Kfv.39070/2007/4 – Kúria

Kfv.II.39.070/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bimbó Róbert ügyvéd által képviselt felperesnek a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Pest Megyei Bíróság

1. november
2. napján kelt 9.K.26.875/2006/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 9.K.26.875/2006/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S Ü. Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Építési Hatósági Osztálya /munkatársa által/
6. október 27-én közterületről szemrevételezéssel megállapította, hogy az ürömi 759/1 hrsz-ú ingatlanon nagyméretű hirdetőtáblát, úgynevezett óriás plakátot helyeztek el. Ü. Község Jegyzője /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a
7. november
8. napján kelt 3157-3/
9. számú határozatával - egyebek mellett - kötelezte az M. Kft. ügyvezető igazgatóját, mint építtetőt, hogy az engedély nélkül felállított plakáttáblát bontsa le. Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben előadta, hogy a hirdetőtáblát nem ő, aki Kft. ügyvezetője, hanem az M. Kft. helyezte el, ezért a hatóságot arra kérte, hogy a tényleges építtetővel szemben járjon el. Az alperes a
10. március
11. napján kelt 81-446/
12. számú határozatával a fellebbezésnek helyt adott, az elsőfokú határozatot megváltoztatta, annak rendelkező része második bekezdésében a „kötelezem az M. Kft. ügyvezető igazgatóját" mondatrész helyébe a „kötelezem az M. Kft-t" mondatrészt rendelte, egyebekben a határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
13. évi LXXVIII. törvény /a továbbiakban: Étv./
14. §-ának /1/ bekezdése,
15. §-ának /1/-/2/ és /4/ bekezdései,
16. §-a, továbbá Ü. Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2005./VII.6./ Önk. rendelet /a továbbiakban: HÉSZ/
17. §-ának /11/ bekezdése alapján megállapította, hogy a településen telken belül legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 1 m² nagyságú hirdetőtábla helyezhető el. E jogszabályok alapján az elsőfokú hatóság az építési engedély nélkül elhelyezett reklámtábla bontásáról helytállóan rendelkezett, azonban a bontásra az M. Kft. ügyvezető igazgatóját helytelenül kötelezte, mivel arra a tényleges építtető, az M. Kft. a köteles. Az alperes határozatát a felperes, igazgatója részére küldte meg. mint az M. Kft. ügyvezető A felperes keresetében az első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint akkor, amikor az alperes az építtető helyes személyét megállapította, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
18. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
19. §-ának /3/ bekezdése alapján kellett volna eljárnia, az elsőfokú döntést meg kellett volna semmisítenie, és az eljáró elsőfokú hatóságot új eljárásra kellett volna utasítania. Kifogásolta, hogy a hatóság a másodfokú határozatot az M. Kft. részére meg sem küldte. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletében idézte az Étv.
20. §-ának /1/ bekezdését,
21. §-ának /1/-/2/ és /4/ bekezdéseit, az Étv.
22. §-ának /1/ és /7/ bekezdéseit, a HÉSZ
23. §-ának /11/ bekezdését, mely jogszabályhelyek alapján megállapította, hogy a reklámtábla bontásra kötelezése jogszerű volt, az ügyben anyagi jogszabálysértés nem történt. Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy a közigazgatási eljárás a Ket. hatályba lépése előtt indult, ezért felperes a Ket.re, mint a hatóság által megsértett jogszabályhelyre megalapozatlanul hivatkozott. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
24. évi IV. törvény /a továbbiakban: Áe./
25. §-ának /4/ bekezdését,
26. §-ának /1/ bekezdését, az elsőfokú bíróság az ügyfél fogalmát tévesen értelmezte, ezért a Polgári perrendtartásról szóló
27. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
28. §-ának /1/ bekezdését is megsértette. Továbbra is azt állította, hogy a hatóság az Áe.
29. §-ában foglalt kötelezettsége ellenére a határozatot a Kft-nek nem küldte meg. Az alperes az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
30. §-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Ket. a
31. §-ának /1/ bekezdése alapján
32. november 1-jén lép hatályba, és rendelkezéseit a
33. §-ának /1/ bekezdése értelmében a hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. A perbeli közigazgatási ügy megindulásakor /
34. október/ a Ket. nem volt hatályban, felperes a keresetét ezért ahogyan azt az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan megállapította - a Ket.-re tévesen alapította. A Pp. 335/A. §-ának /1/ bekezdése szerint a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson [
35. § /1/ bekezdés] változtathatja meg. A keresetet azonban a közigazgatási határozatnak a keresetlevéllel nem támadott önálló a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető - rendelkezésére csak perindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni. A felperes a per során olyan keresetet nem terjesztett elő, és keresetét nem is változtatta meg, avagy terjesztette ki akként, hogy az első- és másodfokú határozat jogszerűségét az Áe. jogszabályhelyeire alapítottan támadta volna. A per jogerős befejeződését követő rendkívüli jogorvoslati eljárásban a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp.
36. §-ának /2/ bekezdése alapján jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A felülvizsgálati eljárás során keresetváltoztatásra, kiterjesztésre nincs lehetőség. A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a jogerős ítélet az alapeljárásban hivatkozott jogszabályokat helyesen alkalmazta-e. A felperesnek az Áe. megsértésére alapított keresete nem volt előterjesztve, az elsőfokú bíróság e törvény megfelelő alkalmazottságát kereset hiányában nem vizsgálhatta, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemnek az Áe.-re alapított részeit nem értékelhette. A felperes magánszemélyként és nem a bírságfizetésre kötelezett M. Kft. képviselőjeként terjesztette elő keresetét, attól nem állt el, a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet is benyújtott. A felülvizsgálati kérelemben a felperes saját maga kereshetőségi jogát jogszabályi lehetőség és előterjesztett kereset hiányában nem vitathatja, ezért a Pp.
37. §-ának /1/ bekezdésére alaptalanul hivatkozott. A gazdasági társaságokról szóló
38. évi CXLIV. törvény
39. §-a alapján a Kft. ügyeinek intézését, képviseletét az ügyvezető látja el. Az alperes az Áe.
40. §-ának /1/ bekezdésében rögzített kézbesítési szabályokat nem sértette meg akkor, amikor a cég székhelyére postázta a határozatát, és az a M. Kft. ügyvezetőjének, azaz a Kft.-t képviselő a felperesnek, szabályszerűen kézbesítésre került. Az alperes határozatán - ellentétben a felperes kereseti és felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal - az értesítendők között az M. Kft. ügyvezető igazgatója minőségében szerepelt a felperes. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
41. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperest a felülvizsgálati eljárásban jogi előadó képviselte, ezért részére a Pp.
42. §-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp.
43. §-ának /3/ bekezdése alapján perköltség nem állapítható meg. A pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
44. §-ának /2/ bekezdése alapján illetékfizetésre köteles, azonban a felülvizsgálati kérelmén az általa viselni köteles 36.000.- Ft illetéket már lerótta, ezért a felülvizsgálati eljárási illetékről a Legfelsőbb Bíróságnak rendelkeznie nem kellett. Budapest,
45. november
46. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Lénártné dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő