Bf.80/2010/4 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés és Btk. 282/A.§

(3)bekezdés) a Btk. 282.§

(1)bekezdés V. fordulatába ütköző és a

(2)bekezdés b/ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettének minősíti, míg II.rendű vádlott neve II.r. vádlott kábítószerrel visszaélés bűntettének kísérleteként (Btk. 282/A.§

(1)bekezdés és Btk. 282/A.§

(3)bekezdés) és a kábítószerrel visszaélés vétségeként (Btk. 282.§

(1)bekezdés és Btk. 282.§

(5)bekezdés a/ pont) értékelt cselekményét egységesen a a Btk. 282.§

(1)bekezdés III. fordulatába ütköző és a

(2)bekezdés b/ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntetteként értékeli. Ezért I.r. I.rendű vádlott neve és II.r. II.rendű vádlott neve vádlottak vonatkozásában - II.r. vádlott esetében a halmazatra történő utalás mellőzésével - az első fokon alkalmazott fő- és mellékbüntetést tekinti kiszabottnak. A vádlottakkal szemben alkalmazott kényszerintézkedésekre történő hivatkozást akként pontosítja, hogy I.rendű vádlott neve I.r. és II.rendű vádlott neve II.r. vádlottak

1. január
2. napjától őrizetben,
3. február
4. napjától előzetes letartóztatásban, majd
5. október
6. napjától
7. január
8. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt álltak. Ennek megfelelően a kiszabott szabadságvesztésbe történő beszámítás idejét úgy helyesbíti, hogy I.rendű vádlott neve I.r. és II.rendű vádlott neve II.r. vádlottak által a
9. január
10. napjától
11. október
12. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt számítja be. A vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést akként pontosítja, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Közép-dunántúli Regionális Nyomozó Hivatal által PLN: 2/3-
13. szám alatt lefoglalt 327.000 (háromszázhuszonhétezer) Ft-ból 150.000 (százötvenezer) Ft-ra vonatkozóan rendeli el a vagyonelkobzást, míg a fennmaradó 177.000 (százhetvenhétezer) Ft, valamint az ugyanezen szám alatt lefoglalt 1005 (ezeröt) euró lefoglalását megszünteti és I.rendű vádlott neve I.r. vádlottnak, míg a Vám- és Pénzügyőrség Közép-dunántúli Regionális Nyomozó Hivatal által PLN: 2/2-
14. szám alatt nyilvántartott 118.600 (száztizennyolcezer-hatszáz) Ft lefoglalását ugyancsak megszünteti és II.rendű vádlott neve II.r. vádlottnak kiadni rendeli azzal, hogy a fenti összegeket a bűnügyi költség biztosítására visszatartja. A lefoglalt dolgok sorsára vonatkozó rendelkezést akként pontosítja, hogy a TRkv.II: 10/
15. szám alatt lefoglalt x. és a y. sorszámú SIM-kártya lefoglalását megszünteti és az iratokhoz csatolását rendeli el. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott anyja neve helyesen: A.B.. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a
16. április
17. napján kelt 12.B.554/2006/
18. számú ítéletében bűnösnek mondta ki I.rendű vádlott neve I.r. vádlottat kábítószerrel visszaélés bűntettében (Btk. 282/A.§

(1),

(3)bekezdés), II.rendű vádlott neve II.r. vádlottat kábítószerrel visszaélés bűntettének kísérletében (Btk. 282/A.§

(1),

(3)bekezdés), kábítószerrel visszaélés vétségében (Btk. 282.§

(1),

(5)bekezdés a./ pont). Ezért az I.r. vádlottat 3 év 6 hónap fegyházbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra, a II.r. vádlottat halmazati büntetésül 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet megszüntető rendelkezést is tartalmaz. A bíróság I.rendű vádlott neve I.r. vádlottal szemben az 1 rb, Btk.282.§

(1),

(5)bekezdés a./ pont szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette. Az első fokú bíróság határozott a beszámításról, I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában 150.000 forintra vagyonelkobzást rendelt el. Az I.r. vádlottól lefoglalt 327.000 Ft, továbbá 1.005 euró, II.rendű vádlott neve II.r. vádlottól lefoglalt 118.600 Ft tekintetében úgy rendelkezett, hogy azt, a bűnügyi költség, illetve a vagyonelkobzás biztosítására visszatartja. Határozott az eljárás során lefoglalt bűnjelek sorsáról, és kötelezte a vádlottakat külön-külön, illetve egyetemlegesen a bűnügyi költség viselésére. Az ítélet ellen az I.r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a tényállás téves megállapítása, illetőleg téves minősítés miatt enyhítésért, harmadlagosan enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazása érdekében, a II.r. vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. Az első fokon eljárt ügyész tudomásul vette a döntést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.191/2010/1-I. számú átiratában a megyei bíróság ítéletét megalapozottnak nevezte. A büntető eljárási szabályok betartásra kerültek, a bizonyítékok részletes értékelésével az indokolási kötelezettség teljesült. Az első fokú bíróság megalapozottan vont következtetést a vádlottak büntetőjogi felelősségére, azonban a cselekmények minősítésénél tévedett. Kifejtette, hogy a vádlottak cselekvőségének a forgalmazói típusú elkövetői magatartásként való értékelése olyannyira kiterjeszti a kereskedési, forgalmazói elkövetési magatartások körét, hogy a Btk.282.§-a teljesen kiüresedne, és nem lenne szükség e törvényi tényállásra. Rámutatott arra, hogy az I.r. vádlott tevékenysége tipikusan futár tevékenység volt, azzal bízták meg, hogy a terjesztés egyik legveszélyesebb fordulatát, az országba történő behozatalt bonyolítsa le ellenérték fejében, viszont további többlet magatartása nem volt. Így I.r. vádlott cselekménye a Btk. 282.§

(1)bekezdésébe ütközik és a

(2)bekezdés b./ pontja szerint minősül. II.r. vádlott tevékenysége annyiban különbözik I.r. vádlott cselekményétől, hogy ugyancsak a kábítószert fuvarozta volna, de nem az országhatáron át, hanem az országhatáron belül. Ezért az ő magatartását sem lehet forgalmazói típusúként értékelni, az csupán megszerzésnek minősül. Az enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott büntetések álláspontja szerint enyhék, ügyészi fellebbezés hiányában azonban a büntetések nem súlyosíthatók. Rámutatott arra, hogy a büntetéskiszabási körülmények módosításra szorulnak. Érdemben indítványozta tehát a vádlottak által elkövetett cselekmények minősítésének megváltoztatását, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását. Másodfokon fellebbezésének indokolásában II.rendű vádlott neve II.r. vádlott védője az első fokú bíróságnak a bizonyítékok mérlegelésével megállapított tényállását megalapozottnak nevezte, és egyetértett a fellebbviteli főügyészség azon álláspontjával, hogy a II.r. vádlott nem kereskedési jellegű magatartást valósított meg, amely kísérleti szakban rekedt, így téves a bűncselekmény minősítése, az véleménye szerint is a Btk.282.§

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés b./ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntette. Kifejtette ezt követően, hogy a büntetés enyhítése indokolt, mert nyomatékos enyhítő körülmény az időmúlás, hiszen a bűncselekmény elkövetése és az elbírálás között több mint 6 év telt el. A konkrét cselekmény súlyát továbbá enyhíti álláspontja szerint, hogy a kábítószert lefoglalták. A vádlott előéletével kapcsolatban leírta, hogy 2003-ban elkövetett bűncselekmény miatt 2006. novemberében felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélték, tehát a jelen ügyben büntetlen előéletű, más büntetőeljárás nem folyt ellene azóta sem. Személyi körülményei kapcsán rámutatott arra, hogy a cselekmény elkövetése óta eltelt életvitelét kritika nem érheti a vádlottnak, tisztességesen dolgozik, 8 éve élettársi kapcsolatban él, élettársát tanulmányaiban támogatja. Mindent figyelembe véve álláspontja szerint teljes mértékben megfelelne az egyéni megelőzés követelményének a 2 év, végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazása. Enyhítésre irányuló kérelme körében előadta még, hogy a nyomozóhatóság tettenérése folytán a kábítószer lefoglalásra, megsemmisítésre került, ami véleménye szerint szintén enyhíti a cselekmény súlyát. Az általa előadottak kapcsán iratokat - így többek között munkáltatói igazolást, bérleti szerződést, élettársa tanulmányaival kapcsolatos dokumentumokat - csatolt be. A másodfokú nyilvános ülésen megjelentek az érintettek, és fellebbezéseiket fenntartották. Az I.r. vádlott védője elsőként kifejtette, hogy abban az esetben, ha egyetért azzal, hogy az első fokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, akkor a büntetés kiszabási körülmények között különös hangsúlyt kell fektetni védence büntetlen előéletére, arra, hogy rendezett családi körülmények között nagykorú gyermekéről is gondoskodik. Egyszeri botlásnak kell tekinteni a tettét. Az időmúlást a fellebbviteli főügyészség álláspontjával ellentétben nyomatékos enyhítő körülménynek tartotta. Ennek megfelelően az egyéniesítésnek a fokozott figyelembe vételét kérte, és a büntetés oly mértékű csökkentését, amely lehetővé teszi annak próbaidőre történő felfüggesztését, vagy enyhébb végrehajtási fokozat, illetőleg a feltételes szabadságra vonatkozó enyhébb rendelkezések alkalmazását. Rámutatott arra, hogy az első fokon megállapított tényállást egyébként megalapozatlannak tartja, hiszen több olyan körülményt nem értékelt a bíróság, amely a vádlott tudattartamára vonatkozóan ellenkező megállapításra engedett volna következtetni. Az I.r. vádlott nem tudta, hogy kábítószert hoz be, hiszen rövid idő alatt történt az anyag átadása, amikor már sötétedett. Tevékenysége megvalósíthatott volna egy másik büntetőjogi törvényi tényállást, amely azonban az elkövetés idején nem volt hatályban. Ezért védence felmentését indítványozta. II.r. vádlott védője az írásban előterjesztett indokolását fenntartotta. Rámutatott arra, hogy első fokon tévedésre hivatkozott a védelem, illetve a függőség vonatkozásában is támadták a bíróság döntését. Mivel a tényállás mérlegeléssel került megállapításra, ezért azt már nem vitatják. Véleménye szerint is az adott ügyben a speciális prevenciónak előtérbe kell kerülnie a generális prevencióval szemben. Így a felfüggesztett szabadságvesztés megfelelő lenne védence esetében a törvényben előírt büntetési célok megvalósulásához, különös tekintettel arra is, hogy az eltelt időszak gyakorlatilag egy hosszabb próbaidőnek megfelel. A fellebbviteli főügyészség képviselője az átiratával egyezően nyilatkozott. Álláspontja szerint az elkövetők tisztában voltak a csomagok tartalmával. Az időmúlás valóban enyhítő körülmény, azonban nem olyan nyomatékkal, mint ahogy azt a védelem említette. Kifogásolta az enyhítő szakasz alkalmazását, mert a törvényi büntetési tételre figyelemmel az első fokon megállapított joghátrány nem áll arányban a cselekmény tárgyi súlyával. A büntetések súlyosítására nincs mód, azonban az enyhítés sem indokolt. Az indítványának megfelelően kérte a minősítés megváltoztatását, egyebekben pedig az ítélet helybenhagyását. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott az utolsó szó jogán megismételte, hogy nem tudta, hogy kábítószert hoz be az országba. Gépjármű kereskedésből származó alkalmazotti jövedelme 60.000 Ft, amelyből fiát és édesapját is támogatja. II.rendű vádlott neve II.r. vádlott elmondta, hogy munkahelyén csoportvezető. Élettársi kapcsolata nyolc éve tart, családot szeretne alapítani. Az ítélőtábla a Be. 348.§

(1),

(2)bekezdése szerinti felülbírálat során - az I.r. vádlott vonatkozásában a megszüntető rendelkezés ellen nem jelentettek be fellebbezést - a védelmi fellebbezéseket nem találta alaposnak, míg a fellebbviteli főügyészség átiratában írtak helytállóak. Az első fokú bíróság az eljárási szabályokat betartva, megfelelő körben és törvényesen folytatta le az eljárást. Ennek során maradéktalanul eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének. Beszerezte a szükséges bizonyítékokat, elemezte, értékelte, egyenként és összességükben is megvizsgálta, majd összevetette azokat. Az

1. tényállási pontban írtakat a védelem sem vitatta, a vádlottak kábítószer fogyasztása a vallomásaik, vér- és vizeletvizsgálat eredménye, szakértői vélemény, házkutatási jegyzőkönyvek alapján egyértelmű. A
2. tényállási pont kapcsán is vannak vitathatatlan tények. A Vám-és Pénzügyőrség nyomozói tetten érték a vádlottakat, amikor a benzinkút parkolójában megtörtént a vádlottak közt a marihuána átadása. A szemle jegyzőkönyvek alapján pontosan meghatározható volt, hogy melyik autóban, milyen mennyiségű marihuána volt. Vegyész szakértői vélemény tartalmazza a lefoglalt kábítószer hatóanyag tartalmát. Így megállapítható a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy az I.r. vádlott a jelentős mennyiség alsó határának több mint tízszeresét meghaladó kábítószert hozott be Németországból, amelyből a II.r. vádlottnak átadott, és akinek a gépkocsijában megtaláltak szintén a jelentős mennyiség alsó határának több mint négyszeresét meghaladó mennyiséget. I.rendű vádlott neve I.r. és II.rendű vádlott neve II.r. vádlott akként védekeztek, hogy úgy tudták, hogy a csomagokban testépítő szer van. Az ítélőtábla álláspontja szerint az első fokú bíróság megfelelően értékelte a bizonyítékokat ebben a körben is. Helyesen mutatott rá, hogy a csomagokról készült fényképfelvétel, a tettenérést követő szemle jegyzőkönyv, videofelvétel, a kábítószer elhelyezése, elrejtése, további átcsomagolása, tapintása, súlya, az, hogy vizuálisan felismerhető volt, hogy mit tartalmaznak a zacskók, egyértelműen alátámasztják azt a megállapítást, hogy a vádlottaknak tudniuk kellett, hogy valójában milyen anyagnak az országba való behozataláról, illetve továbbszállításáról van szó. A vádlottak nem kábítószerfüggőként követték el a cselekményt, ezt egyértelmű szakértői vélemények támasztják alá. A nyomozati szakban beszerzett véleményt megerősítették a bírósági eljárásban kirendelt szakértők, akik megismerték a II.r. vádlott tekintetében dr. Funk Sándor okirati bizonyítékként befogadott véleményét is. Összességében az ítélőtábla megállapította, hogy az első fokú tényállás minden szempontból megalapozott, melyre alapíthatta a másodfokú bíróság is a határozatát a Be. 351.§

(1)bekezdése értelmében. A tényállás személyi részét csupán a vádlottak elmondás alapján annyiban pontosítja a másodfokú bíróság, hogy I.r. vádlott havi jövedelme 60.000 Ft, amelyből nagykorú fiát és édesapját támogatja. II.r. vádlott élettársi kapcsolatban él. I.rendű vádlott neve I.r. és II.rendű vádlott neve II.r. vádlott bűnösségére vont következtetés okszerű, azonban a 2. tényállási pontban rögzített cselekmények minősítése tekintetében tévedett az első fokú bíróság, mint ahogy erre a fellebbviteli főügyészség is helyesen mutatott rá. Az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában rámutat arra, hogy a kábítószerrel való kereskedéshez sokkal tágabb felelősséget kíván meg a jogalkotó, mint ami a jelenlegi történeti tényállás alapját képezi. A kereskedés feltételezi a rendszerességet, a tevékenység folyamatos jellegét, és magába foglal minden olyan magatartást, amely elősegíti a kábítószernek a viszonteladókhoz, illetve a fogyasztókhoz történő eljuttatását, tehát a kereskedés céljából a kábítószer megszerzését, készletezését, szállítását, elosztását. Ez haszonszerzésre irányuló tevékenység. Az adott tényállás a fenti kritériumoknak nem felel meg. A nyomozó hatóságnak nem sikerült olyan adatokat feltárnia, amelyek alapján I.r. vádlott kereskedői magatartására lehetne következtetni. A tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás során megállapított megalapozott tényállásból arra vonható következtetés, hogy az I.r. vádlott egy alkalommal, ellenérték fejében vállalkozott a kábítószernek Magyarországra történő szállítására, ez pedig fogyasztói jelegű, tipikusan „futár" tevékenység. Az I.r. vádlott cselekményének helyes minősítése a Btk. 282.§

(1)bekezdés V. fordulatába ütköző és a

(2)bekezdés b./ pontja szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószerre, az országba behozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette. II.rendű vádlott neve II.r. vádlott cselekményeit átadás kísérleteként és fogyasztói típusú magatartásként értékelte az elsőfokú bíróság a váddal egyezően, amely szintén nem fogadható el. Átadásról csak akkor beszélhetünk, ha egy alkalmi tevékenységről van szó, és a konkrét személy annak tudatában, illetve annak érdekében adja át a kábítószert az átvevőnek, hogy azt saját maga fogyasztja el. Megszerzést kell megállapítani, amikor az a kábítószernek mástól való birtokba vételével történik. Megvalósulhat ingyenesen, illetőleg visszterhes üzlet kapcsán. Közömbös, hogy az elkövető a kábítószert saját maga vagy más részére veszi át. A kifejtettek alapján II.r. vádlott tevékenysége az országhatáron belüli futártevékenységként értékelendő, magatartása megszerzésnek minősül. Az elsőfokú bíróság II.r. II.rendű vádlott neve vádlott bűnösségét megállapította a Btk. 282.§

(1)bekezdésébe ütköző és az

(5)bekezdés a/ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétségében is. Az azonos törvényi tényállásba ütköző magatartások azonban természetes egységet képeznek. Mivel a kábítószerrel visszaélés bűntettének a Btk. 282.§-ában írt tényállásban szerepel a fogyasztás mellett a megszerzés, ezért az ő vonatkozásában egységes minősítésnek van helye. Ekként II.r. vádlott cselekményének helyes minősítése a Btk. 282.§

(1)bekezdés III. fordulatába ütköző és a

(2)bekezdés b/ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntette. A megváltozott minősítésekre tekintettel másodfokon új büntetések kiszabására volt szükség. Az első fokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket feltárta. Az enyhítő körülmények között valóban nyomatékosan hat az időmúlás. A másodfokú elbírálásig is több mint 2 év telt el. Az eltérő minősítésre tekintettel sem módosult azonban a cselekmények büntetési tételének alsó határa. Minden, a vádlottak javára, illetve terhére szóló tényező figyelembe vételével az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlottakkal szemben az első fokon kiszabott büntetések kellően igazodnak a cselekmény tárgyi súlyához. A megállapított joghátrányok szükségesek és elégségesek, alkalmasak a büntetési célok - generális és speciális prevenció - kifejezésére. Enyhítésre nem látott lehetőséget az ítélőtábla, figyelemmel arra, hogy már eredetileg is enyhítő szakasz alkalmazásával került sor a büntetések kiszabására. Olyan mérvű enyhítés, amely a védelmi oldal részéről felmerült az egyéni megelőzésre helyezve a hangsúlyt, nem teljesíthető semmilyen formában. A vádlottaktól lefoglalt pénzösszegek jogi sorsáról szóló rendelkezést módosítani kellett a megállapított tényállásból következően. I.r. vádlott 150.000 Ft-ot kapott a kábítószer Magyarországra történő szállításáért, így csak ez képezhette a vagyonelkobzás tárgyát. A fennmaradó 177.000 Ft mellett az euró fizető eszköz, valamint a II.r. vádlottól lefoglalt készpénz lefoglalásának megszüntetését követően a vádlottak részére történő kiadásáról rendelkezett a Be.155.§

(1),

(2)bekezdése szerint az ítélőtábla, azonban a Be. 157.§

(1)bekezdése alapján a vádlottakkal szemben megállapított bűnügyi költség biztosítására visszatartotta. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy az iratoknál található 2 db SIM-kártya. Ezek lefoglalását megszüntette a Be. 155.§

(1)bekezdése alapján, és a 11/2003. (V.8.) IM-BM-PM együttes rendelet 1.§

(2)bekezdése szerint az iratokhoz csatolásukat rendelte el. Az ítélet egyéb járulékos rendelkezései helytállóak. Az ítélet rendelkező részében elírásra került I.rendű vádlott neve anyja neve, amit kijavított az ítélőtábla. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 12.B.554/2006/29. számú ítéletét I.rendű vádlott neve I.r. és II.rendű vádlott neve II.r. vádlott vonatkozásában a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta a Be. 372.§

(1)bekezdése alapján, míg egyebekben a Be. 371.§

(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. Győr,

1. szeptember
2. napján Dr.Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke Záradék: .Csák Csilla sk. .Vajda Edit sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja Ez az ítélet és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
3. április
4. napján kelt 12.B.554/2006/
5. számú ítéletének meg nem változtatott része I.rendű vádlott neve I.r. és II.rendű vádlott neve II.r. vádlott vonatkozásában
6. szeptember
7. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
8. szeptember
9. napján . Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: