Bf.286/2012/3 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés], halmazati büntetésül 1 év 4 hónap, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az eljárás során lefoglalt és a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bjk.6/2012/

1. sorszám alatt nyilvántartott és kezelt 1 db Maxel típusú,
2. számmal jelölt CD lemez lefoglalását megszüntette és azt (
3. számú feljelentő neve), valamint (
4. számú feljelentő neve) feljelentőknek jogi képviselőjük (dr. Imre András ügyvéd) útján kiadni rendelte. Kötelezte a vádlottat 23.360.- forint bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a védő jelentett be fellebbezést a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.217/2012/1-II. számú átiratában a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejével kapcsolatos indokolás helyesbítése mellett, az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A fellebbezés alaptalan. Az ítélőtábla az első fokú ítéletet a Be.
5. §

(1)bekezdése alapján - a Be. 542/C. §ában írt korlátokra figyelemmel - felülbírálva megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Be. XXVI. Fejezetében szabályozott, tárgyalásról lemondás alapján indult külön eljárás speciális szabályainak betartásával, a bizonyítási eljárást az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés nélkül folytatta le, azonban az általa rögzített tényállást a Be. 352. §

(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel, az iratok tartalma és a vádlott fellebbezési nyilvános ülésen tett nyilatkozata alapján az alábbiak szerint kiegészítette: A vádlott élettársa rokkantnyugdíjas, havi jövedelme 55.750.-forint. A nagyobbik gyermeke tartósan beteg, asztmás, illetve házi por allergiás. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása hiánytalan, a fenti kiegészítésekkel a másodfokú eljárásban is irányadó volt. Az elsőfokú bíróság a vádlott nyomozás során és első fokú bírósági eljárásban tett beismerő vallomása és a nyomozás iratai alapján megalapozott tényállást állapított meg. A Be. 542/C. §

(3)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítélet tényállásának megalapozottságára, a bűnösség megállapítására és a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezéseit felülbírálja, de a bűnösség megállapítása, a vádlott beismerő vallomására és nyomozás irataira alapított és váddal egyező tényállás, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítés esetén az első fokú ítéletet kizárólag akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye. A bűnösség megállapítása, a nyomozás során és az elsőfokú bírósági eljárásban tett vádlotti beismerésre alapozott, váddal egyező tényállás, minősítés, a vádirat keretei között meghatározott büntetés neme miatt fellebbezésnek nincs is helye a Be. 542/C. §

(1)bekezdése alapján. A vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen - a nyomozás során és az elsőfokú bírósági eljárásban vallottakkal ellentétesen - akként nyilatkozott, hogy nem követte el a bűncselekményeket. Az ítélőtábla álláspontja szerint azonban, ezen nyilatkozata nem vezethet az első fokú ítélet megváltoztatásához, a vádlott felmentéséhez, vagy az eljárás megszüntetéséhez, és egyéb ilyen ok sem merült fel. A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következetett a vádlott bűnösségére és a cselekményét is a törvénynek megfelelően minősítette. Bf.III.286/2012/

1. Az elsőfokú bíróság által értékelt büntetés kiszabási körülményeket az ítélőtábla kiegészítette. A vádlott javára értékelte még, hogy a bűncselekmények elkövetésétől hosszabb idő telt el és, hogy a vádlott nagyobbik gyermeke tartósan beteg. Osztotta az ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a vádlott büntetlen előélete nem értékelhető a javára, mivel a bűncselekményeket olyan beosztás felhasználásával követte el, amelyben a büntetlen előélet alkalmazási feltétel [56/
2. BK vélemény II/
3. pont]. Terhére, a halmazat helyett a többszörös halmazatot értékelte. A büntetés kiszabásánál az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a vádlott esetében a külön eljárás speciális rendelkezéseit alkalmazta. Azonban, e mellett is, a kiszabott büntetés arányos és indokolt, annak enyhítésére nincs lehetőség. A fentebb kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Észlelte az ítélőtábla - ahogy erre a fellebbviteli főügyészség is utalt -, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a próbaidővel kapcsolatban helytelenül hivatkozott a Btk. 83. §

(2)bekezdésében szabályozott büntetési tétel középmértékére. Egyrészt, a bűncselekmények elkövetése idején -

1. nyarán - a középmértékre irányuló rendelkezés még nem volt hatályban másrészt, a Btk.
2. §

(3)bekezdésében szabályozott próbaidőre az nem is irányadó. Az elsőfokú bíróság helyesen utalt az ítélet indokolásában a büntetés céljával kapcsolatban a Btk. 83. §-ára, azonban annak

(1)bekezdését elmulasztotta megjelölni, míg nem hivatkozott a Btk. 85. §

(1),

(2)és

(3)bekezdésében írt halmazati büntetésre vonatkozó rendelkezésre, a büntetés kiszabása körében a Be. 534. §

(1)és

(2)bekezdésére, melyeket az ítélőtábla ezennel pótolt. A fellebbezési eljárás során a vádlott kirendelt védőjének díjával 3.000,- forint bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére a vádlottat a Be. 381.§

(1)bekezdés és a Be. 338.§

(1)bekezdése alapján kötelezte. Szeged,

1. szeptember
2. Dr. Hegedűs István sk. a tanács elnöke Dr. Halász Edina sk. a tanács tagja, előadó Dr. Harangozó Attila sk. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.III.286/2012/
3. számú végzése és a Szegedi Törvényszék 5.B.32/2012/
4. számú ítélete a jelen végzés folytán a mai napon jogerős - és fel nem függesztett részében - végrehajtható. Szeged,
5. szeptember
6. Dr. Hegedűs István sk. a tanács elnöke