Kbf.109/2011/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)és

(4)bekezdéseibe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt egy évre próbára bocsátotta. Az ítélet kihirdetését követően a vádlott és védője az ítéletet tudomásul vették. A katonai ügyész az ítélet ellen a vádlott terhére, a megállapított minősítés megváltoztatása és büntetés kiszabása végett fellebbezést jelentett be. A fellebbezés indokolásában kifejtett ügyészi álláspont szerint a vádlott azáltal, hogy a schengeni határon átlépni kívánó ukrán állampolgárral összefüggő találatot nem jelölte ki, és az érintettet nem adta át az ügyeletesnek további vizsgálatra, belenyugodott abba, hogy tilalom alatt álló személy lép be az Európai Unió területére. Az eshetőleges szándék fennálltára utalt az átlagosnál gyorsabb, kapkodó ügyintézés is. Felróható hiányossága volt a vádlott eljárásának, hogy a figyelmeztető jelzést nem ellenőrizte le, a találat tartalmát az előírások szerint nem vizsgálta, és eljárása következményébe belenyugodott. A katonai ügyész a Btk. 348. §

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntette megállapítását indítványozta. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.140/

1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést módosítással tartotta fenn. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a tényállást, abból a vádlott bűnösségére okszerűen következtetett; cselekményét törvényesen minősítette. A kiszabott büntetés azonban eltúlzottan enyhe, az a büntetési célok érvényre juttatásához nem elegendő, ezért a Btk.
2. §

(2)bekezdés e) pontjában írt enyhítő rendelkezés felhívásával pénzbüntetés kiszabását indítványozta. A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője a fellebbezéssel támadott ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a vádlott cselekménye gondatlan bűncselekmény. Kiemelte, hogy a vádlott mindig kiváló szolgálati teljesítményt nyújtott, jelen esetben is éppen a megfelelés iránti törekvése miatt végezte az útlevélkezelést fokozott tempóban. Enyhítő körülményként hivatkozott rá, hogy a vádlottnak családja van, illetőleg, hogy a cselekmény óta jelentékeny - 2 év időmúlás is bekövetkezett. A vádlottal szemben ez idő alatt további kifogás nem merült fel. A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában - a védőjéhez csatlakozva - utalt rá, hogy eljárása során mindig a lehető legjobb munkateljesítmény elérésére törekedett. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348. §

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács a büntetőeljárási szabályokat betartotta, eleget tett törvényben előírt kioktatási kötelezettségének. A szükséges bizonyítást lefolytatta. Ennek keretében - miután a tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni - a nyomozati iratok

1. naplószáma alatti vallomását, valamint az
2. naplószám alatti jelentését szabályszerűen tette felolvasással a tárgyalás anyagává. A vádlott a tárgyalás későbbi szakaszában gondatlan szolgálati bűncselekmény tekintetében felelősségét elismerő nyilatkozatot tett. Az elsőfokú bíróság szabályszerűen ismertette a releváns okirati bizonyítékokat. A tanúkat törvényes eljárás során, kellő terjedelemben kihallgatta. Az elsőfokú katonai tanács az útlevél-leolvasáshoz használt számítógép megfelelő működését igazoló ún. „kliensnyugta” alapján, valamint a vádlott nyilatkozatára is figyelemmel helyesen mérlegelve állapította meg a tényállást. Ítélete a Be. 351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól mentes, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállás alapján a vádlott bűnösségére okszerűen következtetett. Törvényes a cselekmény jogi minősítése is. Az elsőfokú bíróság nem tévedett, amikor a vádlott cselekményét gondatlan bűncselekménynek értékelte. A vádlott fokozott munkateljesítményre való törekvése és szakmai tapasztalatlansága alapján az elsőfokú bíróság helytállóan vonta le azt a következtetést, miszerint a vádlott figyelmetlenül járt el. A figyelmetlenség - a kifejezés köznapi értelmében, valamint a jogalkalmazás és jogértelmezés körében egyaránt elfogadott jelentése szerint - a kellő körültekintés elmulasztásával, a gondatlansággal (Btk.

1. §) azonos. A vádlottnak a figyelmetlenségből származó mulasztása ugyanakkor a szolgálatra jelentős hátrányt eredményezett. Az a cél (a schengeni határ ellenőrzése), amelynek az érdekében a szolgálatot létrehozták, a beutazási tilalom hatálya alatt álló állampolgár beléptetésével meghiúsult. A pénzbüntetés kiszabása érdekében fenntartott ügyészi fellebbezés nem alapos. A szolgálatra jelentős hátránnyal járt gondatlan bűncselekmény miatt alkalmazott joghátrány súlyosítására a Fővárosi Ítélőtábla nem látott okot. Megállapítható, hogy az alkalmazott intézkedés és annak mértéke a Btk.
2. §-ban rögzített büntetési célok érvényre juttatásához elegendő. Az eddigi rendőri szolgálatát kifogástalanul teljesítő, a törvénnyel első ízben összeütközésbe került vádlottal szemben az ügyészi fellebbezésben indítványozott pénzbüntetés kiszabása nem indokolt. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság helyes indokai alapján helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§

(3)és

(4)bekezdésein alapszik. Budapest,

1. október
2. napján Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős és a bűnügyi költség tekintetében végrehajtható. Budapest,
3. október
4. napján Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő