Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.594/2012/
- A Fővárosi Ítélőtábla a ... által képviselt (I.r. felperes neve, címe) I. rendű és (II.r. felperes neve, címe) II. rendű felpereseknek a dr. Németh L. Zsolt (címe) ügyvéd által képviselt (I.r. alperes neve, címe) I. rendű és (II.r. alperes neve, címe) II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Bíróság
- december 8-án kelt 65.P.25.525/2010/
- számú ítélete ellen a II. rendű alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű felperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 40.000 (Negyvenezer) forint csatlakozó fellebbezési illetéket. Kötelezi II. rendű alperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Ezt meghaladóan a peres felek a fellebbezési költségeiket maguk kötelesek viselni. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperesek keresetükben a ... online-on ...-én "..." címen megjelent írás és az ahhoz tévesen felhasznált képillusztráció, illetve a képaláírások miatt az alperesek egyetemleges marasztalásával annak megállapítását kérték, hogy az alperesek megsértették a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogukat. Kérték az alperesek további jogsértéstől való eltiltását, és a képek eltávolításával, vagy megfelelő feliratozással való ellátásával a sérelmes helyzet megszüntetésére kötelezésüket. Mivel a II. rendű felperes az írásbeli elégtételt elfogadta, csak az I. rendű felperes kérte az alperesek - sajnálkozásuk kifejezésével - megfelelő elégtételadásra kötelezését. Az I. rendű felperes 500.000 forint, míg a II. rendű felperes 1.500.000 forint nem vagyoni kártérítésre és ezen összegek után ... napjától a kifizetésig járó törvényes kamatokra is igényt tartott az alperesekkel szemben. Az I. rendű felperes arra hivatkozott, hogy akkori vezetőjének ábrázolásával és az ... egészére vonatkoztatható hamis képközvetítéssel követték el az alperesek a jogsértést a "..." megjelenítés, mind az ... korrupt vezetésén keresztüli megjelenítés miatt, míg a II. rendű felperes álláspontja szerint az alperesek azzal sértették meg jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát, hogy az alperesek által felhasznált képpel és annak aláírásával, ha csak rövid ideig is, de arra utaltak, hogy ő a cikkben megjelölt korrupt ... és ez a hamis látszat az aláírások megváltoztatása után is fennmaradt. Az I. rendű alperes vitatta felelősségét, együttműködési megállapodást csatolt annak alátámasztására, hogy az általa kiadott ... internetes honlapján
- január
- és július
- napja között megjelent tartalmakért nem bír felelősséggel. Érdemben is vitatta a jogsértést. Azt ugyan nem tette vitássá, hogy a II. rendű felperesre vonatkozóan rövid időre téves képaláírás jelent meg, de a további képaláírásokat nem tartotta jogsértőnek, mert a sajtónak joga van beszámolni a felperesi vezetők által is megjelenített ... dolgozója büntetőeljárásáról, mint közérdeklődésre számot tartó ügyről. A II. rendű alperes nem vitatta felelősségét, de a II. rendű felperes vonatkozásában a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy közérdeklődésre számot tartó ügy illusztrációjaként közölte az ... vezetők képét, a korrigált képaláírás nem hozta kapcsolatba őket az adott ... A nem vagyoni kártérítés iránti igényt mindenképpen eltúlzottnak tartotta, elsődlegesen annak elutasítását, másodlagosan pedig annak mérséklését kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a II. rendű alperes megsértette a II. rendű felperes jó hírneve védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... honlapon ... napján „..." címmel megjelent írás illusztrációjaként II. rendű felperest (... ... helyettest) és az I. rendű felperes (...) akkor vezetőjét (...) ábrázoló képaláírásban („..." felirattal) valótlanul állította, hogy a II. rendű felperes (...) a cikkben utalt korrupt ...; a bíróság a II. rendű alperest a további jogsértéstől eltiltotta, és kötelezte arra, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperesnek 500.000 forint kártérítést, s ezen összeg után ... napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki kamatot; továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 45.000 forint eljárási illetéket. Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasította, s kötelezte a II. rendű felperest, fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 45.000 forint eljárási illetéket, s 15 napon belül I. rendű alperesnek 50.000 forint perköltséget. Továbbá kötelezte az I. rendű felperest, hogy fizessen meg az I., II. rendű alpereseknek 15 napon belül 30.000-30.000 forint perköltséget. A le nem rótt 30.000 forint eljárási illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az I. rendű felperes helyett a Magyar Állam viseli. Az ítélet indokolásában ismertette a Pp.
- §
(1)bekezdését, a
- §-át, a Ptk.
- §
(1)bekezdését, a
- §-át, valamint a Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalását, továbbá a Ptk.
- §-ában foglaltakat. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre bocsátott együttműködési megállapodás tartalmi szövegezéséből kiindulva azt állapította meg, hogy a keresettel érintett írás a II. rendű alperes üzemeltetésében működő honlapon jelent meg, így kizárólag a II. rendű alperes jogi felelőssége vizsgálható. Az I. rendű alperesnek ebben az időszakban a ... nyomtatott verziójában megjelent tartalmakért állt fenn jogi felelőssége. Az alperesek között létrejött együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségekre tekintettel a felperesek által sérelmezett tartalomért a II. rendű alperes bír felelősséggel. Az elsőfokú bíróság ezért az I. rendű alperest nem marasztalta a kereseti kérelemben megjelenített tartalomért, mind az I. rendű, mind a II. rendű felperes kereseti kérelmét a vele szemben előterjesztett igény vonatkozásában elutasította. A II. rendű alperes felelősségének érdemi vizsgálata körében az elsőfokú bíróság szerint kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy néhány órás időtartamban a II. rendű felperes volt ... feliratozva a II. rendű alperes cikke illusztrációjaként és ezt követően is az I. rendű felperes akkori vezetője és II. rendű felperes képmása továbbra is illusztrációként az interneten olvasható volt, amely a jogsértő tartalomért a II. rendű alperest felelősség terheli és köteles tartózkodni ezen tartalom közlésétől. Az ezutáni további két aláírást azonban az elsőfokú bíróság nem találta jogsértőnek, mert azokból sértő tartalmú utalás nem volt levonható II. rendű felperes személyére. A II. rendű felperes további elégtételt nem kért, ezért erről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett. Bár jelenleg már az I. rendű alperes üzemelteti a honlapot, a személyes jogsértés hiányában az ő jogsértéstől való eltiltására nem volt jogi lehetőség, de a Ptk.
- §-ában megkövetelt általános személyhez fűződő jogok tiszteletben tartási kötelezettségből adódóan az I. rendű alperest az elkövetett jogsértés hiányában is terheli az, hogy a jövőben ő nem tüntethet fel sértő feliratot. Az I. rendű felperes által előterjesztett személyiségi jogsértés miatti keresetet a II. rendű alperessel szemben az elsőfokú bíróság nem tartotta alaposnak. A PK
- számú állásfoglalás alapján rámutatott arra, hogy az I. rendű felperes személyére vonatkozóan téves következtetés levonására alkalmas állítást a téves képközlés nem tartalmazott. Nem keletkezett olyan látszat, hogy minden ... korrupt lenne, vagy a ...-en dolgozó ... korruptak lennének, de ilyen utalást a cikk nem is tartalmazott, a téves képaláírás sem utalt erre és a további képaláírások sem hozzák az alperesi írással összefüggésbe az I. rendű felperest, így az elsőfokú bíróság megítélése szerint kereseti kérelmet alappal nem érvényesíthetett. Mindezek alapján a jogsértés miatti szubjektív szankciók közül csak a II. rendű felperes igényével foglalkozott érdemben. A II. rendű felperes nem vagyoni kártérítés címén előterjesztett igénye körében hivatkozott a Ptk.
- §-ára, a Pp.
- §
(3)bekezdésére. Kifejtette, hogy a hamis képközvetítés a II. rendű felperes társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolta, azonban a téves közlés gyors korrekciója és az azt követő gyors írásbeli elnézés kérés a II. rendű felperest ért nem vagyoni károsodást csökkentő tényezőként volt figyelembe vehető. A súlyos megítélésű ügyben érte kellemetlenség a II. rendű felperest, a bűncselekménnyel és annak elkövetésével hozta őt alaptalanul összefüggésbe a II. rendű alperes, ami különösebb bizonyítás nélkül magasabb összegű kártérítést indokolt. Az elsőfokú bíróság az indokolásban úgy fogalmazott, hogy kamatigényt a II. rendű felperes nem érvényesített. A perköltség viseléséről az elsőfokú bíróság a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján határozott. Az ítélet ellen a II. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, míg a felperesek csatlakozó fellebbezéssel éltek. A II. rendű alperes elsősorban arra tért ki, hogy az ítéletnek a nem vagyoni kár kamatára vonatkozó rendelkező része és indokolása egymásnak ellentmond, mert azt rögzítette, hogy a II. rendű felperes a keresetében nem terjesztett elő kamatigényt, ennek ellenére az elsőfokú bíróság erről határozott. Álláspontja szerint a tényállást helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, de az abból levont jogi következtetések és szankciók nem feleltek meg a jogszabályoknak és a kialakult bírói gyakorlatnak. A kifogásolt képaláírás olyan rövid ideig volt fellelhető a cikk illusztrációját képező kép alatt, hogy az nem alkalmas a személyhez fűződő jogok megsértésére, és ezzel jogellenesen kárt nem okozott. Ezen túlmenően a II. rendű felperes nem bizonyított ok-okozati összefüggést a nagyon rövid ideig látható sérelmezett képaláírás és az őt ért hátrányok között és még azt sem, hogy hátrány érte. Előadta, hogy már nem üzemeltetője a ... weboldalnak, így a további jogsértéstől való eltiltás nem indokolt. Az I-II. rendű felperesek csatlakozó fellebbezést terjesztettek elő, majd I. rendű felperes a csatlakozó fellebbezését visszavonta. A II. rendű felperes csatlakozó fellebbezésben az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával a II. rendű alperest a keresetben megjelölt összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a sérelemmel nem arányban álló nem vagyoni kártérítést ítélt meg a részére, tekintettel arra, hogy a képhez kapcsolódó képaláírás objektíve valótlan tényállítást tartalmazott, ami a közmegítélés szempontjából jelentős körülményre vonatkozott, mégpedig arra, hogy a ... helyettese korrupt, bűnelkövető, tevékenységét nem a jogszabályok alapján végzi. A felperesek fellebbezési ellenkérelme ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására. irányult. A II. rendű alperes fellebbezése és a II. rendű felperes csatlakozó fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(3)bekezdésének megfelelően csak a fellebbezési, illetve csatlakozó fellebbezési kérelem és az ellenkérelem korlátai között vizsgálhatta felül. E körben megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján - a felperesek kamatigényére vonatkozó kérelem kivételével - a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont következtetésével és az így meghozott döntésével a másodfokú bíróság is egyetértett. A kamatigény vonatkozásában tévesen tartalmazta azt az elsőfokú ítélet indokolása, hogy a felperesek kamatigényt nem terjesztettek elő, mert a keresetlevélben egyértelműen megjelölték azt is, hogy az igényelt nem vagyoni kártérítés után a jogsértés időpontjától - ... napjától - kezdődően járó kamat megfizetésére is kérte kötelezni az alpereseket. Az elsőfokú bíróság az ítéletében helyesen utalt a per eldöntéséhez szükséges tényekre vonatkozó bizonyítási szabályokra és az érdemi elbírálásnál irányadó jogszabályi rendelkezésekre és állásfoglalásokra, ezért a másodfokú bíróság csak visszautal azokra az alábbiak kiemelése mellett. A Ptk. 78. §
(1)bekezdésében szabályozott jóhírnév védelme annak biztosítását szolgálja, hogy a személyeket a valóságos értékük szerint lehessen megítélni, értékelésük az objektív valóságot fejezze ki. Ebből következően az a közlés hírnévsértő, amely valamilyen személyre nézve objektíve valótlan és sértő tényállítást fogalmaz meg, és ezáltal az érintett személy megítélését a valóságtól eltérő módon hátrányosan befolyásolja. A hírnévrontás nem csak írásban, vagy beszédben követhető el, hanem megvalósulhat számos egyéb módon, például képfelvétel helytelen felhasználásával is. A jóhírnév megsértése elsősorban a valótlan tényállítással valósul meg. A valótlanság vizsgálatánál annak nincs értékelhető jelentősége, hogy a jogsértő tévedett-e, jó-, vagy rosszhiszeműen járt-e el, illetve milyen szempontok miatt történt a közlés. A valóság meghamisítható való tények közlésével is, ha azok a valóságot hamis színben tüntetik fel és ez alkalmas a személy téves megítélésének kiváltására. A perbeli esetben egyértelműen megállapítható volt, hogy a II. rendű alperes által üzemeltetett honlapon megjelent cikk a II. rendű felperest ábrázoló képpel került illusztrálásra teljesen megalapozatlanul, ugyanis a cikk ... egykori ... ... büntetőügyéről tudósított, és a kép alá olyan tartalmú aláírás került, amely minden kétséget kizáró módon II. rendű felperest hozta összefüggésbe a cikkben leírt bűncselekményekkel. A II. rendű alperes a hozzá érkező felperesi kifogást követően a kép aláírását módosította, és a II. rendű alperes vezetője - ... - a II. rendű felperestől levélben elnézést is kért, azonban tény az, hogy a honlapon a felperes képmásának és a büntetőeljárás hatálya alatt álló ... egymáshoz kapcsolásával pár órás időtartamra az olvasókban az a kép alakulhatott ki, hogy a II. rendű felperes - aki a ... helyettese - az a személy, akit korrupcióval vádolnak, ő a bűnelkövető. Ez olyan súlyos jogsértésnek minősül, amely miatt a másodfokú bíróság álláspontja szerint is a II. rendű felperes megítélésében olyan hátrányos változás következhetett be, ami minden bizonyítás nélkül a Pp. 163. §
(3)bekezdésének megfelelően köztudomású tényként elfogadható és megalapozza azt, hogy a II. rendű felperes részére az objektív jogkövetkezmények alkalmazása mellett nem vagyoni kártérítés, mint a II. rendű alperes jogsértésével okozati összefüggésben elszenvedett hátrányok kompenzálására alkalmas szubjektív jogkövetkezmény is alkalmazható legyen. A másodfokú bíróság megítélése szerint az a tény, hogy a törvényesség felügyeletére és biztosítására hivatott ... szervezet magas beosztású tisztségviselőjét bűncselekmény elkövetésével hoznak összefüggésbe alaptalanul, jelentős jogsértésnek minősül, azonban az okozott hátrány kompenzálására alkalmas nem vagyoni kár összegének meghatározásánál a másodfokú bíróság is értékelte azt, hogy a jogsértés csak rövidebb ideig valósult meg, és a II. rendű felperes sem igazolt olyan többletsérelmet, amely a köztudomású tényként megállapítható, a hasonló esetekben elfogadott hátrányok kompenzálására kialakult gyakorlattól eltérő, magasabb összegű nem vagyoni kártérítés megállapítását indokolná. Az elsőfokú bíróság a nem vagyoni kártérítés összegét helyes mérlegeléssel határozta meg, annak sem a leszállítását, sem felemelését nem találta indokoltnak a másodfokú bíróság. A II. rendű alperes fellebbezésére tekintettel a másodfokú bíróság szükségesnek tartja megjegyezni azt, hogy a jogsértés megállapítása esetén az objektív jogkövetkezmények alkalmazása csak kivételes esetben mellőzhető. A perbeli esetben a II. rendű alperes már nem üzemelteti a ... weboldalt, azonban az I. rendű alperessel kötött megállapodás tartalma, a felelősségvállalás jellege és annak rögzített időszaka alapján nem teljesen kizárt részéről a jogsértés megismétlésének a lehetősége akár egy másik weboldalon, így nem volt jogsértő az, hogy az elsőfokú bíróság a további jogsértéstől a II. rendű alperest eltiltotta. Az előterjesztett kamatigény miatt az elsőfokú bíróság a Ptk. 360. §
(1)bekezdésének és a Ptk. 301. §
(2)bekezdésének megfelelően helyesen kötelezte a II. rendű alperest a nem vagyoni kár összegén felül annak kamatai megfizetésére is. A II. rendű alperes nevének elírása miatt - az elsőfokú bíróság ítéletének
- oldal
- bekezdése - az elsőfokú bíróságnak kell a kijavítás tárgyában eljárnia a Pp.
- §ában szabályozottak szerint, figyelemmel arra is, hogy az elírás az elsőfokú bíróság ítéletének érdemi felülbírálatát nem gátolta. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezési eljárásban felmerült költségek viseléséről a Pp.
- §-án keresztül érvényesülő Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott, figyelemmel a 6/1986.(VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére. Budapest,
- október
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Győriné dr. Maurer Amália s.k.. Csóka István s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő