Kbf.78/2011/9 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bek.) miatt emelt vád alól felmenti. Az eljárás során felmerült 5.580 (ötezer-ötszáznyolcvan) Ft bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a katonai ügyész a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül jelenthet be. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a 2011. július 05. napján kihirdetett KB.I.237/2009/10. számú ítéletével a vádlottat a Btk.348.§

(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt 120 napi tétel, napi tételenként 500 Ft pénzbüntetésre ítélte. A 60.000 Ft pénzbüntetés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette és a vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült 5.580 Ft bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú tárgyaláson jelen lévő katonai ügyész 3 napi gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozata bejelentésére, majd törvényes határidőn belül a pénzbüntetés végrehajtása érdekében fellebbezést jelentett be. A vádlott és védője szintén 3 napot tartottak fenn nyilatkozatuk bejelentésére, majd a védő törvényes határidőben elsősorban védence felmentése, másodsorban a kiszabott büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.II.98/2011. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a védő fellebbezésével nem értett egyet. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozott tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és cselekményét is helyesen minősítette, ezért a felmentés érdekében bejelentett fellebbezések eredményre nem vezethetnek. Véleménye szerint azonban tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor a vádlottal szemben alkalmazott pénzbüntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette, mivel a joghátrány így alkalmatlan a büntetési célok elérésére. Indítványozta ezért az első fokú ítélet megváltoztatását és a pénzbüntetés felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzését. Egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott felmentése érdekében előterjesztett fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint hibázott, amikor szolgálata során a sértett bejelentését nem foglalta jegyzőkönyvbe, ami ugyanannyi időbe telt volna, mint az általa a bejelentésről készült jelentés elkészítése. Kiemelte, hogy a büntetőeljárás már önmagában jelentős hátrányt jelentett számára, mivel nem léphetett elő alezredesi rendfokozatba, jubileumi jutalmat sem kaphatott, ez utóbbi pedig kihatással volt nyugdíjának összegére. Másodlagosan a büntetés enyhítését kérte. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanács az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, amikor a Be.278.§

(1)és

(3)bekezdésében megjelölt határidőket nem tartotta be és indokolatlanul késedelmesen tűzte ki tárgyalásra a büntető ügyet. Megállapítható, hogy az ügy

1. december 19-én érkezett a bíróságra, amelynek kitűzésére csak
2. március 8-án intézkedett az eljáró bíróság. Ez a mulasztás azonban nem jelentett olyan Be.375.§

(1)bekezdésében írt eljárási szabálysértést, ami az eljárás lefolytatására lényeges hatással lett volna. Az elsőfokú bíróság egyebekben az eljárási szabályokat betartotta, tárgyalásán a releváns bizonyítékokat számba vette és ítéletének tényállását a bizonyítékokkal összhangban állapította meg. Az első fokú ítélet csupán a vádlott személyi körülményeiben bekövetkezett változás miatt szorul kiegészítésre a Be.352.§

(1)bekezdés a/ pontja alapján, mivel a vádlott szolgálati viszonya időközben megszűnt. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását azzal egészíti ki, hogy: „A vádlott szolgálati viszonya - nyugállományba helyezése miatt - 2011. november 1. napján megszűnt.” E kiegészítéssel az elsőfokú bíróság ítélete már mindenben mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól és azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. A vádlott felmentése érdekében bejelentett fellebbezést a másodfokú bíróság alaposnak, míg büntetésének súlyosítása érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést alaptalannak ítélte. Az elsőfokú bíróság ítéletének 3. oldal 3.bekezdésében helyesen rögzítette azt is, hogy a vádlott ügyeleti szolgálat alatt, még éjfél előtt egy jelentést készített, amely x szóban előadott feljelentését tartalmazta, majd intézkedett az irat bűnügyi osztályra történő továbbítása érdekében. A Btk.348.§

(1)bekezdésének IV. fordulatában írt szolgálatban kötelességszegés vétségét az valósítja meg, aki őr- ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatában a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi. Az irányadó bírói gyakorlat szerint a vonatkozó szabályok súlyos megszegése az adott szolgálat rendeltetésének meghiúsítását jelenti, amely egyenértékű a szolgálatban kötelességszegés egyéb nevesített elkövetési magatartás formáival. A BH.1994/

1. számon közzétett eseti döntés szerint az érdemi intézkedés során elkövetett formai mulasztás nem valósítja meg a szolgálatban kötelességszegés vétségét. A Legfelsőbb Bíróság BH. 1995/
2. számon közzétett eseti döntésében úgy foglalt állást, hogy a szolgálatban kötelességszegés IV. fordulata akkor valósul meg, ha a szolgálatra vonatkozó rendelkezés megszegése a kötelesség teljesítését ténylegesen meghiúsítja. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott amikor a bejelentő feljelentését nem foglalta írásba, szakszerűtlenül járt el, megszegte az elsőfokú bíróság által is felhívott, ügyeleti szolgálatára vonatkozó szabályokat. Formai kötelességszegése azonban nem gátolta a büntetőeljárás megindítását, hiszen jelentését az ügy további vitelére jogosult bűnügyi osztályra eljuttatta. Ezért nem hiúsult meg az általa ellátott ügyeletes tiszti szolgálat célja, amelynek egyébként egyik alapvető rendeltetése a bejelentett feljelentések nyomán történő intézkedések megtétele. A vádlott meg nem cáfolt védekezése szerint pedig ezen túl további intézkedést nem kellett tennie, hiszen a vonatkozó szabályok szerint a forrónyomos üldözés beindítása az ügyeletes tiszt mérlegelésétől függött. Szükségszerűen, kellett dönteni a forró nyomos üldözés megindításáról, amelynek elrendelését az elkövetéstől eltelt időre figyelemmel a vádlott nem tartotta indokoltnak. Elmondása szerint a cselekmény elkövetése és a bejelentés között olyan hosszú idő telt el, hogy ennek feltételei már nem álltak fenn. A vádlott egész tevékenységét értékelve az a következtetés vonható le, hogy mulasztása súlyos kötelességszegésnek nem értékelhető, azonban szakmailag kifogásolható, hiányos és szakszerűtlen volt. Az előzőekre figyelemmel tehát a másodfokú bíróság megállapította, hogy a vádlott kötelességszegése nem tekinthető olyan súlyúnak, amely miatt megállapítható lenne terhére a Btk.348.§

(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétsége, az általa szakszerűtlennek minősíthető intézkedés legfeljebb fegyelemsértés megállapítására lenne alkalmas. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a vádlottat az ellene a Btk.348.§

(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt emelt vád alól a Be.6.§

(3)bekezdés a/ pontjára figyelemmel, a Be.331.§

(1)bekezdése alapján, bűncselekmény hiányában felmentette. A másodfokú bíróság a Be.339.§

(1)bekezdése alapján megállapította, hogy az ügyben felmerült bűnügyi költséget az álam viseli. A Be.386.§

(1)bekezdés c/ pontja alapján a másodfokú bíróság határozata ellen fellebbezésnek van helye. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős
3. szeptember
4. napján. Budapest,
5. szeptember
6. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő