...Megyei Bíróság 9.P.20.082/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A ... Megyei Bíróság ... (... szám alatti) ügyvéd által képviselt ... (... szám alatti lakos) felperesnek ...(... szám alatti lakos) I. rendű, és... (... szám alatti) ügyvéd által képviselt ... (... szám alatti lakos) II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi ítéletet: A megyei bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 150.000.(Százötvenezer) forint összegű elsőfokú perköltséget. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, a ...Megyei Bíróságon 4 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A megyei bíróság által megállapított tényállás szerint felperes és az I. rendű alperes házastársak voltak. Házasságukat a ...Városi Bíróság a ... számú ítéletével felbontotta, az I. rendű alperest gyermektartásdíj fizetésre kötelezte
- január
- napjától kezdődően két kiskorú gyermekük tartására, gyermekenkénti havi 15.000.- forint összeg erejéig. A ...Városi Bíróság ítéletében a felperes és az I. rendű alperes közös tulajdonát képező ... .... hrsz. alatti ... szám alatt lévő családi házas ingatlan vonatkozásában osztott használatot rendelt el. A peres felek a közös tulajdonú ingatlant
- szeptember
- napjáig osztottan használták, majd felperes, tekintettel arra, hogy az I. rendű alperessel való viszonya erőteljesebben megromlott
- szeptember 30-tól
- január 31-éig az ingatlanból albérletbe költözött a gyermekekkel együtt.
- februárjától azonban ismételten a .... szám alatti ingatlant használja életvitelszerűen. A ... hrsz. alatti ingatlan az ingatlannyilvántartásban beépítetlen területként van feltüntetve, tekintettel arra, hogy annak ellenére, hogy a telekre felperes és I. r. alperes lakóházat építettek, azonban épület feltüntetése iránti eljárás megindítására és az épületnek az ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetésére nem került sor. Alperesek
- év második felében ismerkedtek meg, illetve kerültek egymással szorosabb kapcsolatba, melyből kifolyólag felperes a II. rendű alperes ... szám alatti albérletében is életvitelszerűen tartózkodott. Az alperesek között
- szeptember
- napján ... ....ügyvéd által ellenjegyezve egy élettársi megállapodás megkötésére került sor, ezen élettársi megállapodás rögzíti, miszerint az alperesek
- szeptember
- napjától élettársi közösségre léptek egymással, azonban a megállapodás megkötéséig szerzett vagyontárgyaik közös vagyont nem képeznek, a megállapodás megkötésének időpontjától kezdődően azonban bármely tulajdonjogszerzés közös vagyonszerzésnek minősül vonatkozásukban. Az élettársi megállapodás feltüntette azt, hogy peres felek állandó lakóhelye eltérő, azonban közös tartózkodási helyként a II. rendű alperes albérletét tüntette fel. Ezt követően
- október
- napján az alperesek között ... ügyvéd által készített ajándékozási szerződés megkötésére került sor, ezen ajándékozási szerződés értelmében az I. rendű alperes a ... ....hrsz.-ú beépítetlen terület megjelölésű, 268 m² területű ingatlanból az 1/2 tulajdoni hányadát a II. rendű alperesnek ajándékozta, azzal, hogy a megajándékozó az ajándék tárgyára a holtig tartó haszonélvezeti jogát kiköti. Az ajándékozási szerződés tartalmazza a
- pontban azt a kitételt is, hogy tekintettel arra, hogy az ingatlanon az OTP. Bank Rt. ...fiók javára elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve, illetve a beépítetlen terület megnevezésű ingatlanon a felépült lakóház feltüntetésére nem került sor, ezért egyrészt a jelzálogjogosult részéről megadott törlési engedélyig, illetve a lakóház feltüntetési eljárásig kérik az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzési eljárás függőben tartására. Felperes
- január
- napján
- októberére visszamenőleg az I. rendű alperes elmaradt gyermektartásdíj fizetési kötelezettségre tekintettel végrehajtási lap kiállítás iránti kérelmet nyújtott be a ....Városi Bíróságra. Felperes módosított kereseti kérelmében elsődlegesen az alperesek között
- október
- napján Pásztón megkötött ajándékozási szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérte a Ptk.
- §
(2)bekezdésére figyelemmel. Felperesi álláspont szerint az ajándékozási szerződés jóerkölcsbe ütközik, ezért semmis, kérte az eredeti állapot helyreállítását. A felperes a jóerkölcsbe ütközés lényegét abban jelölte meg, hogy II. rendű alperes fondorlatos módon, tisztességtelenül eljárva bírta rá az I. rendű alperest az ajándékozási szerződés megkötésére. II. rendű alperes I. rendű alperesnek folyamatosan azt sulykolta, hogy az ajándékozási szerződés megkötésének hiányában a felperes az elmaradt gyermektartásdíjat a tulajdoni hányadára fogja terheli, és ezáltal ingatlan tulajdonát végrehajtás alá fogják vonni. Felperesi álláspont szerint alperesek között élettársi kapcsolat kialakítására nem került sor, felperes nem vitatta azt, hogy szerelmi, érzelmi viszony az alperesek között kialakult, azonban közös életvitelszerű együtt élésre, közös gazdálkodásra, amely az élettársi kapcsolat törvényi tényállási elemei közé tartozik, létrehozására nem került sor. Felperes a jogi érdekét a semmisség megállapítása kapcsán abban jelölte meg, hogy az elmaradt tartásdíj behajtása csak ezen szerződés érvénytelenségének megállapítása útján valósulhat meg. Felperes másodlagos kérelme annak megállapítása, hogy az alperesek között létrejött ajándékozási szerződés a Ptk.
- § alapján, annak fedezetelvonó jellegére tekintettel vele szemben hatálytalan. Ekörben a szerződés érvénytelenségének megállapítása során már hivatkozott gyermektartásdíj tartozás fennállására és a végrehajtási eljárás kezdeményezésére hivatkozott. I. r. alperes a felperes által benyújtott kereseti kérelmet nem ellenezte, alperes személyes nyilatkozatával mindenben a felpereshez csatlakozott, vitatta a II. rendű alperessel fennálló kapcsolatát, míg az érzelmi viszony fennállását is, állítása szerint közelebbi kapcsolata a II. rendű alperessel nem volt, élettársi kapcsolat létesítésére pedig egyáltalán nem került sor. Azt a tényt, hogy az ajándékozási szerződést, illetve az élettársi megállapodást aláírta nem vitatta, azonban felperes nyilatkozatát megismételve I. rendű alperes ekörben azt adta elő, hogy a II. rendű alperes megtévesztő magatartásával fondorlatos, kedveskedő megnyilvánulásaival vette rá ezen szerződések megkötésére, folyamatosan azt hangsúlyozva, hogy ellenkező esetben a felperes a gyermektartásdíj hátralék fennállására tekintettel végrehajtási eljárást fog kezdeményezni, tehát a tulajdoni hányadának megóvása érdekében szükséges ezen szerződések megkötése. A II. rendű alperes a kereseti kérelem elutasítását indítványozta. II. rendű alperes nyilatkozata szerint mind az élettársi megállapodás, mind az ajándékozási szerződés megkötésére közös elhatározásból és elsősorban az I. rendű alperes kezdeményezésére került sor tartós jó kapcsolat fennállása reményében. Hangsúlyozta a közöttük fennállt szerelmi kapcsolatot, előadása szerint arról a tényről, hogy az I. rendű alperesnek, felperes felé gyermektartásdíj hátraléka lenne, tudomással nem bírt. Ezzel szemben előadta azt, hogy az I. rendű alperessel hosszú távú kapcsolatra kívántak berendezkedni oly módon, hogy miután a pásztói tartózkodás gyermekének pásztó gimnáziumi tanulmányai befejezését követően okafogyottá válik, állandó lakóhelyére ... költöznek és ott kívánnak életvitelszerűen élni. Felperes tanúbizonyítási indítványt tett, illetve okiratokat csatolt az alperes egészségi állapotára, az alkoholizáló magatartására vonatkozóan, melyekkel azt kívánta bizonyítani, hogy alperes állandó lakóhelye mindvégig a felperessel közös tulajdont képező ingatlan, alperesek között élettársi viszony kialakítására egyáltalán nem került sor, a szerelmi kapcsolat létét nem vitatta, hangsúlyozta az alperes alkoholos életvitelét, befolyásolhatóságát, melyek szintén hozzájárultak a szerződések aláírásához. II. rendű alperes szintén tanúbizonyítási indítványok tételével, illetve az I. rendű alperesnek hozzá intézett leveleinek, apró ajándéktárgynak a becsatolásával kívánta alátámasztani a közöttük fennálló viszony jellegét. A megyei bíróságnak, tekintettel arra, hogy felperes kereseti kérelme elsődlegesen az ajándékozási szerződés semmisségének megállapítására irányult, elsődlegesen ezen kereset tárgyában kellett döntenie. A Polgári törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.)
- §
(2)bekezdése kimondja, hogy semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. A joggyakorlat értelmében a Ptk. 200. §
(2)bekezdésében felhívott jóerkölcsbe ütközőnek minősül az a szerződés, amelyet a jogszabály ugyan nem tilt, de az azzal elérni kívánt cél a vállalt kötelezettség jellege, vagy azért ellenszolgáltatás felajánlása, illetve a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sérti és ezért az általános társadalmi megítélés is egyértelműen tisztességtelennek minősíti. Tehát valamely szerződés vagy magának a jogügyletnek a tartalmánál, illetőleg a jog hatásainál fogva, vagy a felek által elérni kívánt cél miatt minősülhet tilos szerződésnek. Ekörben a bíróságnak nem a fél, azaz a felperesnek az érdeksérelmét, hanem azt kell vizsgálni, hogy maga a jogügylet társadalmilag elítélendő-e. A felperes az ajándékozási szerződés jóerkölcsbe ütköző jellegét abban látja megállapíthatónak, hogy a II. rendű alperes saját érdekei megvalósításaként fondorlatos módon vette rá az I. rendű alperest a szerződés megkötésére. A megyei bíróság álláspontja szerint szerződési szabadság elvéből kiindulván a felek szabadon döntenek arról, hogy kivel és milyen tartalmú szerződést kötnek. Az a tény, hogy az I. rendű alperes az ingatlan tulajdoni hányadát másnak odaajándékozta, sem tartalmánál, sem joghatásánál fogva jó erkölcsbe ütközőnek nem minősül. Az a tény, hogy az egyik fél saját vagyonának a rovására, a másiknak ingyenes vagyoni előnyt juttat, azaz a Ptk. 579. §
(1)bekezdése szerint ajándékoz, az általános társadalmi felfogással önmagában nem áll szemben. Ekörben a felperes olyan többlettényállást, amely a társadalmi negatív megítélést támasztaná alá, bizonyítani nem tudott. Az I. rendű alperes az ajándékozási szerződés és a per tárgyát ugyan nem képező, de az ajándékozási szerződést egy hónappal megelőző élettársi megállapodás aláírását elismerte. A lefolytatott bizonyítási eljárásból az I. rendű alperesnek a tárgyaláson előadott személyes nyilatkozatával ellentétes tényállás megállapítására kerül sor. Megállapítható az, hogy az alperesek között ugyan a Ptk. 578/G. § szerinti élettársi kapcsolat fennállása nem bizonyított, azonban az alperesek között érzelmi viszony egy meghatározott ideig fennállt. Ezt támasztja alá a
- számú jegyzőkönyvben foglaltak szerint ... István tanú nyilatkozata is, aki az alperesek vonatkozásában érdektelen tanúként jelent meg csupán az alperesek ... kirándulásai alkalmával került sor az ismeretség fennállására és előadta a bíróság felé azt, hogy több alkalommal kirándultak az alperesek, s a külső szemlélő számára szorosan összetartozó pár benyomását keltették, illetve ...I. rendű alperes víkendház vásárlási szándékát is kifejezte. Ezen túlmenően a bíróság az élettársi megállapodás és különösen az ajándékozási szerződés megkötését ellenjegyző és a szerződést készítő ügyvédek tanúnyilatkozatából állapíthatta meg az alperesek közös szándékát, közös akaratát a szerződések megkötésére. Nyilvánvalóvá a közös együttélés meghatározott módjának fennállása az ajándékozási szerződést készítő ... ügyvéd számára is fennállt, tekintettel arra, hogy az ajándékozási szerződés megkötése kapcsán magának a szerződés feltételeinek az előzetes feltérképezése az I. rendű alpereshez köthető, az I. rendű alperes az ajándékozási szerződés megkötése érdekében mind az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjaként bejegyzett pénzintézet felé, mind az épület feltüntetése érdekében tett meghatározott cselekmények végzésével aktív tevőleges magatartást tanúsított. Mindezen magatartásból tehát és az I. rendű alperesnek az ügyvéddel való kapcsolatfelvételét illetően egyáltalán nem lehet azt megállapítani, hogy az I. rendű alperes a felperesi nyilatkozat és saját nyilatkozatához képest is abszolút passzív, alárendelt szerepet játszott a szerződések megkötésénél. ... ügyvéd tanú nyilatkozatában azt is előadta, hogy személyesen is tapasztalta azt, hogy az alperesek a .... szám alatti lakásában mindennapi tevékenységet folytató életvitelszerű magatartást tanúsítottak. Önmagában az a tény, amelyet a bíróság a lefolytatott bizonyítás eljárás és peres felek személyes nyilatkozatai, különösen az I. rendű alperesnek az előadásai a bírósági eljárás során tanúsított magatartása, a hozzá intézett kérdésekre adott válaszai alapján megállapítható, miszerint az I. rendű alperes személyisége magába hordozza a meggondolatlan cselekmények elkövetését, alkoholfogyasztására tekintettel bizonyos mértékben esetlegesen egyes emberi megközelítéshez az általánostól eltérően reagál, illetve labilis befolyásolható meggondolatlan személyiségképet mutat magáról, nem teszi az általa
- október
- napján helyesnek vélt cselekményt, azaz az ajándékozási szerződés megkötését érvénytelenné, semmi esetre sem jó erkölcsbe ütközővé. A bíróság szükségesnek tartja rámutatni arra, hogy az I. rendű alperesi magatartás az, amely a peres eljárás kiindulópontja, nevezetesen az I. rendű alperesnek az érzelmi kötődése a II. rendű alpereshez vezetett egy jogcselekmény, szerződés megkötéséhez, kialakításához, annak utólagos helytelenítése saját maga részről és a felpereshez fűződő viszonyának a helyreállását követően egy más jövőkép kialakulása a szerződés érvényességét, vagy érvénytelenségét nem befolyásolhatja. Mindezen túlmenően a megyei bíróság rámutat arra is, hogy felperesnek hiányzik az alperesek között létrejött szerződés érvénytelenségének megállapításához fűződő jogi érdeke is, hiszen az a körülmény önmagában, hogy az ajándékozás tárgyát képező tulajdoni hányad végrehajtás alá nem vonható önmagában jogi érdekeltségként nem elégséges, ezt a hivatkozást a másodlagos kereseti kérelemnél szükséges vizsgálni. Tekintettel tehát arra, hogy a bíróság álláspontja szerint az alperesek között létrejött ajándékozási szerződés semmissége a jóerkölcsbe ütközés tényének megállapítása hiányában nem állapítható meg, a bíróságnak a másodlagos kereseti kérelemmel kellett foglalkoznia. A Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében az a szerződés, amellyel a harmadik személy igényének kielégítési alapját részben, vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ekörben egyértelműen megállapítható az, hogy az alperesek között létrejött ajándékozási szerződés ingyenességéből eredően a II. rendű alperesre ingyenes előny származott, azonban a bíróság álláspontja szerint a felperes keresete ez okból is alaptalan. Itt a felperesnek kellett volna bizonyítania a II. rendű alperes rosszhiszeműségét, amely azt takarja, hogy a II. rendű alperes tudván, hogy az I. rendű alperesnek nagy összegű gyermektartásdíj hátraléka van, ennek ismeretében és tudatában a fedezetelvonása érdekében kötötte meg az ajándékozási szerződést. Ezen túlmenően a szerződés fedezetelvonó jellegének és ebből következően a relatív hatálytalanság megállapításának feltétele az is, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a jogosultnak a kötelezettel szemben követelése álljon fel, amelynek a fedezetét a kötelezett el akarja vonni. Perbeli esetben azt a tény, hogy a II. rendű alperes az ajándékozási szerződés megkötésekor rosszhiszemű magatartást tanúsított volna, felperes és I. rendű alperes is állította, azonban ezt bizonyítani nem tudták, ezen túlmenően tényként állapítható meg az is, hogy felperes részéről
- évre visszamenőleg kizárólag az ajándékozási szerződés megkötésének ismeretében
- január
- napján került sor a végrehajtási eljárás kezdeményezésére. Felperes tehát saját nyilatkozata szerint is végrehajtási eljárást korábban nem kezdeményezett, tekintettel arra, hogy alperes jövedelemmel nem rendelkezett, az ingatlant pedig megterhelni nem akarta. Mindezekre tekintettel tehát az állapítható meg, hogy az ajándékozási szerződés megkötésének időpontjában, azaz
- október
- napján felperesnek szándékában az alperessel szemben a gyermektartásdíj hátralék behajtása nem állt. Ez a szándéka kizárólag akkor alakult ki, és ez irányban tevőleges magatartást akkor tanúsított, amikor az ajándékozási szerződés tényéről tudomást szerzett, mindezek pedig az alperesek közötti szerződés fedezetelvonó jellegének megállapítását nem teszik lehetővé. Így a megyei bíróság a felperesnek a másodlagos kereseti kérelmet is elutasította. Mindezekre tekintettel a megyei bíróság a felperes kereseti kérelmét mind az elsődleges, mind a másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában elutasította. Felperest a megyei bíróság a 6/
- (VI. 26.) IM. számú rendelet
- §
(2)bekezdése alapján személyes költségmentességben részesítette, ezért pervesztése ellenére a le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli. A Pp. 78. §
(1)bekezdésére figyelemmel a pernyertessé vált II. rendű alperes költségeinek megfizetésére kötelezte a megyei bíróság a pervesztes felperest, melyet a felperes által megjelölt 5.500.000.- forintos pertárgyértékre tekintettel a bírósági eljárásból megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM. számú rendelet 3. §
(2), illetőleg
(6)bekezdésére figyelemmel 150.000.- forintban határozott meg. A fellebbezési lehetőség Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. ...,
- július
- Dr. B. A .sk. eljáró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ... Megyei Bíróság
- P. 20 082/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A ...Megyei Bíróság ... ügyvéd által képviselt ... szám alatti lakos felperesnek - ... szám alatti lakos I. rendű, és ... ügyvéd által képviselt ... lakótelep, ... szám alatti lakos II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a II. rendű alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett ítélet kiegészítés iránti kérelem alapján meghozta az alábbi kiegészítő ítéletet: A megyei bíróság a
- sorszám alatti ítéletét azzal egészíti ki, hogy a
- sorszámú, a perindítás tényének feljegyzését elrendelő végzést hatályon kívül helyezi. Felhívja a ...Körzeti Földhivatalt, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően a pásztói ... hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában a perindítás tényét törölje. A kiegészítő ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...Ítélőtáblához címzett, a ... Megyei Bíróságon 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a ...Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A megyei bíróság a
- sorszám alatti ítéletével a felperes kereseti kérelmét elutasította, a felperest kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 150.
- (egyszázötvenezer) forint összegű első fokú perköltséget. Megállapította, hogy a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. A megyei bíróság a felperes módosított kereseti kérelme alapján a
- sorszám alatti végzésével elrendelte a ... ingatlan-nyilvánartásban 2790/10 szám alatt nyilvántartott, természetben .... szám alatti ingatlan vonatkozásában a perindítás tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásban. Az ítélet meghozatalát követően a II. rendű alperes képviselője
- sorszám alatt az ítélet kiegészítése iránt kérelmet terjesztett elő, tekintettel arra, hogy a bíróság a perindítás tényének feljegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezéséről az ítéletében nem rendelkezett. Felperes, illetve I. rendű alperes az ítélet kiegészítése iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozatot nem tett. A Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében az ítélet kiegészítését annak közlésétől számított 15 nap alatt bármelyik fél kérheti. A
(6)bekezdés pedig kimondja, hogy ha a bíróság az ítéletében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében hivatalból kötelező, a mulasztást a bíróság a hiányosság észlelését követően haladéktalanul köteles hivatalból pótolni. Tekintettel arra, hogy a megyei bíróság az eljárás során a perfeljegyzés tényének feljegyzése iránt végzéssel rendelkezett, az illetékes földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba azt bejegyezte, ezért a felperes kereseti kérelmének elutasítására tekintettel az ítéletét a fentieknek megfelelően kiegészítette, azaz a
- sorszám alatti végzés hatályon kívül helyezéséről rendelkezett. A megyei bíróság a
- sorszám alatti ítélet valamint a kiegészítő ítélet jogerőre emelkedését követően intézkedik azoknak a ... Körzeti Földhivatalhoz történő megküldése végett. A kiegészítő ítélet elleni fellebbezési lehetőség a Pp.
- §-án alapul. ...,
- november hó
- napján Dr. B. A. sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő