Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.094/2012/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bujáky Éva ügyvéd (.........) által képviselt ............ (...........) I. r., ............. (...........) II. r., .......... (...........) III. r., valamint ......... (...........) IV. r. felpereseknek a dr. Várhelyi Attila ügyvéd (.........) által képviselt .......... (.........) alperes ellen megállapítás iránti perében a Fővárosi Bíróság
- október 26-án kelt 25.G.40.798/2010/
- számú ítéletével szemben a felperesek fellebbezése folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A perben nem álló ..........-nek
- december 14-én I. r., II. r. és III. r. felperesek, valamint a perben szintén nem álló ........... és ............ voltak a tagjai. IV. r. felperes a III. r. felperes beltagja. ............ .........., alperesi ügyvezető élettársa. A ............-nek (a továbbiakban adós Kft.) több olyan hitelszerződése állt fenn, amelyből eredő tartozásáért I., II. r. és III. r. felperesek készfizető kezességet vállaltak. Az adós Kft.
- március 29-i ............. (jogutód: ........) ........ közjegyző által 162/
- számú közjegyzői okiratba foglaltan megkötött kölcsönszerződéséből eredő 90 millió forint tartozásáért I. és III. r. felperes készfizető kezességet, II. r. felperes jelzálog-kötelezettséget vállalt. I., II. és III. r. felperes készfizető kezességet vállalt az adós Kft. ..........-vel
- december 6-án létrejött kölcsönszerződéséből eredő 24 millió forint, valamint a ........-vel
- július 31-én megkötött hitelszerződéséből eredő 75 millió forint hitel visszafizetéséért is. Az adós Kft. tagjai
- december 14-én taggyűlést tartottak. A felvett jegyzőkönyvben rögzítésre került, I. r., II. r. és III. r. felperes üzletrészét értékesíteni kívánja alperesnek, a tagok és a társaság az üzletrész átruházásokhoz hozzájárulnak. A jegyzőkönyv szerint az alperes taggyűlésen jelen volt ügyvezetője vállalta, hogy „az üzletrészek eladására tekintettel a társaságból kilépő tagok készfizető kezességének átvállalása tárgyában eljár a társaságnak hitelt nyújtó illetékes pénzintézeteknél". A felek ezen a napon az üzletrészek átruházását külön okiratba foglalták. A
- december 14-én kelt üzletrész átruházási szerződés a kezesség átvállalására nézve rendelkezést nem tartalmazott. A taggyűlési jegyzőkönyvet és az üzletrész-átruházási szerződést ............ ügyvéd szerkesztette, jegyezte ellen. Alperes és ............
- december 19-én készfizető kezességet vállaltak az adós Kft. és a ........ közötti kölcsönszerződések teljesítéséért. I., II. és III. r. felperesek
- január 31-én kelt levelükben a ........-től az adós Kft. tulajdonosi szerkezetének jelentős megváltozására, tulajdonrészeik értékesítésére hivatkozással a fennálló készfizető kezesi megállapodások megszüntetését, az új tulajdonosi kör készfizető kezességének átvállalása iránti intézkedést kértek. A bank
- február 14-én kelt válaszlevelében, utalva arra, minden készfizető kezesség fenntartására igényt tart, a kérelem teljesítésétől elzárkózott. A fenti közjegyzői okirat és végrehajtási záradék alapján a ........ Városi Bíróság I. r., II. r. és III. r. felperessel szemben végrehajtást rendelt el, míg a 75 millió forintos hitel tekintetében a ........, illetve jogutódja, a ....... érvényesít követelést a kezesekkel szemben 1.G.40.022/
- számon a ......... Megyei Bíróságon. (A bíróság a per tárgyalását jelen per jogerős befejezéséig felfüggesztette.) A ..........-vel kötött szerződés alapján a Fővárosi Bíróság előtt indult fizetési meghagyásos eljárás az I. r., II. r. és III. r. felperesekkel szemben. Az adós Kft.
- szeptember 10-től felszámolás alatt áll. Felperesek
- február 24-én előterjesztett kerestükben annak megállapítását kérték, a
- december 14-én létrejött üzletrész adásvételi szerződés alapján az adós Kft. (.............) tartozásaiért, a hitelező pénzintézetekkel szemben fennálló készfizető kötelezettségért az alperes köteles helytállni. IV. r. felperes a keresetet, mint a III. r. felperes tartozásáért mögöttesen helytállni köteles beltag terjesztette elő. A megállapítási kereset előterjesztésének körében arra hivatkoztak, teljesítést a jogviszony jellege alapján nem követelhetnek, mivel a követelésnek nem jogosultjai. Előadták továbbá, az üzletrész adásvételi szerződés megkötésének feltétele volt, alperes mentesíti őket a készfizető kezesi kötelem alól, tehát a tartozásukat átvállalja. Alperes vállalta, a kezesség átvállalása tárgyában eljár a hitelt nyújtó pénzintézeteknél, ezen kötelezettségének azonban nem tett eleget, ezért abba a helyzetbe kerültek, ellenük a ........, illetőleg az alperes érdekeltségi körébe tartozó, banki követelést megvásárló és zálogjogot megszerző ....... pert indított 70.999.395 forint és járulékai összegű kezesi felelősség érvényesítése iránt. E perben alperes II. r. alperesként szerepel, ezért a köztük lévő jogviszony nem bírálható el, a tartozásátvállalással ott nem tudnak védekezni. A közjegyzői okirat alapján pedig végrehajtási eljárás indult I., II. és III. r. felperesekkel szemben. Amennyiben azonban a jelen perben pernyertesek lesznek, a kezesi felelősségük alapján nem kell helytállniuk. Hivatkoztak arra is, az üzletrész átruházás nem jött volna létre, ha alperes nem vállalta volna át a kezességet. A tartozásátvállalás nem csak írásban érvényes. Alperes az adós Kft-ben történt tulajdonszerzést követően a Kft. tulajdonában álló nagy értékű ingóságokat eladta, a Kft. pénzeszközeit elköltötte. A keresetük jogalapjául a Ptk. tartozás átvállalását szabályozó 332.§
(1)és
(3)bekezdésére hivatkoztak, valamint arra, a Ptk. 273.§
(2)bekezdése szerint a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen az elvállaláskor volt. A kötelezettségük ugyanakkor terhesebbé vált, mivel a kezességet annak tudatában vállalták, rendelkezési joguk van a Kft. közjegyzői okiratba foglalt keretbiztosítéki ingó jelzálogjogi szerződéssel lekötött ingóságain, valamint keretbiztosítéki jelzáloggal lekötött ............... ........ helyrajzi szám alatti ingatlanán. A ...... azonban a banktól a követelést kivásárolta, és maga lett a követelés jogosultja, egyidejűleg a banki biztosítékok jogosultja is. Amennyiben az ingó zálogjoggal terhelt ingóságok értékesítése megtörténik, de az ellenérték nincs a követelés csökkentésére fordítva, a kezesek kötelezettsége terhesebbé válik. A ...... az ingóságokat ugyanis értéken alul átmentette más vállalkozásaihoz. Jelezték, ............ ügyvéddel szemben I. r. felperes szakszerűtlen ügyintézés miatt a ......... Megyei Ügyvédi Kamara előtt eljárást kezdeményezett, a kamara fegyelmi eljárást rendelt el. Alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a megállapítás iránti per megindításának feltételei fennállnának. Előadta, a taggyűlési jegyzőkönyvben és az üzletrész-átruházási szerződésben tartozás átvállalás nem szerepel, a tartozásátvállalás nem volt a szerződéskötés feltétele, ilyen kötelezettséget nem vállalt, megállapodás erre nézve írásban és szóban sem jött létre. A bírói gyakorlat szerint a régi és az új kötelezett között létrejött szerződés tartozásátvállalásnak csakis akkor minősül, ha abból a felek erre irányuló szándéka egyértelműen kitűnik. A jegyzőkönyvben rögzített egyoldalú nyilatkozata ilyen egyértelmű, és kölcsönösen kifejezett szándéknak nem minősíthető. Határozott kötelezettségvállalást a hitelező álláspontjának és a hitelállomány pontos ismeretének hiányában nem is tett volna. Csak arról a hitelről volt tudomása, amellyel kapcsolatban utóbb készfizető kezességet vállalt. A kereset azon okból is megalapozatlan, a Ptk. 332.§
(3)bekezdése értelmében, ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz nem járul hozzá, az új kötelezett nem lép be a kötelembe. A szerződéskötést követően eljárt a banknál, a bank mindkét kölcsönszerződés vonatkozásában kezesként bevonta. A felperesek készfizető kezesi felelőssége alóli szabadulásától a felperesek kérelmére elzárkózott. Az üzletrész-átruházási szerződéskötés előzménye az volt, a bank fel kívánta mondani a szerződést, s meghosszabbítás feltételéül szabta a kezesi felelőssége vállalását, felperesek mentesítéséről nem volt szó. Amennyiben a felek között volt is tárgyalás a kezességátvállalásról, annak tartalma, eredménye nem lett okiratba foglalva, az átvállalás ténye jelenleg már nem állapítható meg. Felperesek az ellenkérelemre nézve állították, az okiratokat szerkesztő ügyvéd terhére írható, hogy azokban a tartozásátvállalás kifejezetten nem szerepel annak ellenére, arról szó volt. Az életszerűség is azt diktálja, a korábbi tulajdonos elvárja, személyes kötelezettségvállalásai alól mentesüljön. Az elsőfokú bíróság személyesen meghallgatta I. r. felperest, alperes ügyvezetőjét, ..........-öt, tanúként ...........-öt, ......... ügyvédet. I. r. felperes előadta, megbeszélések során megállapodtak abban, .......... átvállalja a kezességeket, vállalta, eljár az átvállalás tárgyában. Ezt kifejezett kérésükre foglalta jegyzőkönyvbe az ügyvéd. Aláíráskor nem kifogásolták, a szerződésben nem szerepel a tartozásátvállalás, de előtte igen, viszont az ügyvéd megnyugtatta őket, az így elégséges. A bank a szerződést felmondta. Arra az esetre, a bank nem járul hozzá a kezességvállaláshoz, nem volt megállapodás. Az ügyvéd, illetőleg a bank ügyvezetője úgy tájékoztatta őket, a bank hozzá fog járulni. .......... úgy nyilatkozott, az adós Kft. gyakorlatilag fizetésképtelenné vált, mert a ........... befagyasztotta a hitelt. A ......... család kereste meg azzal, el kívánják adni üzletrészeiket. A ...........kal kapcsolatban tudott a felperesek kezességvállalásáról, úgy gondolta, felperesek felmentése a bank döntésén múlik. Maga nem ellenezte azt, a felperesek kilépjenek ebből a kezességi kötelezettségvállalásból. Miután 10 % üzletrészhányad a ......... család kezében maradt, ezért azonban üzletileg az volt az érdeke, a bank ne engedje el felperesek kezességvállalását. A felperesek kezességének megszüntetése nem állt érdekében, de vállalta, ebben a kérdésben eljár. A banknál valóban eljárt, jelezte, felperesek ki szeretnének lépni a kezességből, a bank úgy nyilatkozott, erről később hoz döntést. Alperes és az élettársa ugyanakkor kezességet vállalt. A kezességátvállaláshoz külön szerződésre lett volna szükség a bank hozzájárulását követően. .............. előadta, az üzletrészét nem adta el, úgy gondolta a cég jól fog működni. A megállapodás többszöri egyeztetés után jött létre. A megállapodásban benne volt, alperes a ...........nál vállalt kezesség levételét vállalja. Természetesnek tűnt számukra, a kezesség róluk lekerül, nem is tételezték fel, a bank nem fogja kiengedni felpereseket. A kezességátvállalás nélkül nem jött volna létre az adásvételi szerződés. ......... előadta, a perbeli ügylettel
- decemberében több találkozó is volt, a
- december 12-i és 14-i jegyzőkönyveket maga készítette. A jegyzőkönyvek azt tartalmazzák, amit a felek beleírni kértek. A kezességről december 14-én esett szó, valamelyik fél kérte annak a mondatnak a belefoglalását, miszerint alperes eljár a banknál a kezesség átvállalása tárgyában. Tartozásátvállalásról szerződést nem kellett kötnie, a tartozások részleteiről nem volt tudomása. Nem volt kérés arra vonatkozóan, rendelkezzen a kilépő tagok kezességátvállalásáról. Mindkét fél megbízásából járt el. Vitatta, hogy lebeszélte volna felpereseket, hogy a tartozásátvállalás a szerződésbe bekerüljön. Az elsőfokú bíróság
- október 26-án kelt 25.G.40.798/2010/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte felpereseket 250.000 forint perköltség egyetemleges megfizetésére. A megállapítási perindítás feltételeit vizsgálva rögzítette, a „felperessel" szemben a ..........-vel kapcsolatos kezességvállalásból eredő követelések iránt különböző peres és nem peres eljárások indultak, amelyek közül a ......... Megyei Bíróság az eljárását jelen jogvita elbírálásáig felfüggesztette. Rámutatott, a kereset eredményessége esetén a felperesek közvetlenül - illetve a IV. r. felperes mögöttes felelőssége folytán közvetetten - olyan kötelezettségtől mentesülnének, amely tekintetében marasztalási keresetet nem terjeszthet elő, ezért a Pp. 123.§-a szerinti általános feltételek fennállnak. A csatolt okiratokat, a tanúk nyilatkozatait értékelve, tényként állapította meg, a perbeli üzletrész adásvételi szerződések a kezességről, illetve a kötelezettségátvállalásáról rendelkezést nem tartalmaznak, a
- december 14-i taggyűlési jegyzőkönyvbe foglalt alperesi nyilatkozat nem tekinthető tartozásátvállalásnak, a felek között a kötelezettségátvállalás tárgyában szóbeli megállapodás nem született. A jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat ugyanis nem tartalmaz egyértelmű és feltétlen kötelezettséget a felpereseket érintő kezesség átvállalására nézve, nem jelöli meg, mely jogviszonyokhoz kapcsolódik, milyen összeg erejéig terjedő kezességvállalásokra vonatkozik. Alperes csupán a pénzintézeteknél történő eljárásra vállalt kötelezettséget a felperesek kezessége megszüntetése érdekében. A felek eltérő előadása folytán pedig az sem bizonyított, a felek szóbeli megállapodást kötöttek volna a tartozásátvállalás tárgyában. Az ítélettel szemben felperesek fellebbeztek jogi képviselő útján. Fellebbezésüket
- április 19-én kiegészítették. Az ítélet keresetük szerinti megváltoztatását kérték. Sérelmezték, az elsőfokú bíróság nem vette kellő súllyal figyelembe, a vitatott tartozásátvállaló nyilatkozatot ügyvéd foglalta az üzletrész adásvételi szerződés aláírását megelőző jegyzőkönyvbe. Életszerűtlen, az üzletrész adásvételnek ne lett volna feltétele a kezesi kötelezettség alóli mentesülés, a taggyűlésen először még .......... sem ellenezte a kezesség átvállalását, később gondolta meg magát, mivel nem állt érdekében. Mindebből nyilvánvaló, a megállapodás létrejött, annak írásba foglalása nem érvényességi feltétel. Az ügyvéd hibája, hogy elmulasztotta a szükséges tájékoztatást, figyelmeztetést, így például azt, egy ilyen megállapodás hatálya a bank hozzájárulásától függ. A Ptk. 4.§
(1)és
(4)bekezdésére hivatkozva állították, az elsőfokú bíróság az eljáró ügyvéd szabálytalan eljárását az általa képviselt alperes javára bírálta el, mint ahogy alperes csalárd magatartását is, miszerint a szerződéskötéskor még nem ellenezte a kezességátvállalást, majd meggondolta magát. Az a körülmény, a taggyűlési jegyzőkönyvbe foglalt alperesi nyilatkozat nem tartalmaz egyértelmű és feltétlen kötelezettségvállalást, egyedül az okiratszerkesztő ügyvédnek róható fel. Az alperes tartozásátvállaló nyilatkozata az írásba foglalás hiányában, az ügyvédi műhibától függetlenül érvényes. A megbízott tevékenységéért a megbízóval egyetemlegesen felelős a Ptk. 350.§
(1)bekezdése értelmében, ezért a megfogalmazás hiányából eredő felelősség az alperest is terheli. Utalt arra, ............ ügyvéd ellen fegyelmi eljárás indult. Előadták továbbá, a jelen perbelivel azonos tényállás mellett a ...... pert indított velük szemben a .........i Törvényszék előtt 1.G.40.127/
- ügyszámon, melynek tárgya, a kezesi felelősségük alapján történő helytállásuk az adós tartozásáért. A perben e-maileket csatolva hivatkoztak az alperes általi tartozásátvállalásra. Az első e-mail üzenetet ........... speciális hitelkezelő (..........) küldte I. r. felperesnek
- május 9-én. Az e-mail üzenetből kiderül, a .........-nél az alperes kezdeményezte a készfizető kezességátvállalásra vonatkozó megállapodások elkészítését. Ezt a bank jóváhagyta, a szerződéstervezeteket elkészítette és megküldte az érdekeltek részére, azonban a szerződések végül nem kerültek aláírásra és visszaküldésre. A hitelező maga kérte I. r. felperes közreműködését a szerződések visszaküldése érdekében. A második e-mail üzenet ........... készletfinanszírozási vezetőtől származik (..........), és
- szeptember 24én került I. r. felperes részére megküldésre. Ő is utal az új szerződésre, amelyben alperes és ........... vállaltak volna készfizető kezességet. Ez a szerződés eleinte a BAR-lista miatt nem került aláírásra, később nyilvánvalóan alperes aláírása hiányában. A két e-mail üzenet bizonyítja a jelen per tárgyát képező megállapodás létrejöttét a felek között. Az e-mail üzenetekből megállapítható, az alperes kezdeményezte az új kezesi szerződések elkészítését, másképp ezek az okiratok nem készültek volna el. Az e-maileket mellékelve, kérték azok okiratként figyelembe vételét. Az adós Kft. felszámolási zárómérlegét csatolva pedig arra hivatkoztak, a felszámoló a Kft. vagyonát .......... és apja érdekeltségi körébe tartozó három gazdasági társaság (......., ......... és alperes) között osztotta fel. A hitelt biztosító nagy értékű ingatlan tulajdonjogát, amely a kezesi kötelezettségüknek is biztosítéka, a ....... szerezte meg, mélyen az ár alatt, eredeti szerzéssel. Nekik tehát a Ptk. 276.§
(1)bekezdésében írt biztosítékok megszerzésére, a követelésük adóssal szembeni érvényesítésére esélyük sincs, kötelezettségük terhesebb, mint a kezesség elvállalásakor volt. Amennyiben jelen perben pervesztesek lesznek, a ......., annak ellenére, követelése a felszámolási eljárásban megtérült, a kamatokat, költségeket rajtuk, mint kezeseken végrehajtja. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte helyes indokai alapján, valamint felperesek másodfokú perköltségben marasztalását. Utalt arra, az üzletrészek adásvétele során az ügyvéd a feleknek közösen nyújtott szolgáltatást, esetlegesen elkövetetett mulasztása miatti felelősség őt nem terhelheti. A fellebbezések az alábbiakra tekintettel megalapozatlanok. A Pp.
- §-a szerint, ha a kereseti kérelem számadási kötelezettség megállapítására irányul, a felperes ezzel együtt kérheti az általa előterjesztett számadás helyességnek megállapítását is. Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. A Pp. 139.§-a értelmében a perben az alperes ellenkérelme az eljárás megszüntetésére irányul, vagy érdemi védekezést, illetve ellenkövetelést tartalmaz a keresettel szemben. Az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. A Pp. 366.§-a úgy rendelkezik, ha a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozására az
- évi LIII. törvény (Vht.) 41.§ vagy
- §-a szerint a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség, az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérő ellen. (A Vht. 41.§
(1)-
(2)bekezdése értelmében a végrehajtás megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették vagy egyébként megszűnt, illetőleg ha a végrehajtást kérő bejelentette a követelés megszűnését, míg az 56.§
(1)bekezdése szerint akkor, ha a végrehajtást elrendelő bíróság közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, illetőleg megváltoztatta.) A Pp. 369.§-a ugyanakkor kimondja, a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt per csak akkor indítható, ha a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre (
- a)pont), a követelés egészben vagy részben megszűnt (
- b)pont), a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott és az időtartama nem járt le (
- c)pont), illetőleg ha az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni (
- d)pont). Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, a számadási kötelezettség megállapítása iránti kereseten kívüli egyéb megállapításra irányuló kereset előterjesztésének két konjunktív jogszabályi feltétele van. Az egyik a felperesnek az alperessel szembeni jogvédelme szükségessége, a másik feltétel pedig az, hogy a felperes teljesítést ne követelhessen. A negatív megállapítási perben - a felperes kötelezettsége, kötelemben állása, tartozása fent nem állása megállapítása iránti - perben a felperesi oldalon álló kötelezett értelemszerűen marasztalást ugyan nem kérhet, de kereshetőségi joga csakis azon kivételes esetekben állhat fenn, ha egyéb úton jogvédelmet nem szerezhet. E jogintézmény tehát „permegelőző" célokat nem szolgálhat. Így nem lehet helye a nemleges megállapításnak, ha felperes a vele szemben indított eljárásban a keresetében előadottakat védekezésül ellenkérelmében, kifogásában felhozhatja. Ugyancsak nem szolgálhat alapul az eljárás már ítéleti hatállyal eldöntött kérdések ismételt vitatására. Így, ha az adóssal (főadóssal, kezessel) szemben végrehajtási záradékkal ellátott okirattal elrendelt végrehajtási eljárás indult, az adós jogvédelmet a végrehajtás megszüntetése, illetőleg korlátozása iránti perben kereshet. A végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben a bíróság ugyanazokat a körülményeket vizsgálja, mint amelyeket akkor vizsgálna, ha a végrehajtást kérő követelésének érvényesítése iránt pert indított volna a végrehajtás elrendelésére irányuló kérelem előterjesztése helyett, tehát az adós felperes mindazokra a tényekre és körülményekre hivatkozhat e perekben, amelyekkel védekezhetne abban a perben, amit a végrehajtást kérő záradékolási kérelem helyett ellene indítana. A végrehajtás megszüntetése iránti perben a záradékolt közokirattal szemben is helye van ellenbizonyításnak (BH.2006.255.). Ha azonban a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti per megindításának feltételei nem állnak fenn, ezen körülmény nem teszi lehetővé, hogy az adós felperes egy megállapítási perben a már elrendelt végrehajtás alapjául szolgáló jogviszonyt, követelést vitássá tegye. Az adott ügyben I-III. r. felperesek még tagsági jogviszonyuk fennállása alatt készfizető kezességet vállaltak az adós társaság különböző tartozásaiért a társaságnak hitelt nyújtó hitelintézetekkel szemben, melynek következtében egyrészt végrehajtási záradékkal ellátott okirattal elrendelt végrehajtási eljárás indult ellenük, másrészt a hitelezők velük szemben az adós társasággal szembeni követelés megfizetése céljából peres eljárásokat indítottak. Felperesek arra hivatkozással, alperes a hitelezőkkel szembeni készfizető kezesi kötelezettségükből eredő tartozásaikat átvállalta, tartalmilag annak megállapítását kérték, ők maguk nem tartoznak, nem minősülnek kötelezettnek (negatív megállapítás). Nem vitásan felperesek keresetük tartalma szerint marasztalást nem kérhetnek, a megállapítás iránti kereset egyik feltétele tehát fennáll. A fent kifejtettekből ugyanakkor az következik, a perben előadott tényekre alapítva felperesek az ellenük, mint készfizető kezesekkel szemben indult perekben, így a ........, illetőleg jogutódja, a ....... által a .........i Törvényszék előtt 1.G.40.022/2009. számon, és a ........ által szintén a .........i Törvényszék előtt 1.G.40.127/2011. számon indított perekben ellenkérelmükben az alperes tartozásátvállalására, kezesi felelősségük hiányára hivatkozhatnak, ezen perekben jogvédelmet kereshetnek, mint ahogy fellebbezési előadásuk szerint keresnek is. Nem áll fenn ezért a jogvédelem szükségessége hiányában a megállapítás iránti per megindításának másik feltétele. Felperesekkel szemben egyébiránt is a jogosultak érvényesítenek igényt, nem pedig alperes, így ha fenn is áll a jogvédelem szükségessége, az nem alperessel szemben áll fenn. A végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okiratba foglalt követelés esetén pedig a felperesek a fent kifejtettek szerint szintén nem kereshetnek jogvédelmet e per keretein belül, hanem a feltételek fennállása esetén a végrehajtás megszüntetése, illetve a korlátozása iránti perben. Mindezekre tekintettel tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a megállapítási kereset együttes feltételeit fennállónak vélte, s a kereset érdemi elbírálásába bocsátkozott bizonyítást lefolytatva, melynek eredményeként a tartozásátvállalás hiányát megállapítva keresetet elutasító határozatot hozott. Tekintve, a felperesek megállapítási keresete előterjesztésének nem volt helye, s ennek jogkövetkezménye a kereset elutasítása, érdemben helytálló az elsőfokú bíróság ítélete. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a fenti eltérő indokolással - a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felpereseket az alperes 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)bekezdése és
(5)bekezdése, valamint 4/A.§-a alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége egyetemleges megfizetésére. Budapest,
- szeptember
- . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Molnár József s.k. bíró