A határozat elvi tartalma: A bíróság csak kivételes esetben, a jogszabályi feltételek teljesülése esetén pótolhatja a fél jognyilatkozatát. Pfv.X.22.140/2011/8.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a dr. Pallos István ügyvéd által képviselt felperesnek a Sziklainé dr. Kiss Erzsébet ügyvéd által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt a Bicskei Városi Bíróság előtt 4.P.20.024/
- számon indult és a Fejér Megyei Bíróság 1.Pf.20.989/2011/
- számú ítéletével befejezett perben az alperes felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Fejér Megyei Bíróság 1.Pf.20.989/2011/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint + ÁFA felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 36.000 (Harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az alperes társasházban önálló központi fűtésrendszer működik, melynek végpontján, a társasház legmagasabb szintjén, annak északnyugati sarkán helyezkedik el a felperes és házastársa tulajdonában álló lakás ingatlan. Ezzel a fűtésrendszerrel a felperes a kívánt hőfokot a lakásában a téli időszakokban nem tudta elérni, annak elégtelensége miatt először 2003-ban fordult a szolgáltató Sz Rt-hez, majd rendszeresen jelezte ezt a problémáját az alperes felé is. Az alperes Intéző Bizottsága folyamatosan egyeztetett a felperessel, melynek során eltérő megoldási javaslatokat dolgoztak ki. A felperes először 2008 májusában kérte az alperes Intéző Bizottságától annak engedélyezését, hogy a központi fűtési rendszerből kiválva önálló hőforrást helyezhessen el a lakásában, amit az Intéző Bizottság nem támogatott. A felperes kezdeményezésére
- szeptember 15-én megtartott rendkívüli közgyűlésen tárgyalták meg a tulajdonostársak a felperes kérését. Az 51/
- számú határozati javaslat szerint az Alapító Okirat IV. fejezet
- pontja, az 52/
- számú határozati javaslat alapján pedig az SZMSZ IV. fejezet
- pontja módosult volna azzal a tartalommal, hogy a felperes a fűtés és melegvízellátó rendszer szolgáltatását a jövőben nem veszi igénybe, erre tekintettel a rendszer fenntartási, felújítási, karbantartási és üzemeltetési költségei nem terhelik. Az alperes közgyűlése mindkét határozati javaslatot elutasította. A felperes
- szeptember 27-én arról tájékoztatta az alperes törvényes képviselőjét, hogy lakásának fűtés- és melegvízellátó rendszerét az alperes társasház rendszeréről teljes egészében leválasztja, az alperes társasház elégtelen szolgáltatását pedig nem veszi igénybe. A lakásában végzett munkálatok
- október 13án befejeződtek, a közös fűtésrendszerhez tartozó csöveket a falsíkokban lezárták, a lakásban egy automata szabályozású kazánról működő saját fűtésrendszer került kialakításra. A felperes módosított keresetében az 51/
- (IX. 25.) és az 52/
- (IX. 25.) számú közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítását kérte, arra hivatkozással, hogy azok jogszabályba ütköznek és a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével is járnak. Kérte azt is, hogy a bíróság a Ptk.
- §
(3)bekezdése alapján pótolja a 189/
- (XI. 23.) Kormányrendelet
- §
(1)bekezdés
- a)pontja szerint a hőellátó rendszerből történő kiváláshoz szükséges alperesi hozzájáruló nyilatkozatot. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította az alperes közgyűlése 51/2008. (IX. 25.) és 52/2008. (IX. 25.) számú határozatainak érvénytelenségét és pótolta a felperesnek az alperesi társasház fűtési rendszeréről való kiválásához a 189/1998.(XI.23.) Korm. rendelet 12. § /1/ bekezdés
- a)pontja alapján szükséges alperesi nyilatkozatot. Az ítéletben kifejtette, a támadott közgyűlési határozatok sértik a felperes mint kisebbség lényeges jogos érdekét, mivel továbbra is olyan költségek megfizetésére kötelezik, amelyek a felperest a szolgáltatások igénybevétele hiányában nem terhelhetik. A jognyilatkozat pótlása körében arra utalt, hogy a felperes éveken át kérte az alperestől lakása fűtési problémájának a megoldását, aki ennek a kérésnek nem tett eleget. Az alperes részéről ezért joggal való visszaélésnek minősül az, hogy nem járult hozzá a központi hőellátó rendszerből való kiváláshoz. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel hangsúlyozta: a felperesnek méltányolható magánérdeke az, hogy a lakásában megfelelő legyen a hőmérséklet. Figyelemmel arra, hogy az alperes nem tette meg a szükséges intézkedéseket ennek érdekében, a felperestől nem volt elvárható, hogy tovább várjon az alperes társasház intézkedésére. Az alperes eredetileg előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet teljes terjedelmében támadtan, utóbb már csak a jognyilatkozat pótlása körében kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének e részben megváltoztatását, és az alperes hozzájáruló nyilatkozatának pótlása iránti kereset elutasítását. Kifejtette, a jogerős ítélet sérti a Ptk. 5. § /3/ bekezdésében írtakat. Az eljárt bíróság nem vizsgálta, hogy történt-e bármelyik fél részéről joggal való visszaélés, az alperes érdeksérelme fennáll-e, melyhez képest a felperes különös méltánylást érdemlő magánérdeke megállapítható-e, és ez az érdeksérelem csak bírósági ítélettel, vagy más módon is elhárítható lenne. Hivatkozott arra is, hogy ezeknek a feltételeknek a megállapításához a perben igazságügyi szakértő kirendelésére lett volna szükség, erre vonatkozó bizonyítási indítványának azonban az eljárt bíróságok nem adtak helyt. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint az eljárt bíróság helyesen értelmezte és alkalmazta a jognyilatkozat pótlására irányadó jogszabályi előírásokat. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek. A Ptk. 5. §
(3)bekezdése alapján a bíróság csak kivételes esetben, a jogszabályi feltételek teljesülése alapján pótolhatja a fél jognyilatkozatát. Az a per során nem volt vitatott a felek között, hogy a felperes lakásában a hőmérséklet lényegesen eltért a többi lakásétól, és az a tény sem, hogy ennek elsődleges oka a lakás elhelyezkedése. Minden kétséget kizáróan megállapítható volt az is, hogy a felek évekig egyeztettek a megoldási lehetőségről, de nem találtak olyat, amely mindegyikük számára elfogadható, vagy szakszerű lett volna. Az eljárt bíróság helyesen, jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a felperes különös méltánylást érdemlő magánérdekét sérti az az állapot, hogy az alperes fűtési rendszere évek óta nem képes a felperes lakásában a megfelelő hőmérséklet biztosítani. A bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította meg azt is, hogy éppen a felperes lakásának elhelyezkedése tette lehetővé azt a megoldást, hogy leváljon a központi fűtési rendszerről, oly módon, hogy azzal a többi lakás fűtését ne veszélyeztesse. Ez a megoldási lehetőség, annak kivitelezhetősége ismert volt az alperes előtt, ennek ellenére nem támogatta azt. A Kúria megítélése szerint megállapítható volt e körben az alperes részéről a joggal való visszaélés, mivel egy műszakilag megvalósítható, számára költséget nem eredményező megoldást utasított el anélkül, hogy helyette megfelelőbb megoldást javasolt volna. A felperes lakásának sajátos elhelyezkedése miatt nem volt szükség különleges szakértelemre annak megállapításához, hogy az alperes műszaki javaslatai,- a társasház tetőszerkezetének szigetelése, a felperes elvízkövesedett radiátorainak cseréje a Széphő Rt. szolgáltatónak az iratok között fellelhető nyilatkozata szerinti elavult, régi fűtésrendszer mellett - a problémát nem hárították volna el. Az eljárt elsőfokú bíróság ezért jogszabálysértés nélkül utasította el az alperes szakértő kirendelése iránti kérelmét, illetve jutott helyesen, a másodfokú bíróság által is helytállónak tartott arra a következtetésre, hogy a felperes érdeksérelme figyelemmel az alperesnek több éven át megtenni szükséges, hatékony intézkedésének hiányára is - másképpen nem volt elhárítható. A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, a Kúria ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján a felperes felülvizsgálati eljárási költsége és a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére kötelezte az alperest. Budapest,
- szeptember
- Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk.a tanács elnöke Dr.Osztovits András sk.előadó bíró Dr.Csőke Andrea sk. bíró