← Magyarország

Pf.20351/2011/8 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.III.20.351/2011/

  1. szám Az ítélőtábla a személyesen eljárt I.r., pártfogó ügyvéd által képviselt II.r. felpereseknek dr. Neiger M. Tibor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
  2. június
  3. napján kelt 10.P.20.275/2011/
  4. számú ítéletével szemben, a II.r. felperes által
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán - tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. A feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli. Kötelezi a bíróság a II. r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 30.000.-(harmincezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a felperesek kártérítés megfizetésére irányuló kereseti kérelmét elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 500.000.-Ft összegű perköltséget. Megállapította a bíróság, hogy I. r. felperes költségmentességére tekintettel 78.000.-Ft, II. r. felperes költségmentessége alapján 149.300.-Ft illeték az állam terhén marad. A helység 1-i .... hrsz.-ú, természetben "Helység"1, .... szám alatt található lakásingatlan melyet I. r. felperes javára bejegyzett haszonélvezeti jog terhelt - a II. r. felperes tulajdonában állt. Alperes, aki II. r. felperes jó ismerőse volt,
  6. november 30-án ingatlant vásárolt. A II. r. felperes ezen ingatlan vételárát fedező, az alperes által felvett hitel biztosítására ajánlotta fel a ... úti lakásingatlanát. Az ingatlant terhelő jelzálogjog alapítására a
  7. február 7-én kelt szerződéssel került sor.
  8. február 23-án a felperesek és alperes között megállapodás jött létre, amelyben alperes vállalta, hogy az általa felvett hitel törlesztésének oly mértékben tesz eleget, hogy a jelzálogjog alól a bank legkésőbb
  9. december
  10. napjáig az ... úti ingatlant tehermentesítse. Ennek hiányában arra vállalt kötelezettséget, hogy hitelfedezetként egy másik ingatlant ajánl fel a banknak, és a jelzálogjog átjegyzésének költségeit is viseli.
  11. november 8-án, majd
  12. június 4-én is alperes megkísérelte a fedezetcserét, de a jelzálogjog jogosultja ahhoz nem járult hozzá.
  13. november
  14. napján II. r. felperes megvásárolta a helység 1-i .... hrsz.-ú lakóház, udvar megnevezésű ingatlant 18.000.000.-Ft vételárért. 10.600.000.-Ft vételárrészletet az "A" Nyrt. "Helység"1i Fiókjától - svájci frank alapú, 300 hónap futamidejű - lakásvásárlási jelzáloghitelből egyenlített ki. Az első törlesztőrészlet esedékessége
  15. május 15-e volt.
  16. december
  17. napján a II. r. felperes I. r. felperesnek adta el a .... hrsz.-ú ... úti lakásingatlant 8.600.000.-Ft vételárért. A haszonélvezeti jog megváltásának ellenértéke 2.600.000.-Ft volt,
  18. május
  19. napjáig az I.r. felperest további 6.000.000.-Ft vételárfizetési kötelezettség terhelte. Az adásvételi szerződésben a II. r. felperes - az alperes által felvett hitelt biztosító - jelzálogjog átjegyzésére, megszüntetésére legkésőbb
  20. március
  21. napjáig vállalt kötelezettséget.
  22. december
  23. napján - felperesek adásvételi szerződésére tekintettel - megállapodás jött létre a peres felek közt, amelyben az alperes kijelentette, hogy a .... hrsz.-ú ingatlanon fennálló tehermentesítési kötelezettségének legkésőbb
  24. március
  25. napjáig tesz eleget. A megállapodás
  26. pontja szerint a jogosultak az alperesi kötelezett
  27. december
  28. napjáig történő tehermentesítési kötelezettségét nyugtázták. Egyidejűleg kijelentették, hogy a
  29. február
  30. napján aláírt szerződést semmisnek tekintik. Tényként állapítható meg, hogy I. r. felperes és "B" adóstárs
  31. január 14-én 40.285 svájci frank összegű, szabad felhasználású hitelt vettek fel az I. r. felperes korábbi hitelei kiegyenlítésére. 2009 januárjában az alperes a .... hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó tehermentesítési kötelezettségének eleget tett.
  32. január 23-án azonban a felperesek a
  33. december
  34. napján kelt adásvételi szerződést felbontották az okból, hogy a .... ingatlant terhelő jelzálogjog törlésére határidőben nem került sor, időközben I. r. felperesi vevő hitelképtelenné vált, és az ingatlan vételárának kiegyenlítésére nem képes.
  35. január
  36. napján az I. r. felperest a munkahelyéről elbocsátották, majd rövid idejű ismételt elhelyezkedést követően tartós betegség miatt táppénzre került. Ennek következtében
  37. évben jövedelme a korábbihoz képest jelentősen csökkent.
  38. október
  39. napján a felperesek értékesítették a .... hrsz.-ú ingatlant 6.800.000.-Ft vételárért, amelyből 2.720.000.-Ft a haszonélvezeti eladót, 4.080.000.-Ft pedig a II. r. felperest illette. A felperesek kereseti kérelme kártérítés megfizetésére irányult. I. r. felperes kifejtette, hogy az alperesi tehermentesítés késedelme miatt hitelképességét időközben elvesztette, így ennek tudható be, hogy nem jutott lakásingatlanhoz. Alperessel szemben 1.300.000.-Ft összegű nem vagyoni kárigénye áll fenn. II. r. felperes előadta, hogy a
  40. december 6-i adásvételi szerződés az alperes ugyanekkor vállalt tehermentesítési kötelezettsége megszegése miatt hiúsult meg. A II. r. felperes a felvett 10,6 millió forint hitelt ez okból nem tudta előtörleszteni az I.r. felperestől várt további 6 millió forint vételárrészlettel. Ennek hiányában magasabb törlesztőrészletet kellett fizetnie, ami gazdasági ellehetetlenülésének alapvető oka. Nem vagyoni kártérítési igényét 1.500.000.-Ft-ban, a vagyoni kárigényét pedig 24.000.-Ft ügyvédi munkadíjban, 6.000.-Ft ingatlan-nyilvántartási költségben, 55.000.-Ft értékbecslői díjban és ezek után
  41. február
  42. napjától járó késedelmi kamatok összegében, valamint 6 millió forint elmaradt vételárösszeg után
  43. április
  44. napjától járó késedelmi kamatok összegében jelölte meg. II. r. felperes kereseti kérelmét a későbbiekben akként módosította, hogy vagyoni kárigényét összesen 2.100.000.-Ft-ra emelte fel, arra hivatkozással, hogy miután a lakást csak 6.800.000.-Ft összegért tudta értékesíteni, és ebből őt 4.080.000.-Ft vételár illette, ezért a különbözet - 1.920.000.-Ft - veszteségként jelentkezett. Ezt az összeget a későbbiekben 1 millió forintra szállította le. Az alperesi ellenkérelem a kereset elutasítására irányult. Állította, hogy a Ptk.318.§ és
  45. § alapján kártérítési felelőssége nem áll fenn. Kifejtette, hogy a szerződésmódosításban vállalta, hogy
  46. március
  47. napjáig fokozott erőfeszítéseket tesz a tehermentesítés érdekében, a végső határidő azonban változatlanul
  48. december
  49. napjáig állt fenn. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmet az alábbiak miatt utasította el. Megállapította, hogy az alperes sem
  50. március
  51. napjáig, sem
  52. december
  53. napjáig nem tehermentesítette a ....-as hrsz.-ú ingatlant, ezzel megszegte a peres felek közt
  54. december
  55. napján kelt megállapodásban foglaltakat. Ítéleti bizonyossággal nem volt megállapítható, hogy I-II. r. felperesek közt
  56. december
  57. napján kelt adásvételi szerződés felbontásának releváns oka az alperes szerződésszegése, azaz a késedelmes tehermentesítés volt. Felperesek nem igazolták az általuk állított okozati folyamatot, miszerint 2008.március 31-i határidejű tehermentesítés esetén I. r. felperes hitelhez jutott volna, így 6 millió forint vételár rendelkezésére állt volna, és ezt az összeget a II. r. felperes maradéktalanul előtörlesztésre fordíthatta volna, aminek következtében felperesek pénzügyi helyzete nem lehetetlenül el. Az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felpereseket ért gazdasági hátrányok bekövetkezte inkább I. r. felperes egészségi állapotára, munkanélküliségének tényére, a gazdasági helyzet általános romlására, és felperesek kockázatos pénzügyi döntéseire, sem mint alperes szerződésszegő magatartására vezethető vissza. Rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy felperesek nem jelölték meg mely személyiségi jogaikat érintette hátrányosan alperes magatartása és nem bizonyították a nem vagyoni kártérítés jogalapjának fennálltát. A Ptk.
  58. § és
  59. § által előírt feltételek hiányában a kereset elutasítása indokolt. Az ítélettel szemben II. r. felperes élt fellebbezéssel. Kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és alperes - kártérítés címén - 85.000.-Ft összeg, valamint 6 millió forint tőke után
  60. június
  61. napjától járó törvényes késedelmi kamatok megfizetésére kötelezését. Kiemelte, hogy alperes károkozó magatartása abban áll, hogy az ingatlan tehermentesítése
  62. március
  63. napjáig, azaz a
  64. december
  65. napján vállalt határidőig nem történt meg. Rámutatott, hogy a meghallgatott "C" ügyvéd tanúvallomása egyértelműen azt támasztja alá, hogy a módosított megállapodás
  66. pontjában megjelenő
  67. december 31-i határidő okirat szerkesztési pontatlanság következménye. II. r. felperes fellebbezésében hangsúlyozta, hogy az I. r. felperes a szerződéskötéskor hitelképes volt, ebben az időszakban hitelfelvételre és a vételár I. r. felperes általi megfizetésére azért nem került sor, mivel így I. r. felperes a vételár maradéktalan megfizetését követően sem tudta volna a .... hrsz.-ú ingatlan tehermentes tulajdonjogát megszerezni. Amennyiben az alperes a tehermentesítési kötelezettségének a vállalt
  68. március 31-i határidőben eleget tesz, úgy a felperesek közt létrejött adásvételi szerződés teljesedésbe megy és I. r. felperes - akkori hitelképességére tekintettel - a vételárat II. r. felperes részére kifizethette volna. Ez esetben a szerződés felbontásához kapcsolódó 24.000.-Ft összegű ügyvédi munkadíj, 6.000.-Ft összegű ingatlan-nyilvántartási költség és 55.000.-Ft ingatlanforgalmi szakértői díjból kár a II.r.felperes oldalán nem merült volna fel. II.r. felperes kifejtette, hogy amennyiben az alperes tehermentesíti határidőben a perbeli ingatlant, úgy I. r. felperes legkésőbb
  69. május
  70. napjáig megfizet II. r. felperes részére 6 millió forint vételárat. Tekintettel arra, hogy a vételárösszegtől II. r. felperes az alperes szerződésszegő magatartása miatt esett el, ezért a vételár után a Ptk.
  71. §

(1)bekezdés szerinti késedelmi kamat követelése áll fenn alperessel szemben. Az alperes fellebbezési ellenkérelme a fellebbezés elutasítására az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására és II. r. felperes másodfokú perköltségben marasztalására irányult. A fellebbezés nem megalapozott. Az ítélőtábla - az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között felülvizsgálva (Pp.253. §
(3)bekezdése) - megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, a bizonyítékokat a Pp.
  1. §- ban írtaknak megfelelően, okszerűen értékelve helyes tényállást állapított meg, amelyből levont jogi következtetéseivel - és azok indokaival is - az ítélőtábla egyetért. Osztotta az ítélőtábla a II. r. felperes fellebbezésében részletesen kifejtett azon álláspontot, miszerint alperes megszegte a peres felek között
  2. december 6-án kelt megállapodásban rögzített, -
  3. március
  4. napjára módosított - tehermentesítési határidőt. Peres felek azon szerződési szándékát, hogy a tehermentesítésre eredetileg meghatározott
  5. december 31-i időpontot - a
  6. december 6-án a felperesek közt létrejött adásvételi szerződésre tekintettel -
  7. március
  8. napjára módosították, nemcsak a szerződést ellenjegyző "C" ügyvéd tanúvallomása támasztotta alá, hanem az a nyilvánvaló körülmény is, hogy amennyiben a felek az eredeti
  9. december
  10. napjáig terjedő tehermentesítési időszakot tekintették volna irányadónak, úgy nem lett volna szükség a megállapodás
  11. december
  12. napján történő módosítására. Az alperes szerződésszegő magatartása és a II.r. felperest a
  13. december 6-án kelt adásvételi szerződés felbontásából eredően ért 85.000.-Ft összegű károsodás, valamint az adásvételi szerződés alapján
  14. május 31-ig esedékes 6 millió forint összegű vételár nem teljesítéséből származó, és II. r. felperes által késedelmi kamatokban megjelölt kár között a kártérítési felelősség megállapításának feltételéül a Ptk. 318.§ és 339.§ által előírt okozati összefüggés nem állapítható meg. A II. r. felperes nem igazolta, hogy az I.r. felperes teljesítésének elmaradásából és az adásvételi szerződés felbontásából őt ért kár alapvetően annak tudható be, hogy alperes késedelmes tehermentesítése miatt az I. r. felperes fizetőképessége és a tehermentes lakásingatlan általa történő megszerzésének lehetősége különböző időszakban állt fenn. Az alperes magatartása és a felperesek - pontosan nem megjelölt és bizonyítékokkal alá nem alátámasztott - vagyoni hátrányai közötti okozati összefüggés hiánya miatt az elsőfokú bíróság a felperes kártérítési keresetét helytállóan utasította el. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  15. §
(2)bekezdése alapján hagyta helyben. A fellebbezett követelésrész értékét az ítélőtábla a szerződés felbontásából eredő 85.000.-Ftos költségben, valamint a 6 millió forint tőkeösszeg után
  1. június
  2. napjától a helység 1-i .... hrsz.-ú ingatlan II. r. felperes általi értékesítéséig felmerült összesen 1.167.676.-Ft késedelmi kamat összegében határozta meg. Ennek figyelembevételével az eredménytelenül fellebbező II. r. felperest kötelezte a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet
  3. §-a alapján meghatározott mértékű ügyvédi munkadíjból álló perköltség alperes részére történő megfizetésére. A feljegyzett 100.200.-Ft fellebbezési illeték - a felperes személyes költségmentességére tekintettel - az állam terhén marad. Győr,
  4. szeptember
  5. napján Dr. Világi Erzsébet sk.. Sarmon Hedvig sk. Dr. Maurer Ádám sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.