← Magyarország

Pf.21282/2012/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.282/2012/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Jaczkovits Zita (címe) ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a dr. Fülöp László (címe) ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
  2. április 13-án kelt 8.P.20.748/2012/
  3. számú ítélete ellen az alperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi a ...-t, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A … weboldalán …-én az „…" rovatban az … történtekről az ottlakókkal és a polgármesterrel (felperessel) készített riportot és filmet jelentetett meg az alperes. Ebben a helyi lakosok, a közmunkát végzők, riportalanyok számoltak be a faluban bevezetett intézkedésekről, az elrendelt szigorításokról és a polgármester különböző rendelkezéseiről. A riportban megszólaltatták a felperest is, aki ismertette az általa megkövetelt szabályokat, illetve indokolta azokat és nagyrészt cáfolta a riportalanyok által előadottakat. Az alperes által közzétett cikkben és riportfilmben közöltek miatt a felperes helyreigazítási kérelmet terjesztett elő, amelynek az alperes nem tett eleget, azonban a weboldalról a hozzászólásokat és magát a sérelmezett írást is eltávolította. A felperes kereseti kérelmében hét pontban kérte az alperes sajtó-helyreigazításra kötelezését a valótlan tények állítása miatt, megjelölve egyben a való tényeket is. Az alperes a kereset elutasítására irányuló kérelmét azzal indokolta, hogy a felperes tételesen cáfolhatta az … által előadottakat és saját álláspontját is ismertethette. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 5 napon belül a következő helyreigazító közleményt jelentesse meg: „A …-én megjelent „Az … modell egészen testközelből" című riportban valótlan kijelentés volt az, hogy az egyik dolgozónak a munkaviszonya azért lett megszüntetve, mert nem a polgármesterre szavazott, valamint valótlan az a közlés is a polgármesterre vonatkoztatva, hogy hőségriadó alkalmával nem lehetett leülni az árnyékba, és ha nem azt írják, nem azt csinálják, amit a polgármester akar, akkor elviszik a gyereket a családtól. Valótlan állítás volt az is, hogy a polgármester az egyik riportban nyilatkozónak elvitte a pénzét, és felgyújtotta a kunyhóját, az iskolából kitiltotta a görög katolikus papot, és lovas szobrot akart magának állíttatni." Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a ... kiadót, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 forint + áfa perköltséget, az államnak pedig külön felhívásra 36.000 forint le nem rótt kereseti illetéket. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a kereseti kérelem túlnyomó részben megalapozott. Hivatkozott a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  5. évi CIV. törvény
  6. §

(1)-
(2)bekezdésére, a PK
  1. számú állásfoglalásra és a PK
  2. számú állásfoglalásra is. Az elsőfokú bíróság szerint az az alperesi álláspont, hogy a kereset azért nem megalapozott, mert a felperes is megszólalhatott és cáfolhatta a riportban elhangzott kijelentéseket, nem fogadható el. Az összefoglaló cím és a „…" alapján arra is lehet következtetni, hogy nem pusztán egy riportalany által elmondottak ismertetése történt. Az … élő közmunkát végzőket szólaltatták meg, azonban nem a nyilatkozók által közöltekhez kapcsolódott a felperes - polgármester - mondandója, hanem a közmunka programmal összekapcsolt … szociális juttatás rendszerre vonatkozott. Az a kifogásolt közlés, miszerint „Eszméletlen munkát csinálnak, mert valakit beküldeni egy gázos csatornába, ahol az iszap már meg van gázosodva, és védőfelszerelés nélkül.", az elsőfokú bíróság szerint nem a felperesre vonatkozó kitétel, így e körben helyreigazításra nem jogosult. A riporter az … modellről nyilatkoztatta a felperest, aki a „kulcs" gondolatról, a rend támogatásáról szólt. Ezt követően nyilatkozott az egyik ottlakó, azonban szövegszerű összefüggés a felperes nyilatkozata és a sérelmezett közlés közt nem volt, nem utalt a felperes személyére, ezért a közlés, a kereset e körben nem megalapozott. A kifogásolt többi kitétel azonban a felperes személyére vonatkozott. Annak a közlésnek, hogy amíg jóban van a polgármesterrel, addig volt munkája, amikor megtudta, hogy nem őrá szavazott, akkor mindjárt ki is tette őt, a valóság tartalmát az alperesnek kellett volna bizonyítania, azonban ezen kötelezettségének nem tett eleget és az említett munkaügyi perre vonatkozóan sem ajánlott fel bizonyítást. Azt sem igazolta, hogy a hőségriadó ellenére nem lehetett leülni az árnyékba és azt sem, hogyha nem azt írják, nem azt mondják és nem azt csinálják, amit a polgármester akar, akkor gyámügyileg elveszik a gyerekeket. Nem bizonyította az alperes, hogy a felperes a riportalany pénzét elvitte, kidobta a munkából, a kunyhóját begyújtotta, és hogy nem engedi be a görög katolikus papot az iskolába, valamint hogy lovas szobrot akar magának csináltatni. Mindezeknek megfelelően az elsőfokú bíróság a sajtó-helyreigazítást ezen közlések tekintetében elrendelte, mert egyrészt a felperes személyére vonatkoztak a kitételek, másrészt nem minősülhetnek véleménynek, hanem olyan határozott állítások, amelyek tekintetében az alperes a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. Az elsőfokú bíróság a való tények közlésének elrendelését azonban mellőzte, mert azokat alátámasztó adat a per során nem merült fel. A perköltség viseléséről a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását és a kereseti kérelem teljes elutasítását, a felperes perköltségben való marasztalását. Előadta, hogy a törvény szerint a valótlan tényállítás, illetve a való tény hamis színben történő feltüntetése szolgál sajtó-helyreigazítás alapjául. A sajtó kötelezettsége ugyanakkor a sokoldalúság, tényszerűség, az időszerűség, a tárgyilagosság és a kiegyensúlyozottság, ami azt jelenti, hogy különösen egy tényfeltáró riport során mindkét felet meghallgatva kell a sajtótartalmat elkészíteni. Az elsőfokú bíróság ítélete így azért törvénysértő, mert a tényfeltáró riportot nem szövegösszefüggéseiben, a sérelmezett kijelentések vonatkozásában vizsgálta, és figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a felperesnek is lehetősége volt az … élő közmunkát végző lakosok közléseire reflektálni. A felperes tekintetében semmilyen hátrányos jogkövetkezmény nem állt fenn, a riportalanyok véleményüknek adtak hangot, az pedig, hogy a megszólaltatottaknak az az álláspontja, hogy nincs igazságos törvény, a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik. A hőségriadóra vonatkozó nyilatkozat során nincs arra utalás, hogy ezt a felperes rendelte el, illetve rá vonatkoztatható közlés nem került nyilvánosságra és a felperes e körben nem is nyilatkozott. A 4. és 5. pontban foglaltakat szó szerint és közvetlenül a felperes rögtön cáfolta, azt súlyos rágalomnak minősíthette. A 6. számú igénypontban kifogásoltakat szintén cáfolta, ennek megfelelően nincs olyan tényállítás, amelyet helyreigazító közlemény keretében közzé kellene tenni. A felperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Az alperes fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között bírálta felül a Pp. 253. §
(3)bekezdése alapján, amelynek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése alapján helytálló jogi következtetésre jutott, érdemi döntésével a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett. Az elsőfokú bíróság az alkalmazandó jogszabályokat teljes körűen felsorolta, ezért azokra a másodfokú bíróság csak visszautal az alábbiak kiemelése mellett. A Fővárosi Ítélőtábla elsősorban azt hangsúlyozza, hogy a sajtó-helyreigazítási eljárás különleges személyiségvédelmi eszköz, amelynek alkalmazására csak a speciális szabályokban előírt módon és feltételek fennállása esetén van lehetőség. A sajtóközlemények tartalmi helytállóságáért a sajtó objektív felelősséggel tartozik. A 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §
(1)bekezdése alapján ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy való tényeket hamis színben tüntetnek fel, akkor az érintett követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, illetve mely tényeket tüntet fel hamis színben, továbbá melyek a való tények. A sajtó-helyreigazítási eljárásban sajátos bizonyítási szabályok érvényesülnek (PK
  1. számú állásfoglalás). Tekintettel arra, hogy a sajtószerv feladata a hiteles, gyors, pontos, valósághű tájékoztatás, ezért a sajtószerv már a peres eljárást megelőzően is csak akkor jogosult megtagadni a határidőben kért helyreigazítás közlését, ha a helyreigazítási kérelemben előadottakat - a cikk megírásakor már rendelkezésére álló bizonyítékokkal - nyomban meg tudja cáfolni [Pp.
  2. §
(2)bekezdés]. A sajtó-helyreigazítási eljárás során a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a pert megelőző kérelem alapján a sajtószerv jogszerűen tagadta-e meg a helyreigazító közlemény közzétételét, tehát rendelkezik-e a kifogásolt közléseket alátámasztó hitelt érdemlő bizonyítékokkal. Az a felek részéről nem volt vitatott, hogy a riportalanyokon kívül a felperes is megszólaltatásra került és elmondhatta az üggyel összefüggésben saját álláspontját, véleményét. Ennek ellenére a sajtó-helyreigazítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően a sajtószervet bizonyítási kötelezettség terheli, tehát a nyilatkozók által előadottak valóságtartalmáért akkor is felel, ha híven közli az általuk elmondottakat. Ilyen bizonyítékokkal az alperes azonban nem rendelkezett és a bizonyítási eljárás során nem is hivatkozott a közölteket igazoló, azt alátámasztó okirati vagy egyéb bizonyítékra. Így nem igazolt a munkaviszony megszüntetésének okára, a hőségriadó elrendelésekor tett intézkedésre, a gyermekeknek a családjuktól való elszakításra, a pénz elvételére, a kunyhó felgyújtatására, a görög katolikus pap iskolából való kitiltására és a lovas szobor állítására vonatkozó és a weboldalon közzétett közlés. A Fővárosi Ítélőtábla azt is értékelte a szövegösszefüggéseket figyelembe véve, hogy a megjelentek tartalmi kicsengése az átlagolvasó, néző számára az volt, hogy az … polgármester több „szabálytalanságot" követett el, sérelmes intézkedéseket tett és cáfoló nyilatkozatát követően a további riportalanyok megszólaltatása erősítette mindazon állításokat, amelyek valóságtartalmát azonban az alperes bizonyítani nem tudta. Magában a fellebbezésben sem hivatkozik az alperes okirati vagy más bizonyítékra, csak arra, hogy a felperesnek is megadta a lehetőséget álláspontja közzétételére. Ez azonban a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint - egyetértve az elsőfokú bíróság által kifejtetekkel - nem mentesíti a sajtószervet a bizonyítási, illetve helyreigazítási kötelezettség alól. A Fővárosi Ítélőtábla mindezekre tekintettel a Pp. 253. §
(2)bekezdése, valamint a 254. §
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperesi kiadót kötelezte a perköltség megfizetésére, figyelemmel a 6/1986.(VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére és a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §-ában foglaltakra is. ,
  3. szeptember
  4. Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Győriné dr. Maurer Amália s.k.. Kisbán Tamás s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.