Pf.20028/2012/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.028/2012/

1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Lantos Bálint ügyvéd által képviselt felperesnek, a Varga János Tamás és Társai Ügyvédi Iroda, dr. Csernus Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen, biztosítási díj megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
2. szeptember
3. napján meghozott, 24.P.24.626/2008/
4. számú ítélete ellen, az alperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 700.000 (hétszázezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy az állam viseli az általa előlegezett 366.800 (háromszázhatvanhatezer-nyolcszáz) forint kereseti illetéket és 25.000 (huszonötezer) forint útiköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes házastársa, O. B.
6. június
7. óta rendelkezett az alperesnél ... elnevezésű életbiztosítással. Ezt a felek ... jelű „Baleseti halál plusz" biztosítással egészítették ki. A biztosító ez utóbbi alapján biztosítási összeg kifizetésére kötelezte magát, ha a biztosított baleseti eredetű sérülésben hal meg. Abban az esetben pedig, amennyiben halálos kimenetelű közlekedési balesetet szenved, ezt 25 %-al növelt összegben vállalta teljesíteni. Úgy rendelkezett azonban, hogy szolgáltatását nem teljesíti, ha a balesetet a kedvezményezett szándékos, illetve a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. A felperes és házastársa
8. augusztus 1-jén a Magyarországi ...-bankkal kötött kölcsönszerződést. Ekkor az életbiztosítás kedvezményezettje mind az alap-, mind a kiegészítő biztosítások tekintetében halál esetén az aktuális hiteltartozás erejéig a bank, a fennmaradó összeg tekintetében pedig a felperes lett. O. B.
9. szeptember 13-án közlekedési balesetben elhunyt. A baleset úgy következett be, hogy gépjárművével tilos jelzés ellenére, fékezés nélkül a vasúti sínekre hajtott és ott összeütközött az arra haladó vonattal. Az alperes az alapbiztosítás alapján a bank felé teljesítette szolgáltatását. A kiegészítő biztosítás alapján azonban a teljesítéstől elzárkózott azzal, hogy a balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. A felperes végleges keresete szerint annak megállapítását kérte, hogy az alperes az ... jelű kiegészítő biztosítás teljesítésére köteles. Azzal érvelt, hogy a súlyos gondatlanságnak nem a közlekedési szabályszegés, hanem a halál tekintetében kell megvalósulnia. Ezt a feltételt azonban az alperes nem bizonyította. Kifejtette, hogy a maradványösszegre másodlagos kedvezményezettként jogosult. Az alperes teljesítéséhez pedig jogi érdeke fűződik, mert adóstársként a bank felé fennálló immár egyedül őt terhelő tartozás a biztosítási összeggel csökkenne. Az alperes a kereset elutasítására tett indítványt. Elsődlegesen a felperes perbeli legitimációjának, illetve a megállapítási kereset jogszabályi előfeltételeinek hiányára hivatkozott. Másodlagosan arra utalt, hogy a kereset érdemben megalapozatlan. Kifejtette, hogy a felperes valójában perbizományosként kíván fellépni a bank helyett, amelyre azonban nincsen jogi lehetőség. Kedvezményezetti jogosultsága csak abban az esetben jogosítaná fel a perindításra, ha a hiteltartozás kisebb lenne, mint a biztosítási összeg. Ez a feltétel azonban nem áll fenn. Utalt arra is, hogy vele szemben nem kell megóvni a felperesnek a jogait. Álláspontja szerint a biztosított közlekedési szabályszegése súlyos gondatlanságra utal, amely miatt a kötelezettsége alól mentesül. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes a néhai O. B.-val kötött biztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosítást köteles teljesíteni. Indokolása szerint a felperesnek anyagi érdeke fűződik az alperes helytállási kötelezettség megállapítását célzó követelés érvényesítéséhez. A házastársával közösen felvett kölcsön visszafizetendő összege ugyanis csökken az alperes biztosítási szolgáltatásának összegével. Így álláspontja szerint, különös tekintettel arra, hogy a bank önállóan nem kívánt fellépni, a felperes nem fosztható meg a perlés lehetőségétől. Kifejtette, hogy az a jogi konstrukció, amely a hitelfelvételt biztosítási szerződés fennálltához köti, a céljával ellentétes volna, ha a biztosított halála esetén az igényérvényesítést kizárólag a hitelező számára tenné lehetővé. Ezért a felperes rendelkezik perbeli legitimációval. Álláspontja szerint a megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelem jogszabályi feltételei is fennállnak. A megállapítás a felperes jogainak az alperessel szembeni megóvása végett szükséges. A bankra történt engedményezés folytán viszont a felperes a biztosítási összeg felvételére nem jogosult. Rámutatott, hogy a mentesülés feltételeinek a baleseti halál tekintetében kell megvalósulniuk. A biztosító azonban nem bizonyított olyan tényeket, amelyek a biztosított magatartásának szándékossá vagy súlyos gondatlanná minősítését megalapozták volna. Az alperes nem vitatta, hogy teljesítési kötelezettsége esetén 6.112.500 Ft és késedelmi kamat megfizetésére volna köteles. A felperes marasztalást nem kérhetett, ezért az alperes helytállási kötelezettségének fennállása volt csak megállapítható. Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Fellebbezésében változatlanul hangsúlyozta, hogy a felperes nem rendelkezik perbeli legitimációval. A haláleseti kedvezményezetti jogosultsága csak arra az esetre szólt, ha a biztosítottnak a bankkal szembeni tartozása kisebb, mint a biztosítási összeg. A biztosítási esemény bekövetkeztekor pedig ez a feltétel nem teljesült. Állította, hogy a teljesítéséhez a banknak fűződik közvetlen érdeke. A felperes érdeke csak közvetett, amely a perbeli legitimáció megalapozásához nem elegendő. Hivatkozott arra is, hogy a megállapítási kereset konjunktív feltételei sem állnak fenn. A felperesnek jogai megóvására csak a bankkal szemben van szüksége. Ennek oka, hogy a banknak áll fenn vele szemben követelése, továbbá a bank az, amely nem hajlandó a biztosítási szerződés teljesítését követelni. Állította, hogy a biztosított magatartása miatt a kötelezettsége alól egyébként mentesül. Álláspontja szerint ugyanis súlyosan gondatlan volt, amikor a fénysorompó piros jelzése ellenére nagy sebességgel próbált áthajtani a jól belátható vasúti átjárón. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú eljárásban kifejtett érveit ismételve, az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés megalapozott. A nem vitás tényállás szerint a néhai O. B. és az alperes között a Ptk. 560-
10. §ában meghatározott élet-, és balesetbiztosítás jött létre. A szerződés kedvezményezettje halál esetén az aktuális hiteltartozás erejéig a Magyarországi ...-bank Zrt., a fennmaradó összegre pedig a felperes volt. Nem volt vitatott a biztosítási esemény bekövetkezte sem. A biztosító a baleseti halál esetére megállapított szolgáltatása teljesítését azzal utasította vissza, hogy a biztosított súlyosan gondatlan magatartása folytán a kötelezettsége alól mentesül. A biztosítási szerződés elsődleges kedvezményezettje a biztosítóval szemben nem kívánt igényt érvényesíteni. Ezért a felperes indított pert az alperessel szemben. Módosított keresete szerint az alperes teljesítési kötelezettségének megállapítását kérte. A fellebbezési eljárásban elsődlegesen a felperes kereshetőségi jogának, illetve a megállapítási kereset jogszabályi feltételeinek, másodlagosan a biztosító mentesülését eredményező oknak a fennállta volt vitás. A kereshetőségi jog (vagy aktív perbeli legitimáció) a fél és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatot jelenti. Arra ad választ, hogy a felperest megilleti-e a keresettel érvényesített jog az alperessel szemben (EBH 2005.1227.). A felperest a néhai egyetemleges adóstársaként fizetési kötelezettség terheli a kedvezményezett bank irányában. Az alperes biztosítási szolgáltatása a kölcsön tartozásának összegét csökkenti. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a kölcsön jogviszony alapján őt terhelő kötelezettség és a biztosítási szerződés teljesítése közötti összefüggés megteremtette a felperes számára azt az anyagi jogi érdeket, amely alapján a kereshetőségi joga az alperessel szemben fennállt. Az ítélőtábla ugyanakkor nem értett egyet az elsőfokú bírósággal abban, hogy a megállapítási kereset feltételei is fennálltak. A Pp.
11. §-a szerint megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. A törvény idézett rendelkezése szerint tehát megállapítási kereset indításának két együttes feltétele van: a jogvédelem szükségessége, valamint a teljesítés követelésének kizártsága. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a megállapítási keresethez szükséges jogvédelmi szükségletet helytelenül azonosította a keresetindításhoz való joggal. Ezzel szemben megállapításnak abban az esetben lett volna helye, ha a felperes igazolja, hogy az alperes a jogait oly módon veszélyezteti, ami indokolttá teszi azok megóvása érdekében a perindítást. A biztosító önmagában azzal, hogy a szolgáltatását a másik kedvezményezett irányában nem teljesítette, a felperes szerződésből eredő jogait nem veszélyeztette. A biztosítási esemény bekövetkezésének idején a hiteltartozás összege a biztosítási összeget meghaladta, ezért a felperes a saját maga számára teljesítést valóban nem követelhetett. Ez azonban nem zárta ki, hogy a kedvezményezett bank, mint harmadik személy javára való marasztalás érdekében a biztosítási jogviszony alapján az alperessel szemben fellépjen. Ezt egyébként az alperesi képviselő a
12. július 10-én megtartott tárgyaláson a felperes tudomására is hozta. A felperes végleges keresete kizárólag megállapításra irányult. A Pp.
13. §