Szegedi Ítélőtábla Bf.I.385/2012/
- A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
- november
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő VÉGZÉST: Az emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék
- június
- napján kihirdetett 4.B.75/2012/
- számú ítéletét helybenhagyja . A vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 3.810,- (háromezernyolcszáztíz) forint bűnügyi költség megfizetésére külön felhívásra az állam javára. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a vádlottat több emberen, tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 5 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, valamint a bűnjelekről. Kötelezte a vádlottat az első fokú eljárás során felmerült 1.498.438,- forint bűnügyi költség megfizetésére. Az első fokú ítélet ellen fellebbezést jelentettek be: Az ügyész a vádlott terhére súlyosításért hosszabb tartamú börtönbüntetés kiszabása végett. A vádlott enyhítés érdekében, írásbeli beadványában az egyenes szándékot is vitatta. A védő eltérő minősítés, a vádlott bűnösségének 1 rb. Btk.
- §
(2)bekezdés i) pontja szerinti emberölés bűntettében és 2 rb. testi sértés bűntettében történő megállapítása és a büntetés enyhítése végett. A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartva, a bűnösségi körülmények kiegészítése és helyesbítése mellett indítványozta, hogy az ítélőtábla az első fokú ítéletet változtassa meg, a vádlott börtönének tartamát súlyosítsa, egyebekben pedig hagyja azt helyben. Az ítélőtábla a fellebbezéseket alaptalanoknak ítélte. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást hiánytalanul lefolytatta, eljárási szabályt nem sértett és lényegében megalapozott tényállást állapított meg. Az csupán az iratok tartalma alapján, illetőleg a vádlott fellebbezési nyilvános ülésen tett nyilatkozatára figyelemmel kis mértékben szorul helyesbítésre az alábbiak szerint, figyelemmel a Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontjára: A vádlott és (név) házasságát időközben a bíróság jogerősen felbontotta. A tényállás
- oldal
- bekezdését akként pontosítja, hogy a központi idegrendszerben a szerotonin felhalmozódása, azaz az úgynevezett szerotonin szindróma, általánosságban 10 % valószínűséggel alakulhat ki. Az
- oldal
- bekezdéséből mellőzi, hogy a sértett halálához hozzájárult a vádlott általi leszorítás okozta átmeneti és fokozatos oxigénhiányos állapot. Ezt az igazságügyi toxikológus szakértő állapította meg, aki a halál okának megállapítására kompetenciával nem rendelkezett, az igazságügyi orvosszakértők erre észrevételt is tettek és a halál okaként fulladást nem találtak megállapíthatónak, hanem gyógyszermérgezést, mely légzészavarhoz és keringési elégtelenséghez vezetett. A halál okának megállapítása szakkérdés, mégpedig olyan szakkérdés, amelyben két szakértőnek kell közreműködnie az eljárási törvény értelmében. Az igazságügyi orvosszakértők által készített szakvéleményből pedig a fentiek állapíthatók meg. Az első fokú ítélet
- oldal alulról a
- bekezdéséből a tényállásba utalja azt a megállapítást, mely szerint a vádlott cselekvősége és a sértett halála között egyenes oksági összefüggés van. Bf.I.385/2012/
- Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, azt az ítélőtábla a fenti kiegészítésekkel, illetőleg helyesbítéssel határozatának alapjául elfogadta. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított és megalapozott tényállásból helyesen következetett a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is törvényes. Az, hogy a vádlott a cselekményt egyenes szándékkal valósította meg, a saját vallomásából állapítható meg. Vallomása során ugyanis előadta, hogy elsődlegesen önmagát akarta megölni, de a sértett gyermekeket is meg akarta óvni a további szenvedésektől, ezért akarta őket magával vinni - az ő életüket is kioltani - azzal, hogy számukra nagy mennyiségű gyógyszert adott be. A vádlott egyenes szándékát mutatja az is, hogy miután észlelte, hogy kiskorú
- sz. sértett kétszer is hányt, ismét bevetetett vele gyógyszert. Ez a körülmény is azt támasztja alá, hogy kívánta a gyermekek halálát. Amikor a vádlott látta, hogy kiskorú
- sz. sértett haldoklik, nem tett ellene semmit, nem hívott segítséget még ekkor sem, továbbá amikor
- sz. tanú kopogtatott náluk, felhívta a fiúgyermekeket, hogy maradjanak csendben. Az ítélőtábla álláspontja szerint mindezekből a körülményekből megalapozottan csak a vádlott egyenes szándékára lehet következtetést levonni. A másodfokú bíróság nem osztotta a védőnek az eltérő minősítésre vonatkozó álláspontját sem. A vádlott - ellentétben a védői állásponttal - a két fiúgyermek halálát is kívánva követte el a cselekményt. Az, hogy haláluk nem következett be, csak a véletlenen múlott. A nekik beadott gyógyszer hatóanyag tartalma is alkalmas volt a halál előidézésére, az csupán azért maradt el, mert részben kihányták a bevett gyógyszert, részben az apa hazaérkezve orvosi segítséget hívott és az alkalmazott gyomormosás megakadályozta a gyógyszerek teljes felszívódását. Mindebből következően tehát helyesen minősítette az elsőfokú bíróság a vádlott cselekményét, több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérletének. Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülményeket az alábbiak szerint helyesbítette, illetőleg kiegészítette: Súlyosító körülmény - helyesen - a hozzátartozó sérelmére történő elkövetés, mert az, hogy a sértett egyben gyermek, az nem minősül súlyosító körülménynek, hiszen a cselekmény e szerint is minősül. Tovább súlyosít az élet elleni bűncselekmények elszaporodottsága. Az enyhítő körülmények közül mellőzi, hogy kisebb nyomatékkal értékeli a büntetlen előéletet, mert az a 47 éves vádlott esetében nem indokolt kisebb súllyal értékelni, a cselekmény nagy tárgyi súlya ellenére sem. Helyesen értékelte enyhítő körülményként a kísérletet az elsőfokú bíróság, hiszen a cselekmény kísérleti szakban maradt, tekintettel arra, hogy a befejezettség megvalósulásához két személy halála kell, hogy bekövetkezzen, míg jelen ügyben csak egy sértett halála következett be. Egységes a bírói gyakorlat a tekintetben is, hogy a kísérlet önmagában enyhítő körülmény. (56/2007.BK. vélemény III/
- pontja) Az így kiegészített és helyesbített bűnösségi körülmények mellett nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a kísérlet miatt az úgynevezett kétszeres leszállásra, illetőleg a Btk.
- §
(2)bekezdésében foglalt korlátlan enyhítésre nem látott lehetőséget a büntetés kiszabása körében. Ugyanakkor a beszámítási képesség súlyos fokú korlátozottságára, mint nyomatékos enyhítő körülményre figyelemmel, nem tévedett amikor az enyhítő szakasz teljes kimerítésével öt évben határozta meg a büntetés mértékét, mely arányos, annak további súlyosítása nem indokolt. Ugyanakkor a cselekmény nagy tárgyi súlyára és társadalomra veszélyességére figyelemmel, ezen tartamú büntetés szükséges a büntetési célok eléréséhez, így annak további enyhítése szóba sem kerülhet. Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott betegségére figyelemmel eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot állapított meg. A cselekmény súlyára, jellegére figyelemmel helyes a közügyektől eltiltás kiszabása, és annak tartama is megfelelő. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket alaptalanoknak ítélte, ezért a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján az első fokú ítéletet annak helyes indokaira figyelemmel helybenhagyta. Bf.I.385/2012/
- Az ítélőtábla a vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe a Btk.
- §
(1)és
(2)bekezdése alapján beszámította. A fellebbezési nyilvános ülésen a kirendelt védő díjával 3.810-, forint bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére az ítélőtábla a vádlottat a Be. 381. §
(1)bekezdésére figyelemmel, a Be. 338. §
(1)bekezdése alapján kötelezte. Szeged,
- november
- napján Gyurisné dr. Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke Sefta Márta dr. sk. Dr. Cserháti Ágota sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.385/2012/
- számú végzése és a Kecskeméti Törvényszék 4.B.75/2012/
- számú ítélete a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
- november
- napján Gyurisné dr. Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke