Gf.30128/2012/4 – Pécsi Ítélőtábla

(1)bekezdés b) pontja értelmében felperest, -

1. május
2. napján hibás teljesítésre hivatkozással, - az elállás joga nem illette meg. Kifejtette, hogy az alperes késedelembe nem esett, az I. ütem átadás-átvételi határidejét a felek közös megegyezéssel módosították
3. november hó
4. napjára, amikor a teljesítés megtörtént, a II-es és III-as ütem teljesítése pedig a felperesnek felróható okból - az eredeti szerződés kereteit meghaladó igénymódosítás miatt - lehetetlenült, ezért a felperes elállásra - késedelemre hivatkozással - sem volt jogosult. Utalt arra, hogy felperes a Ptk. 395.§

(1)bekezdése alapján megillető általános elállási ok gyakorlása esetén sem követelheti a megfizetett vállalkozói díj visszafizetését. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében elődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az ítélet megváltoztatását, a keresetnek helytadó döntés meghozatalát kérte. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú eljárás során kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye megalapozatlan és téves, a program I. üteme nem teljesült 90%-ban, a sablonok, események, figyelmeztetések, riasztások hiánya, az ügyfélkereső hiányossága, a belső használatú kereső funkciójának hiányossága, a keresőfelület arculata és a nyomtatás hiányai miatt. Utalt arra, hogy az alperes a hibák kijavítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget. A másodfokú eljárás során informatikai magánszakértői véleményt csatolt annak alátámasztására, hogy a program nem felelt meg az I. ütemben elvárt feltételeknek. Az alperes fellebbezési helybenhagyását kérte. ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a kereset megalapozott elbíráláshoz szükséges mértékben a tényállást tisztázta, azt helyesen állapította meg és abból helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a felperest hibás teljesítésre hivatkozással az elállás joga nem illette meg. A másodfokú bíróság azonban mellőzi az elsőfokú bíróság ítéletének a hibás teljesítésre vonatkozó okfejtését, és ehelyett a döntést az alábbiak szerint indokolja: A felek között 2008. augusztus hó 19. napján létrejött megbízási szerződés 7. pontja értelmében minden egyes ütem lezárásakor megbízó a szoftver próbaverziójának átvételét átvételi elismervénnyel, szerződésszerű mivoltát pedig a megbízott által benyújtott teljesítési igazolás aláírásával igazolja. A felperes a 2008. november hó 13. napján kelt teljesítési igazolásban - annak ellenére, hogy ügyvezetőjének nyilatkozata és T.B.tanú vallomása szerint voltak kifogásai - elismerte, hogy a megbízott a szerződés I. ütemére vonatkozóan vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette, így benyújthatja a szerződés I. ütemének teljesítése után járó 1.400.000 forint + Áfa díjról kiállított számlát. A felperes a nyilatkozat aláírásakor jogfenntartó nyilatkozatot nem tett, a szerződésszegésből eredő igényre vonatkozó nyilatkozatot később sem tett, az alperes által kiállított számlát befogadta és kiegyenlítette. A Ptk. 316.§

(1)bekezdése értelmében, ha a jogosult a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadja, a szerződésszegésből igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta. Az idézett törvényi rendelkezésben található alapvető fogalmi elemek: a fennálló szerződésszegő helyzet, a teljesítés elfogadása és a jogfenntartó nyilatkozat hiánya. Az elfogadás szinonim fogalomnak tekinthető az átadás-átvétellel, a jogfenntartás pedig olyan egyoldalú nyilatkozat, melyet az elfogadáskor kell megtenni. A perbeli esetben a teljesítési igazolásban mégcsak utalás sincs a jogfenntartásra. A felperes ügyvezetője G.20.282/2010/

1. sorszámmal jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozata alapján a szoftver megfelel a szerződés mellékleteinek, de a felperesnek nem tetszett, mert megítélése szerint nem volt alkalmas arra a célra, amire használni akarta. Ennek ellenére a teljesítési igazolást kiállította. A becsatolt e-mailekben (
2. december hó 4.,
3. december hó 5.) a felperes a programmal kapcsolatos igényeit megfogalmazta, az alperes az elvárások teljesítése érdekében szerződésmódosításra, illetve új szerződés megkötésére javaslatot dolgozott ki, a felperes egyik okiratban sem igényelt kijavítást, nem utalt a teljesítés hibájára. A Ptk. 316.§-ban írt jogfenntartás célja az, hogy a teljesítés átvételekor a jogosult kellő felelősséggel éljen jogaival és kötelezettségeivel, jogbizonytalanságot okozva ne hivatkozhasson a későbbiekben a kötelezett szerződésszegésére. A teljesítés átvételekor a jogfenntartás megtétele a jogosultnak nemcsak joga, hanem a szabályozás logikájából következően kötelezettsége is, amennyiben tudnia kell a szerződésszegésről. Ha ezt a kötelezettségét elmulasztja, akkor a jogvesztés miatt szerződésszegésből eredő igényét sem beszámítási kifogással, sem önálló igényként nem érvényesítheti a kötelezettel szemben. Minderre figyelemmel, mivel felperes a szerződésszegésről tudva a teljesítést elfogadta, a hibás teljesítésből eredő igényei vonatkozásában jogfenntartó nyilatkozatot nem tett, ez irányú igényt a perben sem érvényesíthet. Tévesen vizsgálta az elsőfokú bíróság az alperes késedelmét, és azt, hogy a késedelemre tekintettel jogszerű-e a felperes elállása, ezért mellőzi a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának a késedelem körében tett megállapításait is. A felperes
4. május hó
5. napján kelt nyilatkozatában az alperes hibás teljesítése miatt állt el a szerződéstől, a nyilatkozatban megjelölt szerződésszegéshez, mint elállási okhoz képest utóbb más elállási okra nem térhet át, az elállás jogcíme később nem változtatható meg, a bíróság az elállás jogszerűségét csak a nyilatkozatban közölt szerződésszegés alapján vizsgálhatja. Fentiekre tekintettel tehát a felperest hibás teljesítésre hivatkozással az elállás joga nem illette meg, azonban, figyelemmel arra, hogy a Ptk. 395.§

(1)bekezdése értelmében a megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, a felperes elállási nyilatkozatának jogkövetkezményét a felperest megillető általános elállási ok alapján kellett megítélni. A Ptk. 320.§

(1)bekezdés második fordulata értemében az elállás a szerződést felbontja, azonban a Ptk. 395.§

(2)bekezdése alapján, amennyiben a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek, vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja a bíróság a megrendelő elállása esetében a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A perbeli esetben az alperes által teljesített - az alperes által befektetett munkát, szellemi és szerzői tevékenységet magába foglaló - szolgáltatás már nem szolgáltatható vissza, a szoftver visszaadása nem jelenti a beinvesztált szerzői szellemi alkotó tevékenység visszaszolgáltatását, ezért az eredeti állapot nem állítható helyre, a másodfokú bíróság a szerződést a jövőre nézve tekintette megszűntnek, a jogviszony jövőbeni megszűnése folytán pedig a felperes a már kifizetett vállalkozói díj visszafizetésére nem tarthat igényt, ezért a keresetét el kellett utasítani. A Pp. 78.§

(1)bekezdése alapján a felperes köteles az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségeit, a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§

(1),

(2)és

(5)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíja megfizetésére. A másodfokú bíróság a Pp. 78.§-a és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-a szerint kötelezte a felperest a feljegyezett fellebbezési eljárási illeték megfizetésére. Pécs, 2012. szeptember 26. Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné Dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Zóka Ferenc s.k. bíró