Kbf.10/2012/8 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bek.). szolgálatban Ezért a vádlottakat megrovásban részesíti. A vádlottakat egyetemlegesen kötelezi az eljárás során felmerült 27.095 (huszonhétezer-kilencvenöt) Ft bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a 2011. november 15. napján kihirdetett KB.I.234/2009/24. számú ítéletével az I., II., III., és IV.r. vádlottakat az ellenük a Btk.348.§

(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az elsőfokú tárgyaláson jelen lévő katonai ügyész a vádlottak terhére fellebbezést jelentett be bűnösségük megállapítása érdekében. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a vádlottak büntetőjogi felelősségét annak ellenére nem állapította meg, hogy rendeltetési helyüket engedély nélkül hagyták el. Az ítéletben kifejtettekkel összefüggésben utalt arra, hogy a rendőrök nem hivatkozhattak arra, hogy az adott helyen veszélyben voltak, mivel hivatásuknál fogva vállalniuk kell a veszélyt. A vádlottak cselekménye gondatlannak sem tekinthető, mivel szándékosan hagyták el a helyszínt. Nem tartotta relevánsnak azt az érvelést sem, hogy a II. és IV.r. vádlottak parancsra követték el a cselekményüket, ezért nem áll fenn vonatkozásukban büntethetőséget kizáró ok. Indítványozta az első fokú ítélet megváltoztatását, a vádlottak bűnösségének megállapítását a szolgálatban kötelességszegés vétségében, ezért I. és II.r. vádlottakkal szemben pénzbüntetés, a III. és IV.r. vádlottak esetében pedig megrovás alkalmazására tett indítványt. A vádlottak és védőjük az első fokú ítéletet tudomásul vették. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.16/2012/2. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében helyesen állapította meg a tényállást, amelyből, mint helytelen jogi következtetést, csak annak megállapítását indítványozta mellőzni, hogy az I.r. vádlott szolgálati beosztásánál fogva jogosult volt önálló döntés hozatalra a helyszín elhagyását illetően. Mivel a vádlottak a vonatkozó Járőr- és Szolgálati Szabályzat rendelkezését megszegve, elöljárójuk engedélye nélkül, szándékosan hagyták el a rendeltetési helyüket, indítványt tett bűnösségük megállapítására szolgálatban kötelességszegés vétségében. I. és II.r. vádlottak vonatkozásában pénzbüntetés kiszabását, a III. és IV.r. vádlottak tekintetében megrovás alkalmazását indítványozta. A másodfokú nyilvános ülésen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségség jelen lévő képviselője az átiratában foglaltakat változatlanul fenntartotta. Figyelemmel arra, hogy az első fokú ítélet helytelen következtetést tartalmaz, amely miatt a Be.351.§

(2)bekezdés d/ pontjában írtak szerint megalapozatlan, indítványozta a megalapozatlanság kiküszöbölését az átiratában foglaltak szerint. Felhívta a figyelmet arra, hogy a baleset helyszínén tartózkodó vádlottak folyamatosan kapcsolatban voltak az ügyelettel, akinek nem jelentették, hogy szolgálati helyüket el kívánják hagyni. Ennek ellenére rendeltetési helyüket elhagyták, amellyel összefüggésben a szennyezett útfelület miatt több jármű is balesetet szenvedett. Indítványozta a vádlottak bűnösségének megállapítását szolgálatban kötelességszegés vétségében, a jogkövetkezmények tekintetében is fenntartotta az átiratában írtakat. A vádlottak védője az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozott tényállás alapján helyes jogi következtetést vont le, amikor védenceit az ellenük emelt vád alól felmentette. A vádlottak életveszélyes helyzetben voltak, amelyet csak úgy tudtak elhárítani, ha a helyszínt elhagyják azzal a szándékkal, hogy oda a lehető legrövidebb időn belül visszatérnek úgy, hogy megfelelő távolságból az adott útszakaszt le tudják zárni a nélkül, hogy az ő, illetve mások testi épsége ne kerüljön veszélybe. Ezért véleménye szerint még gondatlanság sem állapítható meg terhükre. Ha a bíróság a gondatlan elkövetést mégis terhükre róná, az sem alapozhatja meg bűnösségük kimondását, figyelemmel arra, hogy a szolgálatban kötelességszegés vétsége csak szándékosan követhető el. Amennyiben a másodfokú bíróság nem értene egyet az első fokú ítélet helybenhagyásával, úgy mindegyik vádlott tekintetében megrovás alkalmazására tett indítványt. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.348.§

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Be.278.§

(1)bekezdésében írtakat, mivel a büntető ügy érkezését követően annak tárgyalásra történő kitűzésére jelentős késedelemmel került sor. Az ügy

1. december 18-án érkezett, kitűzésére
2. szeptember 7-én került sor. Ez az eljárási szabálysértés azonban nem jelentett olyan, a Be.375.§

(1)bekezdésében írt eljárási szabálysértést, amely az ügy hatályon kívül helyezéséhez vezetett volna. Az elsőfokú bíróság egyebekben tárgyalásán az eljárási szabályokat betartotta, a releváns bizonyítékokat számba vette. A másodfokú bíróság egyetértett az ügyészség indítványával, amely szerint az elsőfokú bíróság megállapított tényből további tényre helytelenül következtetett, ezért ítélete a Be.351.§

(2)bekezdés d/ pontja alapján részben megalapozatlan. E megalapozatlanságot a másodfokú bíróság az iratok alapján kiküszöbölhetőnek találta a Be.352.§

(1)bekezdés a/ pontja alapján és a történeti tényállásból az ügyészi indítvánnyal egyezően mellőzi az ítélet

1. oldal
2. bekezdés utolsó mondatából azt a kitételt, hogy „szolgálati beosztásánál fogva jogosult volt dönteni az I.r. vádlott a helyszín elhagyásáról.” A rendelkezésre álló iratokból ugyanis megállapítható, hogy erre csak az ügyelet engedélye alapján kerülhetett volna sor. E pontosítással az első fokú ítélet már mindenben mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól és azt a Fővárosi Ítélőtábla Katona Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a tényállás előbbiekben írt helyesbítése nem jelentett az elsőfokú ítélettel ellentétes tényállás megállapítását. A vádlottak bűnösségének megállapítása érdekében bejelentett fellebbezést a másodfokú bíróság alaposnak találta, az jogkövetkezmények alkalmazása tekintetében azonban csak részben értett egyet az ügyészi indítvánnyal. Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor felmentette a vádlottakat az ellenük a Btk.348.§

(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt emelt vád alól. Ugyanis a vádlottak helyszín biztosítási feladatot láttak el egy baleset helyszínén, amely helyszín az úttestre került szennyeződés miatt balesetveszélyes volt. A vádlottak engedélyt nem kaptak a helyszín elhagyására, az I.r. vádlott ilyen irányú döntését a járőr további tagjai nem kifogásolták. Magatartásuk következményeként több jármű is balesetet szenvedett, amit addigi figyelemfelkeltő ott tartózkodásuk megakadályozott. A másodfokú bíróság álláspontja szerint téves az első fokú ítélet 7. oldalán kifejtett azon jogi álláspont, hogy a vádlottakat cselekményük megvalósításakor sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli. A Btk.348.§

(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségét többek között az követi el, aki őr- ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatában rendeltetési helyét elhagyja. A vádlottak szándékosan, engedély nélkül hagyták el a rendeltetési helyüket. Minden alapot nélkülözött az a bizakodásuk, hogy az olajjal is szennyezett csúszós útfelületen nem történik baleset. Cselekményük következményeit előre látták és abba belenyugodva cselekedtek. A másodfokú bíróság szerint ezért eshetőleges szándékkal valósították meg a terhükre rótt bűncselekményt. A másodfokú bíróság egyetértett az ügyészi fellebbezés azon hivatkozásával, hogy a vádlottak megszegték a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII.23.) IRM rendelet 3.§

(5)bekezdésében foglaltakat, mely szerint a rendőr a részére kijelölt területet csak parancsra vagy az elöljáró engedélye alapján, illetve végszükség esetén hagyhatja el, továbbá azzal, hogy végszükség adott esetben nem volt, és a rendőröknek hivatásuknál fogva a veszélyhelyzetet vállalniuk kell. Az előzőek alapján a másodfokú bíróság megváltoztatta az első fokú ítéletet és a vádlottakat bűnösnek mondta ki szolgálatban kötelességszegés vétségében. A Fővárosi Ítélőtábla valamennyi vádlott tekintetében enyhítő körülményként értékelte eddigi kifogástalan szolgálat ellátásukat, nagyobb nyomatékkal a jelentős időmúlást és I.r. vádlott tekintetében azt, hogy két gyermek eltartására köteles. Súlyosító körülményként értékelte terhükre a hasonló jellegű cselekmények elszaporodottságát. A másodfokú bíróság az enyhítői körülmények nagy számára is figyelemmel arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlottakkal szemben a legenyhébb büntetés, illetve intézkedés kiszabása sem szükséges, cselekményük az elbíráláskor már oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy velük szemben a megrovás alkalmazása is elegendő. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság mind a négy vádlottat megrovásban részesítette. A jelentős időmúlásra figyelemmel sem I.r., sem pedig a II.r. vádlottak cselekményét nem értékelte olyan súlyúnak, ami indokolta volna velük szemben súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását, ezért a pénzbüntetés kiszabására irányuló ügyész indítvány eredményre nem vezethetett. Figyelemmel arra, hogy a másodfokú bíróság a vádlottak bűnösségét megállapította, a Be.338.§

(1)és

(3)bekezdése alapján őket egyetemlegesen kötelezte a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A másodfokú bíróság megállapította, hogy határozatával szemben a Be.386.§

(1)bekezdés a/ pontja alapján fellebbezésnek van helye. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.

(1),

(2)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. szeptember
2. napján Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. szeptember
4. napján Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Horváth Judit tisztviselő