K.27490/2012/3 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése és 216.§-ának

(2)bekezdés c) pontja alapján pályázati felhívást tett közzé

1. november 10-én a ... helyi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására. A pályázati felhívás 1.10.
2. pontja a pályázati ajánlat benyújtásának formájára vonatkozó előírásokat tartalmazza. Az 1.10.4.
3. pont szerint a pályázati ajánlat eredetiségének és megbonthatatlanságának biztosítása céljából az eredeti példány pályázati ajánlat minden lapját ki kell lyukasztani, azon fonalat kell átfűzni, a fonal végét az utolsó lap hátoldalán egyszer ragasztható címkével le kell ragasztani, és a címkét cégszerűen vagy meghatalmazással igazolt képviselő útján alá kell írni oly módon, hogy az aláírás a papírlapra is átérjen. A pályázati felhívás 2.
4. pontja a pályázati ajánlatra vonatkozó formai követelményeket határozza meg. A 2.1.1.
5. pont szerint a pályázati ajánlatot a pályázati felhívás mellékletét képező formanyomtatvány értelemszerű kitöltésével, az alaki követelmények betartásával a megadott formában és szerkezetben, a dátum feltüntetésével és cégszerű aláírással kell benyújtani. Az 2.1.1.
6. pont kimondja, hogy a pályázó a formanyomtatványon módosítást nem eszközölhet. A felhívás 2.1.1.
7. pontja szerint a pályázó a pályázati ajánlat eredeti példányát alkotó valamennyi dokumentum minden oldalát tartozik eredetiben aláírni. A 2.1.1.
8. pont akként rendelkezik, hogy a pályázónak a nyilatkozatokat vagy egyéb dokumentumokat a cégjegyzése szabályai szerint aláírva kell benyújtania. A pályázati felhívás által előírt nyilatkozatokat a pályázónak külön-külön aláírva és dátummal ellátva kell benyújtania. Az értelmező rendelkezések szerint a pályázati ajánlat: a pályázó által a jelen pályázati felhívásra benyújtott teljes dokumentációt, ajánlattételt jelenti, amely egyben nyilatkozat a pályázati felhívás feltételrendszerének feltételek nélküli teljes elfogadására. A kiírt határidőben két pályázat került benyújtásra. A Médiatanács a felperest értesítette, hogy pályázati nyilvántartásba vette a ... számú döntésével. Az alperes a
9. július
10. napján kelt ... számú határozata
11. pontjában megállapította, hogy a pályázati eljárás eredménytelen, tekintettel arra, hogy valamennyi benyújtott pályázati ajánlat alaki szempontból érvénytelen, míg a
12. pontban megállapította, hogy a felperes pályázati ajánlata alakilag érvénytelen. Indokolása szerint a pályázati ajánlat utolsó lapjának hátoldalán található egyszer ragasztható címkén, valamint a pályázati ajánlat és mellékleteinek a határozatban felsorolt helyein nem szerepel a felperesnek a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
13. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 9.§-ának

(1)bekezdése szerinti cégszerű aláírás, csupán a felperesi gazdasági társaság ügyvezetőjének egyszerű aláírása, továbbá a felperesi pályázati ajánlat lapjainak hátoldalán egyáltalán nincs aláírás. Mindezek miatt a felperes pályázati ajánlata nem felel meg a pályázati felhívás formai követelményeinek, ezért az az Mttv. 57.§-ának

(2)bekezdés

1. b)és
2. d)pontja és a pályázati felhívás 1.10.6.1. b)., 1.10.6.1. d). pontja szerint alakilag érvénytelen. A határozat 3. pontjában az alperes a másik pályázó pályázati ajánlatának alaki érvénytelenségét állapította meg. A felperes keresetében azt kérte, hogy az ítélőtábla az alperesi határozat 1. és 2. pontjait helyezze hatályon kívül és a nyilvántartásba vételének megfelelően arra kötelezze a Médiatanácsot, hogy pályázata tartalmi vizsgálatát követően nyertessé nyilvánítsa. Eljárási jogszabálysértésként hivatkozott arra, hogy a nyilvántartásba vételéről rendelkező hatósági döntést nem vette kézhez, arról kizárólag értesítést kapott. Hangsúlyozta, hogy a hatóság nyilvántartásba vételi döntése jogerőre emelkedett, amelyhez az alperes kötve van, hiszen ez a szerzett jog védelmét szolgálja, annak hivatalból történő módosítása sérti a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát. Utalt arra, hogy a Médiatanács számos olyan döntést hozott már, amelyekben elfogadta, ha az ajánlat utolsó oldalán található egyszer ragasztható címkén nem cégszerű aláírás szerepelt, továbbá nem kifogásolta az érdemi információt nem tartalmazó üres oldalak aláírásának hiányát. A különbségtétel miatt sérült a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 2.§-a szerinti egyenlő elbánás követelménye. A csatolt dokumentumok eredetiségét igyekezett fenntartani azzal, hogy azokon nem módosított. Az alperes a határozatában foglaltak fenntartása mellett a felperesi kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a pályázati nyilvántartás nem önálló konstitutív, anyagi jogi hatósági nyilvántartás; tartalmában, típusában, de még formájában sem értékelhető hatósági ügyet érdemben lezáró hatósági határozatnak, mint ahogy nem értelmezhető önálló, az ügy érdemét jelentő bejegyzésnek sem. Nem más, mint az adott pályázattal kapcsolatos hatósági eljárás ügyféli körének nyilvántartása. Ez csak eljárási jogot ad és kötelezettséget érint, de anyagi jogi joghatással nem bír, hiszen az alaki érvénytelenséget az eljárás során mindvégig köteles vizsgálni. A pályázati ajánlatban szereplő dokumentum kifejezés az ajánlat részét képező valamennyi iratot magában foglalja, függetlenül azok kiállítójától, így a pályázati ajánlat mellékletét képező egyéb iratokat és pályázati ajánlata minden oldalát is cégszerű aláírással kellett volna ellátnia a felperesnek. Az érintett másik pályázó a beavatkozás lehetőségéről történt tájékoztatása után a perbe nem kívánt beavatkozni. A felperes keresete nem alapos. A jelen perben az alperes ... számú határozatát vizsgálta a bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezete szerint. Az alperesnek az Mttv. vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárnia a pályázati ajánlatok értékelése során, ezért az Mttv. 57.§-ának

(1)bekezdése alapján vizsgálnia kell, hogy a benyújtott pályázati ajánlat megfelel-e az alaki és tartalmi érvényesség feltételeinek. Az Mttv. 57.§-ának

(2)bekezdés d) pontja szerint alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat, ha formailag nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek. A hatóság eljárását sérelmező felperesi érveket érintően hangsúlyozza az ítélőtábla, hogy az Mttv. 58.§-ának

(1)bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy a pályázati nyilvántartásba vételről a hatóság a résztvevővé vált pályázót értesíti. E jogszabályi előírásnak megfelelően járt el az alperes, amikor csak értesítette a felperest arról, hogy pályázati nyilvántartásba vette. A felperes nem tudott olyan jogszabályi rendelkezést megjelölni, amely szerint a nyilvántartásba vételről rendelkező döntést az értesítésen túlmenően kézbesíteni kellene a pályázónak. Helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy a pályázati nyilvántartásba vételi döntés anyagi jogi hatással nem bír, hatósági határozatnak sem lehet minősíteni, mert az Mttv. 58.§-ának rendelkezései e körben eltérnek a Ket. vonatkozó szabályaitól. A pályázati ajánlat érvényességét a hatóság a pályázati eljárás minden szakaszában jogosult, sőt köteles is vizsgálni, figyelemmel az Mttv. 58.§-ának

(3)bekezdésében foglaltakra. E jogszabályi előírás kifejezetten rendelkezik arról az esetről, ha a hatóság a pályázati nyilvántartásba vételt követően észleli az alaki érvénytelenséget. Ebben az esetben a Médiatanácsnak a pályázati nyilvántartásba vételi döntés érintése nélkül kell a pályázatot lezáró érdemi határozatában döntenie az alaki érvénytelenségről, mint ahogy az alperes a jelen ügyben is tette, mert a felperesi pályázatnál feltárt alaki érvénytelenségi okok az Mttv. 57.§-ának

(3)bekezdése szerinti rendelkezésekből következően hiánypótlással nem voltak orvosolhatók. Ennek megfelelően a nyilvántartásba vételt követően észlelt alaki hiba miatti érvénytelenség megállapítása nem tekinthető a Ket. 114.§-ának

(1)bekezdése szerinti saját hatáskörben hozott módosító döntésnek. Minden esetben egyedi vizsgálatot igényel az, hogy a pályázati ajánlat megfelel-e az Mttv., illetőleg a pályázati felhívásban támasztott alaki, valamint tartalmi érvényességi feltételeknek; emiatt a felperes által általánosságban hivatkozott más pályázatok értékelési szempontjai nem képezik a jelen eljárás tárgyát, az alperesi határozat perbeli megítélése szempontjából relevanciával nem bírnak. A pályázati ajánlat tartalmi és formai megítélésénél a végleges kiírást kell alapul venni, figyelemmel az értelmező rendelkezésekre is. Ezek összevetéséből következően a pályázati ajánlatra mint egységes egészre vonatkozó formai előírások a pályázati ajánlat minden egyes részelemére vonatkoznak: a formanyomtatványokra, a mellékletekre és minden egyéb más iratra is, függetlenül azok kiállítójától. Ahogy arra az alperes is utalt a határozatában, a Ctv. szabályozza a cégszerű aláírást, ezért a pályázati felhívásban arról csak az attól eltérő értelmezés esetén kellett volna rendelkezni. A felperes cégszerű aláírását az aláírási címpéldány tanúsítja, amely szerint az ügyvezető az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév fölé önállóan írja a teljes nevét. Emiatt a felperes cégszerű aláírása nem csak az ügyvezető aláírásából áll, hanem ahhoz közvetlenül és elválaszthatatlanul hozzá kapcsolódik a cégnév is, akár előírva, akár előnyomva, akár előbélyegezve. A pályázati felhíváshoz való kötöttség folytán a felperesi ajánlat akkor felelt volna meg a formai feltételeknek, ha a felperes az ajánlatának minden oldalát, az üres oldalakat is, valamint a pályázati ajánlat utolsó lapjának hátoldalán található egyszer ragasztható címkét, és a határozatban megjelölt mellékleteket is az aláírási címpéldány szerint jegyzi, ami azonban nem teljesült. Emiatt a felperes pályázati ajánlata nem felel meg a fentebb kiemelteknek, a pályázati felhívás 1.10.4.7., 2.1.1.4. és 2.1.1.5. pontjaiban meghatározott követelményeknek, ezért helyesen állapította meg határozatában az alperes, hogy az az Mttv. 57.§-ának

(2)bekezdés

1. b)és
2. d)pontja és a pályázati felhívás 1.10.6.1. b)., és 1.10.6.1.
3. d)pontja szerint alakilag érvénytelen. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a felperes keresetét a Pp. 339.§-ának

(1)bekezdése alapján elutasította. Az ítélőtábla a felperest a Pp. 78.§-ának

(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes jelen eljárásban felmerült költségének a megfizetésére. A felperes a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§-ának

(2)bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény(a továbbiakban: Itv.) 43.§-ának

(3)bekezdése szerinti mértékű 30.000 forint kereseti illeték viselésére köteles. Az ítélőtábla azonban észlelte, hogy a felperes a keresetlevelén az Itv. 62.§-ának

(1)bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére 36.000 forint illetéket illetékbélyeg formájában lerótt. A felperes a szükségtelenül lerótt 6.000 forint illetéket az Itv. 94.§-ának

(2)bekezdése alapján jogosult visszaigényelni az illetékügyekben eljáró hatóságtól. Az ítélet elleni fellebbezés, perújítás, illetve felülvizsgálat lehetőségét az Mttv. 62.§ának

(6)bekezdése zárja ki. Budapest,

1. évi október hó
2. napján Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. a tanács elnöke, dr. Bacsa Andrea sk. előadó bíró, dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő