Bf.22/2012/4 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés). Ezért 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 600,- Ft-ban állapította meg. Rendelkezett az így kiszabott összesen 300.000,- Ft pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak átváltoztatásáról. Határozott az eljárás során lefoglalt bűnjelek jogi sorsáról, továbbá kötelezte a vádlottat 46.440,- Ft bűnügyi költség megfizetésére, míg megállapította, hogy 5.735,- Ft bűnügyi költség az állam terhén marad. Az ítélet ellen az első fokon eljárt ügyész a vádlott terhére a büntetés súlyosítása, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. Kifejtette, hogy álláspontja szerint az első fokú bíróság által kiszabott büntetés súlytalan, nem alkalmas a generális, és a speciális prevenció kifejezésére. Rámutatott arra, hogy a hivatali befolyással üzérkedés a korrupciós bűncselekmények közé tartozik, a cselekmény társadalomra veszélyességét az egy évtől öt évig terjedő büntetési tétel is jelzi. Kétségtelen, hogy a vádlott büntetlen előéletű, jelentős az időmúlás, azonban a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés valósíthatja csak meg az egyéni és társadalmi megelőzési célokat. A vádlott és a védő felmentésért jelentettek be fellebbezést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.80/2012/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést változatlan formában fenntartotta. Kifejtette, hogy a törvényszék a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatások figyelembe vételével szabályosan folytatta le az eljárást. Az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges bizonyítékokat a tárgyalás anyagává tette, majd mérlegelte azokat, és megalapozott tényállást állapított meg. Indokolási kötelezettségét teljesítette. Az első fokú ügyésszel egyetértve a kiszabott pénzbüntetést eltúlzottan enyhének nevezte, a vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását tartotta indokoltnak. A korrupciós cselekmények elszaporodtak, az ilyen jellegű bűncselekmény elkövetőjével szemben nincs helye enyhítő szakasz alkalmazásának, az időmúlás és a büntetlen előélet enyhítő hatását az irányadó különös részi büntetési tételkereten belül kell értékelni. Indítványozta az első fokú bíróság ítéletének megváltoztatását a fentiek szerint. A védő fellebbezését írásban indokolta. Részletesen elemezte a vádiratot, a bíróság által megállapított tényállást, foglalkozott a vádlotti vallomással, aki végig következetesen tagadta a bűncselekmény elkövetését. Felhívta a figyelmet a vádlott munkaviszonyával, a X. település Város Önkormányzatának Képviselő testületi tevékenységével, és a konkrét pályázat elbírálásainak egyes stádiumaival kapcsolatos dátumokra, időpontokra. Hangsúlyozta, hogy védence a támogatási szerződés megkötésével összefüggő tevékenységért eredményesség esetén kért volna 2 %-ot. Nem lobbi tevékenységet ajánlott. Foglalkozott a védő

1. tanú és
2. tanú tanúvallomásaival, valamint a hangfelvétellel, amelynek teljes anyagát véleménye szerint összességében kell értékelni. A hangfelvétellel kapcsolatosan megjegyezte, hogy a meghallgatáskor
3. tanú és
4. tanú egyetlen alkalommal sem jelezte valamely érthetetlen résznél, vagy egyéb más esetben, hogy hol hallható az, amikor a vádlott befolyást, vagy lobbi tevékenységet ígér. A vádlott mindvégig kitartott amellett, hogy nem a pályázat elnyerésére, hanem az azt követő támogatási szerződésekhez történő közreműködésre terjedt ki az ajánlata. A vádlottnak, mint vállalkozónak, egy munka, a potenciális ügyfél megszerzése volt a célja. A védelem álláspontja szerint a hangfelvétel alátámasztja, hogy
5. tanú egy vállalkozói tájékoztatást kapott. Ez nem meríti ki a befolyással üzérkedés tényállási elemeit. A provokáló kérdésekre tagadó válaszokat adott védence. A vádlotti előadást lehet különböző módon és tartalommal magyarázni, értelmezni, de az elhangzottakra és tartalmukra, valamint a szándékra, vádlott neve ésszerű és okszerű magyarázatot adott. Rámutatott arra, hogy a védelem álláspontja szerint a vádlott nem kért előnyt, vállalkozóként a sikeres pályázat lebonyolításához való közreműködését ajánlotta fel. Mindezt közreműködői illetve vállalkozói sikerdíj ellenében. Erről a szerződés tervezetet jóhiszeműen készítette el. Bűncselekmény nem valósult meg, ezért indítványozta védence felmentését elsődlegesen bűncselekmény, másodlagosan bizonyítottság hiányában. A másodfokú nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség képviselője fenntartotta az ügyészi fellebbezést, és az átirattal egyezően terjesztette elő nyilatkozatát. Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a vádlott elkövette a bűncselekményt, amely miatt, tekintettel a korrupciós bűncselekmények elszaporodottságára, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása indokolt. Rámutatott arra, hogy sem a jegyzőnek, sem a lehallgatást rögzítő személynek nem volt érdeke, hogy a vádlottat „csőbe húzzák", és nem adták a szájába azokat a mondatokat, amelyek alapján a bűnösségének megállapítására sor került. A védő perbeszédében fellebbezésének írásbeli indokolását változatlan formában fenntartotta. Kiegészítette a fellebbviteli főügyészség indítványára reagálva, hogy álláspontja szerint egy irányított beszélgetésről volt szó. A tényállás alapjául szolgáló hangfelvételből bizonyos részek, mondatok kiragadásra kerültek. Nem került értékelésre a vádlottnak azon elmondása, hogy 50-60%-os eredménnyel valósulnak meg az európai uniós pályázatok. A jegyző, illetve a jelenlévő másik személy volt az, akik kérdéseikkel más irányba kívánták terelni a beszélgetést, amiből az derülhet ki, hogy bárkit is meg akarna vesztegetni a vádlott. Mindezekre figyelemmel továbbra is fenntartotta, hogy a vádlott nem követett el bűncselekményt, így elsődleges bűncselekmény, másodlagosan bizonyíték hiányában történő felmentést indítványozott. A vádlott csatlakozott a védője által elmondottakhoz. Az utolsó szó jogán továbbra is hangoztatta, hogy nem követett el bűncselekményt. Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezésekre tekintettel az első fokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta a Be. 348.§

(1)bekezdése szerint. A fellebbezések nem alaposak. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az első fokú bíróság az eljárási törvény rendelkezéseinek betartásával, a megismételt eljárásra vonatkozó szabályoknak megfelelően folytatta le a bizonyítási eljárást. Hatályon kívül helyezésre okot adó körülményt nem észlelt az ítélőtábla. A vádlott kihallgatása, a tanúk meghallgatása, korábbi vallomásaik ismertetése szabályszerűen történt, mint ahogy a hanganyagnak, okirati bizonyítékoknak a bizonyítás részévé tétele is. A tényállás megállapítása során a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat megfelelően értékelte. A vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését. Védekezése szerint egy legális üzleti ajánlattal érkezett az önkormányzathoz. Nem ígérte, hogy befolyásolja a pályázatok elbírálásával kapcsolatos döntést, lobbi tevékenységet sem végzett, hanem csupán azt ajánlotta fel, hogy a pályázat elnyerését követően a támogatási szerződés aláírásáig a szükséges okiratokat beszerzi, az intézendő feladatokat végrehajtja. Ezért a pályázat értékének 2%-át kérte, ami az üzleti életben egy elfogadott összeg. Az első fokú bíróság a védekezését összevetette a jegyző,

1. tanú és a beszélgetést rögzítő
2. tanú vallomásával, valamint a V. Kht. alkalmazottainak vallomásaival, továbbá az okirati bizonyítékokkal, és nem utolsó sorban a hangfelvétellel. Az egész pályázat menete, stádiumai az okiratok alapján végigkövethetőek. Ezt a védelem sem vitatta, akárcsak a hangfelvételen elhangzottakat, azonban az ebből levont következtetésekkel már nem értett egyet. Az ítélőtábla álláspontja szerint a rögzített hanganyag összhangban volt
3. tanú és
4. tanú tanúk vallomásaival, az okiratokkal, amelyet a bíróság a tényállás alapjául elfogadott.
5. tanú tanúvallomásában elmondta, hogy a vádlott már a telefonon történő kapcsolatfelvétel során egyértelműen kijelentette, hogy a pályázatnál hathatós segítséget tud nyújtani. A jegyző ebből a kijelentésből következetett arra, hogy valami nincs rendben, mert tisztában volt az EU-s pályázatok elbírálásával, azzal, hogy mivel jár egy pályázat sikeres megszerzése. Ezért hívta irodájába
6. tanút, hogy legyen jelen ezen a megbeszélésen, és rögzítse az ott elhangzottakat. A találkozót megelőző telefonbeszélgetésekből megállapítható az is, hogy a vádlott beszámolt arról, hogy ő korábban a V. Kht-nél dolgozott, így jó kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A bíráló bizottsággal kapcsolatban álló szakértőket, koordináló személyeket ismeri, akik segítséget tudnak nyújtani. Elhangzott még, hogy mindez rövid úton elintézhető a pályázati összeg 2 %-a fejében. A vádlott a jegyző kérdésére arra is határozott választ adott, miszerint garantálja, hogy az önkormányzat pályázata nyerni fog. Megállapította az ítélőtábla, hogy a feltárt bizonyítékokat az első fokú bíróság egyenként és összességében is megvizsgálta, azok átfogó értékelésével - indokolási kötelezettségének teljes körűen, meggyőzően eleget téve - megalapozott tényállást állapított meg, amely mentes a Be. 351.§

(2)bekezdésében írt hibáktól, hiányosságoktól, így a Be. 351.§

(1)bekezdés alapján az ítélőtábla is e tényállásra alapította határozatát. A bizonyítékok felülmérlegelésére a másodfokú eljárásban nincs mód. vádlott neve vádlott bűnösségére vont következtetés okszerű, cselekményének minősítése törvényes. A jogi indokolás helyénvaló, azzal az ítélőtábla egyetértett. A Btk. 256.§-ában foglalt törvényi tényállás szerint az elkövető arra hivatkozással kéri a jogtalan előnyt, hogy hivatalos személyt befolyásol. A törvényi tényállási elemeket elemezte az első fokú bíróság. Részletesen kifejtette, hogy az egyes EU-s pályázatok elbírálása, annak menete miként zajlik. Megállapította, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjének hatáskörébe tartozik a pályázatok elbírálása, aki hivatalos személy. A munkáját a döntések meghozatalában szakértők és más személyek segítik. Adott esetben a befolyásolás - ami tudatos ráhatást jelent a döntési pozícióban lévő személyre közvetlenül vagy közvetve annak érdekében, hogy ne a jogszabályoknak megfelelően járjon el, hanem a befolyásoló személy, illetve az ő általa képviselt személynek az érdekében - nem valósult meg. A befolyásra hivatkozásnak nem kell közvetlenül határozottnak, konkrétnak lennie, de a körülményekből félreérthetetlennek kell lennie a másik fél, „az ügyfél" szemszögéből, aki azt valóságosnak hiszi, és annak érvényesítése érdekében adja az előnyt. A fentiek az adott tényállásból teljes mértékben levezethetőek, hiszen a vádlott a kapcsolataira hivatkozva - „forrás" biztosítás mellett - azt ígérte az önkormányzat jegyzőjének, hogy a pályázat nyertes lesz, ennek fejében az elnyert összeg 2 %-át kérte. Ez kimeríti adott bűncselekmény törvényi tényállását. A büntetéskiszabási körülményeket feltárta a törvényszék. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elkövetés és a jogerős elbírálás közötti jelentős időmúlásra, valamint a vádlott büntetlen előéletére tekintettel az enyhítő szakasz alkalmazása nem kifogásolható. A kiszabott pénzbüntetés szükséges és elégséges joghátrány a vádlottal szemben, alkalmas a büntetési célok kifejezésére. Az ítélet egyéb járulékos rendelkezései szintén törvényesek. Fentiekre figyelemmel a Tatabányai Törvényszék sérelmezett ítéletét az ítélőtábla a Be. 371.§

(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. Győr,

1. október
2. napján Dr. Zólyomi Csilla sk.. Csák Csilla sk. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja ZÁRADÉK: Ezzel a végzéssel a Tatabányai Törvényszék
3. február
4. napján kelt 3.B.559/2011/
5. számú ítélete
6. október
7. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
8. október
9. napján . Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: