Pf.20200/2012/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.200/2012/

1. szám A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Papp Tamás Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Kutas Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt a Szekszárdi Törvényszéken indított perében a
2. március
3. napján kelt 6.P.20.361/2011/
4. számú ítélet ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget, valamint az államnak az állami adóhatóság külön felhívására - 48.000 (negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint a felperesi gazdasági társaság amelyben D Önkormányzata meghatározó befolyással rendelkezik - D és környékének településein végez ivóvíz ellátással, csatornázással és szennyvízelvezetéssel összefüggő közcélú tevékenységet. Az alperes
6. év nyaráig D polgármestere volt, majd
7. évben az őszi időközi választásokon független jelöltként ismét sikerrel indult a polgármester választáson. 2010-ben D Önkormányzata a felperesi gazdasági társaságnál részben önerőből, nagyobb részben pedig pályázati források felhasználásával az ivóvíz minőségét javító programot valósított meg „Tiszta ivóvizet mindenki poharába" elnevezéssel. A kivitelezés szakszerűtlensége - a tervekben szereplő és a ténylegesen beépített szűrőberendezések közötti minőségi különbség és a jelentős árkülönbözet - miatt a T Rendőr-főkapitányság jelentős kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt folytatott nyomozást. A
8. február
9. napján kelt 17.000/27-19/2009.bü. számú nyomozást megszüntető határozattal szemben a beruházó önkormányzat képviseletében az akkori polgármester, P.V. panasszal élt, amelyet a D Ügyészség a
10. május
11. napján kelt B.657/2009/
12. számú határozatával elutasított. Az ivóvízjavító program csökkentett műszaki tartalommal történt kivitelezésének vizsgálatára a D Önkormányzat Képviselő-testülete eseti bizottságot hozott létre, amelynek jelentését a
13. április 26-ai ülésnapon tárgyalta. Az ekkor született 165/2010.(IV.26.) Kt. számú határozat felszólítja a felperesi társaság ügyvezetőjét, mint a program projektmenedzsment feladatait ellátó, és az önkormányzat nevében eljáró cég képviselőjét, hogy a kivitelezés során hozott egyes döntéseket, intézkedéseket - illetve azok elmulasztását - vizsgálja felül.
14. szeptember
15. napján a D, N út
16. szám alatti társasház lakóinak meghatalmazottja feljelentést tett a felperesi gazdasági társaság ismeretlen munkatársai ellen. A feljelentés szerint a társasházban szabálytalanul felszerelt vízóra a ténylegesen elfogyasztott vízmennyiségnél többet mér, ezért a társasház lakóit jelentős kár éri. A D Rendőr-kapitányság a
17. szeptember
18. napján kelt 17030/946-6/2010/bü. számú határozatával a feljelentést elutasította. Határozatában rögzítette, hogy a felperesi gazdasági társaság ugyan elismerte, hogy a szabálytalan bekötés eredményeként leszűkült keresztmetszet okozhatott pontatlan mérést, arra viszont nem merült fel adat, hogy a bekötést a felperesi gazdasági társaság munkatársai szándékosan végezték szabálytalanul, másrészt az sem volt megállapítható, hogy a többletfogyasztás a bekötés pontatlanságából származott. A határozattal szemben benyújtott panaszt a D Ügyészség a
19. október
20. napján kelt B.954/2010/
21. számú határozatával elutasította. D Önkormányzata Képviselő-testülete a
22. április
23. napján tartott ülésen - már az alperes polgármesteri tisztsége idején - 161/2011.(IV.28.) számú határozatával felszólította a felperest, hogy a D, N út
24. szám alatti társasház főmérőjénél rövid határidővel végezze el a szabálytalan mérőkötés átalakítását, és rendezze a társasházzal a tartozás jóváírását. A
25. február 23-án tartott képviselő-testületi ülésre készült előterjesztés szerint a határozat végrehajtása megtörtént, a felperesi gazdasági társaság a nem szabványos vízóra-kötéseket átalakította. D Önkormányzatának az önkormányzati vagyonról és a vagyongazdálkodásról szóló rendelete szerint az önkormányzat legalább többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok taggyűlésén a tulajdonosi jogokat és döntéseket a polgármester vagy a képviselő-testület által megbízott települési képviselő képviseli. A képviselő-testület 134/2011.(IV.7.) számú határozatával a tulajdonosi jogok képviseletével a felperesi társaság taggyűlésén T-né S.B. képviselőt bízta meg. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a „Büszkeség és biztonság 2010-2014 D" című alkalmi kiadványban szereplő alábbi állításaival megsértette a felperesi társaság jóhírnevét: „- a vízmű körül sok negatív ügy került napvilágra, jelenleg is rendőrségi vizsgálat zajlik a tekintetben, hogy a vízmérők csatlakoztatásakor olyan szűrőket szereltek be, melyekkel elérhető, hogy többet mutat a vízóra. A lakosság joggal várja el, hogy pontos adatok alapján fizessék az amúgy is drága vízdíjakat, - sok-sok millió forint lesz megspórolható azzal, hogy a cégvezetők nem vesznek fel évente több millió forintos juttatást, miközben a szakdolgozók alig keresnek többet, mint a minimálbér, - érdemes lesz azt is vizsgálni, mikor és hol történtek felesleges beruházások, melyek szintén a költségek növelésével jártak." Kérte annak megállapítását is, hogy az alperes D Képviselő-testületének
26. április 28-i ülésén az alábbi tényállításokkal megsértette a felperes jóhírnevét: „- a 2006-os évben a teljes ellehetetlenülés elől kellett megmenteni a vízművet és most is folyamatosan romló tendenciát mutat, - a vízmű körül visszaélés gyanús információk vannak, - 1.000.000 forint fölösleges célra durrant el, - a cégvezető a cég pénzén építi szakmai karrierjét, feleslegesen utazgat, a D-on bejelentett bér szempontjából a legmagasabban fizetett menedzser, - a cég menedzsmentje 16.000.000 forint prémiumra, jutalomra tett szert, a cégvezető 4.000.000 forintot vett fel saját gépjárműhasználatra, de a cég egyéb dolgozói is több millió forintot vettek fel e címen, a gazdálkodásban pazarlónak tűnő a helyzet." Keresetet terjesztett elő a további jogsértéstől való eltiltásra, elégtételadásra, valamint az alperes 500.000 forint nem vagyoni kártérítésben történő marasztalására is. Az alperes arra hivatkozással kérte a kereset elutasítását, hogy a felperes által sérelmezett kijelentések egyrészt véleménynek tekinthetők, másrészt olyan, a valóságnak megfelelő tényállítások, amelyeknek sértő jellegük nincsen, így a személyiségi jogsértés megállapításához több okból sem vezethetnek. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, és a felperest marasztalta az elsőfokú eljárás költségeiben. Határozatának indokolása szerint az alperes a „Büszkeség és biztonság 2010-
27. D" kiadványban foglalt sérelmezett kijelentéseivel az ekkor városszerte nagy érdeklődésre számot tartó ivóvízjavító programra és a vízmérőórák beszerelésének szabálytalan módjára utalt, valótlan tényállítást nem tett. A cégvezetők juttatásával és a felesleges beruházásokkal kapcsolatos közlése pedig a helyes gazdálkodás fontosságát hangsúlyozó vélemény. A demokratikus társadalom lényege ugyanis a közügyek vitatása, amellyel az alperes úgy élt, hogy a közérdeklődésre számot tartó, és a képviselő-testület által korábban tárgyalt ügyek megválasztása esetén történő ismételt vizsgálatát helyezte kilátásba. A
28. április 28-ai képviselő-testületi ülésen viszont az alperes már polgármesterként járt el, így az önkormányzat törvényes képviselőjeként tett kijelentései miatt saját személyében nem perelhető. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása, és a kereset teljesítése érdekében a felperes fellebbezett. Megismételte azt az álláspontját, hogy az alperesnek a kampánykiadványban tett kijelentései valótlanok, a felperesi gazdasági társaságot olyan színben tüntetik fel, mint amely folyamatosan kétes megítélésű ügyekbe keveredik. Az alperes által hivatkozott eljárások egyik esetben sem a felperesi társasággal, illetve annak munkatársaival szemben folytak, azok nem a felperesi gazdasági társaság ügyei, a vízmérők csatlakoztatásával kapcsolatos eljárás pedig a kiadvány megjelenésének időszakában már egyébként is lezárult. A szakdolgozók átlagkeresete a kérdéses időszakban 173.000 forint volt, szemben akkori minimálbér 73.000 forintos összegével. Mindez a cégvezetők több millió forintos jövedelmével való szembeállítás folytán a felperesi társaságot abban a téves színben tünteti fel, hogy a vezetők kirívóan sokat, míg a szakdolgozók kirívóan keveset keresnek. Felesleges beruházás a felperesi társaság részéről nem történt, ezzel kapcsolatos konkrétumot az alperes az elsőfokú eljárásban sem tudott megjelölni. Vitatta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, amely szerint a képviselő-testület
29. április 28-ai ülésén az alperes az önkormányzat törvényes képviselőjeként járt el, ezért saját személyében nem perelhető. A 134/
30. (IV.7.) számú testületi határozat a felperesi gazdasági társaságot érintő tulajdonosi döntések képviseletével, valamint a taggyűléseken történő részvétellel T-né S.B. képviselőt bízta meg. A képviselő-testület ülésén az alperes az önkormányzati tevékenység körében és nevében nem járhatott el, így magatartása a jogi személy magatartásának nem tudható be. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság által alkalmazott jogtétel a bírói gyakorlatban sem egyértelműen elfogadott. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetésekkel, és a keresetet elutasító érdemi döntésével is egyetértett a másodfokú bíróság. A Ptk.75.§-ának