P.20864/2011/15 – Balassagyarmati Törvényszék

A törvényszék Dr. Csilléry Alexandra (1025 Budapest 2., Szépvölgyi út

1. szám alatti) ügyvéd által képviselt …............ (….............) I. rendű, …............ (…............) II. rendű, valamint …............ (…............) III. rendű felpereseknek – a BÁTKI Ügyvédi Iroda (1211 Budapest, Kossuth Lajos út 61., ügyintéző Dr. Bátki Zsolt ügyvéd) által képviselt …............ (…............) alperes ellen közgyűlési határozatok megsemmisítése iránt a Balassagyarmati Törvényszéken indult perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék az alperes
2. szeptember 5-én tartott közgyűlésén hozott 1018/2010.(IX.05.) számú ügydöntő határozatát és a 8.) napirendi pont szerinti 3/2010.(IX.05.) számú ügyrendi határozatát megsemmisíti. A peres felek perköltségüket maguk kötelesek viselni. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Balassagyarmati Törvényszéken lehet benyújtani írásban 3 példányban. Az Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, de a felek ezen esetekben tárgyalás tartását is kérhetik. A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közös kérelemmel is kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Indokolás: A felperesek az alperes vadásztársaság tagjai, közülük az I. és III. rendű felperes más pert is indított a vadásztársaság alperes ellen. Az alperes, az I. és III. rendű felperesek, valamint a jelen perben nem álló …............, …............ és …............ tagsági viszonyát az alperes Intéző Bizottsága törvénysértően törölte, mely határozatokat külön perekben megsemmisített a bíróság. Ezekben a keresetekben a tagok arra hivatkoztak, hogy azért törölte őket törvénytelenül az alperes Intéző Bizottsága, hogy szavazati jogukat ne gyakorolhassák és így a kisebbségben levő Intéző Bizottság olyan döntéseket hozhasson, amit a többség nem kíván. A felperes álláspontja szerint az alperes vadásztársaság rosszhiszeműen, visszaélésszerűen járt el, koncepciózusan szüntette meg a tagok tagsági jogviszonyát. Részben ezzel összefüggésben áll a jelen perben előterjesztett kereset, amelyet a felperesek az alperes
3. szeptember 5-én tartott közgyűlésen hozott határozatok megsemmisítése iránt indítottak.
4. szeptember 5-én tartott közgyűlésen 18 határozatot hozott a vadásztársaság legfelsőbb szerve. A jegyzőkönyvet a felpereseknek az alperes nem adta ki, de azt
5. decemberében a peres iratokhoz csatolta. Ezt megelőzően
6. február 3-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvének becsatolt másolata szerint, a közgyűlés
7. számú határozatával a képviseleti szavazás felülvizsgálata iránti előterjesztésével nem értett egyet és a képviseleti meghatalmazás útján történő szavazási rend lehetőségét nem helyezte hatályon kívül. A közgyűlés hat igen és kilenc ellenszavazattal
8. számú határozatával a
9. szeptember 11-én megtartott közgyűlés határozatainak felülvizsgálata szükségességével nem értett egyet és ezen a közgyűlésen hozott határozatok semmisségét nem mondta ki. Erre tekintettel …............, …............ és …............ lemondott intézőbizottsági, illetve titkári tisztségéről. Ezt követően …............ a működőképesség érdekében javasolta, hogy a képviseleti szavazás fenntartásáról ismételten szavazzon a közgyűlés. …............ tag jelezte, hogy ezzel csak akkor ért egyet, ha …............ nem fog választott tisztséget betölteni. Ezt követően …............ a Vadásztársaság elnöke – mivel a tagság részéről kompromisszum jelét nem látta – lemondott elnöki megbízatásáról. A jegyzőkönyv szerint a vadásztársaságnak nincs elnöke, titkára, működőképes intézőbizottsága, fegyelmi bizottság és ellenőrző bizottsági elnöke, ezért az egyesület jelen körülmények között működésképtelen, majd a közgyűlés ülése megszakadt. Az alperes
10. június 3-án is tartott közgyűlést, melyen a felperesek is jelen voltak az egyesület nyilvántartásának irataihoz megküldött jelenléti ív és jegyzőkönyv szerint. Új tisztségviselők választása nem történt meg, hanem az elnök és az Intéző Bizottság lemondott tagjai „visszavették” a tisztséget, így került sor a júniusi közgyűlésre és 26án intézőbizottsági ülésre. Az alperes Intéző Bizottsága
11. augusztus 26-án 17:00 órakor tartott ülést a …............Szálló kávézójában. Ezen 4 személy …............ elnök, …............ intézőbizottsági tag, …............ gazdasági felelős és …............ titkár vett részt. A jegyzőkönyv szerint a vadászmesteri és egy Intéző Bizottsági tagi tisztség betöltetlen, az ellenőrző bizottság elnöke a tisztség betöltetlensége miatt nem került meghívásra. A
12. augusztus 26-án hozott három határozatával az Intéző Bizottság …............, …............ és …............ tagsági viszonyát törléssel megszüntette. Utalt arra a jegyzőkönyv, hogy a határozatok augusztus 27-én akkor lépnek hatályba, amennyiben az egyesület bankszámláján, vagy postai küldeményben, illetve személyes átadással a három tag augusztus 26-án 24 óráig nem teljesíti tagsági díj befizetési kötelezettségét. A 4-
13. számú határozataival az Intéző Bizottság támogatta a kérelmezők tagfelvételét és a kérelem közgyűlés elé terjesztését
14. sorszámú határozatával. A
15. számú határozattal az Intéző Bizottság elfogadta az Egyesület Alapszabálya, Házi Szabályzata, és Fegyelmi Szabályzata módosítását és ennek a közgyűlés elé terjesztését. Az
16. napirendi pont szerint a bizottság felkérte a vadásztársaság elnökét az Ellenőrző és Fegyelmi Bizottság elnökei és tagjai és tagjai megválasztásával kapcsolatos teendők ellátására. A
17. napirendi pont keretében pedig 14/2010.(VIII.26.) számú határozatában felkérte a tagságot, hogy fejenként 200.000,- Ft vadgazdálkodási hozzájárulást 15 napon belül fizessenek be. A
18. napirendi pont keretében az Intéző Bizottság rögzítette, hogy a vadásztársaság elnöke fegyelmi vétséget nem követett el, ennek ellenére azonban a kezdeményezést az egyesület szabályai szerint a közgyűlés elé terjeszti. Végül pedig a napirendi pontok meghatározásával határozott a rendkívüli közgyűlés összehívásáról. A
19. augusztus 27-én kelt …............ elnök által aláírt meghívó 9 napirendi pontot tartalmazott, hivatkozva az Intéző Bizottság határozatára. 1.) Jegyzőkönyvvezető és hitelesítő megválasztása. 2.) Napirend megállapítása. Előterjesztés …............, valamint …............, …............, …............, … ............, és …............ tagfelvétele tárgyában. 3.) Előterjesztés …............ és …............ tagok kezdeményezése alapján …............ elnökkel szemben fegyelmi eljárás megindítása tárgyában. Tájékoztató az Intéző Bizottság 1-3/2010.(VIII.27.) számú határozataiból. …............, …............ és …............ tagsági jogviszonyának törlése tárgyában. Előterjesztés a Vadásztársaság
20. évi költségvetéséről. Előterjesztés az ügyészség álláspontjára figyelemmel az alapszabály, házi szabályzat és a fegyelmi szabályzat módosítása tárgyában. 4.) Előterjesztés az ellenőrző és fegyelmi bizottság elnöke és tagjainak megválasztása tárgyában. Egyéb aktuális ügyek áttekintése. A meghívó tartalmazta, hogy határozatképtelenség esetére a következő napra, szeptember 6-ra 11:00 órára hívja össze a közgyűlést az elnök, amely már a megjelentek számára tekintet nélkül is határozatképes. A meghívót e-mailen küldte ki …............ a vadásztársaság titkára 10 személynek. (9 tagnak és az egyesület titkárnőjének) A meghívóban közölt napirend 3.) pontja annyiban tér el az Intéző Bizottság rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó határozatától, hogy a tagfelvételre jelöltek között …............ nem tartalmazza. A
21. szeptember 5-re összehívott közgyűlésre …............ az Intéző Bizottság tagja, …............ …............ szám alatti lakosnak a társaság gazdasági felelősének adott képviseleti meghatalmazást arra, hogy a közgyűlésen képviseletét ellássa. … ............ a Fegyelmi Bizottság elnöke pedig
22. augusztus 31-én kelt ugyanilyen meghatalmazást adott …............, teljes bizonyítóerejű magánokiratban. A jelenléti ív szerint …............, …............, …............, …............, …............, és …............ volt jelen a közgyűlésen. A jegyzőkönyv szerint …............, …............, …............, …............, …............ és …............ részére adtak képviseleti meghatalmazást. Ezek a személyek ekkor nem voltak még a társaság tagjai. A közgyűlés elején …............ sérelmezte, hogy nem kaptak meghívót a vadásztársaság tagjai, akikre vonatkozóan az Intéző Bizottság törlési határozatot hozott. …............ pedig a napirend előtt kérte az elnököt arra is, hogy az iratokat mutassa be neki, amire nem került sor. A közgyűlés a napirendi pontokat elfogadta, amelyek között a
23. pontban a meghívótól eltérően már …............ tagfelvételi kérelme is szerepelt. 5 igen és 3 tag nem szavazása mellett tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadta. Az új tagok felvétele tárgyában …............ vitatta, hogy az új tagok esetében miért nincs belépési díj, amikor a korábbi tagok 1.000.000,- Ft összeget fizettek. Álláspontja szerint ennek hiányában hűtlen kezelés valósul meg. …............ perrel fenyegette …............, vádaskodásának visszavonása érdekében, majd öt igen szavazattal …............, …............ és …............ révén (…............-nak a meghatalmazás folytán három szavazata volt), tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadta a jelöltek felvételét, míg …............, …............ és …............ a jegyzőkönyv szerint nem szavazott az előző napirendhez hasonló módon. (1-
24. számú Határozatok). Ezt követően 8/2010.(IX.05.) számú határozatával a közgyűlés …............ és …............ kezdeményezésével nem értett egyet, és a vadásztársaság elnöke ellen nem indított fegyelmi eljárást. Ez esetben már az új tagok közül négynek a képviseleti meghatalmazását is figyelembe véve, kilenc igen szavazatot rögzít a jegyzőkönyv, és a ténylegesen jelenlévő hat tagból három tag a felperesek tekintetében ismét azt állapítja meg, hogy nem vettek részt a szavazásban. Ezt követően az 5.) számú napirendi keretében részletesen tartalmazza a tagok törlésére vonatkozó eseményeket a jegyzőkönyv. Jelezve azt is, hogy …............, …............, …............ vitatta a törlés jogalapját, majd már az új tagok szavazati jogát is felhasználva ismételten kilenc igen szavazatot rögzítve a három ellenvéleményen lévő tag nem szavazása mellett tudomásul vette a közgyűlés, azaz ténylegesen jelenlévő három intézőbizottsági tag a tagok törléséről saját maguk által hozott határozatot. Ezt követően a felperesek távoztak a vadásztársaság közgyűléséről. A következőkben a 7.) napirendi pont keretében az Ellenőrző Bizottság és Fegyelmi Bizottság helyett új testületként Ellenőrző és Fegyelmi Bizottság felállítását javasolta az egyesület elnöke. A változás következtében …............ intézőbizottsági tagsága, …............ fegyelmi bizottsági elnöki, és ifjabb …............ és…............ bizottsági tagsága megszűnik. A részletes vitához minden jelenlévő hozzászólt a jegyzőkönyv szerint, azaz a három jelenlévő intézőbizottsági tag. Ezután elfogadták 11-12-
25. számú határozatokkal az Alapszabály, a Házi Szabályzat, és a Fegyelmi Szabályzat módosítását. A 8.) napirendi pont szerint pedig a
26. augusztus 14-i közgyűlés jegyzőkönyv hitelesítőjének az augusztus 27-én törölt …............ helyett …............-t póthitelesítőnek megválasztották a 3/
27. számú Ügyrendi Határozattal. A 9.) napirendi pont keretében pedig az Ellenőrzés, Fegyelmi Bizottság tagjait és elnökét választotta meg 14-15-
28. számú határozataival egyhangúlag a közgyűlés. …............, …............ és …............ személyében. …............ és …............ a közgyűlésen újonnan megválasztott tagok nem voltak jelen, illetve a jegyzőkönyv arról sem tartalmaz adatot, hogy nyilatkoztak-e arról, hogy vállalják a tisztséget. Ezt követően pedig a szintén meg nem jelent …............-t egyesületi felelős tisztségre választották meg a jelenlévők. A felperesek keresetükben kérték, hogy a törvényszék a
29. szeptember 5-i közgyűlésen született összes határozatot semmisítse meg, valamint
30. augusztus 26-i állapot szerinti tagok részvételével hívja össze az alperes közgyűlését, valamint az Intéző Bizottságnak a keresetlevélben megjelölt határozatát is semmisítse meg a bíróság, és a határozatok végrehajtását függessze fel, valamint vizsgálja felül az egyesület döntéshozó szerveinek
31. január 4-ét követően keletkezett dokumentumait és a tagdíj fizetések havi nyilvántartását. Ezt követően jogi képviselővel előterjesztett 7.P.…............/2010/10./F/
32. számú előkészítő iratukban arra is hivatkoztak, hogy az alperesi társaságnak
33. február
34. óta nem volt szabályosan összehívott közgyűlése. Tisztségviselők megválasztása nem történt meg, noha
35. február 3-án az Intéző Bizottság tagjai és az Egyesület Vadásztársaság elnöke lemondott választott tisztségéről. A per felfüggesztése után a tárgyalás folytatása során P.…............/2011/
36. sorszámon előterjesztett előkészítő iratukban arra hivatkoztak, hogy az alperes joggal való visszaélést tanúsít, és koncepciózusan eljárva szüntette meg az I. és III. rendű felperes, valamint …............, …............ és …............ tagsági jogviszonyát azért, hogy tagsági jogukat ne tudják gyakorolni, mivel a jogszabálysértő intézkedés folytán az érintett tagok akár évekig is korlátozva lehetnek a tagsági jogaik gyakorlásában. Sérelmezték azt is, hogy a szeptember 5-i közgyűlés összehívása azért sem volt szabályszerű, mivel …............ törölt tagot nem hívták meg a közgyűlésre, noha
37. augusztus 27-én, amikor a meghívó kelt, még az alperes szerint is tagja volt az egyesületnek. Az alperes ugyanis maga adta elő a törlési határozatának felfüggesztése miatt előterjesztett fellebbezésében, hogy
38. augusztus 28-án szűnt meg …............ tagsági jogviszonya. Ezért az előző napon még őt is meg kellett volna hívni. Csatolták a felperesek a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.…............/2011/
39. számú ítéletét, amelyben egy másik vadásztársaság ellen indított perben azt a jogi álláspontot fejtette ki a bíróság, hogy a lemondott elnök ismételt megválasztásáról hozott határozat hiányában az egyesület belső jogviszonyában annak ellenére nem lehet képviselőnek tekinteni, hogy a bírósági nyilvántartásban még ő van bejegyezve az egyesület elnökeként.
40. sorszámú előkészítő iratában a korábbi nyilatkozatok fenntartása mellett kifogásolták azt is a felperesek, hogy az alperes titkára által küldött e-mailen hívták össze a közgyűlést, nem pedig az elnök hívta azt össze, és a meghívó nem tartalmazta …............ tagfelvételére vonatkozó intézőbizottsági előterjesztést. Hivatkoztak arra is, hogy a közgyűlésről felvett jegyzőkönyv nem a valóságnak megfelelően rögzíti a közgyűlésen történteket, mivel a felperesek késtek a közgyűlésről, csak 5 perc elteltével érkeztek meg, így 10:00 órakor nem lehetett határozatképes a közgyűlés. Másrészt pedig a jegyzőkönyv úgy tünteti fel, mintha nem szavaztak volna, noha éppenséggel nemmel szavaztak a határozatok ellen mindaddig, míg a közgyűlést el nem hagyták. Kifogásolták azt is, hogy a meghívó szerint 10 személy került e-mail útján meghívásra, de közülük …............ nem tagja az egyesületnek. Ha a …............ és …............ távollévő tagok által …............ adott képviseleti meghatalmazást is figyelembe veszik, akkor sem volt meg az 50 % + 1 fő a közgyűlés kezdetén, mivel az alperes szerint ekkor 9 tagja volt az egyesületnek. Kifogásolták a napirend meghatározását is hivatkozva arra, hogy például a 8.) napirendi pont és a 10.) napirendi pont nem szerepelt a meghívóban a jegyzőkönyv póthitelesítőnek megválasztása és egyesületi felelős megválasztása tárgyában. A felperesek szerint az ügyrendi és ügydöntő határozatok számozása is aggályos. A felperesek ezen előkészítő iratukban az eredeti keresetlevélbe foglalt kettő kereseti kérelemtől elálltak, amely a 9/
41. számú a három tag törlését megerősítő, de már a bíróság más eljárásában megsemmisített határozatra és a közgyűlés összehívására vonatkozott. Vitatták azt is, hogy az egyesület titkára terjesztette a közgyűlés elé a tagfelvételi javaslatokat, noha azt elnöknek kellett volna, ami a visszaélésszerű joggyakorlást bizonyítja. A 14/
42. Intéző Bizottsági Határozat megsemmisítését azért kérték, mert az Intéző Bizottság hatáskörén túlterjeszkedve írt előfizetési kötelezettséget, ami pedig a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozna. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a lemondások folytán változás nem került bejegyzésre az egyesület nyilvántartásában. Így arra, hogy a lemondás folytán nem járhatna el az Intéző Bizottság és az elnök, alappal nem hivatkozhatnak a felperesek. Kiemelten hivatkozott az alperes a Fővárosi Ítélőtábla jogértelmezésére, amely szerint a tagokat törlő határozatát figyelembe kellett vennie a meghívó kiküldésekor, tekintve hogy ahhoz kötve volt, és a későbbi megsemmisítés hatálya csak a jövőre nézve áll be, nincs a bíróság megsemmisítő határozatának az eredeti állapotot visszaállító jogkövetkezménye. A felperesek előkészítő iratára, pontosított keresetére pedig úgy nyilatkozott, hogy a titkár az elnök helyettesítése során az alapszabálynak megfelelően járhat el és …............ tagfelvétele attól függetlenül tervezett volt az Intéző Bizottság határozatának megfelelően, hogy a meghívókból az véletlenül kimaradt. A taggyűlésen azonban tényszerűen megtörtént a tag felvétele. A felperesek azon kifogását, hogy a közgyűlés jegyzőkönyve nem tartalmazza helyesen a szavazás módját a felperesek tekintetében azt adta elő, hogy erre vonatkozó bizonyítást nem ajánlott fel a felperes, így a jegyzőkönyv, mint okirati bizonyíték az irányadó. …............ meghívása tekintetében pedig azt adta elő, hogy ő az egyesület titkárnője, ezért kapott e-mailen meghívást ő is. A napirenddel kapcsolatos felperesi kifogásra vonatkozóan az volt az álláspontja, hogy a napirendtől való eltérés esetén a kétharmados szavazati arány hiánya legfeljebb csak a kiegészített napirendi pont tekintetében lehetne releváns, egyébként pedig az eredetileg meghirdetett napirendi pontokat nem érinti. A határozatok számozásának esetleges párhuzamossága, vagy hibája pedig csak adminisztratív hiba, ami megsemmisítésre nem lehet ok. A már korábban …............ ügyében megsemmisített 9/
43. számú Közgyűlési Határozatra vonatkozó, illetve a közgyűlés összehívását kérő kereseti kérelemtől elálláshoz hozzájárult. Ennek alapján a pert e részben a törvényszék megszüntette. A törvényszék álláspontja szerint a felperesek keresete részben alaptalan, részben megalapozott. A pereben nem álló személyek törlésével kapcsolatos ítélete kapcsán formálisan a perfüggőség, vagy később az ítélt dolog esete nem állt fenn, mivel nem ugyanazon felek között volt folyamatban a per tekintve, hogy a felperes oldalán más tagok szerepeltek. Ugyanakkor a jelen perben az egységes bírói gyakorlat folytatása érdekében indokolt a felsőbb bíróságok jogértelmezésének megfelelően értékelni a törlés jogkövetkezményeit. A törlési határozat a jogerős, más perben hozott ítélet szerint törvénysértő volt, ami azt jelenti, hogy meghozatalának idején volt törvénysértő. Azonban a megsemmisítés folytán az Ítélőtábla értelmezése szerint a jövőre nézve kell a törvényességet helyreállítani. Így az
44. évi II. tv. (Etv.)
45. §-ában foglalt tagsági jogok sérültek ugyan, a jogerős ítélet meghozataláig terjedő időben azokat a tag nem gyakorolhatta, de ez más tagok tekintetében egyéb közgyűlési határozatok vonatkozásában nem megsemmisítési ok. Ezért az erre vonatkozó kereset nem volt megalapozott, illetve a már megsemmisített határozat megsemmisítését jelen perben nem is kérhette a felperes, ezért a keresetétől e részben való elállása indokolt volt. A közgyűlés összehívására vonatkozó kereset tekintetében is helytálló volt az elálló nyilatkozat, tekintettel arra, hogy a perben az egyesület tagja csak az alperes törvénysértő határozatának felülvizsgálatát, megsemmisítését kérheti, a közgyűlés összehívását nem. Az csak az ügyész jogkörébe tartozik. Ugyanilyen módon az Etv.
46. §-a alapján keresettel azt sem kérhették a felperesek, hogy a bíróság vizsgálja felül a 2011-ét követően keletkezett dokumentumokat, illetve a tagdíjfizetések havi nyilvántartását. Az Intéző Bizottság 14/2010.(VIII.26.) számú határozatának megsemmisítése iránti kereset vonatkozásában is helytálló volt az alperes védekezése, amely szerint ez a határozat nem kötelezte a tagokat pénz befizetésére, így nem ütközött az alapszabály azon rendelkezésébe, amely szerint erre csak a közgyűlés lenne jogosult. Az a kereseti követelés rész sem megalapozott, hogy a meghívó az egyesület titkárától származott, tekintve hogy az okirat szerint azt az egyesület elnöke írta alá, az pedig, hogy e-mail útján a titkár küldte azt meg a tagoknak, nem sérti az alapszabály rendelkezéseit. Az Intéző Bizottság és az egyesület elnökének lemondására vonatkozó felperesi érvelés sem helytálló. A felperesek által becsatolt ítélőtáblai határozat részben más tényálláson alapul tekintve, hogy az ott megjelölt ügyben a közgyűlés határozatot hozott az elnök lemondásának elfogadásáról. A perbeli esetben azonban ilyen nem történt, mert a
47. február 3-án tartott közgyűlés megszakadt. A lemondásról vagy új tisztségviselők választásáról határozatot nem hozott a közgyűlés. Az egyesületi iratok szerint ezt …............ elnök be is jelentette a nyilvántartást végző bíróságnak hivatkozva arra, hogy az egyesület működőképessége érdekében tárgyalásokat folytatnak és próbálják ezt a helyzetet rendezni. A lemondást sem az egyesületi törvény, sem az alapszabály nem szabályozza a tisztségviselők tekintetében, de az megállapítható, hogy a tisztségviselőknek a választott tisztségről való lemondása olyan jognyilatkozat, aminek van jelentősége, tehát az egyesület többi tagjának hozzájárulása nélkül ezt a lemondó nyilatkozatot nem vonhatnák vissza akkor sem, hogy ha annak elfogadásáról konkrét határozattal nem döntött a közgyűlés, hanem új tisztségviselőket kellene választani. A perbeli esetben azonban, a
48. június 3-án tartott közgyűlés jelenléti íve szerint a felperesek is jelen voltak és nem kifogásolták azt, hogy a korábban lemondott tisztségviselők újra eljárnak tisztségükben. Ebből következően ráutaló magatartásukkal a vadásztársaság működőképessége érdekében elfogadták, hogy a korábban lemondott tisztségviselők tovább folytatják működésüket választott tisztségüknek megfelelően, és az ügyészi óvásról a közgyűlés határozatot is hozott. Erre figyelemmel a felperesek
49. szeptemberi közgyűlés megtartását követően alappal már nem hivatkozhattak arra keresetükben, hogy a tisztségviselők nem járhatnának el e jogkörükben. A
50. szeptember 5-én tartott közgyűlés határozatai tekintetében a kereset a közgyűlés határozatképességének megállapítása, a tagfelvételre vonatkozó határozatok (1-től 7-ig), és a
51. számú vadásztársaság elnöke elleni fegyelmi eljárás indítványának elvetéséről szóló határozat megsemmisítése tekintetében az alábbiak szerint nem alapos. A Vadásztársaság alapszabálya a közgyűlés idején, de már azt megelőzően 2008-ban is tartalmazta a képviseleti meghatalmazás lehetőségét a közgyűlés szavazásra vonatkozó szabályai között. Ezzel nem csak az alperes Intéző Bizottsága, vagy a felpereseken kívüli tagjai, hanem maguk a felperesek is éltek, és az alapszabály ezen rendelkezését bíróság előtt a tagok nem támadták meg, így ez irányadó volt a perbeli jogvitában is. A törvényszék álláspontja szerint egyébként a Ptk.
52. §-a, amely szerint az egyesületi jog alapján létrehozott társadalmi szervezetekre e törvény alkalmazásakor az egyesületre vonatkozó szabályok az irányadók, nem teszi a Ptk-t az egyesület belső jogviszonyaira vonatkozóan háttér jogszabállyá, a perbeli jogvita idején hatályos szövege szerint. A 2/
53. számú jogegységi döntést a 2/
54. számú jogegységi döntés folytán nem kell alkalmazni, így e kérdésben jelenleg jogegységi döntés nincs. A bírói gyakorlat e kérdésben eltérő volt. A felperes 1997-ben hozott bírósági határozatra hivatkozott is, de a bírósági gyakorlat később lehetségesnek ítélte a tagsági jogok képviselet útján történő gyakorlását. Az új Ptk. korábbi, illetve jelenlegi tervezete is ilyen irányú szabályozást fog tartalmazni, tehát a jogfejlődés ebbe az irányba mutat. Ennek azonban annyiban nincs jelentősége, hogy az alapszabály erre vonatkozó rendelkezését senki nem támadta. Így a
55. szeptember 5-i közgyűlés határozatképességénél a tagok által adott képviseleti meghatalmazásokat figyelembe vehette a levezető elnök, és mivel a jelenléti ív szerint hatan voltak jelen a felperesek és az intézőbizottsági tagok, valamint ketten képviseleti meghatalmazást adtak, így 8 szavazatra jogosult személyt kellett jelenlévőnek tekinteni. Annak nincs ügydöntő jelentősége, hogy a közgyűlést késve kezdték, mivel a felperesek 5 perccel később érkeztek. Azonban a jegyzőkönyvet ők sem vitatták annyiban, hogy a tagfelvétel tárgyában hozott döntésnél is jelen voltak, csak nemmel szavaztak. Ekkor azonban a határozatképesség még fennállt, és 5 igen és 3 nem szavazat mellett az 50 % + 1 fő még éppen megállapítható volt. Ezért nincs annak jelentősége, hogy a jegyzőkönyv szerint a három felperes nemmel szavazott, vagy nem szavazott, tekintve, hogy a határozatképesség megállapításánál őket figyelembe kellett venni és 8 szavazásra jogosult közül 5 igen szavazat a határozat elfogadását alapozza meg. Amennyiben a felperesek nem jelentek volna meg a közgyűlésen, vagy mindjárt a napirendi pont elfogadása után onnan eltávoznak, úgy a határozatképesség nem lett volna megállapítható, mivel az alperes által kimutatott 9 tagból csak 5 szavazat lett volna figyelembe vehető, ami az 50 % + 1 főt már nem érné el. A felpereseknek a közgyűlésről való eltávozásáig azonban a közgyűlés határozatképessége fennállt. Ezért az 1-8.) számú ügydöntő határozatok tekintetében a kereset nem volt megalapozott. Mindezek alapján a fentiekre vonatkozó kereseti kérelmeket el kellett utasítani. Miután azonban a felperesek eltávoztak csak 5 szavazatra jogosultat lehetett figyelembe venni a következők miatt. A jegyzőkönyv bevezető szövegrésze szerint képviseleti meghatalmazást a két régebbi tagon kívül, …............, …............, …............ és …............ adott, akik nem voltak ekkor az egyesület tagjai. Az alapszabály egyértelműen rendelkezik arról, hogy az egyesület tagja adhat meghatalmazást a képviselete érdekében, így ennek az alapszabályi rendelkezésnek ez a meghatalmazás nem felelt meg. Az újonnan megválasztott tagoknak vagy személyesen kellett volna megjelenni a közgyűlésen, vagy felvételük után adhattak volna írásbeli meghatalmazást más tagnak a képviseletükre, és úgy távozhattak volna el a közgyűlésről. Így tehát az általuk adott meghatalmazás a határozatképességnél, illetve a szavazásnál nem volt figyelembe vehető, ezért a felperesek eltávozása után hozott összes határozat törvénysértő és azok megsemmisítését alappal kérhették a felperesek. A törvényszék ezért a 10-18.) számú közgyűlési ügydöntő határozatokat és a jegyzőkönyv póthitelesítőjének megválasztására vonatkozó ügyrendi határozatot megsemmisítette. Ez utóbbi határozat, illetve a …............ egyesületi felelősnek megválasztását kimondó közgyűlési határozat a meghívóban nem is volt közölve és a jegyzőkönyv sem utal arra, hogy a tagok 2/3-a azt szavazásra bocsátotta volna, kiváltképp úgy nem, hogy a határozatképesség már nem is állt fenn. Az Ellenőrző és, Fegyelmi Bizottság tagjainak megválasztása tekintetében pedig személyi javaslat nem szerepelt a meghívóban és a jelöltek nem is nyilatkoztak arról – akik egyébként nem voltak jelen a közgyűlésen – hogy vállalják a tisztséget. Ez a szavazás pedig egyébként is az alapszabály azon rendelkezésébe ütközik, hogy egy tag egyszerre csak egy tisztségre választható meg. Az Ellenőrző Bizottság és Fegyelmi Bizottsági tisztség azonban két tisztség a funkciója szerint akkor is, ha a közgyűlésen jelenlévő IB tagok úgy kívánták módosítani az alapszabályt, hogy a két bizottságot összevonják. A fentiekre figyelemmel a keresetnek a bíróság részben adott helyt, az
56. évi II. tv.
57. §-a alapján megsemmisítve a határozatképesség hiányában meghozott határozatokat. Tekintve, hogy a felperesek kereset hozzávetőleg fele arányban vezetett eredményre a megsemmisített határozatokat tekintve, a törvényszék úgy rendelkezett a Pp.
58. §.