← Magyarország

Pf.20133/2012/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.133/2012/

  1. szám A Győri Ítélőtábla a jogi előadó által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen bérleti díj megfizetése iránti perében a Veszprémi Törvényszék
  2. január
  3. napján kelt 1.P.21.351/2011/
  4. számú ítélete ellen az alperes részéről
  5. és
  6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi Ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a perköltségre vonatkozó rendelkezések érintetlenül hagyása mellett - részben megváltoztatja akként, hogy az alperes marasztalását 4.692.382,- (Négymillió-hatszázkilencvenkettőezer-háromszáznyolcvankettő) Ft-nak
  7. január
  8. napjától
  9. június
  10. napjáig járó, elsőfokú ítéletben írt mértékű kamatára leszállítja, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A fizetési meghagyással szembeni ellentmondás miatt perré alakult eljárásban a felperes kereseti követelését 4.692.382,- Ft-ra szállította le. Az alperes a perben az elsőfokú bíróság felhívása ellenére érdemi nyilatkozatot nem tett, a tárgyaláson nem jelent meg. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott eljárás eredményeként ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 4.692.382,- Ft-ot és ezután
  11. január
  12. napjától június
  13. napjáig évi 17 %,
  14. július
  15. napjától december
  16. napjáig évi 16,5 %,
  17. január
  18. napjától június
  19. napjáig évi 13,25 %,
  20. július
  21. napjától december
  22. napjáig évi 12,25 %,
  23. január
  24. napjától június
  25. napjáig évi 12,75 %,
  26. július
  27. napjától december
  28. napjáig évi 13 %,
  29. január
  30. napjától a kifizetésig a mindenkori késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat + 7 % mértékű kamatát, továbbá 140.768,- Ft perköltséget. Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperes nem vitatta, hogy a felperes pontosított összegű bérleti díj követelését nem fizette meg, ezért a bérleti díj megfizetésére kötelezte őt azzal, hogy a megfizetni elmulasztott bérleti díjak időszakát tekintve középarányos időponttól kezdődően határozta meg az alperest a Ptk.
  31. §

(1)bekezdése alapján terhelő késedelmi kamat fizetési kötelezettséget, melynek mértékére a Ptk. 301/A. §-a tartalmaz rendelkezést, és amely az alperesre nézve kedvezőbb a felek szerződésében írt 20 %-os késedelmi kamat mértékhez képest. Egyebekben az elsőfokú bíróság kötelezte a pervesztes alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperesnek a fizetési meghagyásos eljárásban fizetett eljárási díjból álló perköltség megfizetésére, 140.786,- Ft erejéig. Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését tekintette arra, hogy a teljesítés
  1. júniusában megtörtént. Előadta, hogy
  2. június
  3. napján a
  4. júniusától
  5. májusáig terjedő időszakra vonatkozóan a bérleti díj fizetési kötelezettségét már teljesítette, mivel a felperes által az említett időszakra kiszámlázott követeléseit megfizette 5.703.386 Ft összegben. Mellékelten csatolta az átutalás megtörténtéről szóló banki kivonatot. A felperes az előterjesztett ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Kérelmében előadta, hogy az alperes
  6. június
  7. napján tőketartozását megfizette, azonban a kamatokat és a perköltséget nem, mivel az alperes által a fellebbezésben jelzett összeg magába foglalja a
  8. június hónapot követő bérleti díjakat is. Az ítélőtábla az alperes fellebbezését a Pp. 256/A. §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, valamint a Pp. 253. §-ának
(3)bekezdése szerint a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta el. A fellebbezés részben alapos. Az elsőfokú bíróság a per eldöntéséhez szükséges körben lefolytatta a bizonyítási eljárást, a peradatok mérlegelésével a tényállást helyesen állapította meg, és az abból levont okszerű következtetéssel megalapozott döntést hozott. Helytálló az alperesi fellebbezés azon hivatkozása, hogy a felperes keresetében követelt tőkeösszeg megfizetésre került, azonban az alperes csupán a fellebbezési szakban jelentette be a fent hivatkozott tényt. Ezen tény - figyelemmel arra, hogy a fellebbezéshez csatolt mellékletből kitűnően a teljesítés
  1. június
  2. napján megtörtént, az elsőfokú ítélet pedig
  3. január
  4. napján született - bejelenthető lett volna az elsőfokú eljárás folyamán mindkét fél részéről. Rámutat az ítélőtábla arra, hogy az elsőfokú bíróság megalapozottan fejtette ki az alperes bérleti díj, valamint a késedelmi kamatok megfizetésére történő kötelezésének indokait. Az elsőfokú ítélet erre vonatkozó részletes indokolására az ítélőtábla csupán utal annak megismétlése nélkül. Nem alapos az alperes fellebbezésének arra irányuló hivatkozása, hogy a tőkeösszeg megfizetésével a követelés okafogyottá vált az alábbiakra tekintettel. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében nem vitatta a kereseti kérelemben követelt tőkeösszeg alperes általi teljesítését, ugyanakkor továbbra is igényt tartott a tőkeösszeg után járó kamatok és a perköltség alperes általi megfizetésére. Az alperes által benyújtott átutalásról szóló okirat tanúsága szerint az alperes a felperessel kötött szerződés alapján járó bérleti díjak összegét fizette meg
  5. június
  6. napján, a
  7. júniusától
  8. májusáig tartó időszakra. A becsatolt irat nem tartalmaz arra vonatkozóan adatot, hogy az alperes az elsőfokú bíróság ítéletében történő kamatokra és perköltségre vonatkozó marasztalását is teljesítette volna. Ebből következően az alperes tartozása a felperes felé csupán részben szűnt meg, az alperesi tartozás a tőkeösszeg után járó késedelmi kamatok és a perköltség tekintetében - a rendelkező részben foglaltak szerint változatlanul fennáll. A Pp.
  9. §
(1)bekezdése alapján, ha az eljárás alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint valamelyik fél helyébe az eljárás folyamán jogutód lép, a jogutód a perbe félként önként beléphet, illetve a jogutódot az ellenfél is az eljárásba bevonhatja. A 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 33. §
(1)bekezdése értelmében
  1. március
  2. napjától a felperes, azaz a korábban eljárt felperes , NÉLB Hivatal néven működik tovább. Ez azonban nem a Pp.
  3. §-a szerinti polgári jogi jogutódlás, hanem a felperes személyében jogszabályi rendelkezés alapján beállt változás. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a felperes személyében bekövetkező változást megállapította, de a Pp.
  4. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a jogutódlás vonatkozásában hozandó határozatot mellőzte. Fentieknek megfelelően az ítélőtábla - a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján a fellebbezést tárgyaláson kívül elbírálva - az elsőfokú bíróság ítéletét a rendelkező részben foglaltak szerint, a Pp. 253. §
(2)bekezdés második fordulata alapján részben megváltoztatta. A felperest és az alperest személyes illetékmentesség illeti meg, ezért a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdésére és a
  1. §-ra figyelemmel az állam terhén marad. Az alperes fellebbezése részben vezetett eredményre, ezért a Pp.
  2. §
(1)bekezdés második mondata alapján mindegyik fél maga viseli saját költségét. Győr,
  1. október
  2. Dr. Zámbó Tamás sk. . Maurer Ádám sk. Dr. Sarmon Hedvig sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.