Pf.20594/2012/8 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.594/2012/

1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Czeglédy Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Martin Zoltán ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Pécsi Törvényszék
2. június
3. napján kelt 11.P.20.653/2012/
4. sorszámú ítélete ellen az alperes részéről
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja, és az alperest az elsőfokú ítéletben írt határidőben, helyen és módon az alábbi tartalmú helyreigazítás közzétételére kötelezi: A
6. április 29-én megjelent cikkünk címében valótlanul állítottuk, hogy Gy dolgozata egyezik ex-sógora dolgozatával. Ezzel szemben a valóság az, hogy felperes „A B szőlészete és borászata" című szakdolgozata nem áll rendelkezésre, ezért a két mű szövegszerű egyezőségének kérdésében állást foglalni, szerzői jogi megállapítást tenni nem lehet. Kötelezi a másodfokú bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget, valamint az államnak - az állami adóhatóság külön felhívására - 48.000 (negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1984-ben a P Tudományegyetem Tanárképző Karán szerzett főiskolai diplomát. A diploma megszerzésének feltétele volt szakdolgozat elkészítése, amelyet a felperes 1984ben „A B-felvidék szőlészete és borászata" címmel nyújtott be. A jogutód intézményben, a P Tudományegyetemen 1999-2000-ben végzett állományrevízió során a felperes szakdolgozata már nem volt megtalálható, és az jelenleg sem áll rendelkezésre. A felperes volt sógora, R.Sz. 1980-ban a Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karára ugyancsak „A B szőlészete és borászata" címmel nyújtott be szakdolgozatot, amely a P Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézetében jelenleg is fellelhető.
7. áprilisában a Hír Tv munkatársai kétségbe vonták a felperes szakdolgozatának hitelességét. A P Tudományegyetem a kérdés vizsgálatára bizottságot állított fel, amely a rendelkezésre álló dokumentumok és iratok megvizsgálása után
8. május 15-én az alábbi - sajtó útján is nyilvánosságra hozott - megállapításra jutott: A felperes által benyújtott „A B szőlészete és borászata" című szakdolgozatról a bíráló által
9. május 9-én készített egyoldalas bírálatban szereplő szöveg és szövegrészlet kritikák konkrét oldalszám szerinti utalásai oldalszám szerinti egyezést mutatnak R.Sz.1980-ban benyújtott azonos című, de hosszabb terjedelmű szakdolgozatával. A bírálati szövegnek és R.Sz. szakdolgozat szövegének egybevetése azonban nem alkalmas eljárás arra, hogy az eljáró bizottság felperes szakdolgozatával kapcsolatban szerzői jogi természetű megállapításokat tegyen. Ezért az eljáró bizottság nem tud érdemi határozatot hozni, amíg nem áll rendelkezésre felperes „A B szőlészete és borászata" című szakdolgozata. Az alperes az általa üzemeltetett www.....hu internetes honlapon
10. április 29-én „Gy dolgozata egyezik ex-sógora dolgozatával" címen cikket tett közzé. A cikk egyéb megállapítások mellett - utal arra, hogy a volt kormányfő, felperes 1984-ben írt „A B szőlészete és borászata" című, a Tudományegyetem Tanárképző Karán beadott szakdolgozata az intézeti könyvtárból eltűnt. A cikk szerzői szerint az anyag nem véletlenül tűnt el, mert Gy számára S.P. lemondása után rendkívül kínos lett volna, ha az anyag nyilvánosságra kerül. A Célpont vasárnapi kiadásában elhangzottak szerint ugyanis biztosra vehető, hogy Gy a saját diplomamunkájaként beadott anyagot sógorától lopta. A cikk a továbbiakban hivatkozik a Tv műsorában elhangzottakra, miszerint a bírálat alapján rekonstruált Gy dolgozat minden ponton egyezik volt sógora, R.Sz. dolgozatával. A televíziósok felperes szakdolgozatának bírálata alapján megpróbálták rekonstruálni az eltűnt harmincöt oldal dokumentumot. Ennek során több olyan, a bírálatban jelzett hibát találtak, amelyek még az oldalszámozás alapján is - megegyeznek R.Sz. négy évvel korábbi munkáiban olvasható hibákkal, hiányosságokkal. Idézték a Gy dolgozatot bíráló adjunktus felvetését is, amely szerint a diplomamunka csak a szőlészetről szól, a borászatról nem, holott a mű címében ez is szerepel. Arra is rámutattak, hogy R.Sz. azonos című dolgozatában éppen a
11. oldaltól foglalkozik tételesen a borászattal, míg felperesé éppen itt ér véget. A felperes
12. május 29-én sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordult az alpereshez. Az alperes a helyreigazítási kötelezettség teljesítésétől elzárkózott, ezért a felperes
13. június
14. napján előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az alábbi helyreigazító nyilatkozat közzétételére: „
15. április
16. napján „Gy dolgozata egyezik ex-sógora dolgozatával" címmel megjelent cikkben összességében és részleteiben is valótlan állításokat híreszteltünk. A jó hírnévhez való jog megsértésére alkalmas hír megjelentetéséért felperestől elnézést kérünk és az alábbi helyreigazítást tesszük: I. A cikk címe és a cikkben szereplő állítások összességében azt a hamis látszatot keltik, mintha felperes jogsértő módon szerzett volna diplomát. Ezzel szemben az igazság az, hogy a jogszabályokban és a felsőoktatási intézmény szabályzatában rögzített előírásoknak eleget tett, jogszerűen szerezte meg a főiskolai diplomáját, továbbá az egyetemi vizsgálóbizottság
17. május 15-én publikált jelentése szerint sem merült fel jogsértés, és a P Tudományegyetem az ügyet lezártnak tekinti. II. Valótlanul híreszteltük, hogy: „Arra mutattak rá, hogy R.Sz. azonos című dolgozatában éppen a
18. oldaltól foglalkozik tételesen a borászattal, míg felperesé éppen itt ér véget". Ezzel szemben a valóság az, hogy a R.Sz. szakdolgozataként bemutatott írás
19. oldalán még egyáltalán nem kezdődik a borászattal kapcsolatos rész, hiszen az még a V szőlőterületek nagyságáról, és azok három borvidék közötti megoszlásáról közöl adatokat." Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy annak jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül az általa üzemeltett www....hu internetes portálon a
20. április 29-én „Gy dolgozata egyezik ex-sógora dolgozatával frissítve" címmel megjelentekkel azonos helyen, módon, betűnagysággal az alábbiakat tegye közzé: „Helyreigazítás: A „Gy dolgozata egyezik ex-sógora dolgozatával" címmel
21. április 29-én megjelent cikk címével valótlan tényt állítottunk. Ezzel szemben a valóság az, hogy a felperes által benyújtott „A B szőlészete ás borászata" című szakdolgozatról a bíráló által
22. május 9-én készített egyoldalas bírálatban szereplő szöveg és szövegrészlet kritikák konkrét oldalszám szerinti utalásai, oldalszám szerinti egyezést mutatnak R.Sz. 1980-ban benyújtott azonos című, de hosszabb terjedelmű szakdolgozatával. A bírálati szövegnek és R.Sz. szakdolgozata szövegének egybevetése azonban nem alkalmas eljárás arra, hogy az eljáró bizottság felperes szakdolgozatával kapcsolatban szerzői jogi megállapításokat tegyen, mindez nem jelenti azt, hogy a plágium gyanúja igazolódott, de nem is lehet azt elvetni." Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, és a feleket 18.000 forint le nem rótt elsőfokú eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Határozatának indokolása szerint a felperes keresetlevelének I. pontjában - tartalma szerint - az alperesi cikk címében szereplő tényállítást sérelmezte. Ez a tényállítás tartalma, illetve a szavak általánosan elfogadott értelme szerint azt jelenti, hogy a felperes R.Sz. négy évvel korábban benyújtott dolgozatát teljes egészében jogosulatlanul átvette, vagyis az első diplomája megszerzése érdekében azt engedély nélkül eltulajdonította. Ennek a tényállításnak a valóságát az alperes nem bizonyította, ezért az elsőfokú bíróság e körben az alperest helyreigazításra kötelezte, és annak szövegét a keresetlevélben foglalt helyreigazítási kérelemtől eltérően maga állapította meg. Ezt meghaladóan a keresetlevél I. pontjában foglaltak teljesítésére nem látott lehetőséget, miután a felperes a továbbiakban konkrétan nem jelölte meg, hogy mely tényállításokat tart valótlannak, illetve melyek azok a tényállítások, amelyek a valóságot hamis színben tüntetik fel. A sajtóhelyreigazítás jogintézménye pedig az elsőfokú bíróság álláspontja szerint arra nem alkalmas, hogy valamely sajtóközleményt általánosságban nyilvánítson valótlannak, illetve a valóságot hamis színben feltüntetőnek. A keresetlevél II. részében sérelmezett mondat helyreigazítására irányuló keresetet azért utasította el, mert annak első mondatrésze körében kizárólag R.Sz-nek van perbeli legitimációja, míg a második mondatrész tényállítást nem tartalmaz. Az elsőfokú ítélete ellen az alperes fellebbezett, amelyben annak részbeni megváltoztatásával elsődlegesen a kereset teljes elutasítását, másodlagosan az ítélet való tények megállapítására vonatkozó részéből az utolsó mondat mellőzését kérte. Álláspontja szerint sem a helyreigazítási kérelem, sem pedig az előterjesztett kereset a helyreigazítási kérelemre vonatkozó feltételeknek nem felel meg, ugyanis tényekre vonatkozóan állítást nem tartalmaz. Helyreigazító közleményként sem tények közlésére, hanem vélemény közzétételére kérte az alperest kötelezni. A közzétenni kért szöveg ugyanis értékítélet arról, hogy felperes jogi szempontból hogyan szerezte a diplomáját. Ha pedig az előterjesztett keresetlevél jogi vélemény közzétételét kéri, akkor a bíróság kereset hiányában nem kötelezheti az alperest tényközlésre. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés kisebb részében, az alábbiak szerint alapos: Az elsőfokú bíróság a tényállást - a fellebbezéssel érintett körben - helyesen állapította meg, és abból helytálló jogi következtetések levonása után érdemben is túlnyomó részben megalapozott döntést hozott. A sajtószabadságról és a média tartalmak alapvető szabályairól szóló
23. évi CIV. törvény (Smtv.) 12.§-ának