A határozat elvi tartalma: Felmentő rendelkezés, mert a cselekmény az ítélet jogerőre emelkedésekor már nem volt bűncselekmény. KÚRIA Bfv.I.616/2012/5.szám A KÚRIA Budapesten, a
- év október hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A számvitel rendje megsértésének vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Városi Bíróság 40.Bk.1181/2011/
- számú végzését megváltoztatja. A terheltet az ellene a Btk. 289.§
(3)bekezdésébe ütköző számvitel rendje megsértésének vétsége miatt emelt vád alól felmenti. Elrendeli a pénzbüntetés címén befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terhelt részére történő visszatérítését. A felülvizsgálat során felmerül 4.210 (négyezerforint bűnügyi költséget az állam viseli. kettőszáztíz) Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A Nyíregyházi Városi Bíróság a 2010. december 6. napján tárgyalás mellőzésével meghozott 40.Bk.1181/2011/2. számú végzésével a terhelttel szemben számvitel rendje megsértése vétsége [Btk. 289. §
(3)bekezdés] miatt 100 napi tétel, napi tételenként 2500 Ft, összesen 250.000 pénzbüntetést szabott ki. Az első fokú bíróság végzése - jogorvoslat hiányában -
- január
- napján jogerőre emelkedett. A jogerős ügydöntő határozat tényállásának lényege szerint az I. rendű terhelt
- február
- napjától üzletvezetésre és képviseletre egyedül jogosult tagja volt a R. Kft.-nek. A SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint gazdasági bíróság a
- január 13-án kelt határozatával elrendelte a társaság felszámolását és felszámolóként az I. Kft.-t jelölte ki. A terhelt
- decemberében észlelte a felszámolási eljárás elrendelését. A felszámoló felé azonban nem tett eleget a Csődtörvény
- §-ában meghatározott kötelezettségeinek, sem a 30 napos határidőn belül, sem azt követően, így a felszámolás eljárás nem volt eredményesen lefolytatható. A bíróság a terhelt cselekményét a Btk.
- §
(3)bekezdésében felvett, és aszerint minősülő és büntetendő számvitel rendjének megsértése vétségének minősítette. A jogerős ügydöntő határozattal szemben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség BF.945/2012/1. számon a 2012. március 26. napján felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be. 416. §-ának
(1)bekezdés a) pontja alapján, a Btk.
- §-ában írt anyagi jogi szabály megsértése miatt. Az indítványozó szerint a terhelt cselekménye az elkövetéskor hatályos Btk.
- §
(3)bekezdésében felvett számvitel rendje megsértése vétségének megállapítására volt alkalmas. Az egyes büntetőtörvény vonatkozású törvények módosításáról szóló 2011. évi CL. tv. 17. §-a alapján azonban 2012. január 1-jei hatállyal a Btk. 289. §
(3)bekezdés értelmében a számvitel rendje megsértésének a felszámolási eljárás során elkövetett vétsége már nem bűncselekmény. Erre figyelemmel a végzés jogerőre emelkedésének időpontjában, azaz
- január 5-én a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a büntető anyagi jogi szabályok megsértésével került sor. A Legfőbb Ügyészség BF.1028/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. Indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot változtassa meg, és a terheltet az ellene emelt vád alól - bűncselekmény hiányában - mentse fel. Az iratokat ugyanakkor küldje meg a NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei adóigazgatóságának az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. tv.
- §-ának
(15)bekezdésében írt mulasztási bírság, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságnak a Cstv. 33. §
(1)bekezdésében írt pénzbírság kiszabásának megfontolása céljából. A felülvizsgálati indítvány alapján a Kúria a Be. 420. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a legfőbb ügyész képviselője az írásbeli indítvánnyal egyezően szólalt fel. A terhelt védője a felülvizsgálati csatlakozott az ügyészi indítványhoz. indítvánnyal egyetértett és A Kúria a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta. A 2012. január 1-jét megelőzően hatályos Btk. 289. §-ának
(3)bekezdése szerinti számvitel rendje megsértésének a felszámolási eljárás alatt elkövetett vétségét az valósította meg, aki a számvitelről szóló törvényben (
- évi C. tv.), vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban (így a többször módosított
- évi IL. tv. (Cs.tv)
- §
(1)bekezdésében tételesen) előírt kötelezettségét nem teljesítette, és ezzel a magatartásával a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását meghiúsította. A Be. 416. §-ának
(1)bekezdés a) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető jog anyagi szabályainak megsértése miatt került sor. A Be. 423. §-ának
(1)bekezdése ugyanakkor kötelezően előírja, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. Mindebből következően az egyes jogkérdések kizárólag az ítéleti tényállás alapján bírálható el. Az irányadó tényállás szerint pedig a terhelt
- decemberében értesült az általa vezetett társaság felszámolási eljárásának elrendeléséről. Ezt követően - annak ellenére, hogy a Cstv.
- §ában meghatározott kötelezettségei teljesítésére lehetősége lett volna, a törvényben biztosított 30 napos határidőn belül ennek nem tett eleget, így a felszámolás eredményes lefolytatását meghiúsította. Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének időpontjában azonban a fenti magatartás már nem volt bűncselekmény. A Btk.
- §-a alapján a bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni, egyébként az új törvénynek nincs visszaható hatálya. A felülvizsgálati indítvány előterjesztője okszerűen hivatkozott arra, hogy a büntető törvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés alkalmazásánál a cselekmény elbírálásának az ideje az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napja (BH 2009.231.). A Nyíregyházi Városi Bíróság tárgyalás mellőzésével meghozott végzése ugyanakkor
- január
- napján emelkedett jogerőre, mely időpontban a hatályos Btk.
- §
(3)bekezdése szerint a terhelt magatartása (az ún. adminisztratív csődbűntett) már nem minősült bűncselekménynek a
- január 1-jén hatályba lépett módosító tv. rendelkezéseire figyelemmel. Mindezek alapján az eljárt bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét a számvitel rendje megsértésének vétségében. A Kúria ezért a felülvizsgált határozatot a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján megváltoztatta és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A terheltet a Be. 331. §
(1)bekezdése alapján a Be. 6. §
(3)bekezdés a) pontjára figyelemmel bűncselekmény hiányában - az ellene emelt vád alól felmentette. Az adózás rendjéről szóló és az elkövetés idején is hatályban lévő 2003. évi XCII. tv. 172. §-ának
(15)bekezdése alapján az adóhatóság az e törvényben, adótörvényben, illetőleg e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségének az e szakaszban nem szabályozott megszegése miatt a magánszemély adózót 50.000, más adózót 100.000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 33. §-ának
(1)bekezdésében foglaltak szerint a bíróság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevételének 50%-áig, vagy - ha a vezető bevétele nem állapítható meg - 2 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, aki a
- §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, vagy azt késedelmesen teljesíti, valótlan adatokat közöl, a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A legfőbb ügyész indítványának megfelelően ezért a Kúria az iratokat a mulasztási bírság, illetve a pénzbírság kiszabásának megfontolása céljából az adóigazgatóságnak, illetve a felszámolási bíróságként eljáró megyei bíróságnak megküldeni rendelte. A Kúria a pénzbüntetés címén befizetett összeg, valamint annak törvényes kamatát a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján rendelte visszatéríteni a terheltnek. A felülvizsgálat során a kirendelt védő eljárásával összefüggésben felmerült bűnügyi költséget a Be. 419. §-a alapján az állam viseli. A Kúria ítélete elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §-ának
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Budapest,
- október
- Dr. Csere Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt előadó bíró , Dr. Vaskuti András s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző MGy s. k.