... Megyei Bíróság
- P. 21.205/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A ... Megyei Bíróság ... (....) felperesnek - az...) által képviselt .... Megyei Bíróság (...) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja. A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, a ... Megyei Bíróságon 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A felperes
- április 17-én az otthonában balesetet szenvedett, a bal szemébe fém szilánk fúródott. A felperes az ...- i kórházban részesült ellátásban, ahol antibiotikumos infúziót, tetanusz injekciót kapott, majd az idegen test eltávolítása érdekében másnap reggel a ... Egyetem Szemészeti Klinikájára szállították.
- április 18-án délután került sor az idegen test eltávolítására. Ennek során a szemgolyó üvegtesti tér elülső részében sok fibrint, a hátsó üvegtesti részben pedig masszív vérzést találtak. Műtét után a felperes bal szemének látása megszűnt, majd a szemében tályog alakult ki, sűrű gennyes váladék ürült, és a gennyes gyulladás rohamos terjedését nem lehetett meggátolni. Az életveszélyes állapot elhárítása érdekében április 20-án a felperes bal szemét el kellett távolítani. A felperes ezt követően a ... Egyetemmel szemben kártérítés iránt terjesztett elő keresetet a ...Városi Bíróságnál, ahol kereseti kérelme elutasításra került, tekintettel arra, hogy a felperes szemének elvesztése nem az alperes orvosainak magatartása, vagy mulasztása miatt következett be. A felperes szemsérülésének ellátása időben és a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel történt. A ... Városi Bíróság ítéletét a ... Megyei Bíróság helyben hagyta, majd felülvizsgálat folytán azt a ... Bíróság hatályában fenntartotta. Ezt követően a felperes kereseti kérelemmel fordult a ... Megyei Bírósághoz a ...Megyei Önkormányzat ... Kórház Rendelőintézetével szemben kártérítés iránt. A ...Megyei Bíróság eljárása során a per iratanyagává tette a ...Városi Bíróság előtt
- P. ..../1998 szám alatt folyt eljárás teljes iratanyagát, az ott beszerzett szakértői véleményeket, az orvosi ellátás iratanyagát, mind az ...- i kórház mind a ... -i szemklinika tekintetében, valamint újabb szakértői bizonyítást folytatott le. A megyei bíróság a szakértő feladatává tette annak meghatározását, hogy az ...Kórházban a szakma szabályainak megfelelő gyógykezelésben részesült-e a felperes, hogy a gyógykezelésben volt-e késlekedés a felperes ... szállítása kapcsán, illetve, hogy haladéktalan szállítás esetén is bekövetkezett volna-e a felperes látásvesztése. A szakértő szakvéleményét a ...Megyei Bíróság előtti eljárásban P. ..../2003/
- szám alatt előterjesztette. Ebben megállapította, hogy az alperesi intézmény ügyeletes orvosa a szakma szabályainak megfelelő ellátásban részesítette a felperest. Azonnal megkezdte a szükséges betegvizsgálatot, röntgenfelvételt készíttetet, telefonon próbált olyan intézményt találni, ahol a felperes esetében szükséges beavatkozást a legmagasabb szinten el tudják végezni, figyelemmel arra, hogy az ...Kórháznak erre felkészültsége nem volt. Legszélesebb spektrumú antibiotikum infúzíót köttettet be, illetve antibiotikumos szemcseppet alkalmazott. A szakértő vélelmezhetőnek találta, hogy a felperes haladéktalan átszállítása esetén is bekövetkezhetett volna a felperes látásvesztése. A felperes kérdésére válaszolva úgy foglalt állást, hogy nem tesz azonnali műtétet szükségessé az idegen test szembe kerülése, az un. IOIT és nem látszott sürgősnek a perbeli esetben a szállítás sem, mivel a gyulladásos jelek sem a betegvizsgálat során, sem a CT felvétel alapján nem volt igazolható. A szakértői vélemény tartalmazza azt is, hogy még ... sem gyanakodtak a műtét előtti gyulladásos reakcióra. Ennek gyanúja egyértelműen a műtét során nyert igazolást. A szakértői vélemény választ ad arra is, hogy ... nem azért kellett a CT vizsgálatot megismételni, mert nem akartak hinni az első vizsgálat eredményének, hanem mert arról akartak meggyőződni, hogy ahhoz képest rosszabbodott-e a helyzet a szemen belül, vagyis endophtalmitis-re utaló jel kimutatható-e, vagy sem. A szakértő megjegyezte, hogy az IOIT azonnali, az alperesi kórházban történő eltávolítása sem jelentett volna biztosítékot az endophtalmitis kialakulásának megelőzésére, hiszen ezzel csak az a tényező, az idegen test került volna ki a szemből, amely a fertőző ágenst esetleg szembe vitte. Ennek eltávolítása önmagában a bejutott baktériumok szaporodását a szemen belül nem akadályozhatja. Végső következtetésében megállapította a szakvélemény, hogy az alperes ügyeletes orvos a szakma szabályainak megfelelő figyelembe vételével járt el a felperessel szemben, szakmai hibát nem követett el. A ... Megyei Bíróság előtt zajló peres eljárásban a felperes ezen orvosszakértői véleményt vitatta
- szám alatt benyújtott beadványában. Kétsége vonta, hogy az átszállítási késedelem nem járult hozzá a fertőzés kialakulásához. Hivatkozott arra, hogy az ...Szemészeti Osztályon 22 órától állapotrosszabbodását nem ellenőrizte senki, valamint arra is, hogy ... még fényérzés volt a szemében, ugyanakkor az első ultrahangos felvétel megerősítette a fertőzés létét. Ennek keretében hivatkozott ... tanúvallomására. A felperes indítványozta a szakértői vélemény kiegészítését, vagy újabb szakértői vélemény beszerzését. Előadta azt is, hogy a szakértői vélemény azt tartalmazza, hogy ...... - ben CT vizsgálatra került sor, holott ilyen nem történt. A ...Megyei Bíróság nem adott helyt a felperes szakértői vélemény kiegészítése iránti kérelmének. A szakértői véleményt aggálytalannak tekintette, és ennek alapján
- szám alatti ítéletével a felperes keresetét elutasította. A ... Bíróság
- Pf. ..../2004/
- szám alatti ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A ...Ítélőtábla ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a perben lefolytatott szakértői vizsgálat az orvosszakmai kérdésekre egyértelmű választ adott, megállapításait az egyéb peradatok is alátámasztották. Ezért a szakvélemény kiegészítésének törvényi feltételei nem valósultak meg, és a szakvélemény kiegészítésére irányuló felperesi indítvány teljesítését mellőzte. A felperes felülvizsgálati kérelmét a .. Bíróság végzésével elutasította. A felperes ezt követően a jogerős ítélettel szemben perújítási kérelmet terjesztett elő, kérve a perújítással megtámadott ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő új határozat meghozatalát. Ennek során hivatkozott az alapeljárás során becstolt igazolásra, mely azt tartalmazza, hogy fém idegen test került a bal szemébe. A felperes előadása szerint ennek ellátása nem történt meg .... A szaruhártya sebet össze kellett volna varrnia az ügyeletes orvosnak. Ezen túlmenően, amikor a CT felvétel során kiderült a betegsége, azonnal át kellett volna őt szállítani a ... Klinikára. Előadása szerint ezen általa hivatkozott bizonyítékok és szakvélemények mind rendelkezésre álltak az alapeljárás során, de az ítélet meghozatalánál ezeket a bizonyítékokat figyelmen kívül hagyták. Álláspontja szerint a bíróságok a keresetet elutasító ítéletekben jogszabálysértés követtek el azzal, hogy az orvosszakértői vélemény kiegészítését nem rendelték el arra vonatkozóan, hogy a szemsérülések tekintetében milyen állapotrosszabbodás következett be. Az alperes hibájából ugyanis 12 órás késedelemmel szállították a ... Klinikára. Azonnali átszállítás esetén álláspontja szerint a szemműtét sikerre vezetett volna. Mivel a sürgős beutalás nem történt meg, ezért megsértett a szakma szabályait az alperes alkalmazottja dr. ... orvos. Az alapperben eljárt bíróságok érdemben nem bírálták el a ... által kiadott „igazolás"-t, az abban szereplő, a szem állapotára vonatkozó vizsgálat eredményei és a ....- i szemészeti kórlap alapján a szem állapotára vonatkozó vizsgálati eredmények nem egyeznek, ebből következően a két vizsgálat között állapotváltozás történt, az alapperben eljárt bíróságok döntése pedig erre a tényre nem terjedt ki. Ezen állapotrosszabbodás megállapítására pedig szakértőt kell igénybe venni. Perújítási kérelméhez csatolta az - álláspontja szerint - az alapperi szakértői vélemény megcáfolására szolgáló bizonyítékokat. A ... Megyei Bíróság P. ....../2005/
- számú végzésével a felperes perújítási kérelmét, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasította. A végzés indokolása szerint az elsőfokú bíróság és a ...Ítélőtábla eljárása során mérlegelési körébe vonta a felperes perújításában hivatkozott tényt, miszerint az ...Kórházba történt felvételét követően 12 óra múlva került sor a továbbszállítására a ... Klinikára. A felperes által a perújítási kérelemben említett tény tehát nem tekinthető olyan új ténynek, amelyet a bíróságok nem bíráltak el az eljárás során. Ítéletükben ki is tértek arra, hogy miért nem volt szükséges az orvosszakértői vélemény kiegészítése, ugyanis a beszerzett orvosszakértői vélemény az orvosi szakkérdésekre egyértelmű választ adott, és a szakvéleményt az egyéb peradatok is alátámasztották. Megállapítást nyert, hogy az alperesi intézményben felállított diagnózis és annak alapján a felperes elsődleges ellátása helyes volt. Késedelem nélkül megtették mindazokat az intézkedéseket is, amelyek a fémszilánk eltávolítására megfelelő felszereltséggel és szakértelemmel rendelkező intézménnyel való kapcsolatfelvételhez és a felperes szállításának megszervezéséhez szükségesek voltak. Az orvosszakértői vélemény azt tartalmazza, hogy az első műtétet lehetőleg 24 órán belül kell végrehajtani. A felperes által említett 12 óra nem tekinthető tehát olyan késedelemnek, amely kártérítési felelősséget von maga után. A többségi szakmai megítélés szerint a bonyolult műtét optimális idejének meghatározásánál az éjszakai, minden áron történő műtéttel szemben, amelyet a felperes tartott volna célszerűnek, célszerű előnyben részesíteni a nappali, megfelelő szakszemélyzet közreműködése mellett végrehajtott műtétet. A felperesnél az átszállítás megelőzőséhez képest állapotrosszabbodást nem tapasztaltak. A ...Megyei Bíróság megállapítása szerint tehát a felperes nem hivatkozott olyan új, tényre, bizonyítékra, amelyet a bíróság nem bírált el az alapügyben, ezért a perújítási kérelmét a Pp.
- §
(1)bekezdése és 261. §
(1)bekezdései alapján elutasította. A ...Megyei Bíróság végzését a ...Ítélőtábla helybenhagyta. A felperes az alperessel szemben
- április
- napján keresetet terjesztett elő a Ptk.
- §-a alapján 5.000.000.- Ft kártérítés és járulékai megfizetése iránt. Kérte továbbá kötelezni az alperest a mindenkori minimálbér 50 %-ának megfelelő összegű járadék és ennek
- április 7től a kifizetés napjáig járó törvényes kamatai megfizetésére. Keresetét arra alapozta, hogy a P. ......./
- számú ügyben az alperes nem küldte meg a szakértői véleményre tett észrevételeit a szakértőnek, így észrevételei megválaszolatlanok maradtak, illetve a szakvélemény kiegészítésére nem került sor. Az alperes nem a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor nem vette figyelembe a fentieket. Az alperes elmulasztotta feltárni a tényállást, ebből eredően a kereseti kérelme elutasításra került, ezzel neki az alperes kárt okozott. A ... Megyei Bíróság
- P. ....../2009/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ezen ítéletet a ... Ítélőtábla
- Pf. ......./2010/
- számú ítéletével helybenhagyta. A felperes az alperessel szemben jelen perben előterjesztett keresetében azt kérte, hogy a megyei bíróság kötelezze az alperest a Ptk.
- §
(3)bekezdése alapján 5.000.000.- forint nem vagyoni kár, és ennek
- április 7-től a kifizetés napjáig járó törvényes kamata megfizetésére. Kérte továbbá, hogy a megyei bíróság kötelezze az alperest a mindenkori minimálbér 50 %-ának megfelelő járadék, és ennek
- szeptember 8-tól a kifizetés napjáig járó törvényes kamata, továbbá az ügyben keletkezett végrehajtás összegének a megtérítésére. A ...Ítélőtábla
- Pkk....../2010/
- számú végzésével az eljárás lefolyatására a ... Megyei Bíróságot jelölte ki. A felperes keresetének alapjául előadta, hogy a perújítás okából becsatolta mindazokat a bizonyítékokat, melyek bizonyítják azt a tényt, hogy az alapperi bíróság döntése a bizonyítékban szereplő tényekre nem terjed ki. Hivatkozott a Pp.
- §
(1)bekezdés
- a)pontjához fűzött kommentárra, mely szerint a tény, bizonyíték, és jogerős bírói vagy más hatósági határozat akkor minősül ellenbírálatlannak, ha a bíróság alapperi döntése ezekre nem terjed ki. Nincs jelentősége annak, hogy a bírósági döntés miért nem terjed ki a körülményekre. Álláspontja szerint az alperes perújítási kérelme elutasításával kárt okozott, amely abból adódik, hogy a felperes által az esetre hivatkozott törvényi rendelkezés és bizonyítása alapján a perújítás megengedhetősége érdemi elbírálásához a megfelelő tényállás jogellenesen nem tárta fel, tehát nem vizsgálta azt a tényt és körülményt, hogy a becsatolt bizonyítékokra az alapperben eljárt bíróságok döntése nem terjed ki. Kiemelte az alapperben és a perújításban is becsatolt ... által kiadott igazolást, mely szerint 1997. április 17-n a szeme állapota 1.04, az átszállítást követően 1997. április 18-án a szemvizsgálatokon a ... kórlapon a szem állapota 1.01-es, mely az átszállítás előtti állapothoz képest a szeme állapot romlását bizonyította. Csatolta az endophtalmitis nevű szembetegség tüneteire és kezelésére vonatkozó iratot, valamint egy ..., 2008. november 6. napján kelt, ... egyetemi tanár a szemklinika igazgatója által kiadott okiratot, melyben a ... Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Szemklinikája arról tájékoztatja az ... Nyomozó Ügyészséget, hogy a felperes 1997. április 18-tól 1997. április 26-ig feküdt klinikájukon, felvételekor CT vizsgálatra nem került sor, orbita röntgen felvétel viszont készült. A felperes előadta, hogy kártérítési igényét arra a stressz helyzetre alapítja, hogy jogát a bíróság útján nem tudta érvényesíteni. Alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte a Pp. 157. §
- a)pontja alapján, figyelemmel a Pp. 130. §
(1)bekezdés d., pontjára is. Előadása szerint ugyanis a peres felek között ugyanebből a ténybeli anyagból származó, ugyanezen jog iránt már volt eljárás folyamatban és abban jogerős ítéletet született. Ugyancsak a ...Megyei Bíróság a
- február 2-i keltű
- P. ....../2009/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A ... Ítélőtábla a
- szeptember 22-én kihirdetett
- Pf. ....../2010/
- számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Másodlagosan a felperes kereseti kérelmének az elutasítását kérte. Előadása szerint a ... Megyei Bírósága felperes által indított perekben semmiféle jogellenes magatartást nem tanúsított, így a felperes keresete megalapozatlan. Az alperesi bíróság a P. ....../
- számú perújítás intézése során nem tanúsított jogellenes magatartást, jogszabálysértést nem követett el. A bírói gyakorlat egyértelmű abban a kérdésben, hogy a kártérítési per nem újabb jogorvoslati fórum. Önmagában a felperesre kedvezőtlen döntés nem alapoz meg kártérítési igényt. A felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott. A megyei bíróság a perbeli tényállást a peres felek nyilatkozatai, a perben becsatolt okiratok tartalma, a P. ...../2003., a P......./
- számú ügyek iratai alapján állapította meg A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló
- IV. törvény (Ptk.)
- §
(1)bekezdése szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk. 349. §
(1)bekezdése szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A
(3)bekezdés szerint ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is, ha jogszabály nem rendelkezik. A megyei bíróság elöljáróban leszögezi, hogy a per megszüntetésére a Pp.
- § a., pontja alapján a Pp.
- § d., pontjára utalással nem látott lehetőséget, tekintette arra, hogy jelen eljárás tárgya a felperes perújítási eljárással kapcsolatos keresete, míg a korábbi perben a keresetét az alapperben eljáró bíróságok jogellenes magatartására alapította, így nem ugyanazon ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti perről van szó. A felperesi előadás szerint az alperes nem a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor nem vette figyelembe az általa a perújítás alapjául előadottakat. A rendelkezésre álló adatok alapján azonban ilyen jogszabálysértés nem állapítható meg. A ... Megyei Bíróság a perújítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, mint tárgyalásra alkalmatlant utasította el, elutasító végzése indokolásában részletesen számot adott arról, hogy a perújítási kérelmet miért nem tartja megengedhetőnek. Konkrét jogszabályhelyeket hívott föl a perújítási kérelem elutasítása vonatkozásában. E körben a megyei bíróság kirívóan okszerűtlen értékelést, lényeges anyagi és eljárási szabálysértést az alperes részéről megállapítani nem tudott. A perújítási eljárásban egyébként a felperes olyan tényekre, illetve bizonyítékokra hivatkozott, amelyek az alapeljárásban értékelésre kerültek. Az alapperben eljárt bíróságok részletes indokát adták annak, hogy ezen bizonyítékok, tények alapján a szakértői vélemény kiegészítését miért nem tartják szükségesnek. Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy az alperessel szembeni jelen kártérítési per nem válhat a felperes eredeti kereseti követelése tárgyalásának újabb fórumává. Jelen eljárásban a megyei bíróságnak nem azt kellett elbírálnia, hogy a felperes által felhozottak perújítás alapjául szolgálhatnak-e, hanem azt, hogy az alperes perújítási eljárása során jogszabálysértés történt-e. Ezért nem adott helyt a megyei bíróság a felperes azon „bizonyítási" indítványának sem, mely szerint szakmai lap becsatolásával kívánta az általa előadott, a perújítás alapjául szolgáló tényeket igazolni. Mindezek alapján a megyei bíróság álláspontja szerint a felperes kártérítési igénye megalapozatlan az alperessel szemben. A ... Megyei Bíróság már a
- P. ....../2009-es számon folyó ügyben is utalt arra, hogy a felperes által megjelölt kár elsősorban a felperes szemének elvesztésével áll okozati összefüggésben egyébként is, és nem az alperes által tanúsított magatartásra. Mindezek alapján a megyei bíróság a rendelkező részben írtak szerint határozott. Az alperes a perben akként nyilatkozott, hogy perköltségre igényt nem tart, a perköltség tárgyában határozat hozatalát nem kéri. A megyei bíróság ezért ebben a kérdésben a Pp.
- §
(2)bekezdésének megfelelően nem határozott. A felperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-ának megfelelően. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság a Pp.
- §
(1)bekezdésén, a fellebbezéssel kapcsolatos tájékoztatás a Pp. 73/A. és 256/A. §-ain alapul. ...,
- december
- Dr. K. É. sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő