A határozat elvi tartalma: A terhelt felmentése hulladékgazdálkodás megsértésének bűntette miatt emelt vád alól, mivel az irányadó tényállás alapján nem állapítható meg, hogy az elkövetési tárgy megfelelt-e a Btk.-ban használt fogalmi ismérveknek. K Ú R I A Bfv.I.348/2012/5.szám A Kúria Budapesten,
- év szeptember hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kalocsai Városi Bíróság 3.B.9/2012/
- számú ítéletét megváltoztatja és a terheltet a Btk. 281/A. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vád alól felmenti. Az alapeljárásban felmerült 3000 (háromezer) és felülvizsgálat során felmerült 3000 (háromezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli; a terhelt által esetlegesen befizetett bűnügyi költséget számára annak törvényes kamatával együtt vissza kell téríteni. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A Kalocsai Városi Bíróság a 2012. január 6-án meghozott és aznap jogerőre emelkedett 3.B.9/2012/2. számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntettében [Btk. 281/A. §
(1)bek.
- a)pont], ezért őt egy évre próbára bocsátotta. Az ítéleti tényállás szerint a terhelt 2011. november hónap végén a pontos időpont már nem állapítható meg - S.belterületén lévő út mentén fekvő területre nagyobb mennyiségű, kb. 2 köbméter építési és bontási törmeléket szállított a fiától kölcsönkért traktorból és a hozzá kapcsolt pótkocsiból álló járműszerelvénnyel, majd otthagyta azokat. A vádlott által elhelyezett törmelék a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. minősülnek. törvény 3. A vádlott a fenti területen engedéllyel nem rendelkezett. §
- a)pontja hulladék alapján elhelyezésére, hulladéknak tárolására A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt javára a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség B.686/2012/1-I. számon nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjában írt okból, a Btk. 10. §-a és 281/A. §-a szerinti rendelkezések megsértése miatt. Az indítványozó szerint a terhelt cselekménye csak részben felelt meg a Btk. 281/A. §
(1)bekezdés a) pontjában írt törvényi tényállásnak, ugyanis a 281/A. §
(4)bekezdés a) pontja szerinti értelmező rendelkezés meglétét az eljárt bíróság nem vizsgálta. Utalt arra, hogy a bűncselekmény megvalósulása szempontjából nem elegendő a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti hulladék elhelyezése, ahhoz az is szükséges, hogy a hulladék alkalmas legyen az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet veszélyeztetésére. A veszélyesség alkalmasságának megítélése pedig mindig az adott körülmények között dönthető csak el. Mivel ezt a kérdést a büntetőeljárás során egyáltalán nem vizsgálták, a jogerős ítéletből hiányzik az erre vonatkozó ténymegállapítás, így a terhelt magatartása nem meríti a Btk. 281/A. §
(1)bekezdésének a) pontja szerinti bűncselekményt. A Kúria az ügyben a Be. 420. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a Legfőbb Ügyészség a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát - a BF.660/2012. számú átiratával egyezően - változatlan tartalommal fenntartotta. A terhelt kirendelt indítványhoz. védője csatlakozott a felülvizsgálati A felülvizsgálati indítvány alapos. A Btk. 281/A. §
(1)bekezdése határozza meg a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének elkövetési magatartásait; az a) pont szerint a bűncselekményt az követi el, aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez. A hulladék fogalmára nézve azonban a Btk. 281/A. §
(4)bekezdésének a) pontja önálló értelmező rendelkezést tartalmaz, amely nem a szó köznapi értelméből, hanem a hulladékgazdálkodásról szóló
- évi XLIII. törvényből (Hgt.) indul ki. Az értelmező rendelkezés szerint a Btk. 281/A. § alkalmazásában hulladék mindaz, amit a Hgt. hulladéknak minősít, amennyiben alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő, vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére. Azaz a vád tárgyát képező bűncselekmény megvalósulásához az szükséges, hogy az a hulladék, amelyet az elkövető arra nem engedélyezett helyen elhelyez, alkalmas legyen valamely felsorolt jogtárgy, illetve környezeti elem veszélyeztetésére. A Be.
- §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó; az a felülvizsgálati indítványban nem is támadható. Az irányadó tényállásban az nem szerepel, hogy a terhelt által kétségkívül jogellenes módon elhelyezett építési és bontási törmelék a Btk. 281/A. §
(4)bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelően alkalmas volt az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő, vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére. Így büntető anyagi jogi szabályt sértett a bíróság, amikor a terhelt bűnösségét a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntettében megállapította. Ezért a Kúria a Be. 6. §
(3)bekezdés a) pontja, 331. §
(1)bekezdése és 427. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - bűncselekmény hiányában - a terheltet az ellene emelt vád alól felmentette. A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Kúria a Be. 429. §
(1)bekezdés zárómondata alapján úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. A visszatérítésre vonatkozó rendelkezés a Be. 585. §
(1)bekezdésén, a fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3. §
(4)bekezdésén és 416. §
(4)bekezdés b) pontján alapul. Budapest,
- szeptember
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s. k. bíró Soós László s. k. A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő MTné