← Magyarország

Pf.20132/2012/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.III.20.132/2012/

  1. szám Az ítélőtábla dr. Hollósy Tamás ügyvéd által képviselt I.r.,II.r., III.r., IV.r. felpereseknek dr. V.Nagy Alíz ügyvéd által képviselt alperes ellen tagsági viszony fennállása hiányának megállapítása iránt indított perében, a Veszprémi Törvényszék
  2. január
  3. napján kelt 5.P.21.671/2011/
  4. számú ítéletével szemben, a felperesek által 6.,
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán - tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I-IV. r. felpereseket, hogy 15 napon belül fejenként 4.000.-(négyezer) forint másodfokú perköltséget fizessenek meg az alperesnek. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az alperes a
  6. május
  7. napján megtartott közgyűlésén a 9/2008.(V.5.) számú VT. határozattal a társulat alapszabályának
  8. pontját részben hatályon kívül helyezte és az érdekeltségi egységre eső hozzájárulás mértékét 5.300.000.-Ft-ban határozta meg.
  9. március 28-án megtartott közgyűlésén a 15/2011.(III.28.) számú VK. határozattal az alapszabály
  10. pontjába foglalt érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről akként rendelkezett, hogy - figyelemmel a már kivetett 230.000.-Ft hozzájárulásra is - a tagok érdekeltségi egységenként
  11. május
  12. napjáig 5.070.000.-Ft hozzájárulást kötelesek megfizetni. Felperesek ezen határozat felülvizsgálata iránt peres eljárást indítottak. (Veszprémi Törvényszék 5.G.40.073/2011.) A felperesek az alperesi víziközmű társulat érdekeltségi területén használatbavételi engedéllyel rendelkező lakóházak tulajdonosai. Ingatlanaik rendeltetésszerű használatához szükséges közművekkel rendelkeznek. A felperesek kereseti kérelmükben annak megállapítását kérték, hogy - érdekeltségük hiányában - az alperessel jogviszonyban nem állnak, az alperesi víziközmű társulatnak nem tagjai. Hivatkoztak arra, hogy ingatlanaik a szükséges közművekkel ellátottak, ezért nem érdekeltek a "A" térség közműveinek kiépítésében. Az alperesi víziközmű társulat szolgáltatásait nem veszik igénybe. Hivatkoztak arra is, hogy az alperesi társulat olyan beruházási költségeket kíván érdekeltségi hozzájárulás jogcímén a felperesekre hárítani, melyek nem a víziközmű társulat - a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. tv.(Vgtv.)
  13. §-ban meghatározott - közfeladatai ellátásához szükségesek, hanem további infrastrukturális fejlesztéseket szolgálnak. Ez is motiválja a felpereseket abban, hogy tagsági jogviszonyuk hiányának megállapítását kérjék. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmet elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperes részére 80.575.-Ft perköltséget. Rendelkezett, hogy a felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik. Az alperes által elfoglalt jogi álláspontot osztva az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének a Pp.
  14. §-ban meghatározott feltételei nem állnak fenn. Következetes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy jogmegóvási szükséglet hiányában olyan tényre vonatkozóan nincs helye megállapítási keresetnek, amelyre konkrét perben védekezésként hivatkozni lehet. A Veszprémi Törvényszék előtt folyamatba tett 5.G.40.073/
  15. számú eljárásban jelen per felperesei a 15/2011.(03.28.) Vt. határozat hatályon kívül helyezését azon indokkal kérik, hogy megépült ingatlanaik közművekkel teljeskörűen ellátottak, és emiatt alperes szolgáltatásait nem fogják igénybe venni, ezért érdekeltségi hozzájárulás fizetésére nem kötelezhetők. A felperesek tehát arra a körülményre hivatkozással kérik a 15/
  16. (III.28) számú VK. határozat hatályon kívül helyezését, amelyre tekintettel a jelen megállapítási keresetet előterjesztették. A felperesek által kért megállapítás jogaiknak az alperessel szembeni megóvásához nem szükséges. Ezért az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmet érdemben nem vizsgálva, azt a Pp.
  17. §-ban írt feltételek hiánya miatt utasította el. A felperesek fellebbezésükben az elsőfokú ítélet megváltoztatásával annak megállapítását kérték, hogy felperesek nem tagjai az alperesi víziközmű társulatnak. Kérték alperes perköltségben marasztalását. Hangsúlyozták, hogy jelen per és a hivatkozott eljárás tárgya különböző. Jelen perben abban kell állást foglalnia a bíróságnak, hogy a felperesek tagjai-e az alperesi viziközmű társulatnak, míg a hivatkozott eljárás tárgya a hozzájárulásról szóló határozat törvényessége. A közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perben nem egyértelmű a tagsági viszony hiányára való hivatkozás lehetősége. A becsatolt használatbavételi engedélyek bizonyítják, hogy a szükséges közművekkel rendelkeznek,de nem fogalmaznak meg felperesek terhére olyan kötelezettséget, hogy az alperes által létesített víziközműre kellene csatlakozniuk. Álláspontjuk szerint az alperes joggal való visszaélést követ el azzal, hogy olyan közművek tekintetében követeli az érdekeltségi hozzájárulást, amelyek a felperesek számára már biztosítottak. Emellett alperes a víziközművek építéséhez kivetett hozzájáruláson kívül további közművek építéséhez szükséges hozzájárulási összeget is igényel, sértve ezzel a Vgtv.
  18. §

(1),
(2)bekezdéseit . A 160/1995.Korm. r. 13. §
(1)bekezdéséből - amely az alapszabály szerinti érdekeltségi hozzájárulás alapját jelentő érdekeltségi egység definícióját fogalmazza meg - felperesek azt a következtetést vonják le, hogy nem lehet érdekelt, és nem lehet tagja a víziközmű társulatnak az, aki nem használja a víziközmű társulat által építendő vagy épített víziközművet akár azon okból, hogy más közművekre rákötött. Az alperes ellenkérelme a fellebbezés elutasítására és az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Hangsúlyozta, hogy megállapítási kereset csak abban az esetben indítható, ha a felpereseknek semmilyen más perjogi eszköz nem áll rendelkezésükre jogaik megóvása érdekében. A fellebbezés nem megalapozott. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, helyes tényállást állapított meg, amelyből levont jogi következtetéseivel és azok indokaival is - az ítélőtábla egyetért. A Pp.
  1. § értelmében megállapításra irányuló kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy bármely más okból teljesítést nem követelhet. Jogmegóvási szükséglet hiányában - nem vitatottan - a kereset elutasításának van helye. A felperesek alperessel szemben védendő jogi érdeke abban áll, hogy ne fizessenek ellenértéket olyan szolgáltatásért, amelyet nem vesznek igénybe, azaz felpereseket ne terhelje érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettség olyan közművek létesítésére, amelyekkel - használatbavételi engedélyükre tekintettel - rendelkeznek. A Vgtv
  2. §
(3)bekezdése, majd a 2010. január 2 napjától hatályba lépett, a vízitársulatokról szóló 2009.évi CXLIV. törvényen alapuló Vgtv.35.§
(4)bekezdése lehetővé teszi, hogy a társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát kérje a bíróságtól a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül. Tehát mind a korábbi, mind a jelenleg hatályos jogi szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a víziközmű társulat tagja az érdekeltségi hozzájárulást - különböző okokból - törvénysértőnek ítélve vitassa azt. Felperesek - fentiekben részletezett okból - védendő érdekei a Vgtv. idézett rendelkezései alapján indított perben - azok érdemi megalapozottsága esetén - érvényesíthetők. Ezért sem szükség, sem lehetőség nincs külön perben annak megállapítására, hogy felperesek - érdekeltségük hiányában, ingatlanaik közművesítettsége miatt víziközmű társulatnak. nem tagjai az alperesi A fizetendő érdekeltségi hozzájárulás tag által vitatott jogalapja illetve összegszerűsége esetén - a megállapítási kereset előterjeszthetőségének feltételeként a Pp. 123.§. által előírt jogmegóvási szükséglet kielégítése a törvény idézett rendelkezései által biztosított. A fentiekre tekintettel a Pp.123. §-ban írt konjunktív feltételek hiányában az elsőfokú bíróság a megállapítási keresetet helytállóan utasította el. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért az ítélőtábla a Pp.78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felpereseket a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3.§-a alapján megállapított mértékű ügyvédi munkadíjból álló perköltség alperes részére való megfizetésére. Győr,
  1. szeptember
  2. napján Dr. Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: Dr. Sarmon Hedvig sk. előadó bíró Dr. Maurer Ádám sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.