← Magyarország

Kfv.35438/2011/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A tagi kölcsön, mint követelés elengedés tárgya az ajándékozási illetéknek, mert a követelés elengedésével gyarapodik a társaság vagyona. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.438/2011/5.szám A Kúria a Juhász Társas Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Tóth Enikő ügyvéd) által képviselt ...(....) felperesnek a dr. Mónus László jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Délalföldi Regionális Adó Főigazgatósága (....) alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság

  1. április
  2. napján kelt 7.K.23.037/2011/
  3. számú ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Békés Megyei Bíróság 7.K.23.037/2011/4.számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 33.000 (harmincháromezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Károlyi Jánosné beltag több részletben tagi kölcsönt nyújtott a felperesi társaságnak, amely ezt részére teljes egészében nem tudta visszafizetni. A beltag ezért -
  5. június 10-én - lemondott 2.622.837 Ft tagi kölcsönről. A végelszámolásra figyelemmel megindult adóhatósági revízió ezt az összeget - mint elengedett kötelezettséget - a felperes bevételének tekintette, és megkereste az illetékügyben eljáró adóhatóságot. Az illetékügyben eljáró elsőfokú adóhatóság fizetési meghagyásában - a
  6. június 10-i bejelentés szerinti vagyoni értékű jog megszerzése után - kötelezte a felperest 550.788 Ft ajándékozási illeték megfizetésére. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a ... számú határozatban az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését az illetékről szóló
  7. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  8. §-ában,
  9. §

(4)bekezdésében, 3. §
(2)bekezdés b.) pontjában, 11. §
(1)bekezdés c.) pontjában, 102. §
(1)bekezdés d.) pontjában, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
  2. §-ában, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló
  3. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
  4. §-ában, a gazdasági társaságokról szóló
  5. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)
  6. §
(1)bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy tagi kölcsön, mint követelés elengedés tárgya az ajándékozási illetéknek, a követelés elengedésével ugyanis a társaság vagyona gyarapodik, és végelszámolásnak csak akkor van helye, ha a társaság nem fizetésképtelen. Jelen ügyben ez utóbbi csak a beltag által saját vagyona rovására és a társaság részére juttatott ingyenes vagyoni előny - a tagi kölcsön visszafizetéséről való lemondás révén valósulhatott meg. A felek valós akarata, a felperes által sem vitatottan, a taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítettek szerint a végelszámolás befejezésére irányult, és a felperesnek illetékfizetési kötelezettsége keletkezett, a beltag fizetési kötelezettsége fel sem merülhet. A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását, a terhére előírt illeték „törlését" kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja a következő volt: A felperes a végelszámolás elhatározásakor működőképes társaság volt, ezért közte és az adóhatóság között adójogi jogviszony állt fenn. A Ctv. 94. §
(1)bekezdése értelmében a cég jogutód nélküli megszűnése esetén - ha a cég nem fizetésképtelen - végelszámolásnak van helye, és a felperes a
  1. június 10-én kelt 1/
  2. számú határozattal döntött a végelszámolás befejezéséről azzal, hogy valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett. A felperes tévesen hivatkozott a beltag mögöttes felelősségére, mivel ez csak akkor áll fenn, ha a felperes és az adóhatóság közötti jogviszony befejeződött. Az alperes helyesen mutatott rá arra, hogy a felperesnek csak akkor nem keletkezett volna illetékfizetési kötelezettsége, ha a felszámolási eljárás során, tehát fizetésképtelensége miatt kerül sor a tagi kölcsön elengedésére, vagy a betéti társaságot felszámolási eljárás keretében szüntetik meg, arra tekintettel, hogy a követelés teljesítésére nincs fedezet. A felperes tévesen hivatkozott a Ptk.
  3. §-ára is, mivel a végelszámolás befejezésekor nem volt olyan szerződés, amelynek a kötelezettje és a jogosultja is ugyanazon személy lett volna. A tagi kölcsön, mint követelés elengedés tárgya az ajándékozási illetéknek, ezért az alperes határozata a kereset által vitatott körben megalapozott és jogszerű döntést tartalmaz. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte ennek hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást „iratellenesen, okszerűtlenül állapította meg", és a Pp.
  4. §
(1)bekezdésében foglaltakat megsértve „helytelen jogi következtetést vont le". A határozatok azért is jogszabálysértőek, mert a bíróság az Itv. szabályait alkalmazta a Ptk. 322. §-a és a Gt. 108. §
(1)bekezdése helyett. Továbbra is fenntartotta jogi álláspontját, mely szerint ugyanannak a személynek, tehát a beltagnak kell helytállnia a társaság tartozásáért, mint aki követeli a tartozást, ezért a tagi kölcsönszerződés a társaság és a beltag között megszűnt. A szerződés megszűnése miatt pedig nincs olyan jogügylet, amely ajándékozási illeték tárgya lehetne. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati eljárás során nincs helye bizonyítás feltételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet. (Pp.
  1. §, BH2002.29.). Az iratok között fellelhető taggyűlési jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a beltag által nyújtott kölcsönt a társaság nem tudta visszafizetni, a tagi hitel összege a bankszámlán lévő 6.163 Ft beltag általi felvétele miatt 2.622.837 Ft-ra csökkent. Az iratok részét képező
  2. június
  3. napján kelt 1/
  4. számú határozat szerint a felperes döntött a végelszámolás befejezéséről azzal, hogy valamennyi fizetési kötelezettségének teljesítette, mivel a beltag a még fennálló követelését elengedte. Mindezt az első fokú bíróság ítélete tartalmazza, ezért a felperes a tényállás kapcsán alaptalanul hivatkozott jogszabálysértésre. A jogerős ítélet - a Pp.
  5. §
(1)bekezdésében, 221. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az ügy érdemi eldöntése szempontjából releváns és iratszerű tényeken, okszerű bizonyítékértékelésen alapul. Az Itv. 11. §
(1)bekezdés c.) pontja értelmében ajándékozás illeték tárgya a vagyoni értékű jogról, ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás is, amit az Itv. 11. §
(2)bekezdése értelmében az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art) 4. §
(1)bekezdése értelmében az Art. hatálya kiterjed az illetékkel összefüggő törvényen alapuló kötelező befizetésekre is. Illetékfizetési kötelezettség pedig az Itv. 3. §
(2)bekezdés b.) pontja értelmében az erről kiállított okirat aláírásának napján, illetve illetékkötelezettséget megállapító esemény bekövetkeztekor keletkezik. Az iratszerűen rögzített tényállásra figyelemmel a felperes illetékfizetési keletkezett. kötelezettsége
  1. június
  2. napján A jegyzőkönyvre, taggyűlési határozatra figyelemmel a végelszámolás befejezésének, tagok által elhatározott időpontjában a felperes és az illetékes adóhatóság között adójogi jogviszony állt fenn, ezért az ebből eredő jogok és kötelezettségek megállapítására nem a Ptk. szerződéses jogviszonyra vonatkozó szabályai, hanem az adójogi jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elsőfokú bíróság helytállóan hivatkozott arra is, hogy a Ctv.
  3. §
(1)bekezdése értelmében végelszámolásnak akkor van helye, ha a cég nem fizetésképtelen. Ennél fogva a Gt. felperes által hivatkozott 108.§
(1)bekezdése jelen ügyben nem releváns, a végelszámolásra figyelemmel alkalmazhatósága fel sem merülhet. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes határozata a kereset által vitatott körben nem jogszabálysértő. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogvita eldöntésére irányadó eljárási és anyagi jogi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő jogerős ítéletet - a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján - hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezés az Itv. 50. §
(1)bekezdésében és a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdésében foglaltakon alapul. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Lomnici Zoltán sk.a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk.bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.