← Magyarország

Gf.40078/2012/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.078/2012/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Hendinger Ügyvédi Iroda által képviselt I. rendű, II. rendű, III. rendű és IV. rendű felpereseknek a dr. Hudvágner Tamás Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
  2. november
  3. napján kelt 11.G.40.778/2011/
  4. számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-IV. rendű felpereseknek egyetemlegesen 15.000,- (Tizenötezer) Ft másodfokú ügyvédi munkadíjat. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi társaság tagjai a felperesek, valamint a .... Kft. Ez utóbbi a 3.000.000,- Ft törzstőkéjű alperesi cégben 2.060.000,- Ft névértékű üzletrésszel rendelkezik. A társasági szerződés rendelkezése szerint a tagoknak a törzsbetéteik minden 10.000,- Ft-ja után egy-egy szavazata van. A taggyűlés határozatot akkor hozhat, ha az a társasági szerződés rendelkezései szerint szabályszerűen nyert összehívást és ha azon a törzstőke 75 %-a képviseltetve van. Ha a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a taggyűlés megtartása ellen nem tiltakoznak. A társasági szerződés V.2)c) pontja rögzíti, hogy a törzstőke felemelése előtt bejegyzett tagoknak az új törzsbetétekre elsőbbségi joguk van a felemelést kimondó határozatnak a határozatok könyvébe történt bevezetésétől számított 15 napon belül. A társaságnak a cégjegyzékbe bejegyzett székhelye 7700 M., T. u. .... szám alatt, telephelye 7700 M., B. .... szám alatt volt. Az alperes ügyvezetője, M. J.
  5. január
  6. napján kelt meghívóval taggyűlést hívott össze az alábbi tartalommal. „A P.-T. Kft. tisztelettel meghívja a soron következő taggyűlésére, melynek helyszíne 7700 M., T. u. .... Az időpont:
  7. február 15-én délelőtt kilenc óra. A napirend: 1.) Tájékoztató a társaság pénzügyi helyzetéről; 2.) Javaslat a törzstőke szükséges mértékű emeléséről; 3.) Társasági szerződés módosítása; 4.) A körülményekre tekintettel a székhely megváltoztatása; 5.) Feladatok meghatározása; 6.) Egyebek. Szükség esetén a társaság telephelyén megismételt taggyűlésre ugyanezen a napirendi pontokkal déli tizenkettő órakor kerül sor, amely a már résztvevők számára tekintet nélkül is határozatképes." A taggyűlés időpontjában megjelentek a felperesek személyesen, illetve meghatalmazottjuk, jogi képviselőjük, valamint az alperesi ügyvezető és M. A. jegyzőkönyvvezető. Az ügyvezető megállapította, hogy a taggyűlés megtartásának akadálya van, mivel az alperes többségi tulajdonosa nem jelent meg, így a törzstőke 75 %-a nincs képviselve. A jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az ügyvezető tájékoztatta a megjelenteket, hogy a taggyűlés ismételt összehívására a meghívóban foglaltak szerint kerül sor. Déli 12 órakor a felperesek és képviselőik megjelentek az alperes székhelyén a megismételt taggyűlés megtartása érdekében, azonban oda nem tudtak bejutni. Jegyzőkönyvet vettek fel arról, hogy az alperes székhelyére nem tudtak bejutni, és az ügyvezető távollétében nem kívánják megtárgyalni a napirendi pontokat. Ugyanekkor az alperes telephelyén, a B. .... szám alatt M. J. ügyvezető és az alperes többségi tulajdonos tagjának a képviselője megtartották a megismételt taggyűlést. A felvett jegyzőkönyv értelmében a megismételt taggyűlés összehívása szabályszerű volt, megtartásának nincs akadálya, a taggyűlés határozatképes. Ezt követően az 1/
  8. (02.15.) számú határozattal a taggyűlés elfogadta az ügyvezető pénzügyi beszámolóját, a 2/
  9. (02.15.) számú határozattal elhatározta a törzstőke 13.000.000,- Ft-ra történő felemelését, melyre nézve a többségi tag élt az elsőbbségi jogával. Ezt követően rögzítették, hogy az alperes tagjait a törzstőke felemelése után milyen hányadú törzsbetét illeti meg a felemelt törzstőkéből. A 3/
  10. számú taggyűlési határozattal a társaság székhelyének áthelyezéséről határoztak, a 4/
  11. számú határozattal a taggyűlés elfogadta az új társasági szerződést, míg az 5/
  12. számú határozattal a taggyűlés megbízta az ügyvezetőt, hogy a társasági szerződés módosításait vezettesse át a cégnyilvántartáson. A felperesek
  13. április
  14. napján szereztek tudomást az alperes többségi tagja által hozott taggyűlési határozatokról. A felperesek a Fővárosi Bírósághoz
  15. április
  16. napján benyújtott keresetükben kérték, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperes megismételt taggyűlése által
  17. február
  18. napján hozott valamennyi határozatot. Arra hivatkoztak, hogy a
  19. évi IV. törvény (Gt.)
  20. §

(3)bekezdése értelmében a taggyűlés és a megismételt taggyűlés között legalább három és legfeljebb tizenöt napnak kell eltelnie. Ettől eltérő rendelkezést az alperes társasági szerződése nem tartalmaz, ezért a meghívóban megjelölt megismételt taggyűlés időpontja jogszabályellenes. Ezen túlmenően az 1. és 2. sorszámú határozatok, amelyekben a törzstőke felemelését és annak jegyzésére kizárólag a többségi tagot jelölték ki, sérti a Gt. 155. §
(3)és 156. §
(1)bekezdését. Ellentétes továbbá a társasági szerződés azon rendelkezésével, hogy a tagokat törzsbetéteik arányában elsőbbségi jog illeti meg az új törzsbetétekre. A felperesek nem voltak jelen a megismételt taggyűlésen, ezért azt szabályszerűen nem tarthatta volna meg az alperes. Rosszhiszeműen járt el az ügyvezető és a többségi tulajdonos tag, mivel a meghívó megfogalmazása kifejezetten megtévesztő volt. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperesek perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint a taggyűlési meghívó megfogalmazása teljesen egyértelmű volt, a felperesek nem hivatkozhatnak alappal arra, hogy nem tudták, hogy a telephely a székhelytől eltérő, hiszen jogi képviselőjük is jelen volt. Az eredeti taggyűlésen az ügyvezető kifejezetten arról tájékoztatta a tagokat, hogy a meghívóban foglaltak szerint lesz megtartva a megismételt taggyűlés. Nem sérült a felperesek elsőbbségi joga sem a határozatok meghozatalával, mivel a meghívó alapján tisztában voltak a napirendi pontokkal és a megismételt taggyűlés időpontjával is. Az elsőfokú bíróság a 2011. november 11. napján kelt 11.G.40.778/2011/8. számú ítéletében hatályon kívül helyezte az alperes 2011. február 15. napján tartott megismételt taggyűlésének valamennyi határozatát. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek egyetemlegesen 97.000,- Ft perköltséget. Az elsőfokú bíróság osztotta a keresetben foglaltakat, amely szerint a megismételt taggyűlés összehívása és megtartása a Gt. 142. §
(3)bekezdésébe ütközött. Ennek folytán az ott meghozott összes taggyűlési határozat jogsértő. A legföbb szerv ülése csak akkor tartható meg szabályszerű összehívás nélkül a Gt. 20. §
(3)bekezdése értelmében, és határozat azon akkor hozható, ha valamennyi tag jelen van és az ülés megtartásához hozzájárul. Ez a törvényi és társasági szerződésbe is foglalt feltétel sem teljesült, mivel a megismételt taggyűlésen csak egy tag volt jelen, a felperesek azon nem vettek részt, mivel az alperes ügyvezetője által küldött meghívó megtévesztő volt. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a Gt. 46. §
(2)bekezdése szerint a jogsértő határozatokat hatályon kívül helyezte. Rámutatott arra is, hogy megalapozott az a felperesi érvelés is, hogy az
  1. és
  2. sorszámú határozatok a Gt. további rendelkezéseit is sértik, mivel nem biztosították a felperesi tagok részére, hogy a törzsbetéteik arányában gyakorolják az őket megillető elsőbbségi jogot. A perköltségről a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett, az ügyvédi munkadíjat a felperesi jogi képviselő által becsatolt megbízási szerződés alapján állapította meg. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperesek első- és másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban az ebből levont jogi következtetése téves, így ítélete sem helytálló. Hangsúlyozta, hogy a határozatok szabályszerűen lettek meghozva, a vitatott taggyűlési meghívót a taggyűlés időpontját megelőzően a társasági törvény rendelkezéseinek megfelelően az ügyvezető valamennyi tag részére megküldte. Megítélése szerint a taggyűlési meghívó teljesen egyértelmű volt, egyrészt a napirendi pontok, másrészt a taggyűlés és a megismételt taggyűlés helye és időpontja tekintetében. A tagok a meghívót megkapták, arra semmilyen észrevételt nem tettek, különösen az egy napon történő megismétlésre vonatkozóan nem érkezett észrevétel. Az eredeti taggyűlés időpontjában sem tettek semmilyen észrevételt a megismételt taggyűlésre vonatkozólag. A felperesek - jogi képviselőjük előtt - a jegyzőkönyvben foglalt tájékoztatást aláírásukkal is igazoltan megértették és tudomásul vették, hogy a megismételt taggyűlés összehívására a meghívóban foglaltak szerint kerül sor. Nem hivatkozhatnak tévedésre, hiszen jogi képviselővel jártak el, akinek a hivatásából is következik, hogy különbséget tud tenni a székhely és a telephely között. A megismételt taggyűlés a meghívóban szereplő napirendi pontok mentén zajlott. Az alperes meglátása szerint a felperesek saját felróható magatartásukból eredő figyelmetlenségük miatt nem tudtak részt venni a megismételt taggyűlésen, ami nem ad alapot a határozatok hatályon kívül helyezésére. Változatlanul fenntartotta az arra vonatkozó álláspontját, hogy a felperesek elsőbbségi joga sem sérült. A felperesek a fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes perköltségben marasztalását kérték. Érdemben arra hivatkozott, hogy az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének alapjául szolgáló megállapításait nem vitatta, fellebbezése újdonságot nem tartalmaz. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, helytálló jogi következtetéssel és megalapozott jogi indokolással adott helyt a keresetnek és helyezte hatályon kívül az alperes 2011. február 15. napján megtartott megismételt taggyűlésének valamennyi határozatát. Az alperes fellebbezése olyan új tényt vagy bizonyítékot nem tartalmazott, amely alkalmas lett volna az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megváltoztatására vagy eltérő jogi következtetés levonására adott volna alapot. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokaira tekintettel - a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes ügyvédi munkadíjból álló másodfokú költségének megfizetésére; annak mértékét a felperes kérelmének megfelelően a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdései alapján mérlegeléssel, a kifejtett ügyvédi munkára figyelemmel határozta meg azzal, hogy a felperes jogi képviselője általános forgalmi adó fizetésére nem köteles, ezért az ügyvédi munkadíj áfát nem tartalmaz. Budapest,
  1. év szeptember hó
  2. napján . Mika Ágnes sk. a tanács elnöke . Tibold Ágnes sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Kurucz Zsuzsánna sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.