A határozat elvi tartalma: A bizonyítás szabályai a közigazgatási eljárásban és a perben, a bizonyítékok mérlegelése, a felülmérlegelés tilalma. Erdőgazdálkodás - tiltott erdei legeltetés. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.692/2011/12.szám A Kúria a dr. Magyarossy József pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek, a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal , mint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal jogutódja alperes ellen erdővédelmi bírság ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perben, a Csongrád Megyei Bíróság
- július
- napján kelt 5.K.22.171/2010/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Csongrád Megyei Bíróság ítéletét hatályában fenntartja. 5.K.22.171/2010/
- számú A pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) eljárási illetéket az állam viseli. forint felülvizsgálati Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. i n d o k o l á s Az FVM Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságához, mint elsőfokú hatósághoz bejelentés érkezett, hogy az hrsz-on található erdőben, az jelű, 22,84 ha területű erdőrészletben a felperes az erdőről, az erdő védelméről, és az erdőgazdálkodásról szóló
- évi XXXVII. számú törvényben (a továbbiakban: Etv.) tiltott erdei legeltetést folytat. A hatóság a
- október
- napján tartott helyszíni ellenőrzés során megállapította, hogy a fenti erdő nagy része villanypásztorral be van kerítve, azon belül itatók vannak elhelyezve, ahol éppen lovak legeltek, továbbá juhok legeltetésére utaló nyomokat is felfedeztek. A szomszédos tanyán lakó felperes elismerte, hogy a villanypásztort ő építette, és a tulajdonos megbízása alapján ő legeltet. A tulajdonos képviselője a hatóság megkeresésére közölte, hogy ilyen tevékenységre senkinek sem adott megbízást. Az elsőfokú hatóság a fentiek alapján és az Etv. 61.§
(1)bekezdés, 108.§
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával a 12.3/48-1/
- számú határozatában 100.000 forint erdővédelmi bírságot szabott ki, és elrendelte a villanypásztor felszámolását, továbbá megtiltotta az erdei legeltetést, állattartást. A felperes fellebbezése nyomán eljárt Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság, az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes)
- április
- napján kelt 04.4/408/1/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a felperesnek az érintett erdőterületen nincs tulajdonrésze, a
- január 28-án tartott ismételt helyszíni szemlén megállapítást nyert, hogy a villanypásztor még mindig áll, az erdőterület a jószágtartás nyomait viseli, melynek ellenkezőjét a felperes nem tudta alátámasztani. A felperes keresetet terjesztett elő, melyben vitatta a terhére rótt szabálysértést. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a perben meghallgatott tanúk közül hárman egyértelmű vallomást tettek arról, hogy a felperes az erdőben legeltetett, míg két tanú határozatlan csak általánosságokat tartalmazó vallomása előbbieket cáfolni nem tudta. Ezen túlmenően a közigazgatási iratok, a bennük elfekvő bejelentés, fényképek, a helyi Önkormányzattól származó levél, továbbá a tulajdonosi nyilatkozat alátámasztják, hogy a villanypásztort engedély nélkül a felperes állította fel legeltetés céljából. A tulajdonostól utóbb beszerzett nyilatkozat – keletkezésének időpontja okán – nem alkalmas a felperes vétlenségének bizonyítására. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy a hatóság eljárása és másodfokú határozata jogszerű volt. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság több rendben megsértette a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit, számos eljárási szabálysértést követett el, mindenekelőtt azzal, hogy a szakértő kirendelésére, a helyszíni szemlére, a tulajdonosi képviselő meghallgatására tett bizonyítási indítványait mellőzte (Pp.206.§, KGD. 2000/
- jogeset). Hivatkozott arra is, hogy a tanúk vallomásai és a tulajdonosi nyilatkozat együttesen az ő állításait támasztották alá, ám ezeket a bíróság figyelmen kívül hagyta. Elismerte a villanypásztor felállítását, de arra hivatkozott, hogy ez részéről csak a falopások és az illegális szemétlerakás megelőzésére szolgáló óvintézkedés volt. Hangsúlyozta, szándékozott elkövetni. hogy szabályszegést nem Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. 274.§
(1)bekezdése A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 272.§
(2)bekezdése és a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott az alperesi határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság egyetért. A Pp. 324.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 164.§ úgy rendelkezik, hogy a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Az Etv.61.§
(1)bekezdés szerint tilos az erdőben legeltetni, bármilyen hulladékot elhelyezni; míg az Etv. 108.§
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja úgy rendelkezik, hogy köteles erdővédelmi bírságot fizetni az, aki a 61.§
(1)bekezdésében fogalt előírásokat megsérti. A fent idézett jogszabályokban foglalt tényállások megvalósulását az alperesi határozat megállapította, és kellően alátámasztotta döntése indokolásában. A közigazgatási perben a felperes ezt cáfolni nem tudta, az ezzel ellentétes tényállításait bizonyítékokkal nem támasztotta alá. Az általa felajánlott és a bíróság által meghallgatott tanúk – bizonytalan, általánosságokat tartalmazó vallomásukkal - nem erősítették meg azt az állítást, hogy nem használta az erdőt legeltetésre. Az elsőfokú bíróság a kihallgatott tanúk nyilatkozatait okszerűen mérlegelte, abból helyes következtetésre jutott, annak felülmérlegelésére nincs jogszabályi lehetőség, különösen, hogy az alperesi meghallgatásokat hatósági jegyzőkönyvvel, továbbá három tanú részletes nyilatkozattal igazolta. Helytálló volt az elsőfokú bíróságnak a bírság kiszabására, mértékére vonatkozó megállapítása és döntése is, melyet a felülvizsgálati bíróság csak annyival egészít ki, miszerint a bírság mellőzésére jelen ügyben csak a közigazgatási határozat jogellenességének megállapítása esetén lett volna mód. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel a Kúria a következőket kívánja kihangsúlyozni. A felperes állítása miszerint bizonyítási indítványait az elsőfokú bíróság indokolatlanul mellőzte nem helytálló, mivel a felperes sem szakértő kirendelésére, sem helyszíni szemle tartására nem tett javaslatot, a bíróság a nem létező javaslatokat nem is mellőzhette. A felperes sérelmezte, hogy a bíróság az erdő tulajdonosának nyilatkozatát nem értékelte a javára. Az elsőfokú bíróság e kérdésben is megfelelően döntött, amikor a 2010. május 5. napján – a másodfokú határozatot követően – kelt nyilatkozatot a határozatok jogszerűségének vizsgálatakor nem vette figyelembe, különös tekintettel arra, hogy a közigazgatási eljárás során már beszerzett 2009. november 19-én érkeztetett tulajdonosi nyilatkozat éppen ellenkező következtetés levonására volt alkalmas. Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes részére a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata VI-E-301/330634-2/
- számú határozatával pártfogó ügyvédet rendelt ki. Erre tekintettel a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli, melynek mértékéről a Szolgálat külön határozatban rendelkezik. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- október
- Dr. Tóth Kincső sk. tanácselnök, Dr. Rothermel Erika sk. előadó bíró, Dr. Márton Gizella sk. bíró