Gf.40234/2007/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.234/2007/

1. A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Margitics István ügyvéd (2400 Dunaújváros, Kossuth Lajos u.
2. II/2.) által képviselt ..... (.....) felperesnek a dr. Bódis Pál ügyvéd (2660 Balassagyarmat, Deák Ferenc u. 9.) által képviselt ..... (.....) alperes elleni kártérítés iránti perében a Fővárosi Bíróság
3. február 2-án kelt 22.G.41.822/2004/
4. számú ítéletével szemben az alperes által benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi részítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az alperest a szerződés jóerkölcsbe ütköző volta folytán 34.187.500 (harmincnégymilliószáznyolcvanhétezer-ötszáz) forint és kamatai megfizetésére kötelező részében megváltoztatja, e körben a keresetet elutasítja, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét - a teljes perköltségre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítja. A felperes másodfokú perköltségét 600.000 (hatszázezer) forintban, alperesét 735.000 (hétszázharcmincötezer) forintban, az alperes által le nem rótt fellebbezési illeték összegét 900.000 (kilencszázezer) forintban állapítja meg. A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A perbeli időszakban átalakulás alatt álló felperesi jogelőd beltag-képviselője ....., kültagja ..... házastársak voltak. Felperesi jogelőd
5. március 20-án korlátolt felelősségű társasággá alakult át, ügyvezetője ..... lett. Cégbejegyzésére
6. június 5-én került sor. Felperesnek
7. július 21-től .....n és .....on kívül 80 % mértékű részesedéssel a ..... (továbbiakban ......) is tagja. ..... és ..... a
8. április 25-én alapított és május 14-én bejegyzett alperesi társaságnak megalakulásától szintén tagjai, az ügyvezetői tisztséget alperesnél ..... tölti be. Felperes és alperes főtevékenysége a 7412 03 TEÁOR megjelölésű Számviteli, adószakértői tevékenység. Felperesi jogelőd 2001-ben kiírt pályázat elnyerésétől végezte a ...... hat leányvállalatának könyvelését, majd 2003-tól a ...... könyvelési feladatait is ellátta. Felperesi jogelőd, mint megbízó és alperes, mint megbízott
9. április 30-án
10. május 1-jétől
11. május 31-ig szóló határozott időtartamú megbízási szerződést kötöttek. A
12. pont szerint megállapodtak abban, az alperes „folyamatos szolgáltatás keretében segítséget nyújt felperesnek különböző ügyfelei főkönyvi és analitikus könyvvezetésének és a kapcsolódó nyilvántartásoknak elkészítéséhez, ennek megfelelő felkészültségű szakembert biztosít. Folyamatosan a megbízó kérésének megfelelően felülvizsgálja az egyes vállalkozások könyvvezetését, közreműködik az adatszolgáltatások folyamatos és szakszerű teljesítésében, valamint az éves beszámoló és az adóbevallások elkészítésében". A
13. pontban az alperes a megjelölt szolgáltatásokon túlmenően vállalta a felperes részére a komplex, teljes körű adótanácsadói szolgáltatások teljesítését. A
14. pontban az alperes nyilatkozott az adótanácsadói tevékenység feltételeinek meglétéről, míg a
15. pontban a megbízási díj mértékét havi bruttó 2.862.500 forintban állapították meg, kimondva, az alperest az éves beszámoló és a kapcsolódó adatszolgáltatások elkészítéséért egy havi díjának megfelelő külön díjazás illeti meg. A
16. pont úgy rendelkezett, a határozott időn belül egyik fél sem jogosult a szerződést rendes felmondással megszüntetni. Kikötötték, ha a szerződés a megbízó oldalán felmerülő okból a meghatározott időtartam előtt megszűnik, a megbízó a határozott időből még hátralévő időszakra jutó megbízási díj 50 %-ának megfelelő összeget köteles a megbízottnak megfizetni a megszűnéstől számított 15 napon belül. A
17. pontban a nem szabályozott kérdésekre a Ptk. szabályait rendelték alkalmazni.
18. június 10-én a ...... igazgatósági elnöke (.....) a szerződést záradékkal látta el, mely szerint a tulajdonos képviselőjeként az
19. évi CXLIV. törvény 19.§ és
20. §-a alapján hozzájárult a szerződés „létezéséhez". (Felperesi jogelőd mint megbízó
21. június 19-től az .....-vel is megbízási jogviszonyban állt elsődlegesen telefonos tanácsadás keretében történő számviteli szolgáltatás szakszerű, továbbá adókötelezettségek teljesítéséhez szükséges segítségnyújtásra, illetőleg konkrét tényállás alapján adótanácsadásra. E szerződést
22. április 17-én akként módosították, hogy annak tartalma lényegében megegyezett a 13 nappal később alperessel kötött szerződés tartalmával. Felperesi jogelőd és alperes
23. május 2-án a megbízási szerződést módosították, törölték annak adótanácsadói szolgáltatásra vonatkozó
24. és
25. pontját. A felek a szerződésüket még három ízben módosították, csökkentve a megbízási díjat,
26. április 16-án
27. január 1-jétől kezdődően a díjat 2.275.000 forintban állapították meg, és törlésre került a
28. havi megbízási díj. Az alperes a szerződés szerinti megbízási díjakról a felperes ügyvezetőjének teljesítés-igazolását követően állított ki számlákat. Felperes az alperes által
29. évre kibocsátott, összesen 20.537.500 forint összegű számlák alapján 20.237.500 forintot, a
30. évre kibocsátott, összesen 13.650.000 forint összegű számlák alapján pedig 2.275.000 forintot fizetett meg alperesnek. Felperes taggyűlése
31. május 26-án .....t ügyvezetői tisztségéből visszahívta és új ügyvezetőt (......) választott. ..... és az új ügyvezető
32. június 4-én átadás-átvételi jegyzőkönyvet írtak alá a felperes teljes körű iratanyagának átvételéről azzal, a
33. június
34. - december
35. közötti időszak bizonylatai ...... könyvvizsgáló birtokában vannak. A felek
36. június 28-án megállapodást írtak alá, amellyel a megbízást (megbízási jogviszonyt)
37. május
38. napjával lezárták, közös megegyezéssel megszüntették. A
39. pontban felperes a
40. május 31-ig szóló teljesítésekre számlatartozás alapján 11.675.000 forint összegre tartozáselismerő nyilatkozatot tett, mely összeget egyidejűleg ügyvédi letétbe helyezett. A felek kijelentették, „egymással elszámoltak, így egymással szemben a jogügyletből kifolyólag követelésük nincs, s a további érvényesítés jogáról lemondtak". A
41. pontban pedig rögzítették, a jogviszony megszüntetésére a megbízó kezdeményezésére kerül sor, amelyhez a megbízott kifejezetten azért járul hozzá, és tekint el az egyoldalú megbízói megszüntetéshez kapcsolódó jogkövetkezmény alkalmazásától, mert a megbízó kötelezettséget vállal a jelen megállapodásban meghatározott valamennyi kikötés betartására." (Felperes a megállapodásban foglaltakat teljesítette.) Felperes
42. december 22-én előterjesztett, majd módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, a
43. április 30-án megkötött megbízási szerződés jó erkölcsbe ütköző, illetőleg uzsorás volta miatt érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezményének levonásaként alperest a megbízási díjként kifizetett 34.187.500 forint (20.237.500 forint + 2.275.000 forint + 11.675.000 forint) és kamatai, valamint 1.600.000 forint perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Másodsorban jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése címén alperest jogosulatlanul kiszámlázott zárlati díj ellenértékeként 2.275.000 forintban és ezen összeg után
44. július 1-jétől járó törvényes mértékű kamataiban, valamint perköltségben kérte marasztalni. Előadta, a szerződés megszüntetését az új ügyvezető kezdeményezte annak indokolatlan volta miatt, majd az iratanyag teljes átvizsgálását követően tárták csak fel annak jogszabályba ütköző voltát. Állította, ..... ügyvezetői minőségét kihasználva olyan feladatok ellátására kötött a családja és általa is tulajdonolt alperessel szerződést, mely feladatokat ténylegesen felperesi alkalmazottak láttak el. A szerződés arra irányult, a hozzá befolyt árbevételeket valós tevékenység és ellenszolgáltatás nélkül alperes realizálja jogszerű látszatot keltve. A szerződés ezért jó erkölcsbe ütköző, mivel az ellenszolgáltatás nélküli díjfizetésre irányuló megállapodás ellentétes a társadalom általános értékítéletével, az általános közfelfogással, sérti a jóhiszeműség és üzleti tisztesség követelményeit, az erkölcsi normákat. A szerződés jóerkölcsbe ütköző voltának alátámasztására hivatkozott az .....-vel megkötött szerződésmódosításra is, amelynek értelmében lényegében azonos tartalmú tevékenységre jött létre a két szerződés, és amely azt a célt szolgálta, az ...... végezze el a korábban el nem látott feladatokat. Utalt arra, ..... ügyvezetői tisztsége tette lehetővé a teljesítés hiányában történt teljesítés igazolások kiállítását, és ezzel alperes részére a díjfizetést. Hivatkozott arra is, a
45. június 28-i megállapodásban foglaltak az érvénytelenség megállapítása szempontjából közömbösek, a szerződés már megkötésekor is érvénytelen volt, ugyanakkor a megállapodás időpontjában e körülményről még nem rendelkeztek ismeretekkel. Utalt arra is, amennyiben ..... tudomása lett volna arról, alperesi szolgáltatásra nem kerül sor, úgy nyilvánvalóan nem hagyta volna jóvá a szerződést. Annak igazolására, alperes szolgáltatást nem végzett, a teljesítés igazolásául kiállított átadás-átvételi jegyzőkönyveket, főkönyvi kivonatokat, kartonokat csatolt, melyekből álláspontja szerint megállapítható, a hat gazdasági társaság egy havi teljes könyvelési iratanyagának „ellenőrzése" néhány nap alatt történt meg alperesnél, amely az iratanyag mennyiségét tekintve kizárt, továbbá e körben hivatkozott arra is, alperes „ellenőrző tevékenysége" során kifogást, korrekciót igénylő tételt soha nem talált, ennek folytán javításra a könyvelési tételeket illetően nem került sor. Állította a megbízási szerződés uzsorás jellegét is azzal, a vezető tisztségviselő ellenérdekeltsége folytán az ügyletkötéskor kiszolgáltatott, hátrányos helyzetben voltak. A jogalap nélküli gazdagodás körében arra hivatkozott,
46. április 16-án
47. április 1-jére visszaható hatállyal a szerződésből törölték a
48. havi megbízási díjat, ehhez képest alperes
49. június 2-án 2.275.000 forint összegben kiszámlázta a
50. havi (zárlati díjat), mely megfizetésre került. Alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Vitatta a keresetben foglaltakat. Állította, ..... feladatát- a felperesi társaság eredményes és hatékony működtetését - teljesítette,
51. évre az átalakulás napjáig 4.254.000 forint, korlátolt felelősségű társaságként működve 7.200.000 forint, míg
52. évre 13.000.000 forint adózás előtt eredményt tartalmazó üzleti terv javaslatot terjesztett a taggyűlés elé, de az üzletpolitikát felperes egyébként is a ...... iránymutatása alapján határozta meg. Állította azt is, a szerződésben meghatározott feladatokat elvégezte, azok átadására a felperesi létszámleépítés miatt került sor. Utalt arra, a
53. június 4-én készült átadás-átvételi jegyzőkönyv 29-
54. számú tételei tartalmazzák a teljesítését igazoló iratanyagot, azt felperes átvette, nem hivatkozhat a teljesítés meg nem történtére. Kiemelte, a
55. június 28-i megállapodásban írt joglemondó nyilatkozat szerint igényét már egyébként sem érvényesítheti. Az elsőfokú bíróság széleskörű tanúbizonyítást folytatott. Tanúként meghallgatta többek között .....t és .....t, a
56. június 28-i megállapodás megkötésénél közreműködő ...... ügyvédet, ......, ......, ..... felperesi, valamint ...... alperesi alkalmazottakat. ...... azt adta elő, a felek a tartalmas munkavégzésre irányuló kapcsolatot kívánták a megállapodással rendezni, az alperesi teljesítéssel kapcsolatban semmilyen kifogás nem volt, a felek a megbízási szerződés szerinti jogviszonyukból eredő valamennyi igény tekintetében tették a joglemondó nyilatkozatot. ..... úgy nyilatkozott, az „öt" leányvállalat könyvelését felperes végezte, alperesnél csak folyószámlát egyeztettek a rendelkezésükre bocsátott nagy mennyiségű számlával, míg a 13-14 budapesti cég könyvelését ellátták. Az iratanyagot ..... adta át az egyik alkalmazottnak egyeztetésre. A perbeli szerződés megkötését követően a könyvelést a felperes és alperes végezte, az ...... adótanácsadói tevékenységet végzett. ..... egyebek mellett úgy nyilatkozott, 2001-től a hat leányvállalat könyvelését vele együtt hatan végezték, az ...... az átalakulástól csak adózási ügyekben működött közre. ......, ...... és ..... felperesi alkalmazottak azonosan úgy nyilatkoztak, nem volt tudomásuk a megbízási szerződésről, arról, alperes az általuk végzett tevékenység ellenőrzésére jogosult vagy köteles lett volna. Arról sem volt tudomásuk, hogy havonta a könyvelési anyagot hosszabb időre (8-10 napra) elvitték volna. ...... előadása szerint
57. tavaszán valamennyi irat elvitelre került 2-3 napig. ...... azt adta elő, a dunaújvárosi cégek könyvelésének egyeztetését végezte, illetve észrevételeket tett a könyveléssel kapcsolatban. Négy leányvállaltra emlékezett. Az „anyagokat az áfa bevallást megelőzően kb. a hónap közepén kapta meg, az áfát 20-áig kellett bevallani, addig az ellenőrzést el kellett végezni, és 20-át megelőzően kellett az anyagokat visszaadni." A számlákat is megkapták az ellenőrzéshez. A talált hibáról feljegyzést készített, és telefonon jelezte .....nak, míg a feljegyzést .....nak adta át. Kijelentette, a felperes könyvelését teljes körűen maga végezte, utóbb nem emlékezett pontosan, az áfa bevallásokat ő végezte-e. Felperes a tanúnyilatkozatokat követően is vitatta, alperes ellenőrző tevékenységet végzett volna. Az elsőfokú bíróság a
58. február 2-án kelt 22.G.41.822/2004/
59. számú ítéletével kötelezte alperest 34.187.500 forint, továbbá 1.000.000 forint után
60. június 12- től, 800.000 forint után
61. június 20-tól, 2.862.500 forint után
62. július 21-től, 2.637.500 forint után
63. augusztus 15-től, 7.937.500 forint után
64. október 22-től, 2.650.000 forint után
65. január 28-tól, 1.000.000 forint után
66. március 27-től, 1.350.000 forint után
67. április 26-tól, 2.275.0000 forint után
68. május 17-től, 11.675.000 forint után
69. június 28-tól
70. december 31-ig évi 11 %,
71. január 1-jétől a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-ával növelt mértékű kamata, valamint 2.860.000 forint perköltség megfizetésére. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, a peres felek között létrejött megbízási szerződés alapján az alperes részéről teljesítés nem történt. A ......, a hat leányvállalata, illetve a további kisebb, legalább négy-öt cég részére az ügyviteli szolgáltatást, beleértve a könyvelési, pénzügyi, munkaügyi és adózással kapcsolatos feladatokat, teljes körűen a felperes végezte el, a szerződés hatálya pedig az átadás-átvételi jegyzőkönyvből is megállapíthatóan nem terjedt ki a ...... hat leányvállalatán túlmenően más cégekkel kapcsolatos teljesítésre, így a ...... részére a felperes által végzett szolgáltatás ellenőrzésére, illetve a további megbízási szerződésekre. E körben döntő súllyal értékelte a szerződő társaságok főtevékenysége azonosságát, ..... és ..... közötti házastársi kapcsolatot, felperesi és alperesi társaságnál betöltött ügyvezetői tisztségüket, a megbízási szerződésbeli túlzottan általános tevékenység megjelölést, az arra fordítandó időt, a tevékenység elvégzéséhez szükséges közreműködők számát, konkrétan meg nem jelölő tartalmát. Ugyancsak figyelembe vette, hogy a
72. május 2-i megállapodás adótanácsadói szolgáltatások teljesítésére vonatkozó rendelkezései törlésre kerültek, azonban a megbízási díjat csak utóbb, ismeretlen okból csökkentették. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, a rendes gazdálkodás szabályaival nyilvánvalóan ellentétes az a szerződés, amely a felperes, mint megbízott által megkötött szerződésekből felperest megillető, összesen 4.486.125 forint összegű megbízási díj figyelembevételével az alvállalkozó részére segítségnyújtásért, felülvizsgálatért, illetve közreműködésért 2.650.000 forint megbízási díjat ad át. A szerződés teljesítésének megítélése körében figyelemmel volt továbbá a tanúként meghallgatott felperesi alkalmazottak azon nyilatkozatára, az általuk feldolgozott könyvelési dokumentáció havonkénti rendszeres elszállítása nem történt meg, utalva arra, kizárt, hogy az iratanyagok elszállítására ellenőrzés céljából úgy került volna sor, hogy arról a könyvelők nem szereztek tudomást. Figyelembe vette azt is, felperes a perbeli szerződéssel csaknem egyidejűleg ugyanilyen tartalommal harmadik személlyel is kötött megbízási szerződést és e tekintetben úgy foglalt állást, feltételezve, hogy az ...... kizárólag az alperes által nem végzett adótanácsadói tevékenységet látta el, a két „alvállalkozó" közreműködése gazdaságilag is indokolatlan. Kifejtette, a szerződés célja a felperesi árbevétel elvonása, a felperes által végzett tevékenység eredményének alperes által történő realizálása volt. Mindezek alapján megállapította, a felek között létrejött megbízási szerződés jóerkölcsbe ütköző volta miatt a Ptk. 200.§