A határozat elvi tartalma: Támogatási kérelem kapcsán hiánypótlásra csak akkor van lehetőség, ha erre a jogszabály lehetőséget ad. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.542/2011/5.szám A Kúria a dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd (...) által képviselt felperes neve (....) felperesnek a dr. Ivanovits Andrea ügyvéd (....) által képviselt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve (....) alperes ellen agrártámogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- június
- napján kelt 1.K.36.049/2010/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Fővárosi Bíróság 1.K.36.049/2010/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint első (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. fizessen meg az fokú és 20.000 Kötelezi a felperest, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 20.000 (húszezer) forint első fokú és 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
- október 21-én fiatal mezőgazdasági termelők indulásához 2009-es évről nyújtandó támogatás iránti kérelmet adott be, amelyhez üzleti, illetve ennek részét képező pénzügyi tervet nem csatolt be, ezt csak
- november 11-én - önkéntes hiánypótlás keretében - nyújtotta be. Az első fokú hatóság határozatában a támogatás iránti kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
- május
- napján kelt .../
- számú határozatában az első fokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését azzal indokolta, hogy a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (továbbiakban Tám.tv.)
- §
(5)bekezdésére, a Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a
- évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/
- (VIII.29.) FVM rendelet (továbbiakban Jogcímrendelet)
- §
(1)bekezdés d) pontjára és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 27. §
(1)bekezdés i) pontjára alapította. Határozatának indokolása szerint nincs lehetőség hiánypótlásra az olyan dokumentumok, illetőleg adatok esetén, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe. Az önkéntes hiánypótlás során becsatolt üzleti és pénzügyi tervnek ezért csupán azok az adatai kerültek kiértékelésre, amelyek nem kizárólag pontozás szempontjából számítanak. Az első fokú hatóság a pénzügyi tervet 4 pontra, az üzleti tervet 3 pontra, azaz mindösszesen 7 pontra tudta értékelni, így a kérelmet - mivel az nem érte el az összesen legalább 50 pontot - el kellett utasítania. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. kívül Az első fokú bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Jogi álláspontja a következő volt: A jogszabályok előírják, hogy az ügyfélnek a pénzügyi és üzleti tervet csatolni kell a kérelméhez. Erre sor került még a határozat meghozatalát megelőzően, ezért a hatóságnak minden adat rendelkezésére állt ahhoz, hogy érdemi döntést hozhasson. A Jogcímrendelet - az alperes érvelésével ellentétben - nem zárja ki a hiánypótlás lehetőségét. Ezt alátámasztja a Tám.tv. 41. §-a szerinti szabályozás is, amit igazol a felperes által becsatolt más ügyben hozott alperesi határozat. Hiánypótlást kizáró speciális jogszabályi rendelkezés hiányában az alperes határozata nem felel meg a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek. Az új eljárás során az alperesnek a felperes által becsatolt pénzügyi és üzleti tervet teljes terjedelmében kell értékelnie, és ennek megfelelően kell elvégeznie a pontozást. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Fenntartotta a határozatában foglaltakat, és azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Tám.tv. 32. §
(1)bekezdés c) pontjában, 41. §
(5)bekezdésében, a Jogcímrendelet 4. §
(1)bekezdés d) pontjában,
- §-ában foglaltaknak, téves jogértelmezésen és jogalkalmazáson alapul. Hangsúlyozta, hogy az üzleti és pénzügyi terv a támogatási kérelem szerves részét képezi, ezeket a kérelemmel együtt kell benyújtani, e tárgyban hiánypótlás kibocsátására nem kerülhet sor, illetve a hiányok még önkéntes hiánypótlás keretében sem pótolhatók. Mindezek miatt a késedelmesen benyújtott pénzügyi és üzleti tervek értékelhetetlen, ezért a támogatási kérelmet a hatóságnak mindenképpen el kellett utasítania. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte. Fenntartotta jogi álláspontját, mely szerint a pénzügyi és üzleti terv hiánya esetén az alperesnek hiánypótlást kellett volna kibocsátania a Tám.tv.
- §
(1)bekezdése alapján, mivel az üzleti és pénzügyi terv „nem kizárólag pontozási szempontból figyelembe veendő dokumentum". A felülvizsgálati kérelem alapos. Az első fokú bíróság által hivatkozott Tám.tv. 41. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy „ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelemben található hiba az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet legkésőbb az intézkedésre irányadó ügyintézési határidő kezdetét követő 45 munkanapon belül hiánypótlásra kell felszólítani." Ezen általános szabályhoz képest azonban a Tám.tv. 41. §
(5)bekezdése kimondja, hogy „az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések igénybevételének részletes szabályait tartalmazó jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlásra azon dokumentumok, illetve adatok esetén, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe, nincs lehetőség." Ez utóbbi törvényhely tehát egyértelműen kizárja a hiánypótlást a kizárólag pontozás szempontjából figyelembe vehető dokumentumok esetén. Kivételt ez alól csak jogszabályi előírások eltérő rendelkezései képezhetnek. A Jogcímrendelet 4. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében a támogatást az ügyfél akkor veheti igénybe, ha a gazdálkodási tevékenysége fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet, annak részét képező pénzügyi tervet nyújt be, és a tervek értékelése során összesen legalább 50 pontot elér. A támogatási kérelem benyújtására pedig az 5. §
(1)és
(2)bekezdése tartalmaz szabályozást. Ezek értelmében az üzleti tervet és az annak részét képező pénzügyi tervet az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon - annak SFH betétlapján - kell benyújtani, és be kell mutatni az egyes években megvalósítani tervezett, termékszintre lebontott termelési szerkezetet. A Jogcímrendelet előzőekben nevesített szabályai kogens (kötelezően alkalmazandó) módon határozzák meg a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidőt, és ugyancsak így rendelkeznek a kérelem formai és tartalmi követelményeiről is. A Jogcímrendelet 5. §
(4)és
(5)bekezdése tesz említést a hiánypótlásról, és csak az ún. TCs/TÉSZ tagság esetén teszi lehetővé a hiánypótlást, tehát kizárólag e dokumentumok tekintetében tér el az általános törvényi szabályozástól, és ebben az esetben is a kérelem benyújtásakor jelezni kell a benyújtási szándékot. Az üzleti és pénzügyi tervek e jogszabályhely szerinti felsorolásban nem szerepelnek. A Jogcímrendelet 6. §-a értelmében a támogatási kérelmeket a Tám.tv. 32. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint rangsor állításával kell elbírálnia a hatóságnak az 5. számú melléklet szerinti pontrendszer alapján végzett értékeléssel. Nincs a perbeli jogvita eldöntése szempontjából ügydöntő jelentősége annak, hogy a hatóság az üzleti, pénzügyi tervet egyébként a felperes javára kiterjesztően értelmezve - hogyan pontozta, miként értékelte, mint ahogyan annak sem, hogy ennek teljesítéséhez a későbbiekben kötelezettség, tehát az alperes kapcsán ellenőrzési jogosultság kapcsolódik. Az üzleti és pénzügyi tervet ugyanis - a jogvita eldöntésére irányadó nemzeti és közösségi jogszabályok értelmében - olyan pontozás alapjaként kezelendő dokumentumnak kell tekinteni, amely kapcsán hiánypótlásra nincs lehetőség. Az előzőekben ismertetettekre figyelemmel téves jogértelmezéssel állapította meg az első fokú bíróság a kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltét követően beadott, kizárólag pontozás alapjául szolgáló dokumentumok kapcsán a hiánypótlás, illetve önkéntes hiánypótlás, és az ennek kapcsán szolgáltatott adatok figyelembe vételének lehetőségét. Az előzőekben részletezettekből következik, hogy az üzleti és pénzügyi terv a támogatási kérelem olyan részét képezi, amit a kérelemmel együtt kell benyújtani, amely kapcsán nincs lehetőség hivatalbóli és önkéntes hiánypótlásra sem. Az alperesnek a kérelmet a Jogcímrendelet 4.§
(1)bekezdés d) pontja miatt el kellett utasítania. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az első fokú és felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles külön felhívásra az államnak megfizetni. Budapest,
- június
- Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró