályszerűtlenségére, melyet az elsőfokú bíróság érdemben helyesen hagyott figyelmen kívül. Ugyanakkor a fellebbezésben említett másik szövetkezeti tag, "A" meghívása szabályszerűtlenségére a felperes először csak a fellebbezésben hivatkozott, az elsőfokú eljárás során viszont nem. Az említettek miatt így ez az újabb - állított - jogszabálysértés szintén nem vehető figyelembe. Részben a jogvesztő határidő eltelte, részben pedig a fellebbezési új tény előadásának tilalmára (Pp.235.§
(1)bekezdés) figyelemmel. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.256/A.§
(1)bekezdés f/ pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján hagyta helyben. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a felperes a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján viselni köteles a személyes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illetéket és az alperes másodfokú perköltségét. A le nem rótt fellebbezési illeték összege az Itv.39.§
(3)bekezdés c/ pontja és 46.§
(1)bekezdése szerint 48.000.Ft. Az alperest képviselő ügyvéd munkadíját az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(4)-
(6)bekezdései alapján az áfával növelt 12.700.Ft-ban határozta meg. G y ő r ,
- szeptember
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró