Pf.20351/2011/8 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.III.20.351/2011/

1. szám Az ítélőtábla a személyesen eljárt I.r., pártfogó ügyvéd által képviselt II.r. felpereseknek dr. Neiger M. Tibor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
2. június
3. napján kelt 10.P.20.275/2011/
4. számú ítéletével szemben, a II.r. felperes által
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán - tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. A feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli. Kötelezi a bíróság a II. r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 30.000.-(harmincezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a felperesek kártérítés megfizetésére irányuló kereseti kérelmét elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 500.000.-Ft összegű perköltséget. Megállapította a bíróság, hogy I. r. felperes költségmentességére tekintettel 78.000.-Ft, II. r. felperes költségmentessége alapján 149.300.-Ft illeték az állam terhén marad. A helység 1-i .... hrsz.-ú, természetben "Helység"1, .... szám alatt található lakásingatlan melyet I. r. felperes javára bejegyzett haszonélvezeti jog terhelt - a II. r. felperes tulajdonában állt. Alperes, aki II. r. felperes jó ismerőse volt,
6. november 30-án ingatlant vásárolt. A II. r. felperes ezen ingatlan vételárát fedező, az alperes által felvett hitel biztosítására ajánlotta fel a ... úti lakásingatlanát. Az ingatlant terhelő jelzálogjog alapítására a
7. február 7-én kelt szerződéssel került sor.
8. február 23-án a felperesek és alperes között megállapodás jött létre, amelyben alperes vállalta, hogy az általa felvett hitel törlesztésének oly mértékben tesz eleget, hogy a jelzálogjog alól a bank legkésőbb
9. december
10. napjáig az ... úti ingatlant tehermentesítse. Ennek hiányában arra vállalt kötelezettséget, hogy hitelfedezetként egy másik ingatlant ajánl fel a banknak, és a jelzálogjog átjegyzésének költségeit is viseli.
11. november 8-án, majd
12. június 4-én is alperes megkísérelte a fedezetcserét, de a jelzálogjog jogosultja ahhoz nem járult hozzá.
13. november
14. napján II. r. felperes megvásárolta a helység 1-i .... hrsz.-ú lakóház, udvar megnevezésű ingatlant 18.000.000.-Ft vételárért. 10.600.000.-Ft vételárrészletet az "A" Nyrt. "Helység"1i Fiókjától - svájci frank alapú, 300 hónap futamidejű - lakásvásárlási jelzáloghitelből egyenlített ki. Az első törlesztőrészlet esedékessége
15. május 15-e volt.
16. december
17. napján a II. r. felperes I. r. felperesnek adta el a .... hrsz.-ú ... úti lakásingatlant 8.600.000.-Ft vételárért. A haszonélvezeti jog megváltásának ellenértéke 2.600.000.-Ft volt,
18. május
19. napjáig az I.r. felperest további 6.000.000.-Ft vételárfizetési kötelezettség terhelte. Az adásvételi szerződésben a II. r. felperes - az alperes által felvett hitelt biztosító - jelzálogjog átjegyzésére, megszüntetésére legkésőbb
20. március
21. napjáig vállalt kötelezettséget.
22. december
23. napján - felperesek adásvételi szerződésére tekintettel - megállapodás jött létre a peres felek közt, amelyben az alperes kijelentette, hogy a .... hrsz.-ú ingatlanon fennálló tehermentesítési kötelezettségének legkésőbb
24. március
25. napjáig tesz eleget. A megállapodás
26. pontja szerint a jogosultak az alperesi kötelezett
27. december
28. napjáig történő tehermentesítési kötelezettségét nyugtázták. Egyidejűleg kijelentették, hogy a
29. február
30. napján aláírt szerződést semmisnek tekintik. Tényként állapítható meg, hogy I. r. felperes és "B" adóstárs
31. január 14-én 40.285 svájci frank összegű, szabad felhasználású hitelt vettek fel az I. r. felperes korábbi hitelei kiegyenlítésére. 2009 januárjában az alperes a .... hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó tehermentesítési kötelezettségének eleget tett.
32. január 23-án azonban a felperesek a
33. december
34. napján kelt adásvételi szerződést felbontották az okból, hogy a .... ingatlant terhelő jelzálogjog törlésére határidőben nem került sor, időközben I. r. felperesi vevő hitelképtelenné vált, és az ingatlan vételárának kiegyenlítésére nem képes.
35. január
36. napján az I. r. felperest a munkahelyéről elbocsátották, majd rövid idejű ismételt elhelyezkedést követően tartós betegség miatt táppénzre került. Ennek következtében
37. évben jövedelme a korábbihoz képest jelentősen csökkent.
38. október
39. napján a felperesek értékesítették a .... hrsz.-ú ingatlant 6.800.000.-Ft vételárért, amelyből 2.720.000.-Ft a haszonélvezeti eladót, 4.080.000.-Ft pedig a II. r. felperest illette. A felperesek kereseti kérelme kártérítés megfizetésére irányult. I. r. felperes kifejtette, hogy az alperesi tehermentesítés késedelme miatt hitelképességét időközben elvesztette, így ennek tudható be, hogy nem jutott lakásingatlanhoz. Alperessel szemben 1.300.000.-Ft összegű nem vagyoni kárigénye áll fenn. II. r. felperes előadta, hogy a
40. december 6-i adásvételi szerződés az alperes ugyanekkor vállalt tehermentesítési kötelezettsége megszegése miatt hiúsult meg. A II. r. felperes a felvett 10,6 millió forint hitelt ez okból nem tudta előtörleszteni az I.r. felperestől várt további 6 millió forint vételárrészlettel. Ennek hiányában magasabb törlesztőrészletet kellett fizetnie, ami gazdasági ellehetetlenülésének alapvető oka. Nem vagyoni kártérítési igényét 1.500.000.-Ft-ban, a vagyoni kárigényét pedig 24.000.-Ft ügyvédi munkadíjban, 6.000.-Ft ingatlan-nyilvántartási költségben, 55.000.-Ft értékbecslői díjban és ezek után
41. február
42. napjától járó késedelmi kamatok összegében, valamint 6 millió forint elmaradt vételárösszeg után
43. április
44. napjától járó késedelmi kamatok összegében jelölte meg. II. r. felperes kereseti kérelmét a későbbiekben akként módosította, hogy vagyoni kárigényét összesen 2.100.000.-Ft-ra emelte fel, arra hivatkozással, hogy miután a lakást csak 6.800.000.-Ft összegért tudta értékesíteni, és ebből őt 4.080.000.-Ft vételár illette, ezért a különbözet - 1.920.000.-Ft - veszteségként jelentkezett. Ezt az összeget a későbbiekben 1 millió forintra szállította le. Az alperesi ellenkérelem a kereset elutasítására irányult. Állította, hogy a Ptk.318.§ és
45. § alapján kártérítési felelőssége nem áll fenn. Kifejtette, hogy a szerződésmódosításban vállalta, hogy
46. március
47. napjáig fokozott erőfeszítéseket tesz a tehermentesítés érdekében, a végső határidő azonban változatlanul
48. december
49. napjáig állt fenn. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmet az alábbiak miatt utasította el. Megállapította, hogy az alperes sem
50. március
51. napjáig, sem
52. december
53. napjáig nem tehermentesítette a ....-as hrsz.-ú ingatlant, ezzel megszegte a peres felek közt
54. december
55. napján kelt megállapodásban foglaltakat. Ítéleti bizonyossággal nem volt megállapítható, hogy I-II. r. felperesek közt
56. december
57. napján kelt adásvételi szerződés felbontásának releváns oka az alperes szerződésszegése, azaz a késedelmes tehermentesítés volt. Felperesek nem igazolták az általuk állított okozati folyamatot, miszerint 2008.március 31-i határidejű tehermentesítés esetén I. r. felperes hitelhez jutott volna, így 6 millió forint vételár rendelkezésére állt volna, és ezt az összeget a II. r. felperes maradéktalanul előtörlesztésre fordíthatta volna, aminek következtében felperesek pénzügyi helyzete nem lehetetlenül el. Az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felpereseket ért gazdasági hátrányok bekövetkezte inkább I. r. felperes egészségi állapotára, munkanélküliségének tényére, a gazdasági helyzet általános romlására, és felperesek kockázatos pénzügyi döntéseire, sem mint alperes szerződésszegő magatartására vezethető vissza. Rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy felperesek nem jelölték meg mely személyiségi jogaikat érintette hátrányosan alperes magatartása és nem bizonyították a nem vagyoni kártérítés jogalapjának fennálltát. A Ptk.
58. § és
59. § által előírt feltételek hiányában a kereset elutasítása indokolt. Az ítélettel szemben II. r. felperes élt fellebbezéssel. Kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és alperes - kártérítés címén - 85.000.-Ft összeg, valamint 6 millió forint tőke után
60. június
61. napjától járó törvényes késedelmi kamatok megfizetésére kötelezését. Kiemelte, hogy alperes károkozó magatartása abban áll, hogy az ingatlan tehermentesítése
62. március
63. napjáig, azaz a
64. december
65. napján vállalt határidőig nem történt meg. Rámutatott, hogy a meghallgatott "C" ügyvéd tanúvallomása egyértelműen azt támasztja alá, hogy a módosított megállapodás
66. pontjában megjelenő
67. december 31-i határidő okirat szerkesztési pontatlanság következménye. II. r. felperes fellebbezésében hangsúlyozta, hogy az I. r. felperes a szerződéskötéskor hitelképes volt, ebben az időszakban hitelfelvételre és a vételár I. r. felperes általi megfizetésére azért nem került sor, mivel így I. r. felperes a vételár maradéktalan megfizetését követően sem tudta volna a .... hrsz.-ú ingatlan tehermentes tulajdonjogát megszerezni. Amennyiben az alperes a tehermentesítési kötelezettségének a vállalt
68. március 31-i határidőben eleget tesz, úgy a felperesek közt létrejött adásvételi szerződés teljesedésbe megy és I. r. felperes - akkori hitelképességére tekintettel - a vételárat II. r. felperes részére kifizethette volna. Ez esetben a szerződés felbontásához kapcsolódó 24.000.-Ft összegű ügyvédi munkadíj, 6.000.-Ft összegű ingatlan-nyilvántartási költség és 55.000.-Ft ingatlanforgalmi szakértői díjból kár a II.r.felperes oldalán nem merült volna fel. II.r. felperes kifejtette, hogy amennyiben az alperes tehermentesíti határidőben a perbeli ingatlant, úgy I. r. felperes legkésőbb
69. május
70. napjáig megfizet II. r. felperes részére 6 millió forint vételárat. Tekintettel arra, hogy a vételárösszegtől II. r. felperes az alperes szerződésszegő magatartása miatt esett el, ezért a vételár után a Ptk.
71. §