DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.289/2012/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. Czikray Tamás ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve s.-i (cím) lakos felperesnek - a Boschánszky Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Boschánszky Iván ügyvéd, cím) és B. J. elnök által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen közgyűlési határozat megsemmisítése iránt indított perében a Miskolci Törvényszék 23.P.22.589/2011/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperes az alperes tagja. Az alperes
- augusztus 7-i közgyűlésén - melyet az ellenőrző bizottság hívott össze - a tagság 1/
- (VIII.7.) - 40/
- (VIII.7.) számú határozatokat hozott, melyek közül a 20/
- (VIII.7.) számúval a vadásztársaság elnökének B. J.-et választotta meg. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- október 19-én jogerőre emelkedett Pk.60.263/1989/
- számú végzésével a megválasztott elnököt a szervezet képviselőjeként nyilvántartásba vette. A vadásztársaság korábbi elnöke, B. B. pert indított a
- augusztus 7-i közgyűlésen született határozatok megsemmisítése iránt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- január 24-én kelt 23.G.40.287/2010/
- számú ítéletével a keresetnek helyt adva a vadásztársaság
- augusztus 7-én elfogadott 1/
- (VIII.7.) - 40/
- (VIII.7.) számú határozatait megsemmisítette, tekintettel arra, hogy a szervezet legfőbb szervének ülését nem az alapszabály szerint arra jogosult hívta össze. Az ítéletet az alperes fellebbezése folytán eljáró Debreceni Ítélőtábla
- május 27-én kelt Gf.III.30.218/2011/
- számú ítéletével helybenhagyta.
- május
- napjára B. J. a vadásztársaság elnökeként közgyűlést hívott össze. Ezen a tagság 1/
- (V.28.) - 24/
- (V.28.) szám alatt határozatokat hozott, melyek között a 8/
- (V.28.) számúval - a korábban elnöki tisztéről lemondó - B. J.-et a vadásztársaság elnökének megválasztotta. A vadásztársaság egy tagja, S. E. pert indított a vadásztársaság ellen a szervezet
- május 28-i közgyűlésén hozott határozatok megsemmisítése iránt, arra hivatkozással, hogy a legfőbb szerv ülését B. J. nem volt jogosult összehívni. A keresetet a Miskolci Törvényszék 23.G.40.162/2011/
- számú,
- március 12-én kelt ítéletével elutasította. A határozat még nem jogerős.
- augusztus 14-ére B. J. összehívta a vadásztársaság közgyűlését. Ezen a tagság 25/
- (VIII.14.) - 47/
- (VIII.14.) számú határozatokat hozott. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a vadásztársaság
- augusztus 14-i közgyűlésén hozott határozatait semmisítse meg, mert a közgyűlést B. J. elnökként nem volt jogosult összehívni, mert az őt elnökké választó 20/
- (VIII.7.) számú közgyűlési határozatot a bíróság jogerős ítéletében megsemmisítette. Álláspontja szerint ebből következően a közgyűlés összehívására csak a korábbi elnök, B. B. lett volna jogosult, mert a B. J.-et elnökké választó határozat megsemmisítése után „az eredeti állapot állt vissza". Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a
- augusztus 14-i közgyűlést a vadásztársaság alapszabálya értelmében, arra feljogosított elnökként, szabályszerűen hívta össze. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 35 000 forint perköltséget fizessen meg az alperesnek. A határozata indokolásában kiemelte, hogy a felek jogviszonyára az egyesülési jogról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) rendelkezéseit kellett alkalmazni. A BDT
- évi
- számú eseti döntésre és az állandó bírói gyakorlatra utalással hangsúlyozta, hogy az Etv. értelmében a vadásztársaság határozatának felülvizsgálata iránt indított perben a bíróság a törvénysértő határozat megsemmisítéséről rendelkezhet, ám az eredeti állapot helyreállításáról nem. A törvényességet a szervezet jogosult helyreállítani, nyilvánvalóan csak a jövőre nézve. A bíróság ugyan
- május 27-én jogerőre emelkedett ítéletével megsemmisítette a vadásztársaság közgyűlése
- augusztus 7-én hozott határozatait, ám a
- május 28-i közgyűlést B. J. még elnökként jogszerűen hívta össze. E közgyűlésen ő az elnöki tisztéről lemondott, majd a tagság ismételten megválasztotta a szervezet képviselőjének. Ezzel az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a vadásztársaság helyreállította a törvényes rendet, B. J.-et a 8/
- (V.28.) számú határozattal újból elnöknek választotta, így ő jogszerűen hívhatta össze a
- augusztus 14-i közgyűlést, az azon hozott határozatok törvényessége nem kifogásolható. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és keresete szerinti határozat hozatalát kérte. Megismételte korábbi álláspontját, mely szerint a
- augusztus 14-i közgyűlést B. J. törvénytelenül hívta össze. Utalt arra, hogy B. J.-et a vadásztársaság korábban törölte tagjai sorából, így ő nemcsak hogy nem elnöke, de nem is tagja az alperesnek, ebből következően a szervezet képviseletét sem láthatja el. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés alaptalan. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.547/
- számú ügyének iratai alapján kiegészíti az alábbiak szerint: Az alperest a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Pk.60.263/1989/
- számú végzésével vette nyilvántartásba.
- május 2-án kelt, A
- június 26-án jogerőre emelkedett
- sorszámú végzésével elrendelte a vadásztársaság nyilvántartott adataiban történt változás átvezetését, így a szervezet új képviselőjeként B. B.-t regisztrálta.
- sorszám alatt B. J. a vadásztársaság elnökeként kérelmet terjesztett elő a vadásztársaság nyilvántartott adataiban történt változás átvezetése iránt, kérve, hogy a
- augusztus 7-i közgyűlés határozata alapján a szervezet új képviselőjeként őt vegye nyilvántartásba a bíróság. A megyei bíróság
- sorszámú végzésével a kérelemnek megfelelő határozatot hozott. A B. B. fellebbezése folytán eljáró Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.679/2010/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
- sorszám alatt B. J. kérte, hogy őt a szervezet új képviselőjeként a közgyűlés
- május 28-i határozata értelmében vegye nyilvántartásba a bíróság. A megyei bíróság
- sorszám alatt tájékoztatta a kérelmezőt, hogy mivel a bíróság által nyilvántartott képviselő személyében változás nem történt, ezért csupán tudomásul veszi B. J. elnökké történt újraválasztását.
- sorszám alatt B. B. kérelmet terjesztett elő a vadásztársaság nyilvántartott adataiban történt változás átvezetése iránt, kérve, hogy a szervezet képviselőjeként a bíróság őt regisztrálja, tekintettel arra, hogy a B. J.-et elnökké választó 8/
- (VIII.7.) számú közgyűlési határozatot a bíróság jogerős ítéletével megsemmisítette. A nyilvántartást vezető bíróság
- sorszámú végzésében elrendelte a szervezet nyilvántartott adataiban történt változások átvezetését, megállapítva, hogy a társadalmi szervezet képviselete megváltozott: a régi képviselő neve: B. J., az új képviselő neve: B. B., majd ugyanebben a határozatban rögzítette, hogy a régi képviselő neve: B. B., az új képviselő neve: B. J.. A határozat indokolásában kifejtette, hogy B. J. képviseleti jogát a
- augusztus 7-i, őt elnökké választó határozat bíróság általi megsemmisítése miatt kellett törölni, ugyanakkor a
- május 28-i közgyűlési határozat alapján ismételten ő a szervezet képviselője. E határozattal szemben B. B. fellebbezést nyújtott be, amelyet elbírálva a Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.547/2011/
- számú végzésével az eljárást felfüggesztette a S. E. által a vadásztársaság ellen közgyűlési határozatok megsemmisítése iránt indított per jogerős befejezéséig. Az e végzéssel szemben a vadásztársaság által előterjesztett fellebbezés elbírálása végett az ítélőtábla az iratokat a Kúriára terjesztette fel, amely a jogorvoslati kérelmet még nem bírálta el. Azzal kapcsolatban, hogy a vadásztársaság
- augusztus 14-i közgyűlésének összehívására B. J. jogosult volt-e, az ítélőtábla osztja az elsőfokú bíróság álláspontját. Ezzel az állásponttal teljes mértékben megegyezik a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.920/2009/
- számú határozatában levezetett okfejtés (mely megjelent a BDT
- évi
- szám alatt), amelyet a Debreceni Ítélőtábla egy korábbi határozatában Pf.II.20.236/2012/
- - már magáévá tett, s abból a jelen ügyben is az alábbiakat emeli ki: „A bírói gyakorlat szerint az Etv.
- §
(1)bekezdése alapján indult perekben a bíróság az Etv. 16. §
(2)bekezdése szerint jár el, ezért a tag perindítása esetén is a törvénysértő határozat megsemmisítése tárgyában kell döntenie. Ha tehát valamely társadalmi szervezet határozata törvénysértő, ennek jogkövetkezménye - megtámadás esetén - a határozat megsemmisítése annak érdekében, hogy a társadalmi szervezet szabályosan működjön (lásd BH
- évi
- számú jogeset). Az Etv. nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy a megsemmisítésnek további jogkövetkezménye lenne, hiszen a törvénysértő határozat nem minősül polgári jogi értelemben érvénytelen határozatnak, melynél ugyanúgy az eredeti állapot helyreállítására kerülhetne sor, mint a szerződéses viszonyoknál külön szabályozott Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint. Az Etv. alapján a bíróság az eredeti állapot helyreállítását nem rendelheti el, az egyesülési jogot szabályozó speciális rendelkezések szerint nem az eredeti állapotot, hanem a törvényességet kell helyreállítani. Ez utóbbi pedig csak a jövőre nézve lehetséges, vagyis a megsemmisítést kimondó jogerős ítéletet a továbbműködés során kell figyelembe venni, az a már lezajlott események orvoslására nem hivatott, bizonyos esetekben erre nem is képes. A megtámadott határozat tehát mindaddig hatályos határozat, amíg azt a bíróság meg nem semmisíti; ez utóbbi időponttól pedig hatálytalanná, de polgári jogi értelemben véve nem érvénytelenné válik." A másodfokú bíróság által kiegészített tényállás szerint a vadásztársaság elnöke a bírósági nyilvántartás értelmében B. J. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Pk.60.263/1989/
- sorszámú végzése értelmében, a vadásztársaság közgyűlése
- augusztus 7-i határozata alapján. Noha ezt a határozatot a bíróság jogerős ítéletével megsemmisítette, ennek a felperes álláspontjával szemben nem az a következménye, hogy „az eredeti állapot áll vissza", hanem az, hogy a vadásztársaságnak kell a jövőre nézve a működése törvényességét helyreállítani. Ennek során
- május 28-án az alperes legfőbb szerve újból megválasztotta a szervezet elnökévé B. J.-et - ezt a nyilvántartást vezető bíróság tudomásul vette -, így ő a vadásztársaság alapszabálya értelmében egyedül volt jogosult a
- augusztus 14-i közgyűlés összehívására. E tényen az sem változtatna, ha a közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránti ügyben eljáró bíróság esetleg megsemmisítené a vadásztársaság
- május 28-i közgyűlésén hozott határozatokat - köztük a B. J.-et ismételten elnökké választó határozatot -, mert egy ilyen ítéletnek a fent kifejtettek értelmében visszamenőleges hatálya nincsen. Mindezekre tekintettel az, hogy a bírósági nyilvántartás szerint a szervezet elnökeként eljáró B. J. jogosult volt a
- augusztus 14-i közgyűlés összehívására, nem kérdőjelezhető meg. Azzal a felperesi állásponttal kapcsolatban, hogy B. J. nem csupán nem elnöke, hanem nem is tagja a vadásztársaságnak, az ítélőtábla hangsúlyozza, hogy e kérdés nem volt e per tárgya. A vadásztársaság egyébként is autonóm szervezet, amely maga határozza meg működésének szabályait és e szabályok megsértésének következményeit. Az Etv. csak a társadalmi szervezet valamely szerve határozatának megtámadására jogosítja fel a szervezet tagját, s a bíróság csak az így előterjesztett kereset - vagy az Etv.
- §
(1)bekezdésében az ügyész számára adott felhatalmazás alapján benyújtott kereset megszabta keretek közt avatkozhat be a vadásztársaság működésébe, arra azonban nincsen jogosítványa, hogy vizsgálatot folytasson olyan kérdésben, amely nem jelent meg valamilyen tag által felülvizsgálni kért határozat formájában. A Pp.
- §-a kimondja, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságát a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. Ennek megfelelően az ítélőtábla is vizsgálta a felperes fellebbezési eljárásban tett észrevételére tekintettel -, hogy B. J. jogosult volt-e a vadásztársaság képviseletére, s jogosult volt-e annak képviselőjeként meghatalmazást adni a vadásztársaság jogi képviselője részére a perbeli képviselet ellátására. A társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/
- (VI.8.) IM rendelet mely az Etv-vel együtt
- december 31-ig hatályban volt -
- számú melléklete 1/g) pontja szerint a nyilvántartásba bejegyzendő adat a társadalmi szervezet képviselőjének neve. A társadalmi szervezet, így a vadásztársaság törvényes képviselőjének az tekintendő, aki a bírósági nyilvántartásban erre hivatottként fel van tüntetve. Ez a személy - az előzőekben részletesen kifejtettek szerint - B. J., így az ő képviseleti joga e tekintetben sem vitatható. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezési eljárásban is pernyertesnek bizonyult alperesnek költsége nem merült fel, ezért arról az ítélőtáblának nem kellett rendelkeznie. D e b r e c e n,
- szeptember
- Dr. Csiki Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Veszprémy Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Kocsis Ottília s.k. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -