P.20333/2007/186 – Balassagyarmati Törvényszék

… Megyei Bíróság 2.P.20.333/2007/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A … Megyei Bíróság dr. ....... szám alatti ügyvéd által képviselt … … szám alatti lakos felperesnek - Dr. ...szám alatti ügyvéd által képviselt … …szám alatti lakos alperes ellen élettársi vagyonközösség megszüntetése iránti perben meghozta az alábbi ítéletet: A megyei bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 5.562.980,- (Ötmillió-ötszázhatvankettőezer-kilencszáznyolcvan) forintot. Megállapítja, hogy a Ford Escord gépjármű a felperes különvagyona. Megállapítja, hogy az …-ből az alperest megillető üzletrész az alperes különvagyona. A megyei bíróság megállapítja, hogy a felperes 1/1 arányú tulajdonát képező … sz. alatti ... hrsz-ú ingatlanból az alperest 1/25-öd tulajdoni hányad illeti meg élettársi közös vagyoni szerzés jogcímén. Megkeresi a … Földhivatalt, hogy a felperes 1/1 aranyú tulajdonát … sz. alatti a ... hrsz-ú ingatlanra a tulajdonjogot élettársi közös vagyoni szerzés jogcímén jegyezze be a ... szám alatti lakos nevére és címére. A felek közötti tulajdonközösséget akként szünteti meg, hogy az alperes 1/25-öd tulajdoni illetőségét a felperes tulajdonába adja élettársi vagonközösség megszüntetése jogcímén 198.800.- Ft megváltási ár ellenében. Megkeresi a … Földhivatalt, hogy a ... sz. alatti, … hrsz-ú ingatlanban lévő alperesi 1/25-öd tulajdoni hányadra a tulajdonjogot jegyezze be … sz. alatti lakos nevére élettársi vagyonközösség megszüntetése jogcímén. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 3.829.100,- (Hárommilliónyolcszázhuszonkilencezer-száz)forint elsőfokú perköltséget, míg az államnak külön felhívására 1.800.000,- (Egymillió-nyolcszázezer) forint feljegyzett illetéket. Kötelezi az alperest, hogy az államnak külön felhívására fizessen (Hatszázharmincegyezer- kettőszázhuszonhárom) forint feljegyzett illetéket. meg 631.223,- Egyéb költségeiket a peres felek maguk viselik. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a … Ítélőtáblához címzett, a … Megyei Bíróságon három példányban beadott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a … Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a … Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a … Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A megyei bíróság a felek személyes meghallgatása, a lefolytatott bizonyítási eljárás, a tanúmeghallgatások és a rendelkezésre álló okiratok tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg. A peres felek 1992-ben ismerkedtek meg és
2. szeptemberétől élettársi kapcsolatot létesítettek. Az élettársi kapcsolatot a ... szám alatt bérelt ingatlanban kezdték meg, mely kapcsolat közöttük
3. augusztusáig állt fenn, amikor is az ugyancsak közösen bérelt ... szám alatti ingatlanból a felperes elköltözött. A peres felek az élettársi kapcsolat fennállása alatt az alperes barátjával … közösen alapították a … Bíróság, mint cégbíróság által … szám alatt bejegyzett …Kft-t
4. augusztus 1-én. A Kft. …-i székhellyel létesült, ügyvezetői a peres felek voltak. A Kft. főtevékenységként ruha nagykereskedést folytatott. Ezen társaság 2.000.000.- forintos alaptőkével kezdte meg a tevékenységét, amiből a felperes által apportált ingóságok 480.000.- forint nem vagyoni hozzájárulást jelentettek. Nevezetesen felperesi apportként került a Kft-be egy Peugeot 205 típusú személygépkocsi 400.000.- forint értékben, valamint egy személyi számítógép és egy mobil telefon 80.000.- forint értékben. Ezeket az ingóságokat az alperes vásárolta és bocsátotta a felperes rendelkezésére. Mindennek eredményeként a felperes a társaságban 24 %-os mértékű üzletrésszel rendelkezett és az alperessel együtt a társaság ügyvezetőjeként került bejegyzésre. A fenti Kft. megalakulását követő 3 hónappal később,
5. október 1-én, az alperes … és … megalapították az … Kft-t 1.000.000.- forint alaptőkével. Majd az alperes és … megvásárolta … üzletrészét és ettől kezdve a Kft. főtevékenységként gyertyagyártással foglalkozott. A gazdasági társaságokról szóló jogszabályok változása értelmében, a társaságok kénytelenek voltak alaptőkéjük 3.000.000.- forintra történő felemelésére. Ezzel összefüggésben az …Kft. megvásárolta az … Kft-t az okirat értelmében 2.000.000.- Ft-ért. A felperes az … Kft-ben fennálló 24 %-os mértékű üzletrészéért ellenértéket nem kapott, az … Kft-ben semmilyen mértékű üzletrész jogosultjává nem vált. A felperes mindkét Kft-t megalakításában, illetve működésében tevékenyen részt vett. Ez elsősorban a nyelvi nehézségek leküzdésének terén jelentkezett, így jelentős mértékű tolmácsolási tevékenységet végzett, de szakjellegű ismeretei révén intézte a cégalapítással kapcsolatos hatósági eljárásokat és a cég alapítása, működtetése kapcsán igénybe vette szakmai, pénzügyi kapcsolatait is. Későbbiekben, az … Kft. működésével kapcsolatban is szakmai tanácsokat nyújtott az alperes részére, és egy-két alkalommal a Kft. konkrét tevékenységében manuálisan is részt vett. Nem állítható azonban, hogy a felperes közreműködése nélkül bármelyik Kft ne jöhetett volna létre még akkor sem, ha kétségkívül a felperes helyi, szakmai és nyelvi ismeretei a létrejöttüket, illetve működésüket gördülékenyebbé tették. A felek élettársi kapcsolata fennállásának kezdetén a felperes főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytatott, amikor jövedelemmel gyakorlatilag nem rendelkezett. A felperes
6. októberében helyezkedett el az … könyvvizsgáló cégnél munkaviszony keretében, ahol a jövedelme fokozatosan növekedett. 1998 évre érte el a 470.000.- Ft-ot. Az alperes kizárólag a gazdasági társaságok működtetésével töltötte az idejét. Jövedelme a csatolt igazolások alapján éves szinten változó volt, az életközösség fennállása alatt átlag 280.000.- Ft-ot tett ki, mely azonban 100.000.- Ft és 530.000.Ft között mozgott. Részéről osztalék felvételére első alkalommal
7. évben, vagyis az életközösség megszakadását követően került sor, azt megelőzően munkabérben részesült az előzőek szerint. A felek érzelmi kötődésükre tekintettel hosszútávra tervezték közös életüket. Ennek érdekében került megvásárlásra a ... szám alatti, belterületi beépítetlen terület megnevezésű ingatlan, melyet
8. május 14-én vásárolt a felperes a …-tól, mint eladótól. Ez volt az az ingatlan, ahol a közös életvitelre kívántak berendezkedni. Ezen ingatlan közös vagyoni jellegét a peres felek a perben egyezően adták elő. A felperes nem vitatta, hogy az életközösség megszakadását követően ez az ingatlan részéről 3.500.000.- forintért értékesítésre került és a teljes vételár a birtokában maradt. Az alperes elismerte, hogy a pert megelőzően az életközösség megszakadásakor olyan nyilatkozatot tett, hogy a vételárból reá eső részre nem tart igényt. A felek az életközösség fennállása alatt a közös életvitellel együtt járó anyagi terheket közösen viselték. Ez az életközösség kezdetén, amíg a felperes tanulmányait folytatta, elsősorban az alperest terhelte. Későbbiekben azonban oly módon oszlott meg közöttük, hogy a nagyobb bevásárlásokat, közös vacsorákat finanszírozta az alperes, míg a hétköznapi bevásárlás anyagi feltételeit a felperes biztosította. Elsődlegesen a felperes volt az, aki a közös háztartás vezetésével, fenntartásával kapcsolatos szervezési feladatokat és a házimunkát is ellátta, annak ellenére, hogy abban alkalmanként az alperes is közreműködött, illetve egy rövid időszakban a felek bejárónőt is foglalkoztattak. Ezen túlmenően a felek pénzeszközeiket külön kezelték, azt nem kívánták a közös vagyon körébe utalni. A felperes a megtakarításait befektette, míg az alperes minden jövedelmét a vállalkozásba forgatta vissza. Az életközösség fennállása alatt került megvásárlásra a felperes részéről a … szám alatti … hrsz-ú 85 m² alapterületű lakóingatlan,
9. november
10. napján 6.200.000.- forint vételárért. Az ingatlant a felperes édesanyjának holtig tartó haszonélvezeti joga terheli. Az ingatlan megvásárlásához a felperes felhasználta a veszprémi lakásának eladásából származó 2.000.000.forint készpénzét, ugyancsak 2.000.000.- forint munkáltatói kölcsönt, 250.000.- OTP kölcsönt és a Citi Banktól felvett 650.000.- forintos személyi kölcsönből 500.000.- forintot. Ugyancsak az életközösség fennállása alatt,
11. márciusában vásárolt a felperes egy Ford Escord típusú gépjárművet 2.150.000.- forintért, melyhez a Ford Credit Hungária által nyújtott 1.500.000.forintos hitelt felhasználta a rendelkezésére álló készpénzen túl. A felperes keresetében elsődlegesen 490.000.000.- forint megfizetésére kérte az alperes kötelezését élettársi vagyonközösség megszüntetése címén, mely álláspontja szerint az … Kft-ből őt megillető üzletrész ellenértéke. Másodlagosan a Kft-ben lévő alperesi üzletrész fele részének a tulajdonába adását kérte. Alperes a felperesi kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a vállalkozás kizárólag alperesi különvagyoni befektetés eredménye volt, miután a felperes részére az … Kft-ben üzletrészt biztosító apport nem képezte a felperes tulajdonát, mivel az alperes részéről ajándékozás a felperes felé nem történt. Ugyancsak vitatta ezen ajándékozási szándékát a …-i ingatlannal kapcsoltban is és kérte háromszor 500.000.- forintos hozzájárulás közös vagyoni elszámolását a Nagymező utcai ingatlanban. A … Megyei Bíróság a P…./2004/
12. számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy élettársi vagyonközösség megszüntetése címén fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 9.754.884.forintot, ezt meghaladóan a felperesi keresetet elutasította és kötelezte a felperest 1.000.000.- forint elsőfokú perköltségnek az alperes javára, míg 900.000.- forint feljegyzett illetéknek az állam javára történő megfizetésére. A felek fellebbezése folytán eljárt … Ítélőtábla az 1.Pf…./2006/
13. számú végzésében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítva. Az új eljárásra előírta a megyei bíróság számára a szerzésben való közreműködés arányának a megállapítását, vagyonmérleg felállítását, valamint a Kft. üzletrész forgalmi értékének szakértői vélemény alapján történő meghatározását, ezt megelőzően a feleknek a perben a szükséges mértékig terjedő kioktatását. A megyei bíróság az új eljárás keretében tájékoztatta a feleket tételesen a rájuk háruló bizonyítási kötelezettség köréről és a bizonyítási teherről, vagyis a bizonyítás hiányának a jogkövetkezményeiről. Tájékoztatta a megyei bíróság a feleket arról is, hogy a bíróság az élettársi vagyonközösséget, mint egységes egészt bírálja el, s a megosztásnak a teljes vagyontömegre ki kell terjednie, ezért nyilatkozatukat ennek megfelelően tegyék meg. Továbbá a megyei bíróság a … Ítélőtábla iránymutatásának megfelelően szakértői bizonyítást rendelt el az … Kft-ben az alperesi üzletrész forgalmi értékének a meghatározására, illetve ingatlanforgalmi szakértőt vezetett be a …-i ingatlan forgalmi értékének a meghatározására is. A megyei bíróság az új eljárásban beszerzett további bizonyítékokat együttesen értékelve a per korábbi adataival, a következő megállapításokat teszi. A felek közötti élettársi kapcsolat fennállásával összefüggően további bizonyítást a megyei bíróság már nem folytatott le, miután a … Ítélőtábla előtti eljárásban a másodfokú végzés megállapítása szerint annak tényét és időtartamát az alperes már nem vitatta, csupán az abból őt terhelő fizetési kötelezettség mértékét sérelmezte különvagyoni beruházásra hivatkozva. A megyei bíróság a felek közös vagyonhoz történő hozzájárulásának a mértékét azonos arányúnak tekintette. Ez következik egyrészt abból, hogy a felek jövedelmi viszonyai igen eltérően alakultak az élettársi kapcsolat fennállása alatti egyes időszakokban, így pl. a felperes a tanulmányai folytatása alatt gyakorlatilag nem rendelkezett jövedelemmel, illetve munkaviszonyából származó jövedelme az élettársi kapcsolat végére emelkedett jelentős mértékben. Ugyanakkor a szintén elszámolás keretébe tartozó házimunka jelentős részét kisebb-nagyobb megszakításokkal az élettársi kapcsolat alatt a felperes vállalta magára. Ezen számadatok matematikai összevetése éppen ezen aránytalanságok miatt azonban a megyei bíróság álláspontja szerint nem eredményezne reális értéket. Ugyanakkor másrészt a felek a közös életvitelt meghaladó mértékű bevételeiket úgymond külön vagyonukként kezelték, azzal önállóan gazdálkodtak. Ezt támasztják alá egyrészt, hogy a …-i ingatlannal kapcsolatban annak közös vagyoni jellegét a vételár forrásától függetlenül mindkét fél egyezően elismerte, még a felperes az általa felvett kölcsönöket maga is külön vagyoni adósságnak tekintette, az élettársi vagyonközösség fennállásának időtartamában történt törlesztésekkel kapcsolatban, közös vagyoni elszámolást nem kért. Másrészt a felperes nem alapított közös vagyoni elszámolási igényt az … Kft-be az alperes által beforgatott munkabér vonatkozásában sem. Kiemeli a megyei bíróság, hogy a bírói gyakorlat nem vitásan nem ismeri a részleges közös gazdálkodás körét, fentiekből azonban ezen következtetés nem vonható le, az csupán a felek szándékának megfelelő közös illetve külön vagyonba utalást jelenti. A továbbiakban a megyei bíróság a felperes pontosított keresete, illetve alperes pontosított ellenkérelme körében vizsgálta, hogy a felek élettársi vagyonközösségébe mely tételek sorolhatók. A felperes a pontosított keresetében 431.688.250.- forint megfizetésére kérte az alperes kötelezését, mely összeg álláspontja szerint az … Kft-ben az alperest megillető 50 %-os üzletrész fele értéke az életközösség megszakadásakori időpontban. Más élettársi vagyonközösség körébe tartozó igényt az alperessel szemben - bírósági felhívás ellenére - nem terjesztett elő. A bírósághoz
14. november 30-án benyújtott kereset-leszállításában ezt az összeget - a beszerzett szakértői véleményre tekintettel - az életközösség megszakadásának az időpontjára vonatkozóan 96.615.000.- forintban határozta meg, mint az alperesi 50 %-os üzletrészből felperest megillető 27 %-nak az ellenértékét. Az alperes ezen felperesi kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az … Kft-t kizárólag külön vagyoni eszközökből hozta létre és működtette. Kérte azonban elszámolni közös vagyonként a …-i ingatlan ½-ed részét, valamint a …-i ingatlan vételárához részéről nyújtott 3x500.000.forintot, a vásárláshoz felvett munkáltatói kölcsönből az életközösség fennállása alatt törlesztett 444.448.- forint 1/2-ét, 222.224.- forintot, a City Bank felé törlesztett 185.234.- forint felét, 92.617.forintot és a folyószámla hitel törlesztés 250.000.- forintja felét, 125.000.- forintot. A Ford gépkocsi vételár részletéhez részéről történt 800.000.- forint hozzájárulást is kérte elszámolni. A felperes a …-i ingatlannal kapcsolatban a közös vagyoni jelleget nem vitatta, azonban annak az elszámolás köréből történő kihagyását kérte arra figyelemmel, hogy abból az alperest megillető ellenértékről az alperes a peres eljárást megelőzően lemondott. A …-i ingatlannal és a Ford gépjárművel kapcsolatban vitatta bármilyen mértékű alperesi hozzájárulás létét, kizárólagos felperesi különvagyont állítva. A megyei bíróság a …-i ingatlan vonatkozásában a felek egyező előadásának megfelelően állapította meg a közös vagyoni jelleget 1/2-1/2 arányban, azt a … Ítélőtábla iránymutatásának megfelelően a közös vagyon körében elszámolva. Az …Kft-vel kapcsolatban a megyei bíróság a következő megállapításokat teszi. Mindenekelőtt azt kellett vizsgálni a megyei bíróságnak, hogy a felperest az … Kft-ben megillető 27 %-os üzletrész, az … Kft-ben őt üzletrész megszerzésére jogosította-e. Ehhez az alperesnek azt kellett bizonyítania - a társasági szerződéssel, mint okirattal szemben -, hogy az … Kft-ben a felperesnek saját erőből történő hozzájárulása, jelen esetben apport keretében nem vagyoni hozzájárulása nem volt. Ezt támasztja alá a mobiltelefon vonatkozásában, hogy annak SIM kártyája az alperes korábbi munkáltatójának a nevére szólt. A Peugeot gépkocsival kapcsolatban a felperes személyes meghallgatása során maga sem vitatta, hogy ezt az alperes vásárolta, azon állítását viszont, hogy ezt az alperestől ajándékba kapta volna, nem tudta bizonyítani. De azon felperesi előadás is azt támasztja alá, hogy az alperest nem vezette ajándékozás szándéka, hogy a gépkocsit nem csak a felek használták, hanem elsősorban a Kft. érdekkörében történt a használat. A megyei bíróság álláspontja szerint az alperes tehát bizonyította, hogy a számítógép a telefon és a gépjármű nem képezték a felperes tulajdonát, így a felperes javára tényleges üzletrész nem keletkezhetett. Ezért ezen üzletrésznek az … Kft. részéről történő megvásárlása a felperes javára a Kft-ben üzletrészt nem keletkezhetett. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy az … Kft-ben már valójában nem is rendelkezett a felperes üzletrésszel, ami a valóságos állapotnak felelt meg. Életszerűtlen lett volna, hogy a szakmai ismeretekkel rendelkező felperes, aki saját előadása szerint tevékenyen részt vett az … Kft. létrehozásában, működésében, irányításában és szervezésében, 25 %-os üzletrésze ellenérték nélkül hagyását ne kifogásolta volna. Nem elégséges indoka ennek az sem, hogy ő családi vállalkozásnak tekintette az … Kft-t, hiszen ugyanúgy az életközösség fennállása alatt létesítették az … Kft-t is, ahol vagyoni hozzájárulás hiányában is bejegyzésre került a 24 %-os üzletrésze. Sokkal inkább életszerűen tudható be ez annak a körülménynek, hogy az …Kft. alperesen kívüli tagjai nyilvánvalóan nem kívántak olyan harmadik személynek üzletrészt biztosítani a Kft-ben, akinek a részéről tényleges hozzájárulás nem történt. Az alperes indítványozta Szakértő Kamara megkeresését az alperes részéről a Kft. alapításához felhasznált különvagyoni pénzeszközének tisztázása érdekében. A megyei bíróság ezen bizonyítási indítvány foganatosítását szükségtelennek tartotta, miután a felperes nem állította, hogy az … Kft. létrehozásához akár közös vagyoni, akár külön vagyoni hozzájárulás részéről történt volna. Közös vagyoni elszámolás iránti igényét a fentieken túl a részéről történt munkavégzésre, szellemi közreműködésre alapította, így a megyei bíróságnak ezzel kapcsolatban kellett állást foglalnia. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a bíróság meg tudja ítélni a felperes … Kft-ben lévő üzletrészének az elszámolhatóságát, illetve a felperes által az … Kft-vel összefüggően végzett tevékenység értékét, nem volt szükséges ezen költséges bizonyítási eljárás lefolytatása. A fentieken túl a megyei bíróság azt vizsgálta, hogy a felperes részéről történt-e egyéb olyan hozzájárulás az … Kft. működéséhez, melyre alappal támaszthatna megtérítési igényt. Különvagyoni hozzájárulásra maga a felperes sem hivatkozott. Igényét kizárólag a részéről történt személyes közreműködésre alapította, mely egyrészt a Kft létesítése során, majd későbbiekben a működése kapcsán valósult meg részéről. Ezzel kapcsolatban a megyei bíróság álláspontja az, hogy ezen felperesi tevékenység közös vagyoni megtérítési igényt megalapoz még akkor is, ha ennek a Kft. tevékenységére gyakorolt hatása egzakt módon nem határozható meg. Ez a felperesi közreműködés elsősorban a Kft. létesítése idején volt aktívan jelen, ami nemcsak a hatósági ügyintézésben, de a szakmai kapcsolatok igénybevételében is megnyilvánult. Alátámasztják ezt a bírói megállapítást dr. … és … tanúnyilatkozatai. De levonható erre következtetés … tanúnyilatkozatából és a felek közötti levelezés tartalmából is. Ez azonban, mint ahogyan a megyei bíróság a korábbiak már utalt rá, nem jelenti azt, hogy a felperes közreműködése nélkül a Kft. ne jött volna létre, és az sem mutatható ki, hogy a felperesi közreműködés eredményeként mennyivel rendelkezett kedvezőbb kondiciókkal a Kft. A felperesnek az … Kft tevékenységében való későbbi közreműködése pedig elsősorban szervezési, tolmácsolási, pályázat írási tevékenységet jelentett, melynek a Kft. gazdálkodására történő kihatása a megyei bíróság álláspontja szerint ugyancsak nem számszerűsíthető és nem mérhető. Ezért a megyei bíróság a felperes közreműködését mérlegeléssel határozta meg, megállapítva azt, hogy az 2% üzletrésznek megfelelő ellenérték igénylésére jogosítja a felperest. A megyei bíróság a Ford gépjárművel kapcsolatos alperesi hozzájárulást a perben nem találta bizonyítottnak. E vonatkozásban az alperest terhelte a bizonyítás, azonban állítását semmivel nem támasztotta alá, így a megyei bíróság úgy értékelte, hogy a Ford gépjármű nem képezi az élettársak közös vagyonát. A … utcai ingatlannal kapcsolatban - felperesi elismerés alapján - elfogadta a megyei bíróság alperes azon állítását, hogy ahhoz részéről 500.000,-Ft hozzájárulás történt, amit közös vagyoni hozzájárulásként kért figyelembe venni. Ez a … úti ingatlanban a 6.200.000,-F-os vételárra tekintettel 8 század, azaz 2/25 tulajdoni hányadot eredményez, amiből alperest a fele, azaz 1/25-öd tulajdoni hányad illeti meg. A … utcai ingatlanhoz alperes részéről történt 500.000.- forintos hozzájárulással kapcsolatban megjegyzi a megyei bíróság, hogy nem helytálló felperes azon hivatkozása, miszerint a korábbi elismerését arra hivatkozással kívánta visszavonni, hogy az okirattal igazolt folyószámláról történő felvétel az az ingatlan vételárának a kifizetését követő néhány hónappal később történt és ő ezt csupán összekeverte egy másik 500.000.- forinttal. Az alperes ugyanis 3 x 500.000.- forint ráfordítást állított, melyből egyszer 500.000.- forintot a felperes elismert, míg 500.000.- forint felperes részéről történt felvétele bankszámlakivonattal nyert igazolást. Ezen illetve további 500.000.- forintnak a felhasználása azonban a felek nyilatkozatainak ellentmondásos voltára tekintettel utólagosan már nem volt tisztázható és az sem nyert bizonyítást, hogy ezeket használták volna fel az ingatlan megvásárlásához. Felhasználásuk még az életközösség fennállása alatt megtörtént, így azok nem képezhették elszámolás tárgyát. Így az alperes javára a megyei bíróság csak egyszer 500.000.- forintos hozzájárulást fogadott el. Nem adott helyt a megyei bíróság az alperes azon elszámolási igényének, amelyek a Nagymező utcai ingatlanra felvett hiteleknek az életközösség fennállása időtartama alatt teljesített részével voltak kapcsolatosak. A … Ítélőtábla iránymutatásának megfelelően értékelte ugyanis a megyei bíróság ezen ingatlant az 500.000.- forintos alperesi hozzájárulás kivételével felperesi különvagyonnak, utalva arra, hogy egy-egy élettárs saját vagyonának minősül a jogviszony kezdete előtt, illetve annak tartama alatt külön, és a kizárólagos tulajdonszerzés célzatával megszervezett vagyon. Mint ahogy ez a tulajdonszerzés a felperes részéről a kizárólagos tulajdonszerzés célzatával történt, így az azzal kapcsolatos mindennemű külön ráfordítás ezen különvagyon körében értékelendő. Megjegyzi a megyei bíróság, hogy a felperes a … úti ingatlan teljes vételárának különvagyoni jellegét nem tudta igazolni. Ugyanis az általa
15. november 30-án becsatolt közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatában … azt adja elő, hogy 500.000.- forint kölcsönt valóban adott a felperes részére, aki azt azonban munkáltatói kölcsönből adta vissza néhány héten belül. Ez azt jelenti, hogy a felperes nem a teljes munkáltatói kölcsön összegét fordíthatta a vételár kifizetésére, ami szintén azt támasztja alá, hogy szüksége volt az alperesi 500.000.- forintra. Fentieknek megfelelően a megyei bíróság a vagyonmérleget akként határozza meg, hogy az élettársak közös vagyona körébe tartozik:
16. tételszám alatt a … szám alatti beépítetlen terület megnevezésű ingatlan ½-½arányban,
17. tételszám alatt az alperes különvagyonát képező … Kft-vel kapcsolatos felperesi ráfordítás - az alperesi Kft. üzletrész 2%-ának erejéig a felperes javára
18. tételszám alatt a … szám alatti ingatlan 2/25 tulajdoni hányada -1/25-ban az alperes javára
19. tételszám alatt lévő Ford Escord gépjárművel kapcsolatban a megyei bíróság megállapította, hogy az kizárólag a felperes különvagyona, míg a fentieken túl az … Kft. az alperes különvagyona. A továbbiakban a megyei bíróság az elszámolás körében a forgalmi érték meghatározással kapcsolatban vizsgálódott. A …-i ingatlan 3.500.000,-Ft-os eladási ára a perben nem képezte vita tárgyát, így ezzel kapcsolatban további bizonyítási eljárás lefolytatása szükségtelen volt. Az … Kft. üzletrész értékének meghatározására vonatkozóan a megyei bíróság a … Ítélőtábla iránymutatásának megfelelően szakértői bizonyítást rendelt el. A szakértő feladatává tette nemcsak az üzletrész értékének a meghatározását, az ott megjelölt időpontok, így az életközösség megszakadása, a keresetlevél benyújtása, és a jelenlegi állapot szerint, hanem arra vonatkozóan is kért szakértői állásfoglalást, hogy amennyiben az életközösség megszakadását követően az üzletrész értékében változás következett be, az az alperes magatartására visszavezethető-e. Ingatlanforgalmi szakértői bizonyítást rendelt el a … utcai ingatlannal kapcsolatban, ugyanezen időpontokra vonatkozóan. Több időpont meghatározását a következők tették indokolttá. Nem kétséges, hogy a vagyonközösség a felek között az élettársi kapcsolat megszűnésével véget ért, így ezen időponttól kezdődően kérhető a vagyonközösség megosztása a bíróságtól ezen időpontnak megfelelő értéken. Egységes a bírói gyakorlat azonban avonatkozásban, hogy ingatlannál, és a … Ítélőtáblának ezzel összefüggő iránymutatása szerint a gazdasági társasági üzletrésznél is indokolt a megszüntetéskori forgalmi érték figyelembevétele, amennyiben az nem vezethető vissza a felek tevékenységére, illetve a Kft. üzletrész esetében a Kft. nyereséges, vagy veszteséges volta nem függ a társaságban személyes tevékenységet is kifejtő alperes tevékenységétől. A 2002-es időpont felperesi indítványnak megfelelően került meghatározásra. A perben beszerzett Igazságügyi Szakértő- és Kutató Intézetek Budapesti Műszaki Könyv-és Adószakértői Intézetének igazságügyi könyvszakértői véleménye értelmében az … Kft-ben lévő alperesi üzletrész értéke
20. augusztus hó 31-én 353.780.000,- és 360.968.000,-Ft között volt, ami 357.374.000,-Ft-os középértéket jelent.
21. december 31-én, vagyis a kereseti kérelem benyújtásának időpontjában ugyanez az érték 365.241.000,-Ft-nak felelt meg, míg a szakvélemény készítésének időpontjában ez az érték nulla forint. Azzal kapcsolatban, hogy az életközösség megszakadását követő értékváltozás milyen okokra vezethető vissza, a szakértő egyértelműen állást foglalni nem tudott. Azt azonban határozottan megállapította, hogy arra utaló adatot, dokumentumot nem talált, amely az alperes gondatlan, vagy szándékos magatartásával összefüggésbe lenne hozható. Megállapította azt is, hogy a társaság
22. évtől működik veszteségesen, ami egyebek mellett összefügghet a kínai import alakulásával is,
23. évtől azonban egyértelműen kihatással volt erre az általános gazdasági válság. A megyei bíróság ezt a szakértői véleményt ítélkezése alapjául elfogadta, mivel annak tartalmát a felperes kifogásai nem gyengítik, összességében a szakértői vélemény megalapozott, abban logikai ellentmondás, illetve hiányosság nem tapasztalható. A szakértő a perben rendelkezésére álló, és a felek által felkutathatóan rendelkezésre bocsátott okiratokat teljes terjedelmében átvizsgálta, azok alapján hozta meg a döntését. Jelenleg további okirat beszerzése egyrészt szükségtelen, másrészt a Kft. felszámolására tekintettel nehézségekbe is ütközne. Nem tartotta indokoltnak a megyei bíróság a szakvélemény kiegészítését, vagy a szakértő meghallgatását sem azzal kapcsolatban, hogy milyen okok vezetettek az életközösség megszakadását követő időben a Kft. tevékenységének veszteségessé válásához. Ugyanis a szakértő maga nyilatkozott úgy, hogy egyértelműen ezek az okok nem állapíthatók meg. Ugyanakkor teljes egészében kizárható az alperes gondatlan, vagy szándékos közrehatása. Nem osztja a megyei bíróság felperes azon hivatkozását, hogy vizsgálat tárgyává kellene tenni az alperesi magatartás szándékosságot, vagy gondatlanságot meghaladó részét is, és állást kellene foglalni abban a kérdésben, hogy az egyes alperesi döntések mennyiben tekinthetők üzletpolitikai, vagy gazdaságossági szempontból helyesnek. Hiszen nem lenne alperes terhére róható egy üzleti döntés következménye, ha azzal kapcsolatban legalább gondatlanság nem terhelné. Ugyanakkor nyilvánvalóan más megítélés alá esik egy döntés az adott helyzetben, mint ha azt utólag, több év távlatából vizsgáljuk, ismerve már az azt követő gazdasági folyamatokat is. Utal itt pl. a megyei bíróság azon felperesi hivatkozásra, miszerint téves volt az alperes azon döntése, mellyel a vállalkozás bővítéséhez jelentős kölcsönt vett föl. A kialakult gazdasági válság ismeretében ilyen megállapítás nyilván könnyen tehető, az azt megelőző időszakban azonban nem tekinthető meggondolatlan döntésnek. De maga a felperes sem jelölte meg, hogy akkor, az adott gazdasági környezetben milyen szakmai érv szólt volna ellene. Egyébként maga a felperes is azt adta elő, hogy együttélésük alatt is többször előfordult az, hogy az … Kft. veszteséges volt, illetve hullámzó eredményt mutatott. Így volt ez tehát abban az időszakban is, amikor felperes saját állítása szerint ő maga is részt vett a gazdasági döntések meghozatalában. A megyei bíróság ezzel kapcsolatban nem tartotta szükségesnek a felperes által
24. november 30án érkezett tanúbizonyítás lefolytatását egyrészt, mert az a Szakértői Intézet átfogó szakvéleményével szemben nem lehetett volna meggyőző erejű, másrészt a megyei bíróságnak a megosztás időpontjával kapcsolatban kialakított álláspontjára tekintettel szükségtelen is volt. A megyei bíróság ingatlanforgalmi szakértői bizonyítást rendelt el a … utcai ingatlannal kapcsolatban, melyre vonatkozóan … ingatlanforgalmi igazságügyi szakértő a beköltözhető forgalmi értéket
25. augusztusában 6.200.000,-Ft-ban,
26. évben 14.195.000,-Ft-ban, és a megszüntetéskori állapotnak megfelelően 21.335.000,-Ft-ban állapította meg. A lakottság forgalmi értéket csökkentő hatását 40%-ban határozta meg, mely értelmében az ingatlan
27. augusztusában 3.720.000,-Ft-os,
28. évben 8.512.000,-Ft-os, míg jelenleg 12.801.000,-Ft-os forgalmi értéket képvisel. A … úti ingatlan forgalmi értékét, az azt terhelő haszonélvezeti jog az ingatlan 1/5-öd részével, azaz 1.240.000.- forinttal csökkenti, így a figyelembe vehető forgalmi érték 4.960.000.- forint, aminek a 1/25-öd része 198.400.- forint. A lakottság forgalmi érték csökkentő hatását a megyei bíróság azért nem vette figyelembe alperes terhére, mert az ingatlan felperes által lakott. A megyei bíróságnak ezt követően abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy mely időpont szerinti forgalmi érték meghatározást tekinti az elszámolás alapjának. A
29. december 31-i forgalmi érték meghatározására kizárólag felperes indítványára került sor. A megyei bíróság álláspontja szerint azonban vagy az életközösség megszakadásakori, vagy a vagyonközösség megszüntetésekori értékviszonyokból kell kiindulni. Nem kétséges, hogy a bíró gyakorlat az ingatlanoknál, illetve az ingatlanokhoz hasonló forgalomképességgel rendelkező gazdasági társasági üzletrésznél a megszüntetéskori forgalmi értéket veszi alapul, amennyiben az értékváltozásra egyik fél sem volt tevőleges ráhatással. Azonban ugyanilyen fontos jogelvként alkalmazza a bírói gyakorlat a vagyonmegosztás során a méltányosság és az arányosság elvét, és különös hangsúlyt helyez arra, hogy egyik fél se jusson aránytalan vagyoni előnyhöz, illetve méltánytalan vagyoni hátrányhoz a megosztás eredményeként. Ez a kisegítő követelmény az élettársak vagyoni viszonyainak rendezésénél is alkalmazandó annak érdekében, hogy egyik élettárs se legyen megrövidítve. Így a megyei bíróság álláspontja szerint az a körülmény, hogy egyértelműen nem alperesi magatartással összefüggően a megosztás időpontjában a Kft. üzletrész értéke az elmúlt évek gazdasági hatásainak eredményeként nulla, nem eredményezheti azt, hogy a felperes az őt alappal megillető követelésért semmilyen ellenértékben ne részesüljön. Ugyanakkor azt sem eredményezheti, hogy a felperes által egy önkényesen kiragadott időpont
30. december 31-e legyen az elszámolás alapja. Így a megyei bíróság a méltányosság elve alapján az életközösség megszünésekori forgalmi értékekből indult ki, ami a Kft. üzletrész értékénél 357.374.000,-Ft-nak a 2%-át, vagyis 7.147.480,Ft-ot jelent a felperes javára. Ebből levonásba kell azonban helyezni az alperest a … utcai ingatlan haszonélvezettel terhelt 4.960.000,-Ft-os forgalmi értékéből megillető 1/25-öd hányad, 198.800,-Ftos értékét, ami 6.948.680,-Ft elszámolást eredményez a felperes javára. Ebből kell levonni még az alperest a szigetszentmiklósi ingatlan vételárából megillető hányadot, mellyel kapcsolatban az alperes nem vitatta, hogy a 3.500.000,-Ft-os vételárat 331.000,-Ft-os illetéktartozás terhelte, és ezen összeg levonását követően megmaradt tiszta érték 1/2-ed részére tartott igényt, ami 1.584.500,-Ft. Ezen elszámolást követően a felperes jogos igénye az alperessel szemben a megyei bíróság álláspontja szerint 5.364.180,-Ft élettársi vagyonközösség megosztása jogcímén. Így a megyei bíróság az alperest ezen összeg 15 napon belüli megfizetésére kötelezte. A megyei bíróság megállapította, hogy a felperes az általa követelt 96.491.000,-Ft-hoz képest igen jelentős mértékben pervesztes lett. Az elsőfokú perköltség megállapításánál a megyei bíróság az alperes által becsatolt megbízási szerződésből indult ki, melyben az érintettek 6.500.000,-Ft + Áfa ügyvédi munkadíjban állapodtak meg a per elsőfokú viteléért. Nem kétséges, hogy a perköltség megállapításának egyik alapja a pertárgy értéke, illetve amennyiben az csatolásra került, a jogi képviselő és az ügyfele között kötött megállapodás tartalma. Azonban a bíróság mérlegelés keretében határozza meg a perköltség összegét, a Pp.
31. §-ában foglaltak szerint, mellyel kapcsolatban a megbízási szerződés tartalma nem köti. Amennyiben azt eltúlzottnak tartja, annál alacsonyabb mértékű ügyvédi munkadíjat is megállapíthat. Mindezek alapján a megyei bíróság a felperest 3.000.000,-Ft+Áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte, hozzászámítva ehhez a … Ítélőtábla végzésében foglalt 329.100,-Ft alperesi oldalon felmerült ügyvédi munkadíjat is, mely már az Áfa összegét is tartalmazza. Ennek megfelelően kötelezte a felperest 3.829.100,-Ft elsőfokú perköltség alperes részére történő megfizetésére, míg az állam felé 1.800.000,-Ft le nem rótt illeték megfizetésére, ami áll az elsőfokú 900.000,-Ft, és a … Ítélőtábla végzésében megállapított fellebbezési 900.000,-Ft illetékből. Míg az alperest 631.223,-Ft illeték megfizetésére kötelezte, mely áll az elsőfokú 315.923,-Ft-ból, és a … Ítélőtábla végzése szerinti 315.300,-Ft-ból. A megyei bíróság a perben felmerült szakértői költségekkel kapcsolatban, melyből a könyvszakértői költséget a felperes, az ingatlanforgalmi szakértői költséget az alperes előlegezte, úgy rendelkezett, hogy ezen felmerült költségeiket a felek maguk viselik Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp.
32. §-án alapul. …,
33. december
34. Dr. … dr. … … sk. eljáró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő