Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.232/2012/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Halmi Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek, az Illés és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt 5.G.40.759/2009/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 300.000 (háromszázezer) forint + ÁFA összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A ... ... generál-kivitelezői munkáira kiírt pályázat résztvevőjeként a felperes az épületgépészeti szerelési munkákra egyéb potenciális alvállalkozók mellett az alperestől is ajánlatot kért. A 278.332.497 forint + ÁFA összegű alperesi ajánlat alapján a felek tárgyalásokat folytattak egymással. Ennek eredményeként
- október 3-án jegyzőkönyvbe foglalt megállapodás jött létre közöttük, amely szerint, amennyiben a felperes generál-kivitelezői szerződést ír alá a megrendelőjével, úgy az épületgépészeti munkákat az alperes végzi az alábbi feltételekkel: a kialkudott vállalkozói díj 227.850.000 forint + ÁFA egy összegű átalányár; nem tárgya az ajánlatnak az épületgépészeti automatika és épületfelügyelet; a felek megállapodnak abban, hogy az épületgépészeti automatika és az épületfelügyeleti rendszerre (az új megrendelői igényeket figyelembe véve új műszaki tartalom) versenyeztetést követően az alperes az „utolsó szó jogán szerződést kössön, a legalacsonyabb árra, azonos műszaki tartalom mellett”; a felek
- november 10-ig szerződést kötnek. A jegyzőkönyvben egyebek mellett azt is rögzítették, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt főbb szerződési feltételek teljesülése esetén történik meg az alvállalkozói szerződés megkötése. A felperes
- október 8-án - a
- október 15-ére kitűzött tervezői kooperációs találkozóra szóló meghívóval együtt - megküldte az alperesnek az épületgépészeti munkákra vonatkozó alvállalkozói szerződés tervezetét, és az általános szerződési feltételeket. A szerződés-tervezet az alperes számára az épületfelügyeleti rendszer vonatkozásában az „utolsó szó jogán” megillető szerződéskötési lehetőségre nézve rendelkezést nem tartalmazott. Az alperes
- október 14-én kelt levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy megkapta szerződés-tervezetét, egyúttal a felperessel telefonon történt egyeztetésre utalva közölte azt is, hogy a köztük lévő megállapodás és szóbeli egyeztetés alapján az épületgépészeti munkák vállalkozási ára épületfelügyelet nélkül nettó 248 millió forint, az épületfelügyelet megrendelése esetén az ár módosul. A
- október 15-én megtartott tervezői kooperációs egyeztetést követően a felperes
- október 20-án e-mailben közölte az alperessel, hogy még aznap egyeztetni szeretné a megküldött szerződés-tervezetet. Az alperesi képviselő akadályoztatása miatt egyeztetésre nem került sor. A felperes
- október 26-án megküldte az alperesnek a megvalósulási ütemtervet, majd
- november 6-án fővállalkozóként aláírta a beruházás megrendelőjével a generál-kivitelezői szerződést. A felperes
- november 7-én kelt levelében a felek között
- október 3-án létrejött jegyzőkönyvre utalva november 12-ére meghívta az alperest a kórház épületgépészeti munkák szerződésének megkötésére. A felek képviselőinek a felperes székhelyén megtartott
- november 12-i egyeztetéséről a felperes által készített emlékeztető szerint az alperes képviselője egyebek mellett kérte az alvállalkozói szerződés kiegészítését a
- október 3-án felvett jegyzőkönyvben megjelölt pontoknak megfelelően, továbbá a
- október 14-i levelében foglaltak figyelembevételét; a felperes képviselői az emlékeztető szerint egyebek mellett úgy nyilatkoztak, hogy a felperes a
- október 3-i megállapodásban foglalt feltételekkel kész a szerződés megkötésére, a
- október 8-án megküldött általános szerződési feltételek és az alperesnek az egyeztetésen átadott szerződés-tervezetben foglaltak szerint; amennyiben a szerződés-tervezet véglegesítése és aláírása
- november 14-én 12 óráig nem történik meg, a felperes nem kíván szerződést kötni az alperessel és érvényesíti a
- október 3-i megállapodásból eredő polgári jogi igényét. A felperes
- november 12-én, délután e-mailt küldött az alperesnek, amely szerint az alperesi kérésnek megfelelően megküldi az aznapi egyeztetésről felvett emlékeztetőt és a felperes alvállalkozói szerződés-tervezetét kiegészítve, pontosítva. Az alperes a részére megküldött emlékeztető-tervezetre utalva
- november 13án kelt levelében közölte a felperessel, hogy az épületgépészetre vonatkozóan két változatban tett ajánlatot, egyrészt a
- október 3-i jegyzőkönyvben rögzített áron és feltételekkel, amennyiben az épületfelügyeleti rendszerre vonatkozó rész teljesedésbe megy, illetve a
- október 14-i ajánlat szerinti áron, ha az épületfelügyeletre vonatkozó jegyzőkönyvi kitétel nem megy teljesedésbe; jegyzőkönyv épületfelügyeleti részére vonatkozóan a felperes halogató magatartást tanúsított, többszöri sürgetés ellenére sem tett lépéseket a jegyzőkönyvi kitétel teljesülése érdekében. Az alperes továbbá megküldte a felperes által készített emlékeztető-tervezetre vonatkozó kiegészítéseit, amely szerint az egyeztetésen a
- október 3-i jegyzőkönyvben megjelölt pontok betartását kérte, a jegyzőkönyvben foglalt feltételeken nem kívánt változtatni; az okirat továbbá rögzíti azt is, hogy a felperes által
- november 13-án faxon megküldött szerződéstervezetre az alperes csak a közösen és egyhangúlag elfogadott műszaki tartalmú ármegállapodást követően kíván nyilatkozni. A felperes
- november 14-én kelt levelében közölte az alperessel, a
- október 3-án jegyzőkönyvbe foglalt megállapodásnak nem feltétele, hogy az alperes kapja meg az épületfelügyeleti és épületautomatizálási munkákat; a felperes a továbbiakban is fenntartja, hogy új versenyeztetést követően, egyező ajánlatok esetén azonos műszaki tartalomra az alperessel kössön szerződést ezen munkanemekre. Egyebekben a felperes sérelmezte, hogy az alperes sem a
- október 8-án megküldött szerződés-tervezetre, sem a megvalósulási ütemtervre nem tett észrevételt, a
- november 12-i egyeztetésen alperes képviselője az ajánlati kötöttségét nem vitatta, azonban annak műszaki tartalmát az épületautomatizálásra és épületfelügyeletre is ki kívánta terjeszteni, illetve ennek hiányában árajánlatát a
- október 14-i faxban foglaltak szerint emelni kívánta. A levél szerint a felperes nem tudja elfogadni az alperes álláspontját, véleménye szerint az épületgépészeti munkákra 227.850.000 forint + ÁFA összegben tett árajánlat
- november 14-én 12 óráig fennáll, amennyiben eddig az időpontig ezekkel a feltételekkel a szerződés nem kerül aláírásra, úgy a felperes mentesül az ajánlati kötöttségtől. A felperesi levelet az alperesnek
- november 17-én kézbesítették. A peres felek között az épületgépészeti munkákra nem jött létre alvállalkozói szerződés. Felperes az épületgépészeti feladatok ellátására
- november 18-án a ... Kft.-vel kötött szerződést 246.500.000 forint + ÁFA összegű vállalkozói díjon. Az épületfelügyeleti munkákra az alvállalkozói szerződést felperes 2009 tavaszán a ... Zrt.-vel kötötte meg. Az épületgépészeti szerelési munkákra megkötött alvállalkozói szerződésből eredő többletköltségei, kára megtérítésére a felperes eredménytelenül szólította fel az alperest. A felperes
- március 3-án előterjesztett, utóbb a jogalap tekintetében pontosított keresetében az alperest 18.650.000 forint és
- november
- napjától a kifizetésig a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni, elsődlegesen szerződésszegéssel okozott kártérítés címén a Ptk.
- §
(3)bekezdésére, 318. §
(1)bekezdésére és
- §-ára alapítva. A kereseti előadás szerint a felperes
- október 3-án jegyzőkönyvbe foglalt előszerződést kötött az alperessel, amelynek alapján az abban meghatározott feltételekkel az alperest szerződéskötési kötelezettség terhelte az épületgépészeti munkák vonatkozásában. Az alperes jogos ok nélkül tagadta meg az előszerződésben vállalt kötelezettsége teljesítését, az alvállalkozói szerződésnek a kialkudott vállalkozói díjon történő megkötését, mert annak ellenére, hogy az előszerződésnek az épületfelügyeleti munkákra vonatkozó alvállalkozói szerződés megkötése nem képezte tárgyát, az alperes ahhoz a feltételhez kötötte az épületgépészeti munkákra az alvállalkozói szerződés megkötését, hogy egyidejűleg az épületfelügyeleti munkákra is megrendelést kap. Ennek hiányában az alperes az épületgépészeti munkákra csak az előszerződésben foglaltakat meghaladó vállalkozói díj mellett lett volna hajlandó szerződést kötni, egyebekben alaptalanul arra is hivatkozva, hogy utóbb megváltozott a műszaki tartalom. Felperest az alperes szerződésszegő magatartása következtében a kereseti kérelem szerinti kár érte, ami abból adódott, hogy miután a beruházás megrendelőjével már megkötötte a generál-kivitelezői szerződést, arra kényszerült, hogy az épületgépészeti munkákra az alperessel kötött előszerződésben foglaltakat meghaladó vállalkozói díjon kössön szerződést a ... Kft.-vel. Az ennek következtében a felperesnél felmerült vállalkozói díj különbözetet az alperes a kártérítés szabályai szerint megtéríteni tartozik. A felperes keresetét másodlagosan a Ptk.
- §-ára alapította, az alperest bíztatási kár címén kérte marasztalni, azt állítva, jóhiszeműen és alapos okkal bízott abban, hogy vele az alperes a
- október 3-i ajánlata szerinti vállalkozói díj ellenében fog alvállalkozói szerződést kötni az épületgépészeti munkákra; az ennek elmaradásából eredően a felperest ért kárért alperes a Ptk.
- §-a alapján helytállni tartozik. Az alperesi ellenkérelemben foglaltakkal szemben a felperes vitatta, hogy
- október 3-át követően közös megegyezéssel meghosszabbított szerződéskötési kötelezettség lejártáig,
- november 12-ig változott volna a műszaki tartalom, illetve hogy az épületfelügyeleti munkákra nézve más társasággal kívánt volna szerződést kötni. A per utolsó tárgyalásán a felperes úgy nyilatkozott, az utolsó szó jogára vonatkozó rendelkezés arra figyelemmel nem került bele az alperesnek megküldött szerződés-tervezetbe, mert az automatika és az épületfelügyelet ennek a szerződésnek nem volt tárgya. Egyebekben a felperes kifogásolta, hogy
- október 3-át követően az alperes nem jelezte aggályait, nem fejtette ki a végleges szerződés tartalmára vonatkozó álláspontját. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a
- október 3-i jegyzőkönyvbe foglaltan közte és a felperes között a kereseti előadás szerinti előszerződés jött létre. A kereseti előadással szemben az alperes állította,
- október 14-én azért tett az október 3-i jegyzőkönyvben foglaltaktól magasabb vállalkozói díjra ajánlatot a felperesnek, mert időközben megváltozott a műszaki tartalom, továbbá azért mert a felek jegyzőkönyvbe foglalt megállapodásától eltérően a felperes az utolsó szó jogát nem biztosította részére. E körben az alperes hangsúlyozta, a felperes által
- október 8-án küldött alvállalkozói szerződés utalást sem tartalmazott az épületfelügyelet vonatkozásában az október 3-i jegyzőkönyvben foglaltakra, továbbá a felperes a felek képviselőinek november 12-i találkozójára sem készített olyan alvállalkozói szerződést, amely a
- október 3-i jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelt volna az épületfelügyeletre nézve. Az alperes véleménye szerint, amennyiben a felek között
- október 3-án az épületgépészeti munkák vonatkozásában előszerződés jött létre, úgy az abban foglalt rendelkezéseket a felperes által készített végleges szerződés-tervezetnek is tartalmaznia kellett volna, ennek hiányában jogosan tagadta meg a végleges vállalkozási szerződés aláírását. Egyebekben
- október 14-ét követően a felperesnek is tudomása volt arról, hogy az alperes milyen feltétellel tartja fenn a
- október 3-i megállapodás szerinti ajánlatát, az utolsó szó jogára vonatkozó rendelkezést mégsem foglalta bele a végleges szerződésbe, ezért a Ptk.
- §-ára alapított felperesi igény is megalapozatlan, mert a felperest nem önhibáján kívüli okból érte a károsodás. Az elsőfokú bíróság
- március 1-jén kelt 5.G.40.759/2009/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, felperest az alperes részére 762.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a peres felek között a
- október 3-i jegyzőkönyvbe foglaltan előszerződés jött létre arra nézve, hogy az abban meghatározott feltételek teljesülése esetén a felperes generál-kivitelezői tevékenységéhez kapcsolódó épületgépészeti munkákra az előszerződés szerinti vállalkozói díj ellenében
- november 10-ig szerződést kötnek, amely határidőt utóbb a felek
- november 12-ig meghosszabbították. A megállapodás az épületgépészeti automatika és épületfelügyelet vonatkozásában az „utolsó szó joga” lehetőségének az alperes részére történő biztosítását is a végleges alvállalkozói szerződés megkötésének feltételeként írta elő. A
- október 8-án megküldött felperesi szerződés-tervezet nem tartalmazott rendelkezést az utolsó szó jogára vonatkozó lehetőségre nézve. Az október
- napján kelt alperesi ajánlatból, továbbá a
- november 12-i emlékeztető és a november 13án kelt alperesi levél tartalmából megállapíthatóan az alperes azt kifogásolta, hogy a felperes szerződés-tervezete nem felel meg az előszerződésben lefektetett feltételeknek, mert nem rendelkezett az utolsó szó jogára vonatkozó lehetőségre nézve. A felperes ennek ellenére nem változtatott a szerződés-tervezetben foglaltakon, így a felek közötti előszerződésben foglalt feltételek teljesülése hiányában az alperes jogszerűen zárkózott el a végleges alvállalkozói szerződés megkötésétől. Az alperes nem tanúsított olyan szerződésszegő, jogellenes magatartást, amellyel okozati összefüggésben a felperest kár érhette volna, ezért az elsődleges kereseti kérelem elutasításának volt helye. Az elsőfokú bíróság a felperes másodlagos kereseti kérelmét is megalapozatlannak találta, figyelemmel arra, hogy a peres felek között szerződéses jogviszony állt fenn, ezért a Ptk.
- §-ának mögöttes, szubcidiárius szabályai alkalmazásának nem volt helye. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását, alperesnek a Ptk.
- §
(1)bekezdésére és 318. §
(1)bekezdésére alapított, szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére irányuló kereseti kérelme szerinti marasztalását kérte. A perben tett korábbi nyilatkozatait részben megismételve sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltakat megsértve járt el a bizonyítékok mérlegelése során, a tényállás megállapításakor egyes bizonyítékoknak túlzott jelentőséget tulajdonított, más bizonyítékokat azonban nem vett figyelembe, ezért ítélete megalapozatlan. A fellebbezés szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor figyelmen kívül hagyta a felperes által az F/10 alatt csatolt iratanyag részét képező, átdolgozott alvállalkozói szerződés-tervezetet, amelynek 11.
- pontja a
- október 3-i jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően tartalmazza az épületfelügyeleti rendszer vonatkozásában alperes számára az „utolsó szó jogán” történő szerződéskötés lehetőségét. Tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor nem vette figyelembe az elsőfokú eljárásban ugyancsak csatolt,
- november 14-i felperesi levélben rögzített ismételt kötelezettségvállalást az utolsó szó jogának biztosítására nézve. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság tévesen és iratellenesen az alperes törvényes képviselőjének, Jankovich Henriknek azt a személyes előadását vette figyelembe, hogy november 12-én akkor lett volna lehetőség a szerződés megkötésére, ha az alperes ígérvényt, biztosítékot vagy opciós lehetőséget kap az épületfelügyeleti munkák későbbi elvégzésére vonatkozóan. A felperes véleménye szerint az alperesi törvényes képviselő ezen nyilatkozata ellentétes a
- október 3-i előszerződésben foglaltakkal, amelyben sem az ígérvény, sem a biztosíték, sem pedig az opció lehetőségének kikötése nem szerepelt. A felperes véleménye szerint ugyanakkor az általa megküldött szerződés-tervezet, majd a
- november 12-én e-mailben és november 13-án faxon megküldött, átdolgozott szerződés-tervezet és az utolsó szó jogát biztosító nyilatkozat az előszerződés tartalmával kapcsolatos alperesi igényeket kielégítette, ezért az alperes jogosulatlanul tagadta meg a végleges alvállalkozói szerződés megkötését. Egyebekben az alperes eljárásának jóhiszeműségét kizárja, hogy
- október 14-én egyoldalúan módosítani kívánta az előszerződés szerinti vállalkozói díjat, továbbá hogy a
- október 8-án megküldött szerződés-tervezetre, valamint az ezt követően rendelkezésére bocsátott ütemtervre vonatkozóan nem tett nyilatkozatot. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte lényegében helyes indokaira tekintettel. A fellebbezésben foglaltakra nézve hangsúlyozta, sem
- november 12-én, sem azt megelőzően, illetve azt követően sem létezett olyan szerződés-tervezet, amely tartalmazta volna számára az előszerződésben foglaltak szerint az utolsó szó jogának biztosítását. Az elsőfokú eljárásban a felperes nem csatolt ilyen tartalmú szerződés-tervezetet, ilyenre még csak nem is hivatkozott, a fellebbezés mellékleteként benyújtott szerződés-tervezet pedig a másodfokú eljárásban a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel már nem vehető figyelembe. Egyebekben az elsőfokú bíróság a tényállást a bizonyítékok okszerű, az eljárási szabályoknak megfelelő mérlegelésével teljes mértékben feltárta, és az arra alapított jogi következtetése is helytálló. A felperes fellebbezésében annak tartalma szerint az elsőfokú bíróság ítéletének kizárólag a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére irányuló - elsődleges kereseti kérelmet elutasító rendelkezését támadta az alperes e kereseti kérelme szerinti marasztalását kérve. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül, nem érintve az ítélet fellebbezéssel nem támadott, az alperes bíztatási kár címén történő marasztalására irányuló másodlagos - kereseti kérelmet elutasító rendelkezését, és a fellebbezést az alábbiak szerint megalapozatlannak találta. Az elsőfokú bíróság a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére irányuló kereseti kérelem vonatkozásában a tényállást megfelelő bizonyítást követően, a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok Pp. 206. §-a szerinti mérlegelésével, értékelésével a per eldöntéséhez szükséges mértékben feltárta, és az erre alapított jogi következtetése is helytálló. A felperes fellebbezésében foglaltakra nézve a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja a következő. A rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan a peres felek között - a másodfokú eljárásban már az alperes által sem vitatottan - a 2008. október 3-i jegyzőkönyvbe foglaltan a Ptk. 208. §
(1)bekezdése szerinti előszerződés jött létre, amelyben az előszerződés szerinti - az épületgépészeti munkák kivitelezésére irányuló alvállalkozói szerződés megkötésének feltételei között egyebek mellett egy olyan megállapodás létrejötte is szerepelt, amelyben az épületgépészeti automatika és épületfelügyelet kivitelezési munkáira felperes biztosítja az alperes számára az „utolsó szó jogán” történő szerződéskötés lehetőségét. Az előszerződés szerinti alvállalkozói szerződés megkötésének eredetileg
- november 10-i határidejét a felek utóbb közös megegyezéssel
- november 12ig meghosszabbították. A szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére irányuló kereseti kérelem alapjául szolgáló jogellenes alperesi magatartást a felperes abban jelölte meg, hogy az alperes jogos ok nélkül tagadta meg az előszerződés szerinti szerződéskötési kötelezettsége teljesítését, mert az épületgépészeti munkák egyidejű megrendelését szabta előfeltételül. A perben rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok alapján ugyanakkor nem volt megállapítható, hogy az alperes az előszerződés szerinti alvállalkozói szerződés megkötését az épületfelügyeleti munkák megrendelésétől tette volna függővé. Ezzel szemben az alperes
- október 14-én kelt levelében, a felek közötti november 12-i egyeztetéséről a felperes által készített emlékeztetőben, valamint az alperes
- november 13-i levelében foglaltak azt bizonyítják, hogy az alperes az előszerződésben vállalt szerződéskötési kötelezettsége teljesítését nem az épületgépészeti munkák megrendeléséhez, hanem e munkákkal összefüggésben a
- október 3-i előszerződésben rögzített azon feltétel teljesítéséhez kötötte, hogy a felperes a megállapodásban az utolsó szó jogán történő szerződéskötés lehetőségét is biztosítja számára. Az elsőfokú eljárásban rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem volt megállapítható, hogy az alvállalkozói szerződés megkötésére nyitva álló határidő lejártáig,
- november 12-ig a felperes az épületfelügyeleti munkák vonatkozásában az előszerződésben foglaltaknak megfelelően az utolsó szó jogán történő szerződéskötés lehetőségét biztosító megállapodást is tartalmazó alvállalkozói szerződés-tervezetet készített volna, illetve hogy ilyen szerződéstervezetet küldött volna az alperes részére. Ilyen tartalmú okirat - a felperes fellebbezésében előadottakkal szemben - az elsőfokú eljárásban F/10 alatt csatolt okiratok között sem található. Az elsőfokú eljárás során ugyanakkor, annak ellenére, hogy az alperes védekezése szerint az utolsó szó jogán történő szerződéskötés lehetőségét biztosító rendelkezés hiányára tekintettel tagadta meg jogszerűen az előszerződés szerinti alvállalkozói szerződés megkötését, a felperes maga sem állította azt, hogy az alperesnek
- október 8-án megküldött, illetve az ezt követően készített és az alperes rendelkezésére bocsátott alvállalkozói szerződés-tervezetek bármelyike tartalmazta volna az utolsó szó jogán történő szerződéskötés lehetőségére vonatkozó megállapodást. A per utolsó tárgyalásán a felperes kifejezetten azt adta elő, hogy az alperesnek megküldött szerződés-tervezet nem tartalmazta az utolsó szó jogára vonatkozó rendelkezést. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan helyezkedett arra az álláspontra, hogy az előszerződésben foglalt feltételek teljesülése hiányában az alperes jogszerűen zárkózott el a végleges alvállalkozói szerződés megkötésétől, nem tanúsított olyan szerződésszegő, jogellenes magatartást, amely kártérítési felelősségét megalapozná. A felperes azon fellebbezési előadása, amely szerint az utolsó szó jogát az előszerződésben foglaltaknak megfelelően biztosító alvállalkozói szerződés-tervezetet küldött az alperes részére, a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltak szerinti olyan új tény állításának minősül, amely a másodfokú eljárásban már nem vehető figyelembe, mint ahogy az annak bizonyítására a fellebbezés mellékleteként csatolt szerződés-tervezet sem. Mindezekre tekintettel a felperesi fellebbezésben előadottak az első fokú ítélet megváltoztatására nem szolgálhattak alapul. A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve az ítélet fellebbezett rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte az alperes 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdése alkalmazásával, mérlegeléssel, a kifejtett ügyvédi tevékenységre figyelemmel mérsékelt összegben - 300.000 forint + ÁFA megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest, 2012. október 9. . Felker László s. k., mb. tanácselnök Dr. Csányi Terézia Katalin s. k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s. k., bíró