← Magyarország

Gf.30280/2012/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.280/2012/

  1. szám A Szegedi Ítélőtábla dr. Simonffy György ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű, dr. Simonffy György ügyvéd által képviselt II.rendű felperes neve (címe) II. rendű felperesnek - a Kosztoványi Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Kosztoványi Roland ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen társasági taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
  2. április hó
  3. napján kelt 6.G.40.256/2011/
  4. számú ítélete ellen az I-II. rendű felperes által
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, hogy fejenként 24.000 (Huszonnégyezer) Ft meg nem fizetett fellebbezési eljárási illetéket - mulasztási bírsággal együtt lelet alapján fizessenek meg az állami adóhatóság előírása szerint. Kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek fejenként 19.050 (Tizenkilencezer-ötven) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által pontosított tényállás az alábbi: A
  6. január
  7. napján kelt társasági szerződéssel létrejött alperest a ... Megyei Bíróság mint Cégbíróság
  8. február
  9. napján jegyezte be az általa vezetett Cg. (X) számú cégjegyzékbe. Az alperes alapító tagjai a II. rendű felperes, (személy 1), (személy 2), (személy 3) és (település 1) Város Önkormányzata voltak. A (Kft. 1) , valamint a (Kft. 2) -2- az alapító magánszemélyek helyett - 2010.december
  10. napjától a társaság tagjai.
  11. december
  12. napján a (Kft. 1), a II. rendű felperes és a (Kft. 2) között befektetési és szindikátusi szerződés (szindikátusi szerződés) jött létre az alperesre vonatkozóan, melyben a szerződő felek rögzítették az alperes működésével kapcsolatos megállapodásukat és az alperes keretében megvalósítandó projekt kérdéseit. A szindikátusi szerződés 3.
  13. pontjában a szerződő felek megállapodtak, hogy az alperes társasági szerződését a szindikátusi szerződés melléklete szerinti tartalommal fogadják el. A 3.
  14. pont szerint az alperesnél 2 fő együttes cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezető kerül megválasztásra, a II. rendű felperes és a (Kft. 2) által jelölt általános ügyvezető és a (Kft. 1) által jelölt gazdasági ügyvezető. Az általános ügyvezető jelölésére és visszahívásának kezdeményezésére a II. rendű felperes és a (Kft. 2) jogosultak. A szindikátusi szerződés 11.
  15. és 11.
  16. pontjában a szerződő felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy biztosítják az összhangot az alperes társasági szerződése és egyéb szabályzatai valamint a szindikátusi szerződés rendelkezései között. 2011 augusztusában az alperesi társaság tagjai a II. rendű felperes, (település 1) Város Önkormányzata, a (Kft. 1), valamint a (Kft. 2) voltak. Az alperes törzstőkéje ebben az időpontban 5.000.000 Ft készpénz volt, melyből a II. rendű felperes 1.050.000 Ft-tal 21 %os, a (Kft. 1) 3.650.000 Ft-tal 73 %-os, a (Kft. 2) 200.000 Ft-tal 4 %-os, míg (település 1) Város Önkormányzata 100.000 Ft-tal 2 %-os részesedéssel bírt. 2011 nyarán az alperesi társaság ügyvezetői (személy 4) és az I. rendű felperes voltak együttes cégjegyzési joggal. (személy 4) ügyvezető a
  17. július
  18. napján kelt meghívóval összehívta az alperes taggyűlését
  19. augusztus 1-én 10 órára a társaság (település 2, utca, házsszám) alatti (akkori) székhelyére. A meghívóban megjelölt első napirendi pont a projekt részletes műszaki, pénzügyi és dokumentációs beszámolója volt az ügyvezetés részéről, a második az ügyvezető visszahívása, új ügyvezető választása, díjazásának megállapítása, a harmadik a társasági szerződés módosítása, a negyedik pedig egyéb napirendi pont volt. A meghívó tájékoztatást tartalmazott arra nézve, hogy a taggyűlésen a tagot meghatalmazott személy is képviselheti, a meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A
  20. augusztus
  21. napján az alperes székhelyén megtartott taggyűlésen a (Kft. 1)-t (személy 5) meghatalmazott, a II. rendű felperest (személy 1) ügyvezető, a (Kft.2)-t (személy 6) meghatalmazott, (település 1) Város Önkormányzatát pedig szavazati jogot biztosító meghatalmazás nélkül (személy 7) képviselte. A taggyűlés (személy 8) ügyvédet választotta meg jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének pedig (személy 5)-t. A második napirendi pont keretében a taggyűlés meghozta az 5/
  24. számú határozatát, mely határozatban 73 % igen, 21 % nem és 4 % tartózkodás mellett -3Gf.III.30.280/2012/
  25. szám visszahívta I.rendű felperes ügyvezetőt és ugyanilyen szavazati arányok mellett a társaság ügyvezetőjének határozatlan időtartamra (személy 5)-t választotta meg. A (személy 1) ügyvezetővé választására vonatkozó javaslatot szótöbbségi határozattal (25% igen, 73% nem szavazattal) elutasította, továbbá 77% igen szavazat és 21% tartózkodás mellett döntött arról, hogy a megválasztott (személy 5) ügyvezetőt díjazás nem illeti meg. A 7/
  28. számú határozattal a taggyűlés kötelezte az ügyvezetőket, hogy a lehető legkorábbi időpontra (augusztus 16.) hívják össze a társaság következő taggyűlését, annak egyik napirendi pontjaként az ügyvezető visszahívásával és új ügyvezető megválasztásával, díjazásának megállapításával. A 8/
  31. számú határozat az alperes társasági szerződés VIII/
  32. pontját módosította akként, hogy a taggyűlés a (Kft. 2) székhelyére is összehívható. A 7/
  35. számú határozat alapján (személy 5) ügyvezető a
  36. augusztus
  37. napján kelt meghívóval
  38. augusztus
  39. napjára az alperes (település 2, utca, házsszám) alatti székhelyére taggyűlést hívott össze, a meghívóban szereplő napirendi pontok szerint elsőként a társaság lényeges szerződéseinek áttekintése, szükséges intézkedések meghozatala, másodikként az ügyvezető visszahívása, új ügyvezető választása, díjazásának megállapítása, harmadik napirendi pontként pedig az egyebek megtárgyalása céljából. A meghívó tartalmazta, hogy a taggyűlésen a tagokat meghatalmazott személy is képviselheti. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az alperes tagjai
  40. augusztus
  41. napján 9.05 perckor taggyűlést tartottak az alperesi kft. tagjának, a (Kft.2)-nek a székhelyén, a (település 3, utca, házszám) alatt. A
  42. augusztus
  43. napján megtartott taggyűlésről felvett, hitelesített jegyzőkönyv szerint a taggyűlésen az alperes valamennyi tagja képviseltetve volt, így a 73% szavazattal rendelkező (Kft. 1) képviseletében valamint a 4% szavazattal rendelkező (Kft. 2) képviseletében (személy 6) meghatalmazott, a 21% szavazattal rendelkező II. rendű felperes képviseletében (személy 2) meghatalmazott, a 2% szavazattal rendelkező (település 1) Város Önkormányzata képviseletében (személy 9) alpolgármester volt jelen. A társaság ügyvezetőiként jelen voltak még (személy 5), (személy 4), továbbá meghívottként I.rendű felperes, (személy 7) és (személy 8). A taggyűlés elején az ügyvezetők megállapították, hogy a taggyűlés összehívására nem a Gt. és a társasági szerződés rendelkezéseinek megfelelően került sor. Ezért az 1/
  46. számú taggyűlési határozattal az alperes tagjai egyhangúlag hozzájárulnak a taggyűlés megtartásához, majd a 2/2011., 3/
  47. és a 4/
  48. számú egyhangú határozatokkal levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és (a II. rendű felperest képviselő (személy 2) személyében) jegyzőkönyv hitelesítőt választottak. Az 5/
  49. 08.
  50. számú egyhangú taggyűlési határozattal első -4napirendi pontként a társaság lényeges szerződéseinek áttekintése, második napirendi pontként az ügyvezető választása, díjazásának megállapítása, harmadik napirendi pontként pedig az egyebek napirend került elfogadásra, míg a 6/
  51. 08.
  52. számú többségi döntéssel hozott taggyűlési határozattal döntöttek a társaság tagjai a II. rendű felperessel kötött vállalkozási szerződés módosítása kezdeményezéséről. A
  53. augusztus
  54. napján megtartott taggyűlésről felvett, hitelesített jegyzőkönyv szerint a második napirendi pont keretében (személy 5) azt adta elő, hogy a szindikátusi szerződésben szerződő felek között létrejött egy módosítási megállapodás, amely alapján a (Kft. 1) két ügyvezetőt, míg a II. rendű felperes és a (Kft. 2) együttesen egy ügyvezetőt jogosult jelölni. Ezt követően a taggyűlés meghozta a 7/
  57. számú határozatot, melyben egyhangúlag a társaság új ügyvezetőjének határozatlan időtartamra együttes aláírási joggal választotta meg I.rendű felperes-t, akit díjazás nem illet meg. E határozat rendelkezik arról is, hogy a társaság képviseletében bármely két ügyvezető együttesen jogosult a cégjegyzésre. A
  58. augusztus
  59. napján megtartott taggyűlésen meghozott határozatok alapján a ... Megyei Bíróság mint Cégbíróság által hozott Cg. (X)/19 számú végzéssel a cégjegyzékbe együttes képviseleti jog mellett I.rendű felperes, (személy 4) és (személy 5) ügyvezetők képviseleti jogosultsága került bejegyzésre, a korábbi ügyvezetési és cégjegyzési jog törlése mellett. E változások közzétételének időpontja
  60. szeptember
  61. napja. Az I. és II. rendű felperesek kereseti kérelmükben kérték az alperes taggyűlésének 5/
  64. számú határozatának hatályon kívül helyezését, figyelemmel arra, hogy a határozat a szindikátusi szerződés 3.1., 3.2., 11.
  65. és 11.
  66. pontjainak rendelkezéseit sérti. Kérték továbbá az alperes
  68. 16-án megtartott taggyűlésén meghozott összes határozat hatályon kívül helyezését, figyelemmel arra, hogy a taggyűlés szabálytalanul került megtartásra. A határozatok a Gt.
  69. §-ába és a társasági szerződés VIII/
  70. pontjába ütköznek. A taggyűlés a meghívóban szereplő címtől eltérő helyen került megtartásra és a taggyűlésen nem volt jelen minden tag, hiszen a (Kft.2) nem adott meghatalmazást előzetesen senkinek a taggyűlésen való képviseletre. Amennyiben e jogcímen a kereseti kérelem nem lenne alapos, külön hivatkoztak arra, hogy az 5/
  73. és a 7/
  76. számú határozatok elsősorban létre sem jöttek, másodsorban érvénytelenek. A határozatok létre nem jöttét hangfelvétel igazolja. Az 5/
  79. számú határozat a Gt.
  80. § /4/ bekezdésébe és az ezzel összhangban álló társasági szerződés VIII.
  81. pontjába ütközik. A 7/
  84. számú határozat érvénytelen, mert a taggyűlés úgy választotta meg ügyvezetőnek az I. rendű felperest, hogy egyúttal nem rendelkezett a korábban megválasztott két ügyvezető egyikének a visszahívásáról, és jogsértő az az előírás is, hogy a társaság képviseletében bármelyik két ügyvezető együttesen jogosult a cégjegyzésre. A taggyűlési határozatok megtámadásának határideje vonatkozásában arra hivatkoztak, hogy azt nem késték le, hiszen még nem telt le a Gt.
  85. § /3/ bekezdésében írt jogvesztő határidő. A 30 napos szubjektív határidőt önhibájukon kívül azért mulasztották el, mert bíztak abban, hogy a jogsértő -5Gf.III.30.280/2012/
  86. szám határozatot a taggyűlés a felperesek kérésére megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi és így a jogszerű állapot helyreáll. A
  87. augusztus
  88. és
  89. augusztus
  90. napján tartott taggyűléseken a II. rendű felperes meghatalmazottja a sérelmezett határozatok meghozatalának egy részéhez szavazatával hozzájárult ugyan, azonban nyilvánvaló tévedésben volt, illetve a meghatalmazottat a taggyűlés elnöke és a taggyűlésen közreműködő ügyvéd megtévesztette, így a meghatalmazott képviselő taggyűlési szavazatát tévedés, megtévesztés jogcímén megtámadták. Kérték továbbá a ... Megyei Bíróság mint Cégbíróság (X)/
  91. számú változásbejegyzést elrendelő végzésének hatályon kívül helyezését és a cégbíróság Ctv.
  92. § /2/ bekezdésében foglalt intézkedések megtételére kötelezését. Hivatkoztak arra, hogy a végzés azért jogszabálysértő, mert elsődlegesen létre sem jött társasági szerződés módosításon, másodlagosan érvénytelen társasági szerződés módosításon alapul, és ezt a jogszabálysértést a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárás során észlelnie kellett volna. A
  93. augusztus 16-i taggyűlés jogszerűtlenül került összehívásra és megtartásra, a taggyűlést a meghívóban szereplő napirendtől eltérő napirenddel tartották meg, a taggyűlésen anélkül választottak meg újabb ügyvezetőt, hogy a meglévő ügyvezetők egyikét visszahívták volna. Miután a társasági szerződés és az ahhoz kapcsolódó szindikátusi szerződés szerint a társaságnak két ügyvezetője van együttes cégjegyzési jogosultsággal, a társasági szerződés előzetes módosítása nélkül a harmadik ügyvezető megválasztása érvénytelen. Ugyanezen okból érvénytelen a határozat azon része is, ami a cégjegyzésre vonatkozik. A harmadik ügyvezető megválasztása önmagában nem jelentheti a társasági szerződés módosítását, e jogszerűtlenségeket pedig a cégbíróságnak mindenképpen észlelnie kellett volna. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A taggyűlési határozatok felülvizsgálata körében hivatkozott arra, hogy a felperesek a keresetindításra nyitva álló határidőt lekésték. Ezen túl érdemben is vitatta az e jogcímen előterjesztett kereseti kérelem alaposságát. Az 5/
  96. számú taggyűlési határozat nem jogsértő, a Gt. arra nem ad módot, hogy a szindikátusi szerződésbe ütközésre alapozva lehessen kérni az alperes határozatának felülvizsgálatát. A
  97. augusztus 16-án tartott taggyűlésen hozott határozatok sem jogsértőek, ugyanis a taggyűlésen valamennyi tag jelen volt és hozzájárult a taggyűlés meghívótól eltérő helyszínen történő megtartásához. A napirend elfogadásáról a taggyűlés határozott, arra pedig a Gt. lehetőséget teremt, hogy a meghívóban közölt napirendhez képest a taggyűlés leszűkítse azoknak a témáknak a körét, amelyekről ténylegesen tárgyal. A taggyűlés megtartásakor hatályos társasági szerződés nem korlátozta az ügyvezetők számát, így a határozat társasági szerződésbe ütközése kizárt. A felperesek tévesen hivatkoznak arra is, hogy a társasági szerződés módosításáról szóló határozat lett volna szükséges ahhoz, hogy az alperes képviseleti jogáról akként rendelkezzen, hogy a társaság képviseletében bármely két ügyvezető együttesen jogosult a cégjegyzésre. A Gt.
  98. § /3/ bekezdése szerint az együttes cégjegyzési jog ugyanis fogalmilag ad arra lehetőséget, hogy a jogosultak közül bármely két ügyvezető együttes aláírásával képviselje a céget. -6A változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset vonatkozásában elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a Ctv.
  99. § /1/ bekezdése szerint a cégbíróság
  100. számú végzését csak az I. rendű felperes támadhatja meg, amennyiben a törvényben foglalt egyéb feltételek is teljesülnek. Miután azonban a perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, ilyen jogszabálysértés pedig nem állapítható meg, így az erre irányuló kereset megalapozatlan. A változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak a kérelmet, valamint az annak mellékletét képező taggyűlési jegyzőkönyvet, a taggyűlésen jelenlévő képviselők meghatalmazásait, az ügyvezető elfogadó nyilatkozatát, az aláírásmintát, továbbá a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát állt módjában megismerni. A cégbíróság nem észlelhetett jogsértést, ugyanis miután nincs az alperesi társasági szerződésben olyan előírás, hogy az alperesnek csak két ügyvezetője lehet, így e körben az ügyvezetőt megválasztó határozat nem lehet ellentétes a társasági szerződéssel. A cégbíróság nem észlelhetett jogsértést a határozatot hozó taggyűlés megtartását illetően sem, mivel a jegyzőkönyv rögzíti, hogy a taggyűlés szabályszerűtlen összehívása ellenére a tagok egyhangúlag hozzájárultak a taggyűlés megtartásához. A jegyzőkönyv hitelességéről pedig éppen a felperes képviselőjének aláírása tanúskodik. A cégbíróságnak rendelkezésére álltak a képviselők meghatalmazásai is, így nem férhet kétség ahhoz, hogy a törzstőke teljes egészében képviselve volt, és a jegyzőkönyvben rögzített szavazati jog gyakorlása jogszerűen történt. Az elsőfokú bíróság ítéletével az I. és II. rendű felperesek keresetét elutasította és egyetemlegesen kötelezte őket az alperes javára perköltség megfizetésére. A
  101. augusztus
  102. és augusztus
  103. napján megtartott taggyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelmet arra tekintettel utasította el, hogy a felperesek a keresetindításra nyitva álló anyagi jogi határidőt elmulasztották, és a felperesi hivatkozások nem jelentik az önhiba hiányát. A (X)/
  104. számú változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetet határidőben érkezettnek tekintette, ezért azt érdemben vizsgálta. Rámutatott arra, hogy miután a változásbejegyzést elrendelő végzés csak az I. rendű felperesre tartalmaz rendelkezést, így a II. rendű felperesnek e kereseti kérelemrész vonatkozásában kereshetőségi joga nincsen. A Ctv.
  105. § /3/ bekezdése alapján megállapította, hogy miután a perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban észlelnie kellett, ilyen jogszabálysértés pedig a cégbíróság által vizsgált okiratokból - a kérelemből, az annak mellékletét képező taggyűlési jegyzőkönyvből, a taggyűlésen jelenlévő képviselők meghatalmazásaiból, az ügyvezető elfogadó nyilatkozatából, az aláírásmintából, továbbá a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt változatából - nem volt megállapítható. Vizsgálta a felperesi érvek sorrendjében, hogy a taggyűlés összehívása és a döntések meghozatala szabályszerűen történt-e. Rámutatott arra, hogy miután a
  106. augusztus
  107. napján megtartott taggyűlésen minden tag képviseltetve volt, ehhez képest e taggyűlés a 8/
  110. számú határozatával módosította a társasági szerződést akként, hogy a taggyűlés a társaság tagja, a (Kft. 2) székhelyére is összehívható. Ebből következően a
  111. augusztus
  112. napján a (Kft. 2) székhelyén megtartott taggyűlés a társasági határozat tartalmára is -7Gf.III.30.280/2012/
  113. szám figyelemmel szabályszerűen megtartottnak minősül azzal együtt, az 1/
  116. szám alatt hozott taggyűlési határozat az összes tag egyhangú döntését jelentette arra vonatkozóan, hogy a taggyűlés megtartható, így a Gt.
  117. § /4/ bekezdésében írt szabályra is figyelemmel szabályszerűnek kell tekinteni a taggyűlést. Miután a taggyűlésen az alperes legfőbb szervének módja volt az előzetesen közölt napirendtől való eltérésre, így az e körben hozott 5/
  120. szám alatti határozatra és a Gt.
  121. § /4/ bekezdésére tekintettel nem jelentett jogszabálysértő döntést az sem, hogy a
  122. október 16-i taggyűlést a meghívóban szereplő napirendtől eltérő napirenddel tartották meg. Ami pedig az ügyvezető választást követően kialakuló képviseleti, illetőleg cégjegyzési jogosítványokat illeti, tény, hogy a taggyűlésen anélkül választottak meg újabb ügyvezetőt, hogy a meglévő ügyvezetők egyikét visszahívták volna. Erre vonatkozó kötelezettséget azonban a társasági szerződés nem, csupán a szindikátusi szerződés tartalmaz. Miután a szindikátusi szerződés az azt megkötő személyek kapcsolatát, együttműködését szabályozza, alapvetően kötelmi jogi alapon, így megállapítható, hogy a szindikátusi szerződés a társaságra nézve kötelezettséget nem ró. A szindikátusi szerződés és a társasági szerződés viszonyában mindig a társasági szerződésnek van primátusa. A képviselet, illetőleg cégjegyzés módja körében hozott határozat nem ütközik sem a társasági szerződés rendelkezéseibe, sem jogszabályba, annak pedig, hogy ez a szindikátusi szerződésben foglaltakkal ellentétes, a társasági taggyűlési határozatok érvényessége szempontjából nincs jelentősége, így az erre irányuló kereseti kérelem is megalapozatlan. Rámutatott arra is, hogy a felperesek által hiányolt szerződésmódosításnak sincs a társasági határozatok érvényessége szempontjából jelentősége. Társasági szerződésmódosítást az jelentett, hogy a taggyűlést a (Kft. 2) székhelyére is össze lehet hívni. Egyebekben az ügyvezetők számának, személyének megváltozása, illetőleg a cégjegyzék módjának szabályozása körében beállt változások a társasági taggyűlési határozatokon alapulnak, azonban nem igénylik a társasági szerződés e vonatkozású módosítását. Ennek hiánya tehát nem teszi a meghozott határozatokat jogszerűtlenné. Nem volt tehát olyan körülmény, melyet a cégbíróságnak észlelnie kellett volna és amely körülmények miatt a változásbejegyzés iránti kérelmet el kellett volna utasítsa. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I. és II. rendű felperesek terjesztettek elő fellebbezést. Fellebbezésükön összesen 48.000 Ft összegű eljárási illetéket róttak le. A taggyűlési határozatok felülvizsgálatával kapcsolatos kereseti kérelmet elutasító ítéleti rendelkezéseket nem támadták. Kérték az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és a cégbíróság Cg. (X)/
  123. számú változásbejegyzést elrendelő végzésének hatályon kívül helyezését és a cégbíróság Ctv.
  124. § /2/ bekezdésében foglalt intézkedések megtételére történő utasítását. Arra hivatkoztak, hogy a cégbíróság keresettel támadott végzése azért jogsértő, mert a végzés elsődlegesen létre sem jött társasági szerződésmódosításon, másodlagosan érvénytelen társasági szerződésmódosításon alapul, és ezt a jogszabálysértést a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárás során észlelnie kellett volna. A bizonyítási eljárás során minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a
  125. augusztus 16-án megtartott taggyűlésről készült jegyzőkönyv valótlan adatokat -8tartalmaz, tévesen került a jegyzőkönyvbe, hogy a taggyűlésen minden tag képviseltette magát, hiszen a taggyűlés elején a (Kft. 2) által adott meghatalmazás még nem állt rendelkezésre. A napirendi pontok elfogadásáról nem született megfelelő határozat. Az ügyvezető választás kapcsán a jegyzőkönyvben rögzített 7/
  128. számú határozattal szemben a taggyűlésen ténylegesen elhangzott szöveget a felperesek keresetlevele tartalmazza. Az elsőfokú ítélet említést sem tett arról, hogy a jegyzőkönyv valótlan tartalmú, és az ítélet indokolásából az tűnik ki, hogy az elsőfokú bíróság a taggyűlési határozatokat létrejött és érvényes határozatoknak tekintette. Tény, hogy a felperesek a taggyűlési határozatok megtámadására nyitva álló határidőt lekésték, azonban a nyilvánvalóan létre sem jött taggyűlési határozatokra ítéletet alapítani nem lehet. Állították, hogy a
  130. 16-i taggyűlés a Gt., illetve a társasági szerződés rendelkezéseivel szemben, jogszerűtlenül került összehívásra, jogszerűtlenül került a meghívóban szereplő helyszíntől eltérő helyszínen való megtartásra, hiszen a taggyűlésen nem képviseltette magát szabályszerűen minden tag és így a taggyűlést nem lehetett volna megtartani. A taggyűlést a meghívóban szereplő napirendtől eltérő napirenddel tartották meg és a módosítást a taggyűlés nem fogadta el. A taggyűlésen anélkül választottak meg újabb ügyvezetőt, hogy a meglévő ügyvezetők egyikét visszahívták volna. Miután a társasági szerződés és az ahhoz szorosan kapcsolódó szindikátusi szerződés szerint a társaságnak két ügyvezetője van együttes cégjegyzési jogosultsággal, a társasági szerződés előzetes módosítása nélkül a harmadik ügyvezető megválasztása érvénytelen. Ugyanezen okból érvénytelen a határozat azon része is, amely szerint a társaság képviseletében bármely két ügyvezető együttesen jogosult a cégjegyzésre. A harmadik ügyvezető megválasztása önmagában nem jelentheti a társasági szerződés módosítását, hiszen ez ellentétes a társasági szerződés alapját képező szindikátusi szerződéssel és a meghívóban nem szerepelt még csak utalás sem a társasági szerződés módosítására. A taggyűlésen egyszer sem esett szó a társasági szerződés módosításáról, az ügyvezetők számának növeléséről, a képviselet módjának a megváltoztatásáról és pusztán azt, hogy a taggyűlés ügyvezető választásáról döntött önmagában nem lehet úgy értékelni, hogy a taggyűlés a társasági szerződést is módosította. E jogszerűtlenségeket a cégbíróságnak mindenképpen észlelnie kellett volna. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezései helybenhagyását kérte. Állította, hogy az alperesi taggyűlésen semmilyen jogsértés nem történt, másrészt a cégbíróság végzésének hatályon kívül helyezésére csak olyan jogsértés alapján kerülhetett volna sor, amelyet eljárása során a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A cégbíróság által is észlelhető jogsértés esetünkben nem történt, így az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperesek kereseti kérelme alaptalan. A
  131. augusztus
  132. napján megtartott taggyűlés szabályszerűen zajlott, azon minden tag képviselője, meghatalmazottja útján jelen volt. A tagok egyhangú 1/
  135. számú határozatukkal hozzájárultak a taggyűlés megtartásához - tekintettel arra is, hogy a taggyűlés összehívására nem a Gt. és a társasági szerződés rendelkezéseinek megfelelően került sor -, valamint a fellebbezésben kifogásolt napirend elfogadásához szintén hozzájárultak az 5/
  138. számú határozattal. E tényekről, a taggyűlésről készített hitelesített jegyzőkönyv és az ahhoz kapcsolódó -9Gf.III.30.280/2012/
  139. szám teljes bizonyító erejű meghatalmazások tanúskodnak, amelyeket eljárása során a cégbíróságnak is lehetősége volt megvizsgálni. A változásbejegyzést elrendelő végzés alapjául szolgáló 7/
  142. számú határozat érvényessége a fentiek ismeretében nem kérdőjelezhető meg. A jegyzőkönyv mind formai, mind tartalmi szempontból helytálló, különös tekintettel arra a körülményre is, hogy a jelenlévők szó szerinti jegyzőkönyvezést nem kértek, és ilyen kötelezettséget a jogszabályok sem írnak elő. Tévesen hivatkozott a felperesi fellebbezés arra, hogy a bizonyítási eljárás során minden kétséget kizáróan bebizonyosodott volna, hogy a taggyűlésről készült jegyzőkönyv valótlan adatokat tartalmaz. E megállapításnak az elsőfokú bíróság ítélete is ellentmond, de megjegyzendő, hogy a jegyzőkönyv hitelességének utólagos kétségbe vonása amiatt is alaptalan, mert éppen a II. rendű felperes meghatalmazottja volt az, aki a jegyzőkönyvet a taggyűlést követően aláírásával hitelesítette. Az új ügyvezető megválasztásához nem volt szükség a társasági szerződés előzetes módosítására, mivel a társasági szerződés az ügyvezetők számára nézve korlátozást nem tartalmazott, így e körben sem történt olyan jogsértés, amelyet a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A cégjegyzés módjának meghatározása sem jogsértő, illetőleg az társasági szerződésbe sem ütközik, hiszen a tagok az ügyvezetők együttes cégjegyzési jogát állapították meg. Fenntartotta azon az elsőfokú eljárásban már hivatkozott álláspontját, hogy a cégbíróság végzésének hatályon kívül helyezése iránt csak az a személy indíthat pert, akire a végzés rendelkezést tartalmaz és csak a rendelkezés őt érintő része vonatkozásában. Az egyéb jogosultak körét szigorúan értelmező gyakorlatra tekintettel így a változásbejegyzési végzést csak az I. rendű felperes támadhatta meg. A fellebbezés alaptalan. Az ítélőtábla előrebocsátja, hogy a taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata kapcsán hozott ítéleti rendelkezéseket semmilyen tekintetben nem vizsgálta, miután fellebbezés híján az ez irányú kereseti kérelmeket elutasító ítéleti rendelkezések jogerőre emelkedtek. Azt azonban szükségesnek tartja kimondani, hogy habár mind a
  143. évi IV. törvény (Gt.)
  144. § /1/ bekezdése szerinti társasági határozatok bírósági felülvizsgálata, mind pedig a
  145. évi V. törvény (Ctv.)
  146. § /1/ bekezdése szerinti változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per jogvédelmi eszköz, a két pertípus azonban másmás célt szolgál és eltérőek a perben beálló jogkövetkezmények is. Nyomatékosan hangsúlyozandó, hogy a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per nem további jogorvoslati eszköz a társasági határozatok hatályon kívül helyezése iránti per kezdeményezésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén, hiszen más releváns jogi helyzetet és jogsértést kell vizsgálnia a bíróságnak az előbbi és az utóbbi pertípus esetén. A változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a Ctv.
  147. § /3/ bekezdése értelmében csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Amíg tehát a társasági határozatok bírósági felülvizsgálata esetén a társaság szervei által hozott határozatok tekintetében a Gt-be és más jogszabályokba, valamint a társaság saját társasági szerződésébe ütköző - 10 valamennyi jogszabálysértés vizsgálatára lehetőség nyílik, úgy a Ctv.
  148. § szerinti kontrollperben csak a cégbíróság által hivatalból észlelendő jogszabálysértésekre lehet megalapozottan hivatkozni. Lényeges eltérés van továbbá az igényérvényesítésre jogosultak körének meghatározása tekintetében is. Amíg a gazdasági társaság bármely tagja kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát (Gt.
  149. § /1/ bekezdés), addig a változásbejegyzést elrendelő végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló okiratok jogszabályba ütközése miatt csak az ügyész, valamint az jogosult perindításra, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan (Ctv.
  150. § /1/ bekezdés). A perindításra jogosult egyéb érdekeltek körét a bírói gyakorlat szigorúan a jogszabály szövege szerint értelmezi (Legfelsőbb Bíróság Gf.II.32.227/2001/3., Gf.VII.32.732/2000/
  151. számú határozatai, melyek megtalálhatók a Kúria adatbázisában). Ebből következően csak a végzéssel közvetlenül érintett, a végzésben nevesített személy kereshetőségi joga ismerhető el. A változásbejegyzést elrendelő végzés személy szerint kizárólag az I. rendű felperesre vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, így a fentebb ismertetett jogszabályi rendelkezésből és bírói gyakorlatból következően a II. rendű felperes kereshetőségi jog hiányában igényt e körben egyáltalán nem érvényesíthet, így a II. rendű felperes ez irányú kereseti kérelmét minden további érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. Az I. rendű felperes vonatkozásában helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy olyan jogszabálysértés megállapítható nem volt, amit a cégbíróságnak a változásbejegyzést elrendelő végzés meghozatala előtt észlelnie kellett volna (BDT 2010/2304., BDT 2009/
  152. számú eseti döntések). A változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben - a forgalom biztonságához és a cégnyilvántartás közhitelességéhez fűződő érdekek védelme miatt - korlátozottan, csakis a végzésben foglalt cégjegyzéki adatokra vonatkozó rendelkezés jogszabálysértő voltára lehet megalapozottan hivatkozni (BDT 2007/
  153. számú eseti döntés). Mindez azt jelenti, hogy a kereset tartalmát, a peres bíróság vizsgálódásának kereteit lényegében a cégeljárás keretei, korlátai határozzák meg, a peres bíróság tehát tágabb értelemben a perben a cégbíróság eljárását vizsgálja felül, azt, hogy az adott eljárásban az irányadó jogszabályok és a kérelem alapjául szolgáló okiratok alapján helye volt-e a bejegyzésnek vagy sem. A Ctv. a változásbejegyzési kérelmekkel kapcsolatosan pontosan körülírja, hogy milyen kérelem és milyen mellékletek becsatolására van szükség, annak érdekében, hogy a társaság életében bekövetkezett változások a cégjegyzékbe közhitelesen bejegyezhetők legyenek. Helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy a cégbírósághoz a Cg.(X)/
  154. számú végzés meghozatalához szükséges okiratok teljes körűen becsatolásra kerültek, így alaki hiányok miatt a végzés nem lehet jogszabálysértő. A becsatolt okiratok a cég kérelmét alátámasztották, a hitelesített taggyűlési jegyzőkönyv, a taggyűlésen meghozott határozatok a cégjegyzékbe bejegyezni kért változásokat alátámasztották. A cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárás során nincs módja a jegyzőkönyv készítésének körülményeit vizsgálni, és arra bizonyítást lefolytatni, hogy a taggyűlésről felvett jegyzőkönyv a valóságnak mindenben megfelelő tartalmú-e, így a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben sem lehet megalapozottan - 11 Gf.III.30.280/2012/
  155. szám vitatni a jegyzőkönyv valóságtartalmát (erre megfelelő jogorvoslati eszköz a taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata lett volna, ennek keretében nem lett volna akadálya a hitelesített jegyzőkönyv valóságtartalmának vitatására). A fentieken túlmenően azonban megjegyzendő, hogy jelen ügyben nyomatékosan értékelendő, hogy a
  156. augusztus
  157. napján megtartott taggyűlésről felvett jegyzőkönyvet a II. rendű felperes meghatalmazott képviselője hitelesítette, ilyen körülmények között a jegyzőkönyv tartalma a felperesi hivatkozások alapján megalapozottan nem vitatható. E körben utalni kell arra is, hogy sem az alperesnél, sem más társaságoknál nem szokás szó szerinti taggyűlési jegyzőkönyvet készíteni, az írásba foglalt és hitelesített jegyzőkönyv pedig a meghozott határozatok létét és azok tartalmát a rendelkezésre álló adatok szerint megfelelően, a taggyűlésen történtekkel nem ellentétesen tartalmazzák. Annak a körülménynek, hogy a második napirendi pont megtartását megelőzően (személy 5) részéről a felperesek által kifogásolt tájékoztatás elhangzott-e vagy sem, jelentősége nincsen, ugyanis a később részletezendő okok miatt a felperesek által vitatott, változásbejegyzés alapjául szolgáló taggyűlési határozat meghozatalához az alperes társasági szerződésének módosítására szükség nem volt. A Gt.
  158. § /3/ bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy a legfőbb szerv ülését szabályszerű összehívás nélkül is megtartsák a társaság tagjai, és a taggyűlésen határozatokat is hozzanak, ha valamennyi tag jelen van és az ülés megtartásához hozzájárul. Miután a cégbíróság rendelkezésére álló hitelesített taggyűlési jegyzőkönyv megfelelően igazolja, hogy habár a meghívóban megjelölt helyszíntől eltérő helyen került megtartásra a
  159. augusztus 16-i taggyűlés, a taggyűlés megtartásához a társaság valamennyi tagja hozzájárult, így nem állapítható meg olyan jogszabálysértés, amit a cégbíróságnak a változásbejegyzés elrendelése előtt észlelnie kellett volna. A Gt.
  160. § /4/ bekezdése egyértelműen lehetővé teszi, hogy a legfőbb szerv az ülésére szóló meghívóban nem szereplő kérdéseket tárgyalja olyan esetben, ha valamennyi tag jelen van és egyhangúlag hozzájárul a kérdés megtárgyalásához. A konkrét esetben a
  161. augusztus 16-i taggyűlésen az előzetesen kiküldött meghívóhoz képest némileg eltérő tartalmú második napirendi pontot tárgyalt meg az alperes legfőbb szerve. Miután azonban e taggyűlésen valamennyi tag képviseltette magát, így erre törvényi lehetősége volt. Ezen túlmenően értékelendő az is, hogy a taggyűlési meghívóban napirendi pontként az új ügyvezető választása és díjazásának megállapítása kérdése egyértelműen fel volt tüntetve. Arra a taggyűlésnek lehetősége van, hogy a meghívóban közölt tárgykörnél szűkebben tárgyaljon és hozzon határozatot az egyes napirendi kérdésekben. Így amennyiben a meghívóban szerepelt ugyan ügyvezető visszahívásának kérdése is, erről azonban a második napirendi pont keretében nem tárgyaltak és nem hoztak határozatot, a fentebb írt indokok miatt ez nem alapoz meg olyan jogszabálysértést, amit a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárás során észlelnie kellett volna. - 12 A létesítő okirat a cég működésének alapokmánya, melyben egyfelől alapításkor valamennyi, a cég működésére vonatkozó kérelmekre bejegyzendő adat feltüntetésre kerül, másrészt további, a társaság működésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Nem minősül azonban a létesítő okirat valamennyi adata tartalmának megváltozása egyben szerződésmódosításnak, vagyis nem minden tartalmi változás igényli a szerződésmódosítás eljárási rendjét, alakszerűségét. Arra nézve, hogy mely változás minősül egyben okirat-módosításnak is, a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok adnak eligazítást. Így például a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjének vagy tagjainak megváltozása nem minősül szerződésmódosításnak. A társasági szerződésben csupán az első ügyvezetők név szerinti feltüntetése alakszerűségi kellék, később az ügyvezetők személyének megváltozása nem igényli a társasági szerződés módosítását (ettől független kérdés, hogy változásbejegyzési kérelem előterjesztésekor a technikai okiratnak tekinthető, változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést - elsősorban az adatok hatályosságáról való könnyebb meggyőződhetőség érdekében - a változásbejegyzési kérelem mellékleteként be kell csatolni). Mindebből következően pusztán azért, mert az ügyvezetők személyében változás következett be a
  162. augusztus 16-i taggyűlésen, nem volt szükséges az alperes társasági szerződését módosítani. A társasági szerződés módosításának szükségessége egyéb okból sem állt fenn. A Gt.
  163. §-a szerint a társaság ügyeinek intézését és a társaság törvényes képviseletét a tagok közül, vagy harmadik személyek köréből a taggyűlés által választott egy vagy több ügyvezető látja el. Az alperes társasági szerződése az ügyvezetők számára vonatkozóan a törvényi főszabályhoz képest speciális előírást, az ügyvezetők számának konkrét meghatározását nem tartalmazza, így sem a Gt., sem az alperes társasági szerződése alapján nem volt akadálya annak, hogy a korábbi két ügyvezető helyett az alperes három ügyvezetőt válasszon. Téves az a felperesi hivatkozás is, hogy a szindikátusi szerződés ügyvezetők számára vonatkozó rendelkezése az alperes társasági jogi jogviszonyaiban értékelendő, figyelembe vehető lenne. Miután a szindikátusi szerződés nem tartozik a társaság alapdokumentumai közé, az a társaságra nézve kötelezettséget nem róhat. Ahogyan arra helyesen rámutatott az elsőfokú bíróság is, a szindikátusi szerződés csak az azt megkötő tagoknak a társaságon belül egymással szembeni kapcsolatát, együttműködését és elvárási rendszerét szabályozza (BH 1998/
  164. számú eseti döntés), így a szindikátusi szerződés kizárólag a szerződő felekre nézve keletkeztet kötelmi jogi kötelezettségvállalást, de a társaságra vagy harmadik személyekre vonatkozóan nem (BDT 2007/
  165. számú eseti döntés). Tény, hogy az alperes egyes tagjai közötti szindikátusi szerződés tartalmaz rendelkezéseket az alperesnél az ügyvezetők jelölésére, visszahívására és számára vonatkozóan. Azonban amennyiben e kötelezettségeknek nem kizárólag az egymás közötti együttműködés körében, kötelmi jogi alapon kívántak volna hangsúlyt adni a szerződő felek, hanem e megállapodásukat társasági jogi jogviszony szintjére szerették volna emelni, úgy nem lett volna akadálya annak, hogy a társasági szerződésben rendezzék az ügyvezetők számát, jelölésük és visszahívásuk rendjére vonatkozó elképzeléseiket. Ennek hiányában a szindikátusi szerződésben foglaltakkal esetlegesen ellentétben álló ügyvezető választásnak a cégbíróság előtti változásbejegyzési eljárás - 13 Gf.III.30.280/2012/
  166. szám szempontjából jelentősége nincsen, hiszen az ügyvezetők számának kettőről háromra emelése sem a társasági szerződésbe nem ütközött, sem pedig a társasági szerződés előzetes módosítását nem igényelte, így az erre alapított felperesi hivatkozások is megalapozatlanok. A cégjegyzés módjára vonatkozóan sem állapítható meg jogszabálysértés, ugyanis a
  167. augusztus 16-i taggyűlésen hozott 7/
  170. számú taggyűlési határozat a Gt.
  171. § /3/ bekezdésével összhangban rendezi a cégjegyzés módját, és ezzel összhangban áll a cégbíróság változásbejegyzést elrendelő végzése is. A törvényi rendelkezés arra ad lehetőséget, hogy a társaság a vezető tisztségviselők főszabály szerint önálló cégjegyzési joga helyett együttes cégjegyzési jogról döntsön. Amennyiben viszont együttes cégjegyzési jog kerül kikötésre, úgy bármilyen további rendelkezés nélkül érvényesül az a törvényi szabály (Gt.
  172. § /3/ bekezdés), hogy együttes cégjegyzési jog esetén két személy együttes aláírására van szükség. Ilyen körülmények között az alperesi társaság írásbeli képviseletére vonatkozó aláírási jogosultság (cégjegyzés) alperesi taggyűlés általi szabályozása nem jogszabálysértő, következésképp nincs olyan jogszabálysértés, amit a cégbíróságnak a változás cégjegyzékbe való bejegyzésekor észlelnie kellett volna. Összességében a fentiek alapján megállapítható, hogy az I. és II. rendű felperesek fellebbezése minden tekintetben megalapozatlan volt, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, megfellebbezett rendelkezéseit a Pp.
  173. § /2/ bekezdése alapján helybenhagyta. Az I. és II. rendű felperesek a másodfokú eljárásban is pervesztesek lettek, ezért a Pp.
  174. § /1/ bekezdése alapján perköltség megfizetésére kötelesek, melynek összege áll az alperes jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült és az ítélőtábla által az alperes részéről az elsőfokú eljárásban
  175. sorszám alatt becsatolt megbízási szerződés figyelembevételével a 32/
  176. (VIII. 22.) IM számú rendelet
  177. § /1/ bekezdés és 4/A. § /1/ bekezdés alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból. A másodfokú bíróság észlelte, hogy habár az I. és II. rendű felperesek önálló fellebbezést terjesztettek elő az elsőfokú ítélet egyes rendelkezéseivel szemben, fellebbezésükre csupán összesen 48.000 Ft összegű eljárási illetéket róttak le. Miután a felperesek nem szükségképpeni pertársak, így fellebbezésükre külön-külön kellett volna 48.000-48.000 Ft összegű fellebbezési eljárási illetéket leróniuk. Erre tekintettel a másodfokú bíróság az Itv.
  178. § /2/ bekezdése alapján kötelezte a felpereseket fejenként 24.000 Ft meg nem fizetett fellebbezési eljárási illeték megfizetésére. Szeged,
  179. október hó
  180. napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.