FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.K.27.534/2012/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla a Karas Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Karas Mónika ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi ÍTÉLETET A Fővárosi Ítélőtábla a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az adóhatóság külön felhívására - 30.000 (harmincezer) forint kereseti illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes a
- május 11-én 17 órai kezdettel sugárzott … , majd a 21 órai kezdettel közzétett … című műsorszámaiban a kormányátalakítással foglalkozó … című hírblokkot adott közre. Felvezetésében szerepelt, hogy az IMF tárgyalásokat előkészítő, távozó Fellegi Tamást Varga Mihály váltja, aki a miniszterelnökség irányítását Lázár Jánosnak adja át, akit pedig Rogán Antal követ a FIDESZ frakció élén. A narrátor elmondta, hogy az ellenzék látszatintézkedésnek tartja a kormányátalakítást. A hírben szereplő politikusokról készített felvételek mellett a nézők részleteket láthattak Orbán Viktor miniszterelnök közrádiónak adott interjújából, és Rogán Antallal folytatott beszélgetésből. Ezt követően megismerhették az MSZP és az LMP képviselőinek sajtótájékoztató keretében kifejtett álláspontját. A Jobbik Magyarországért Mozgalom véleményéről a nézők nem kaptak tájékoztatást, holott a párt képviselője, …
- május 11-én a témában sajtótájékoztatót tartott, amelyről az MTI közleményt adott ki. E szerint az ellenzéki párt úgy látja gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség, amelyeknek fontosabb eleme az egykulcsos adórendszer eltörlése. A Jobbik Magyarországért Mozgalom pártigazgatója (a továbbiakban: Kérelmező) panaszára indult eljárásban az alperes a 1545/
- (VIII.29.) számú határozatában helybenhagyta a 14602-3/
- számú elsőfokú határozatot, amelyben az elsőfokú hatóság a médiaszolgáltató felperes terhére megállapította a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének a megsértését, és a felperest meghatározott tartalmú közlemény közzétételére, vagy a kifogásolt hiányzó álláspont megjelenítésének lehetővé tételére kötelezte. Az alperes a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
- §ára, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
- évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.)
- §-ára utalással kifejtette, hogy a felperes megsértette a felhívott törvényi rendelkezéseket, amikor az érintett műsorszámaiban nem jelenítette meg a Kérelmező releváns, a bemutatott kormánypárti és ellenzéki álláspontoktól eltérő véleményét. A felperes az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében annak megváltoztatását, és a kérelem elutasítást kérte, valamint perköltség iránti igényt terjesztett elő. Álláspontja szerint az Smtv.
- és
- §-aiból, az Mttv.
- §-ából, a két törvényi szabályozás egybevetéséből, és az alperesi határozatban is felhívott 1/
- (I.18.) AB határozatból az olvasható ki, hogy a médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás. A kiegyensúlyozottság követelménye nem igényli azt, hogy a médiaszolgáltató egy adott társadalmi, gazdasági, politikai kérdésben minden létező álláspontról tájékoztatást adjon, ez az Mttv.
- §-ában rögzített szerkesztői szabadságot sértené. A kérelmező álláspontja részben azonos volt a másik két párt ismertetett véleményével, ezért elegendő lett volna egy ellentétes álláspont megjelenítése, illetve annak érzékeltetése, hogy létezik ellentétes álláspont. Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és költségben való marasztalását kérte. Határozati álláspontjának fenntartása mellett kifejtette, hogy az Smtv. és az Mttv. általa alkalmazott rendelkezései a tájékoztatást végző lineáris médiaszolgáltatások számára, az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámok vonatkozásában fogalmazzák meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Ennek megfelelően vizsgálta az alperes az eljárás tárgyát képező műsorszámra korlátozva a törvényi követelmények teljesülését. A vonatkozó törvényi rendelkezések és az erre épülő jogalkalmazói gyakorlat nem a kormánypárti, illetve ellenzéki oldalon megjelenő valamennyi álláspont bemutatásának ismertetésére kötelezi a médiaszolgáltatókat, a kiegyensúlyozottság követelményének érvényre juttatása kizárólag a releváns, egymással szemben álló vélemények ismertetését, bemutatását, közlését igényli. Ez utóbbi elvárás alól a szerkesztői szabadság elve sem adhat felmentést. A kereset nem alapos. Az Mttv.
- § szerinti, kétfokú hatósági eljárásban keletkezett alperesi határozat felülvizsgálata során az első fokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az alperes határozatát az Mttv.
- §
(3)bekezdése alapján megváltoztathatja. A közigazgatási határozatot az Mttv. 163. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/A. §-a alapján a bíróság a meghozatalakor alkalmazott jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálta felül. Az Mttv.
- §
(1)bekezdése szerint a műsorszolgáltatók tájékoztatási tevékenységével szembeni követelmény az Smtv. 13. §-a szerinti kötelezettség teljesítése. A
(2)bekezdése a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát - a műsorszámok jellegétől függően - az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában követeli meg. Az Smtv. IV. Címében a 10. §
(1)bekezdése fogalmazza meg a közönség jogait a következők szerint: mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről. Ami az Smtv. 10. §-ában a közönség jogosítványa, az a 13. §
(1)bekezdésében a műsorszolgáltató kötelessége, mert ez a rendelkezés határozza meg, hogy milyen módon kell a lineáris médiaszolgáltatásoknak eleget tennie kötelezettségének annak érdekében, hogy a közönséget megillető jogokat kielégítse, tájékoztatási kötelezettségének eleget tegyen. Ezt fogalmazza meg a törvényhez fűzött indokolás is. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a megváltozott jogszabályi környezetben is irányadó kialakult alkotmánybírósági és bírósági jogértelmezés szerint azt jelenti egyebek mellett, hogy biztosítani kell a közzétett hírrel összefüggő, az abban érintettek részéről létező, releváns vélemény(ek), ellentétes álláspontok megismertetését, annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató által közreadásra érdemesnek tartott hírhez kapcsolódó információkhoz az érdeklődök hozzájuthassanak, arról szabadon véleményt formálhassanak. A tájékoztatás akkor kiegyensúlyozott, ha az adott eseménnyel, vagy jelenséggel kapcsolatban valamennyi releváns információt, illetve nézetet megjelenít. A szerkesztői szabadság korlátozását nem jelentheti az, ha a szerkesztő által szabadon választott, hírértékűnek ítélt eseményről adott tájékoztatás adattartalmát vizsgálva a hatóság a létező, releváns álláspontok közzétételének kiegyensúlyozottságát kéri számon. A kiegyensúlyozottság követelményének a törvényi előírásokból következően nem kizárólag a műsorfolyam egészére, ugyanakkor nem feltétlenül adott műsorszámra nézve kell érvényesülnie. Annak eldöntése, hogy a kiegyensúlyozottság miként tartható fenn, alapvetően a bemutatottak sajátosságaitól függ. Könnyen belátható, hogy egy aktuális napi hír kommentjei csak a hírrel összefüggésben és csak aktualitásukban érdekesek, így a hír közzétételekor kell a műsorszolgáltató tájékoztatásának a sokoldalúság, tényszerűség, időszerűség, tárgyilagosság és kiegyensúlyozottság követelményének megfelelni. A műsorfolyam egészét illetően ilyen esetben ugyanis ez a követelmény nem értelmezhető. Az Mttv. 12. §
(2)bekezdése éppen ez okból különböztet a műsorszámok jellege szerint. Értelemszerűen az esetben, ha több azonos releváns vélemény kapcsolható egy közzétett hírhez, információhoz, a szerkesztőn múlik, azt miként jeleníti meg. A tájékoztatás ez esetben is akkor kiegyensúlyozott, ha az adott eseménnyel, vagy jelenséggel kapcsolatban valamennyi releváns információt, illetve nézetet közzétesz, ilyen esetben nyilvánvalóan elegendő lehet utalni mindazokra, akik azonos véleményen voltak. A perbeli esetben azonban az alperes éppen azt kifogásolta, hogy az ellenzéki létező álláspontok közül a Kérelmezőnek éppen a többi állásponttól eltérő véleményét nem tartotta szükségesnek a felperes közzétenni. A vizsgált műsorszám központi témája a kormányátalakítás volt, amely kapcsán a felperes több információt közölt. A hírolvasó bevezetőjéből megállapítható volt, hogy a felperes közérdeklődésre számot tartónak értékelte összefoglalóan annak közzétételét is, hogy az ellenzék miként vélekedik erről. Ehhez képest a kormányzati álláspont mellett szükségesnek ítélte külön szerkesztve a nézőkkel megismertetni a parlamenti ellenzéki pártok közül az MSZP és az LMP vezető politikusai által tartott sajtótájékoztatón elhangzottakat, ugyanakkor a parlamenti ellenzék soraihoz tartózó Kérelmező véleményét - amelyről az MTI is beszámolt mégsem tárta a nézők elé. A Kérelmező kormányátalakítással kapcsolatos álláspontja - ahogy arra az alperes helyesen utalt - kizárólag abban egyezett meg a többi ellenzéki párt véleményével, hogy az átalakítás révén érdemi változások nem várhatóak a magyar gazdaságpolitikában. Míg a két másik ellenzéki párt véleménye az volt, hogy a bejelentett cserén túl további személyi változásokra is szükség lenne, a Kérelmező álláspontja szerint egy gazdaságpolitikai fordulat eléréséhez nem személyi változások, hanem az egykulcsos adórendszer eltörlése lenne szükséges. Az ily módon szerkesztett műsorszámra figyelemmel lényeges - a jogsértést megalapozó - körülményként értékelte a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a sajtótájékoztatóján a többi ellenzéki pártétól részben eltérő, a véleményalkotást befolyásoló álláspontot képviselő Kérelmező véleményéről a felperes a két hírműsorban nem tett említést. Az Mttv.
- §-a az alapelvi rendelkezések között fogalmazza meg, hogy Magyarországon a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért. A tájékoztatás módja, annak terjedelme a szerkesztési szabadság kérdése, de az a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértését jelenti és nem tartozik a szerkesztési szabadság körébe, ha adott szempontok szerint kiválasztott hír valamennyi követelménynek - sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos együttesen nem felel meg, mert ezek az elemek egymástól elválaszthatatlanul alkotják a közösség jogai kielégítésének, a befolyásmentes, semleges közlésnek a biztosítékait, az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményének megvalósítását. A kiegyensúlyozottság követelményének szabályozása nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. A szerkesztői szabadság körébe tartozó kérdés, hogy mely közéleti ügyekről, eseményekről, milyen terjedelemben tájékoztat a műsorszolgáltató. Szerkesztői döntés volt, hogy a műsorszolgáltató nem csupán összefoglalta az ellenzéki véleményeket, hanem ellenzéki pártonként azokat a műsorszámba szerkesztette, ez utóbbi döntésének következménye, hogy valamennyi eltérő ellenzéki véleményt közre kellett volna adnia. Az alperes a két hírműsor tartalmát elemezve az anyagi jogszabályoknak megfelelően állapította meg a kiegyensúlyozottság törvényi követelményének sérelmét, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a felperes keresetét, mint alaptalant, a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján elutasította. Az alperes perköltségét a Pp. 78. §
(1)és
(2)bekezdése, valamint a 79. §
(1)bekezdése alapján állapította meg, melynek megfizetésére a felperest kötelezte. A közigazgatási hatósági eljárás az Mttv. 181. §
(6)bekezdése alapján illetékmentes, e kedvezmény azonban a bírósági eljárásra nem terjed ki. Ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. §
(1)bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett, a 43. §
(3)bekezdése szerinti kereseti illetéket a pervesztes felperes köteles megfizetni és viselni. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét az Mttv. 181. § szerinti kétfokú közigazgatási hatósági eljárás miatt a Pp. 340. §
(2)bekezdése zárja ki. Budapest,
- november
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő . Szőke Mária s.k. előadó bíró,