SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.157/2012/5.szám A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Monyoródi Krisztián ügyvéd által képviselt (felperes neve "f.a.", címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Varga István ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti lakos alperes ellen meghiúsulási kötbér megfizetése iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 7.G.40.051/2011/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 100.000,- (Egyszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Megállapítja, hogy az alperesi fellebbezés kapcsán illetékfizetési kötelezettség nem keletkezett. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felek között
- április
- napján mezőgazdasági termékértékesítési szerződések jöttek létre napraforgó és kukorica termeltetésére. A felperes bocsátotta rendelkezésre a teljesítéshez szükséges anyagokat, ebből eredően az alperesnek 6.716.399,- Ft, illetőleg 17.438.515,- Ft összegű tartozása keletkezett. A kukorica termeltetésére kötött szerződésben az alperes vállalta, hogy 1.056 tonna terményt előállít, amit a felperes részére értékesít. A szerződés
- pontja szerint az alperes vételi jogot engedett a megrendelőnek a teljes terménymennyiségre a szerződés
- számú mellékletét képező külön megállapodás szerint. Az opciós vételárat a Budapesti Árutőzsdén október hónapban november hónapra kialakult elszámoló árak átlaga -20 % mértékben határozták meg. Feljogosították a felperest, hogy az opciós vételárból valamennyi igazolt költségét levonja. Az Általános Szerződési Feltételek 6.
- pontjában kikötötték, amennyiben a termelő neki felróható okból nem teljesíti a szerződésben meghatározott kötelezettségét, meghiúsulási kötbért köteles fizetni, amelynek alapja a termeltetési szerződés szerinti terménymennyiség, mértéke pedig 10.000,- Ft/tonna. -2- Az alperes a megtermelt kukoricát a felperesnek nem adta le. A napraforgóra vonatkozó termeltetési szerződés
- számú, opciós szerződést tartalmazó mellékletében a betakarított termény opciós vételárát a Budapesti Árutőzsdén október hónapban november hónapra kialakított elszámoló árak átlaga -20 % mértékben határozták meg. A felek
- szeptember
- napján a mezőgazdasági termékértékesítési szerződéssel érintett 380 tonna olajnapraforgóra külön adásvételi szerződést kötöttek, melyben a felperes vállalta, hogy a terményt 68.000,- Ft/tonna+ÁFA vételáron vásárolja meg az alperestől. A szerződés
- pontjában rögzítették, hogy a kötbér mértéke a szerződéses ár 20 %-a, de minimum 5.000,- Ft/tonna, ha az alperes határidőben nem szállít, illetőleg a leadott mennyiség hiányos. Az alperes a szerződés szerinti terménymennyiségből
- decemberében 206,288 tonna, összesen 16.833.100,- Ft értékű napraforgót adott le a felperesnek. A termény értékével a felperes csökkentette az alperes tartozásait és a Csongrád Megyei Bíróságon 6.G.40.174/
- szám alatt indított perben az így számított termelési előleg, 7.321.814,- Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. A bíróság
- sorszámú ítéletével az alperest - jogelismerésére tekintettel - a kereseti kérelem szerint marasztalta. A M... Kft.
- október
- napján az alperesre engedményezett a felperessel szemben fennálló vételárköveteléséből 8.399.020,- Ft-ot és annak kamatait. A Csongrád Megyei Bíróság
- december 16-i kezdőnappal 2.Fpk.06-09-000265/
- számú végzésével elrendelte a felperes felszámolását. A felszámolási eljárásban az alperes a rá engedményezett követelést hitelezői igényként nem jelentette be, azt a felszámolást megelőzően a felperes egyéb követelésébe számították be. A felperes keresetében 13.403.979,- Ft kötbér és ebből 10.560.000,- Ft után
- január
- napjától, míg 2.843.979,- Ft után
- november
- napjától a kifizetésig járó, a Ptk.
- §-a szerinti mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a termelő szerződést szegett, amikor a termeltetési, illetőleg adásvételi szerződésekben meghatározott mennyiségű terményeket nem adta le, ezért a hiányzó terménymennyiségek után a kikötött meghiúsulási kötbér megfizetésére köteles. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, a terményt a felperes szerződésszegése miatt nem adta le, mivel a teljesítés során egyoldalúan 53.000,- Ft/tonnában határozta meg a napraforgó átvételi árát, szemben a kikötött magasabb összeggel. Ezen túlmenően beszámítási kifogást terjesztett elő a M... Kft. rá engedményezett 8.399.020,- Ft összegű, felperessel szemben fennálló vételárkövetelése tekintetében. Az elsőfokú bíróság 7.G.40.315/2009/
- sorszámú ítéletével az alperest a kereseti kérelem szerint marasztalta. Határozatának indokolása szerint az alperes megszegte a felek között létrejött szerződéseket, nem szállította le a szerződéses gabonamennyiséget, ezért a kikötött mértékű meghiúsulási kötbér megfizetésére köteles. Rámutatott, az engedményezett követelés beszámítására nincs mód, mivel az alperes nem bizonyította, hogy a felperessel szemben folyó felszámolási eljárásban hitelezői igényét bejelentette volna. -3Gf.I.30.157/2012/5.szám Az alperes fellebbezése folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.666/2010/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A peres felek másodfokú eljárási költségét személyenként 200.000,- Ft-ban állapította meg. A hatályon kívül helyezés indokaként a bizonyítási eljárás nagyobb terjedelmű kiegészítésének szükségességét, a Pp.
- §
(3)bekezdését jelölte meg. Előírta az elsőfokú bíróság számára, hívja fel a felperest a kapcsolattartó nevének és idézhető lakcímének bejelentésére, majd tanúként hallgassa meg arra nézve, milyen összegű vételáron kívánta felvásárolni a terményt. Rámutatott, a szerződés létrejötte körében - a tényállás feltárása érdekében - nem mellőzhető a kukoricára vonatkozó „opciós" szerződés csatolása, amely az átvételi árat rögzíti. Ugyancsak tisztázni kell, a felperes jelezte-e, hogy szüksége van a kukoricára, betartották-e a felek a szerződésben előírtakat. Végül vizsgálni kell, az alperes hitelezői igényét a felszámolási eljárásban az elsőfokú ítélet meghozatalát követően bejelentette-e. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság - az előírt bizonyítások lefolytatása után - az alperest a kereseti kérelemnek megfelelően marasztalta. Határozatának indokolása szerint az alperes nem bizonyította, hogy a felperes szerződésszegése miatt hiúsult meg a teljesítés, alappal tagadta azt meg, ezért a szerződésekben kikötött meghiúsulási kötbér megfizetésére köteles. Álláspontja az volt, az engedményezett követelés beszámítására nincs mód, mivel az alperes maga nyilatkozott úgy, hogy követelését a felszámolási eljárásban hitelezői igényként nem jelentette be, mert az már a felszámolás előtt beszámításra került. Pervesztességére figyelemmel kötelezte az alperest az első- és másodfokú perköltség, valamint a felek illetékfeljegyzési joga folytán előzetesen le nem rótt első- és másodfokú eljárási illeték megfizetésére. Az ítélettel szemben, annak megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében az alperes terjesztett elő fellebbezést. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást nem tárta fel, illetőleg helytelenül állapította meg, és abból levont jogi következtetése sem helytálló. Indokolásában fenntartotta az elsőfokú eljárásban kifejtett jogi érveit. Továbbra is állította, a felperes a szerződéses árnál alacsonyabb vételáron kívánta átvenni a gabonát, ezzel szerződést szegett, következésképpen a meghiúsulási kötbérre nem jogosult. Sérelmezte az elsőfokú bíróság döntését a beszámítási kifogás elutasítása kapcsán is. Elismerte, hogy már a felszámolást megelőzően sor került a beszámításra, azonban arra hivatkozott, hogy az ezen elszámolásból eredő kötelezettségeit a felperes nem teljesítette. Kérte figyelembe venni, hogy az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 51. §
(1)bekezdése alapján a megismételt eljárásban az illetékfizetés alól mentesül. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokai alapján történő helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. -4Ahogyan azt az elsőfokú bíróság is helytállóan rögzítette ítéletében, a felek között a Ptk. 417. §
(1)bekezdése szerinti mezőgazdasági termékértékesítési és ehhez kapcsolódóan adásvételi (Ptk. 365. §
(1)bekezdés), illetőleg opciós (Ptk. 373. §
(1)bekezdés) szerződések jöttek létre. A felperes a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés teljesítését elősegítő szolgáltatást nyújtott a Ptk. 418/A §
(1)bekezdése alapján az alperesnek, aki azonban a szolgáltatások ellenértékét nem fizette meg, és a leszerződött terménymennyiség átadásával sem fedezte azt teljes egészében. Az ebből eredő tartozás megfizetésére jogerős bírósági ítélet (Csongrád Megyei Bíróság 6.G.40.174/2009/6. szám) kötelezte. Jelen perben a felperes a felek között létrejött mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekben kikötött meghiúsulási kötbérigényt (Ptk. 246. §
(1)bekezdés) érvényesített. Az alperes nem vitatta, hogy a szerződéseket nem, vagy csak részben teljesítette, következésképpen megállapítható, hogy a kötbérkövetelés objektív jogalapja fennáll. A kimentés körében azonban arra hivatkozott, hogy teljesítése a felperes szerződésszegése miatt hiúsult meg, amely abban állt, hogy a szerződéses árnál alacsonyabb értéken kívánta tőle átvenni a már leadott mennyiségen felüli megtermelt napraforgót. Az ezzel kapcsolatos bizonyítás a Pp. 164. §
(1)bekezdése értelmében az alperest terhelte, mely kötelezettségének eleget tenni nem tudott. Az általa megjelölt tanúk a szerződéstől eltérő, alacsonyabb átvételi árral kapcsolatos tényelőadásait nem támasztották alá (tanú 1.neve és tanú 2.neve tanúvallomásai a
- sorszámú jegyzőkönyvben), a hivatkozott - az elsőfokú bíróság által beszerzett - büntetőeljárás (Szegedi Városi Bíróság B.1961/
- szám) iratai pedig olyan tartalmú nyilatkozatot a felperes ügyvezetője részéről nem tartalmaznak, amely szerint elismerte volna az alperes felé fennálló tartozását. Mindezek alapján helytállóan foglalt állást úgy az elsőfokú bíróság, hogy - mivel a kimentés körében bizonyítása nem vezetett eredményre - az alperes a szerződésben rögzített, nem vitatott mértékű meghiúsulási kötbér megfizetésére köteles. Ugyancsak helyesen fejtette ki ítéletében, hogy a beszámításra az
- évi IL. törvény (Cstv.)
- §
(3)bekezdésében foglalt feltételek hiányában - mivel az alperes a felperessel szembeni felszámolási eljárásban hitelezői igénybejelentéssel nem élt - nincs mód. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokai szerint - a Pp. 253. §
(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelen fellebbezést előterjesztő alperes köteles megfizetni a felperes másodfokú eljárásbeli jogi képviseletével összefüggésben felmerült eljárási költségét, melynek mértékét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdései alapján, a kifejtett munkamennyiséggel arányosan, a fellebbezési érték szem előtt tartásával határozta meg. Megállapította ugyanakkor, hogy a személyes illetékfeljegyzési jog (Itv. 60. §
(1)bekezdés) kedvezményében részesült alperesnek a fellebbezése kapcsán illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezett. -5Gf.I.30.157/2012/5.szám Az Itv. 51. §
(1)bekezdése szerint ha a 46-
- és az
- §-ban szabályozott eljárásokban a bírósági határozatot a jogorvoslati eljárásban előadott kérelem, illetve ellenkérelem kereteire tekintet nélkül helyezi a bíróság hatályon kívül, a megismételt eljárásban a fél az illeték ismételt megfizetése alól mentesül. Akkor kerül sor a másodfokú eljárásban a kérelem, illetve ellenkérelem kereteire tekintet nélkül történő hatályon kívül helyezésre, ha a bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn, illetőleg, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak a megsértése állapítható meg (Pp.
- §
(1)-
(2)bekezdés). Abban az esetben, ha a hatályon kívül helyezés a bizonyítás nagy terjedelmű kiegészítése miatt indokolt, a fellebbező félnek a megismételt eljárásban is meg kell fizetnie a fellebbezési eljárási illetéket. Jelen esetben az ítélőtábla Gf.I.30.666/2010/3. számú határozatának indokolásában konkrétan - ez utóbbi okra történik utalás (Pp. 252. §
(3)bekezdés), azonban a hatályon kívül helyező végzés indokolásának tartalmából megállapítható, hogy valójában a másodfokú eljárás kereteit meghaladó, nagy terjedelmű bizonyításkiegészítés az elsőfokú bíróság súlyos eljárási szabálysértése miatt vált szükségessé. Nem tájékoztatta ugyanis a felperest a Pp. 3. §
(3)bekezdésének megfelelően arról, hogy a kukoricára vonatkozó opciós szerződés létrejöttét, annak tartalmát az ezt tartalmazó okirat csatolásával bizonyítania kell, valamint nem alkalmazta a Pp. 167. §
(6)bekezdésében foglaltakat és nem hívta fel ez alapján a - szükséges adatokat ismerő - felperest az alperes által meghallgatni kért tanú idézhető címének bejelentésére. A másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésben a mindezekkel kapcsolatos további bizonyítást írta elő az elsőfokú bíróság feladatául. Ilyen körülmények között a fél a fellebbezési illeték újbóli megfizetése alól mentesül függetlenül attól, hogy a Pp. 252. §
(2)bekezdését a másodfokú határozat indokolásában külön nem hívta fel. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy az alperes illetékfeljegyzési joga folytán - jelen fellebbezése kapcsán - feljegyzett 1.072.300,- Ft összegű illeték költségjegyzékből való törlése indokolt. Szeged, 2012. október hó 4. napján Dr. Mányoki Zsolt sk. a tanács elnöke Dr. Kiss Gabriella sk. előadó bíró Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla sk. táblabíró