Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.203/2012/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Pásztor Bernadett ügyvéd (.........) által képviselt dr. ......... (..........) felperesnek a dr. Dékány Csaba ügyvéd (.........) által képviselt .......... (.........) alperes ellen közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránti perében a Fővárosi Bíróság
- december 9-én kelt 11.G.41.440/2010/
- számú ítéletével szemben a felperes fellebbezése folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi részítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság elutasító ítéleti rendelkezését a
- május 13-i
- számú és a
- május 31-i
- számú közgyűlési határozatok tekintetében helybenhagyja, a perköltségre vonatkozó rendelkezését részben és akként változtatja meg, hogy felperest 80.000 (nyolcvanezer) forint + áfa összegű elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezi; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltségre is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítja. A hatályon kívül helyezett rész tekintetében a felperes másodfokú perköltségét 48.000 (negyvennyolcezer) forint lerótt fellebbezési eljárási illetékből és 20.000 (húszezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló összegben állapítja meg. A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Felperes az alperesi lakásszövetkezet tagja,
- június 16-tól ügyvezető elnök volt. Alperes perbeli közgyűléseket megelőző alapszabálya szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozik az ügyvezető elnök megválasztása, felmentése. A közgyűlést az ügyvezető elnök hívja össze. Az ügyvezető elnöknek a közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonos részére írásban, a közgyűlés megtartásától számított 30 napon belül kell közölni. A lakásszövetkezeti kézbesítés alatt a küldeményeknek a tagok postai levélszekrénybe történő, lakásszövetkezeti szervezésű, közvetlen továbbítását kell érteni. A III. 3.
- pont kimondta, a lakásszövetkezet közgyűlése ötéves időtartamra ügyvezető elnököt választ külön szavazással. A 3.
- pont pedig úgy rendelkezett, ha az ügyvezető elnök megbízatása az öt éves megbízatási időpont előtt megszűnik, akkor időközi választással kell pótolni. A 3.
- pont előírta, a jogsértő határozattal érintett tag a sérelmet a határozat felülvizsgálata iránti perindítás előtt köteles a felügyelő bizottság feladatainak ellátásával megbízott felügyelő személynek bejelenteni. Alperes, mint ügyvezető elnök
- évi költségvetési terv elfogadása, alapszabálymódosítás és ügyvezető elnök leváltása napirendi pontokkal
- május 13-án 18.00 órára közgyűlést, a közgyűlés határozatképtelensége esetére ugyanezen nap 18 óra 30 percére megismételt közgyűlést hívott össze.
- május 13-án közgyűlés megtartására került sor, a közgyűlésen felperes jelen volt. A közgyűlés több határozatot (2010/5/13/1.kgyh - 2010/5/13/7.kgyh) hozott. A 2010/5/13/2.kgyh számú határozattal módosította az alapszabály III. fejezet 3.
- pontját akként, „A lakásszövetkezet közgyűlése - legfeljebb ötéves időtartamra ügyvezető elnököt választ, külön szavazással. Az ügyvezető elnökké választásnak nem feltétele, hogy a megválasztandó személy lakásszövetkezeti tag legyen". A 2010/5/13/3.kgyh számú határozatával pedig
- május 13-i hatállyal felmentette felperest az ügyvezető elnöki megbízatása alól, míg 2010/5/13/5.kgyh számú határozatával felkérte felperest a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában ügyvivő tisztségviselőkénti közreműködésre. Felperes, mint ügyvivő elnök
- május 14-én kelt meghívóval ügyvezető elnök választás és egyéb határozati javaslatokról szavazások napirendi pontokkal
- május 31-én 18.00 órára összehívta a közgyűlést, a közgyűlés határozatképtelensége esetére ugyanaznap 18 óra 30 percre a megismételt közgyűlést. Alperes
- május 31-én közgyűlést tartott, a közgyűlésen felperes nem volt jelen. A közgyűlés szintén több (2010/5/31/1.kgyh - 2010/5/31/10.kgyh) határozatot hozott. A 2010/5/31/1.kgyh számú határozattal a közgyűlés titkos szavazással ...........
- június 1-jei hatállyal egy éves időtartamra ügyvezető elnökké választotta. ........... ügyvezető elnök
- június 22-én kelt meghívóval egyebek mellett alapszabály módosítások, az ügyvezető elnök mandátumának megerősítése napirendi pontokkal
- július 7-én 18.00 órára közgyűlést, ugyanezen nap 18 óra 25 percére megismételt közgyűlést hívott össze.
- július 7-én közgyűlés megtartására került sor. A közgyűlés 2010/07/07/1.kgyh számú határozatával egyebek mellett módosította ismételten az alapszabály III. fejezet 3.
- pontját. A módosítás szerint „A lakásszövetkezet közgyűlése hároméves időtartamra - ügyvezető elnököt választ, titkos szavazással. Az ügyvezető elnökké választásnak nem feltétele, hogy a megválasztandó személy lakásszövetkezeti tag legyen." 2010/07/07/2.kgyh számú határozatával megerősítette ........... megbízatását
- június 1-jétől
- április 9-ig tartó időszakra, az alapszabály időközi választásokra vonatkozó előírása alapján. A továbbiakban a közgyűlés egyebek mellett (2010/07/07/3.kgyh 2010/07/07/17.kgyh) döntött a
- május 31-i közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezéséről, felperes ügyvezető és ügyvivő elnöki megbízatásával összefüggő tevékenységek felülvizsgálatáról. Felperes
- július 6-án előterjesztett, utóbb módosított keresetében a
- május 13-i közgyűlés alapszabályt módosító
- számú, valamint a
- május 31-i közgyűlés ........... ügyvezető elnökké választó
- számú közgyűlési határozata felülvizsgálatát kérte. Arra az esetre, ha a ........... megválasztó határozat megsemmisítésre kerül, a
- július 7-i közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését is kérte azon indokkal, a
- július 7-ére összehívott közgyűlést arra nem jogosult hívta össze, ezért jogellenes volt, a közgyűlés adott napon meghozott összes határozata érvénytelen. Perköltségigényét a lerótt kereseti illetékben és a csatolt megbízási szerződésben foglalt megbízási díjban jelölte meg. Az alapszabály módosítás tekintetében arra hivatkozott, annak megfogalmazása ellentétes az alapszabály III. fejezet 3.
- pontjában írtakkal, mert ez utóbbi rendelkezés szerint az ügyvezető elnök megbízatása öt éves időtartamra szól, a módosított alapszabályrészben viszont akár egy hónaptól öt éves terjedő megbízatása is lehetséges, az alapszabály nem tartalmazhat egymással ellentétes tényeket. ........... megválasztó közgyűlési határozat vonatkozásában előadta, amennyiben a bíróság megállapítja a május 13-i alapszabályt módosító határozat jogellenességét és azt megsemmisíti, úgy a nem lakásszövetkezeti tag ........... ügyvezető elnökké megválasztása is jogellenesnek minősül.
- szeptember 23-án úgy nyilatkozott, a részére kézbesített lakásszövetkezeti közgyűlési jegyzőkönyv alapján továbbra is kéri a
- július 7-i közgyűlés valamennyi határozata hatályon kívül helyezését. Előadta, amennyiben a 2010/05/13/
- kgyh és a 2010/05/31/
- kgyh számú határozat is semmis, úgy ........... ügyvezető elnökként nem volt jogosult összehívni
- július 7-ére a közgyűlést. Az összehívás jogsértő voltán túl az egyes határozatok tekintetében további indokokat is előadott. Alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, felperes a perindítás előtt a sérelmét elmulasztotta az alapszabály 3.
- pontjának kötelező előírása szerint írásban bejelenteni a felügyelő bizottság feladatainak ellátásával megbízott személynek, ezért a perindítása jogszerűtlen. A
- július 7- i közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránti keresete pedig elkésett, mivel e határozatok vonatkozásában a keresetét csak a
- szeptember 23-án érkezett beadványában terjesztette elő. Felperes
- július 6-án még nem támadhatta meg a következő napon tartandó közgyűlés határozatait. Minden tag, így felperes postaládájába is bedobták a határozatokról szóló kivonatot, és az kifüggesztésre került a lépcsőházakban is. Előadta, az alapszabályt módosító határozat első mondata majdnem szószerinti idézése az Lsztv-ben foglaltaknak, de ezen rendelkezést a
- július 7-i közgyűlés 1.kgyh számú határozatával korrigálta is, kimondva, az ügyvezető elnök választása 3 évi időtartamra történik. Tekintve, az a rendelkezés, miszerint nem tag is lehet tisztségviselő, az alapszabályba és jogszabályba nem ütközik, utóbb módosítására sem került sor, ezért ........... a közgyűlés
- május 31-én törvényesen választotta meg ügyvezető elnöknek, így ezt követő tevékenysége sem minősül jogtalannak. Felperes az alperes ellenkérelmével szemben arra hivatkozott, a sérelmét szóban bejelentette a felügyelő bizottsági tagnak, ez a
- május 20-i időszak előtt volt, a lakásszövetkezet irodájában, ahol ketten voltak. Az Lsztv. akkor hatályos rendelkezése szerint a bejelentés nem volt írásbeliséghez kötve. Az elkésettség tekintetében előadta, ............. is tudomása volt arról, nem tartózkodik a lakásszövetkezeti címen, s mely címen érhető el. Ennek ellenére nem az állandó lakcímére továbbították a határozatokat, hanem olyan helyre, ahol több hetes késéssel fordult csak meg. Állította, alperest terheli annak bizonyítása, mikor kerültek számára közlésre a határozatok. Alperesnek a határozatokat azok meghozatalától számított 30 napon belül kell közölni, ez a határidő a július 7-i határozat tekintetében augusztus 7-én járt le, ettől számított 60 napon belül a keresete az elsőfokú bíróságra megérkezett. Egyébiránt is a határozatok megtámadását már előre jelezte a
- július 6-án benyújtott keresetében. Az elsőfokú bíróság tanúként meghallgatta alperes felügyelő bizottsága feladatait ellátó tagot, ......... A tanú előadta, felperes nem tájékoztatta arról, bíróság előtt kívánja megtámadni a közgyűlési határozatokat, és azt sem mondta, ezeket jogszabálysértőnek tartja, mivel
- áprilisa óta, amikor írt a felperesnek egy levelet, hogy a tagok le kívánják őt váltani, nem áll szóba vele. A tanú és felperes szembesítése eredménytelen volt. Az elsőfokú bíróság
- december 9-én kelt 11.G.41.440/2010/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest 156.250 forint perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolásában tényként állapította meg, a közgyűlés határozatait kivonat formájában közölték a tagokkal, azt kifüggesztették az épületben, illetve azokat kézbesítették a lakók postaládájába. Felperes, mint az általa jogsértőnek tartott határozatokkal érintett tag, a sérelmét nem jelentette be a felügyelőbizottság feladatait ellátó személynek a perindítás előtt. Felperes a határozat közlésétől számított 60 napos jogvesztő határidő alatt indította meg a pert a
- május 13-i és
- május 31-i közgyűlési határozatok vonatkozásában, míg a
- július 7-i közgyűlési határozatok tekintetében keresete elkésett. A jogvesztő határidő a határozat közlésétől számítandó, ami jelen esetben az a nap, amikor a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvkivonatot a lakók a postaládájába bedobták, illetve azt a lépcsőházakban kifüggesztették. Nincs arra adat, felperes bejelentette volna az alperesnek, nem lakik abban a lakásban, aminek tulajdonjoga megalapozza a tagsági viszonyát és kérte volna, más címre postázzák részére a közgyűlés határozatait. Így a
- július 7-i közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránti,
- szeptember 23-án érkezett keresete elkésett. Perjogilag és anyagi jogilag is kizárt, a tag olyan közgyűlési határozatot támadjon, amelyet a közgyűlés még meg sem hozott, ezért nem lehet figyelembe venni a
- július 6-án a bírósághoz érkezett keresetlevelet. Rámutatott, jelen per elbírálásánál irányadó Lsztv. 9.§
(3)bekezdése már lehetővé tette, az alapszabály kötelezővé tegye, a jogsértő határozattal érintett tag a sérelmet, a perindítás előtt, a felügyelőbizottságnak bejelentse. A bejelentést pedig írásban kell megtenni, az írásbeliség a jogintézmény tartalmából következik. Ezen jogértelmezést támasztja alá az Lsztv-nek a 2011. évi LXXVI. törvénnyel történt módosítása is. A 8.§ egyértelműen rögzíti, a bírósági eljárás megindításának szándékát a felügyelőbizottság felé írásban kell bejelenteni, de a szóbeli bejelentés megtörténte nem állapítható meg a perbeli adatokból, ezt igazolja ............. tanúnyilatkozata is. Az Lsztv. 9.§-a és a Pp. 3.§
(1)bekezdésének rendelkezései összevetéséből arra a következtetésre jutott, a felperest nem illeti meg a perindítás joga. A keresettel támadott határozatokat érdemben vizsgálva rögzítette, azok nem jogsértőek. A 2010. május 31-i 2. számú határozat az Lsztv. 30.§
(1)bekezdés a) pontja alapján jogszerűen módosította az alapszabályt akként, az ügyvezető elnöki tisztség betöltéséhez nem szükséges a tagsági viszony. Az Lsztv. 22.§
(2)bekezdése is lehetővé teszi, az alapszabály a törvénytől eltérően akként rendelkezzen, az igazgatóság tagjává megválasztható legyen olyan személy is, aki nem tagja a lakásszövetkezetnek. A határozatnak a megbízatás idejére vonatkozó ellentmondásos része - amit az alperes korrigált - nem érinti a határozat lényegi rendelkezésének jogszerűségét. A ........... ügyvezető elnökké választó,
- május 31-i
- számú határozat így jogszerű, mivel az alapszabály módosítása már lehetővé tette, olyan személyt válasszanak meg tisztségviselőnek, ügyvezető elnöknek, aki nem tagja a lakásszövetkezetnek. Ennek megfelelően a
- július 7-i közgyűlés összehívása is jogszerű volt, mivel azt ..........., mint a lakásszövetkezet jogszerűen megválasztott ügyvezető elnöke hívta össze. A
- július 7-i közgyűlési határozatok esetleges további jogszerűtlenségét a kereset elkésettségére figyelemmel nem vizsgálta. Az ítélettel szemben felperes fellebbezett jogi képviselő útján. Az ítélet keresete szerinti megváltoztatását, a
- május 13-i
- számú, a
- május 31-i
- számú, valamint a
- július 7-i közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan tárta fel, a feltárt tényállásból jogszabálysértő jogi következtetéseket vont le. Sérelmezte, az elsőfokú bíróság nem indokolta meg ítéletében, miért ............. tanúvallomását fogadta el teljes egészében a bejelentés megtételére vonatkozóan, a saját nyilatkozatával szemben, a tanú elfogulatlansága erősen megkérdőjelezhető. Utalt arra is, mivel sem a jogszabály, sem az alapszabály nem ír elő írásbeliséget, alperes könnyedén visszaélhet a zárt körben elhangzott szóbeli nyilatkozatokra vonatkozó bizonyítás nehézségével. Ennek megfelelően nem derült ki egyértelműen, hogy elmulasztotta volna a perindítás feltételeként támasztott bejelentést megtenni. Állította, a
- május 13-i
- számú határozat tekintetében az elsőfokú bíróság keresetét félreértelmezve hozott döntést, mivel nem azt sérelmezte, az alperes olyan módon módosította a vezető tisztségviselő megválasztásának feltételét, hogy a tisztséget tagsággal nem rendelkező személy is betölthesse, hanem a határozatot azzal támadta meg, a módosított szabály lehetővé tette az 5 évnél rövidebb időre történő megbízást is, melyet ugyanezen alapszabály másik rendelkezésével nem harmonizáltak. Az elsőfokú bíróság e körben kizárólag arra utalt, az ellentmondás „nem érinti a határozat lényegi rendelkezésének jogszerűségét", azonban az nem került kifejtésre, erre a következtetésre milyen megfontolásból jutott. A
- május 31-i
- számú határozat és a
- július 7-i közgyűlési határozatok jogszerűségét kizárja a fenti,
- május 13-i közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése. Sérelmezte, az elsőfokú bíróság július 7-i határozatok tekintetében a keresete elkésettségét állapította meg, annak ellenére, alperes nem tudta a per során igazolni a közgyűlési határozatok kézbesítésének dátumát, márpedig az elkésettség kérdése megnyugtató módon és jogszerűen csak ezen tényadat ismeretében állapítható meg. Ennek hiányában vélelmezni kell, az Lsztv. 18.§
(7)bekezdése szerinti harmincadik napon került kézbesítésre a közgyűlésen hozott határozatok anyaga, melyhez képest a 60 napos megtámadási határidő október 7-én telt le, jóval a törvényes határidő előtt adta be kérelmét, melyre vonatkozóan szintén tett bejelentést a felügyelőbizottsági tag részére. Amennyiben a keresete határidőben benyújtottnak tekintendő, úgy nem mellőzhető annak érdemi vizsgálata. Alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel részben megalapozott. A lakásszövetkezetek működésére, szervei által hozott határozatok felülvizsgálatára nézve a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lsztv.) tartalmaz szabályozást. A 4.§
(1)bekezdése szerint az alapszabály a lakásszövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a lakásszövetkezet tagsága a lakásszövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg. A
(2)bekezdés szerint alapszabályban kell meghatározni egyebek mellett a lakásszövetkezet tisztségviselőit, a megbízatásuk időtartamát, ideértve az időközi megválasztásra vonatkozó eljárási szabályokat és a megbízatás időtartamát (d) pont) is. A 7.§
(1)bekezdése és 29.§
(1)bekezdése értelmében a lakásszövetkezetet a tisztségviselőnek minősülő ügyvezető elnök is képviselheti. A 30.§
(1)bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, nem lehet tisztségviselő, aki nem tagja a lakásszövetkezetnek, kivéve, ha az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges. A 9.§ 2011. június 27-ig hatályban volt, de jelen ügyben még alkalmazandó
(1)-
(2)bekezdése értelmében a lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa, illetőleg az állandó (időleges) használati jog jogosultja kérhette a bíróságtól a határozat közlésétől számított hatvannapos jogvesztő határidő alatt a lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei által hozott Lsztv. rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a lakásszövetkezet alapszabályába ütköző határozat felülvizsgálatát. A
(3)bekezdés szerint az alapszabály kötelezővé tehette, hogy a jogsértő határozattal érintett tag a sérelmet - perindítás előtt - a felügyelő bizottságnak bejelentse. A 18.§
(7)bekezdése értelmében az igazgatóságnak a közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonos részére írásban a közgyűlés megtartásától számított 30 napon belül kézbesítés útján közölnie kell. Az Lsztv. fenti 9.§-át 2011. július 28-i hatállyal a 2011. évi LXXVI. törvény 8.§-a módosította. A beiktatott
(4)bekezdés arról rendelkezik, az alapszabály kötelezővé teheti a perindítási szándék felügyelő bizottságnak írásban bejelentését. Kimondja továbbá, a bejelentés alapján a felügyelő bizottság a bírósági eljárás elkerülése érdekében - a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb tíz napon belül - köteles a határozatot meghozó lakásszövetkezet vagy szerve részére a határozat megváltoztatására vagy fenntartására vonatkozó javaslatát megtenni és azt részletesen indokolni. Az
(5)-
(6)bekezdés a per előtti eljárás további menetét szabályozza, míg a
(7)bekezdés a perindítási határidő nyugvására, meghosszabbodására tartalmaz rendelkezést. Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, az Lsztv. jelen ügyben még irányadó, módosítást megelőző 9.§-a ugyan lehetővé tette az alapszabályban a határozat felülvizsgálata iránti peres eljárás szándékának felügyelő bizottságnak bejelentési kötelezettsége előírását, az Lsztv. azonban ennek elmulasztásához jogkövetkezményt, jogvesztést nem fűzött, a bejelentés ezért nem tekinthető a perindítási jogosultság előfeltételének, s a bejelentés elmulasztása nem zárja ki ezért a perindítást (Az Lsztv. idézett módosított 9.§-a rendelkezéséből pedig egyértelműen megállapítható, a bejelentés a bírósági eljárás elkerülését célozza.) A sérelem felügyelőbizottságnak bejelentése nem per előfeltétel. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor ezzel ellentétes álláspontra helyezkedve a bejelentés megtétele körében bizonyítást folytatott, s annak eredményeként a bejelentés hiányát megállapítva arra a jogi következtetésre jutott, felperest a perindítás joga nem illette meg. Az elsőfokú bíróság azonban a fenti álláspontja ellenére a határozatokra nézve helyesen - mégis vizsgálatot folytatott. Felperes a keresetében a 2010. május 13-i alapszabály módosításáról rendelkező 2. számú közgyűlési határozat alapszabályba ütköző voltát azon okból állította, az alapszabály módosított III. 3.1. pontjának rendelkezése, mely az ügyvezető elnök megválasztását „legfeljebb ötéves" időtartamra tette lehetővé, ellentétes az alapszabály változatlanul maradt 3.11. pontjával, mely szerint, ha az ügyvezető elnök megbízatása az „öt éves" megbízatási időpont előtt megszűnik, akkor időközi választással kell pótolni. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint az alapszabályban az Lsztv. 4.§
(2)bekezdés d) pontjában írtaknak megfelelően a tisztségviselő megválasztásának időtartamát a 3.
- pont szabályozza, míg a 3.
- pont az időközi választásra tartalmaz rendelkezést. Ez utóbbi rendelkezés tehát annak helyes értelmezése szerint arra vonatkozik, ha a tisztségviselő megbízatása a megbízatási idő előtt lejár, akkor időközi választást kell tartani. Ezért nincs jogi jelentősége annak, hogy e rendelkezésben a korábbi ötéves megbízatási időpont változatlanul maradt, mivel a két rendelkezést együtt értelmezve egyértelmű, hogy akkor szükséges időközi választást tartani, ha az ügyvezető elnök megbízatása a 3.
- pontban megjelölt időtartam előtt szűnik meg. Tévesen hivatkozott ezért a felperes arra, a két rendelkezés közötti ellentmondás a határozat hatályon kívül helyezésére ad okot. A
- számú közgyűlési határozat az alapszabály fenti módosításán túl viszont lehetővé tette azt is, ügyvezető elnökké nem lakásszövetkezeti tag is megválasztható legyen. Figyelemmel arra, felperes keresete a
- számú közgyűlési határozat tekintetében nem vezetett eredményre, annak jogsértő, alapszabálysértő volta nem volt megállapítható, ezért a
- május 31-i közgyűlés
- számú határozatával sem sértett jogszabályt, illetőleg alapszabályt, amikor a lakásszövetkezeti tagok körén kívülálló ........... ügyvezető elnökké megválasztotta. Az elsőfokú bíróság ezért a keresetet mindkét határozat felülvizsgálatára vonatkozó részében helytállóan utasította el. Tévedett azonban, amikor a
- július 7-i határozatok tekintetében a
- szeptember 23-án előterjesztett keresetet elkésettnek minősítette. A perbeli adatokból ugyanis nem volt egyértelműen megállapítható, a sérelmezett határozatok írásban mely napon lettek a felperessel közölve, az alapszabály rendelkezése szerint mikor lettek részére a postai levélszekrénybe továbbításuk útján kézbesítve. Ennek időpontját az elsőfokú bíróság sem jelölte meg. E körben ezért a Fővárosi Ítélőtábla a felperes álláspontját osztotta, miszerint a közlés időpontjának bizonyítatlansága nem értékelhető a terhére, s ilyen tényállás mellett azt kell vélelmezni, a közlésre az Lsztv. 18.§
(7)bekezdésében írt 30 napos határidő utolsó napján,
- augusztus 6-án került sor. Ehhez képest pedig a keresetet a közléstől számítandó 60 napos jogvesztő határidőben érkezettnek kell tekinteni. Tekintettel arra, ........... megválasztása jogszerű volt, az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, a
- július 7-i közgyűlés összehívására is jogszerűen került sor. Az elsőfokú bíróság azonban a július 7-i határozatokat érdemben téves jogi álláspontjából következően tovább már nem vizsgálta, szükséges ezért e körben az eljárás megismétlése. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 213.§
(2)bekezdése alapján részítélettel határozott, s az elsőfokú bíróság ítéletét a
- május 13-i
- számú (2010/5/13/2.kgyh) és a május 31-i
- számú (2010/5/31/1.kgyh) közgyűlési határozatok vonatkozásában a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, míg a
- július 7-i határozatok tekintetében a perköltségre is kiterjedően az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Mivel a felperes fellebbezése a 2010. július 7-i közgyűlési határozatokra nézve eredményre vezetett, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az alperesnek fizetendő első fokú, ügyvédi munkadíjból álló perköltség összegét a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)bekezdése és 4/A. §-a alkalmazásával 80.000 forint+áfa összegre leszállította, míg a hatályon kívül helyezett rész tekintetében a felperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A.§-a alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból és lerótt fellebbezési eljárási illetékből álló másodfokú perköltségét a Pp. 252. §
(4)bekezdése alapján csupán megállapította, annak viseléséről az elsőfokú bíróságnak kell döntenie. Az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért annak viseléséről, megállapításáról rendelkezni nem kellett. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia szükséges, a
- július 7-i közgyűlési határozatok a felperes által az összehívás jogsértő voltán túl megjelölt okokból jogsértőek, alapszabálysértőek-e. Csakis ezt követően lesz abban a helyzetben, hogy a keresetről megalapozott döntést hozzon. Budapest,
- október
- . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró . Molnár József s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző