Pfv.20276/2012/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Büntető feljelentés önmagában nem alapoz meg személyiségi jogi jogsértést.

1. IV. Tv.
2. §,
3. IV. Tv.
4. §,
5. IV. Tv.
6. § Pfv.IV.20.276/2012/10.szám A Kúria a dr. Simonfalvi Éva ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kövesi Margit ügyvéd által képviselt alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt a Zala Megyei Bíróság előtt 5.P.20.975/
7. szám alatt megindított és a Győri Ítélőtábla Pf.V.20.439/2010/
8. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Dr. Simonfalvi Éva pártfogó ügyvéd díját, valamint a le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet - helybenhagyva az elsőfokú bíróság ítéletét elutasította a felperes személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és következményeinek alkalmazása iránt előterjesztett keresetét, valamint rendelkezett a perköltség és az illeték viseléséről. A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a peres felek Zalaegerszeg zártkerti övezetében szomszédos ingatlanokkal rendelkeznek és a köztük kialakult szomszédjogi viták miatt a viszonyuk megromlott. A felperes több alkalommal kezdeményezett az alperes házastársa ellen különböző eljárásokat, pereket. A felperes a Zalaegerszegi Városi Bíróság előtt folyamatban volt, P.20.720/
10. szám alatti eljárásban,
11. szeptember 8-i beadványában többek között azt írta, hogy az alperes iparengedély nélkül végzett a telkén ipari tevékenységet. Az alperes e beadványban foglaltak miatt
12. október 7-én feljelentést nyújtott be a Zalaegerszegi Városi Bírósághoz rágalmazás vétsége miatt azzal, hogy a felperes valótlan és becsület csorbítására alkalmas tényt állított róla, mikor beadványában azt sugallta, hogy iparengedély nélkül végez különféle üzleti tevékenységet és nem törvénytisztelő állampolgár. A büntetőeljárásban a Zalaegerszegi Városi Bíróság 4.B.693/2005/
13. számú ítéletében bűnösnek találta a felperest rágalmazás vétségében és ezért megrovásban részesítette. Ezt az első fokú ítéletet a Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Bf.611/2006/
14. számú végzésével helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság Bfv.III.321/2007/
15. számú végzésével a felperesnek, mint terheltnek a felülvizsgálati indítványát elutasította. A felperes a jogerős ítélet ellen perújítással élt, amelyet a Zala Megyei Bíróság
16. október
17. napján kelt Bpi.503/2007/
18. sorszámú végzésével elrendelt. A Zalaegerszegi Városi Bíróság
19. január 22-én kelt 17.Bp.698/2007/
20. számú ítéletével a korábbi jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperest a rágalmazás vétségének vádja alól felmentette. A perújítási ügyben másodfokon, kijelölés alapján a Vas Megyei Bíróság járt el. Ezen bíróság, mint másodfokú bíróság 2.Bf.81/2008/
21. sorszámú végzésével az első fokú ítéletet helybenhagyta. A perújítási ügyben hozott jogerős bírósági határozat tartalmazta, hogy a jogban járatlan, laikus felperes számára nem volt nyilvánvalóan felismerhető az a tény, hogy az általa használt kifejezések mennyiben függnek össze a per tárgyával. A cselekmény büntetőjogi megítélése szempontjából annak volt jelentősége, hogy a valóság bizonyítása eredményre vezetett abban a vonatkozásban, hogy
22. szeptember
23. napjáig a ... ... (alperes vállalkozása) valóban nem rendelkezett telepengedéllyel. Azt is rögzítették ugyanakkor, hogy a felperes tévedésben volt abban, hogy az alperes részéről ez az állapot nem volt jogellenes, a jogszabályban engedélyezett moratórium miatt. A jogerős perújítási ítélet megállapította, hogy a közigazgatási eljárás ezen jogszabályi ismeretének pontos ismerete a jogban járatlan, laikus felperestől nem volt elvárható, így a társadalomra veszélyességében való tévedés kizárta a büntethetőségét. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a jóhírnév, az emberi méltóság és a becsület védelméhez fűződő személyiségi jogait azzal, hogy a Zalaegerszegi Városi Bíróságon rágalmazás vétsége miatt büntető feljelentést tett ellene. A felperes jogkövetkezményként 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. Ezzel kapcsolatban előadta, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás őt fizikailag és lelkileg megviselte, munkavállalásában korlátozta, emberi kapcsolatai tönkrementek, elszigetelődött. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a feljelentésben nem okozott személyiségi jogsérelmet a felperesnek. Előadta, hogy a felperest rágalmazás vétsége miatt indított büntetőeljárásban jogerősen elmarasztalták, a perújítási eljárásban ugyan felmentették, de csak cselekménye társadalomra veszélyessége fel nem ismerése miatt. Az alperes előadta, hogy a büntető feljelentés ténye önmagában nem jogellenes, amennyiben az nem tartalmaz indokolatlanul sértő, bántó tényállításokat. A jogerős ítélet indokolása szerint helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság abban, hogy az eljárásnak elsődlegesen nem az a tárgya, hogy a feljelentés alapjául szolgáló beadványban a felperes ténylegesen valós vagy valótlan állítást tett az alperes személyére vonatkozóan, hanem az, hogy az alperes az általa sérelmesnek vélt beadvánnyal kapcsolatban tett feljelentése során meghaladta-e azokat a kereteket, amelyek az állampolgári jogként gyakorolható feljelentés megtételéhez szükségesek. A jogerős ítélet indokolása rámutatott arra, hogy egységes és töretlen a bírói gyakorlat arra nézve, hogy ha a büntető feljelentés nem tartalmaz indokolatlanul sértő, lejárató kijelentéseket, valótlan tényállításokat, akkor annak megtétele önmagában nem minősül jogellenesnek magatartásnak és nem valósítja meg a személyiségi jog megsértését. Rögzítette azt is: nincs jelentősége annak a kérdésnek, hogy a feljelentés alapján indult büntetőeljárás eredményeként a terheltet (jelen per felperesét) végül felmentették. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Pontosított felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet első fokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. A felperes indítványozta, hogy a lefolytatandó új eljárás eredményeként a bíróság adjon helyt kereseti kérelmének, állapítsa meg személyiségi jogai megsértését és ítélje meg javára a kért nem vagyoni kártérítést az ehhez szükséges bizonyítási eljárás lefolytatását követően. A felperes felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy az eljárt bíróságok jogszabálysértően jutottak arra az álláspontra, hogy az alperes nem sértette meg személyiségi jogait. Nem derítették fel a tényállást, helytelenül értelmezték keresetének alapját. Előadta: a folyamatos perek miatt belső lelki egyensúlya összeomlott, személyiségváltozás következett be nála, társadalmi élete tönkrement, külső kapcsolatai gyakorlatilag megszűntek. Előadta, hogy az eljárt bíróságok nem vizsgálták meg azt, hogy az alperes részéről a büntető feljelentés megtételével megvalósult-e a visszaélésszerű joggyakorlás. Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Ptk.
24. §