← Magyarország

Pf.20136/2012/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.136/2012/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Hársfai Katalin pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Keresztes Lajos polgármester által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és a Bárdos Lászlóné dr. főjegyző által képviselt II.rendű alperes neve címe II. rendű alperesek ellen - közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt a Szekszárdi Törvényszéken indított perében a
  2. január
  3. napján kelt 15.P.20.135/2011/
  4. számú ítélet ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Megállapítja, hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült díja a felperes terhére esik. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes
  6. szeptember
  7. napján kelt kérelmére D Város Polgármesteri Hivatalának Jegyzője a
  8. szeptember 18 napján kelt 5235-2/
  9. számú határozatával a felperes részére felesége édesanyjának ápolása jogán
  10. szeptember
  11. napjától havi bruttó 37.050 forint összegben ápolási díjat állapított meg. A felperes a D Egészségbiztosítási Pénztárhoz
  12. június
  13. napján benyújtott egyszeri méltányossági segély iránti kérelmében úgy nyilatkozott, hogy sem feleségével, sem annak édesanyjával nem él közös háztartásban. Bejelentéséről az egészségbiztosítási pénztár a
  14. augusztus
  15. napján kelt átiratában értesítette D Város Polgármesteri Hivatalának Jegyzőjét. A jegyző a
  16. szeptember
  17. napján kelt 1920-7/
  18. számú határozatával az ápolási díj folyósítását
  19. augusztus
  20. napjától hivatalból megszüntette. A T Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala a
  21. október
  22. napján kelt 241065-11/
  23. számú határozatával a felperes fellebbezésére tekintettel megsemmisítette D Város Jegyzőjének az ápolási díj folyósítása tárgyában
  24. szeptember
  25. napján meghozott 1920-7/
  26. számú határozatát, míg 241065/12/
  27. számú határozatával - felügyeleti eljárás keretében - megsemmisítette az ápolási díjra való jogosultság tárgyában
  28. szeptember
  29. napján kelt 24-1065-12/
  30. számú határozatot. Egyidejűleg felhívta D Város Jegyzőjét, hogy gondoskodjon az ügyben keletkezett iratoknak D Város Jegyzőjéhez történő áttételéről. Határozatának indokolása szerint az ápolási díjra való jogosultság tárgyában a felperes lakóhelye szerint illetékes D Város Jegyzője rendelkezik illetékességgel. A közigazgatási határozatok felülvizsgálata érdekében a felperes keresetet terjesztett elő, amelyet a T Bíróság 9.K.20.974/2010/
  31. számú ítéletével elutasított. D Város Jegyzője a
  32. október
  33. napján kelt 3586/4/
  34. számú határozatával a felperes ápolási díjra való jogosultságát
  35. október
  36. napjától megállapította. A felperes arra figyelemmel kérte az alpereseket egyetemlegesen kötelezni 57.010 forint közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére, hogy
  37. szeptember
  38. napja és
  39. október
  40. napja között ápolási díjban nem részesült. Álláspontja szerint kára abból származott, hogy az ápolási díj megállapítása és a folyósítás megszüntetése tárgyában D Város Polgármesteri Hivatalának Jegyzője hatáskör és illetékesség hiányában járt el. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolása szerint D Város Önkormányzatának Jegyzője ugyan jogszabálysértést követett el, amikor illetékesség hiányában rendelkezett az ápolási díj folyósításáról, ezt a jogszabálysértést azonban - miután a határozat a felperes számára tartalmilag kedvező volt - kirívóan súlyosnak nem lehet tekinteni. A felperes kára egyébként sem abból származott, hogy D Város Jegyzője illetékesség hiányában járt el az ápolási díj megállapítása tárgyában, hanem azáltal károsodott, hogy a folyósítás megszüntetése és az iratok áttétele között eltelt időben egyik önkormányzattól sem részesült ápolási díjban. Az alperesi önkormányzat azonban az ápolási díj folyósításáról illetékesség hiányában már nem rendelkezhetett, arról az iratok áttételére figyelemmel D Város Jegyzőjének kellett döntenie. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása, és keresetének teljesítése érdekében a felperes fellebbezett. Megismételte azt az előadását, hogy az alperesek azzal okoztak számára kárt, hogy a kérelem beadásakor az illetékesség hiányát nem vették figyelembe, ezért a határozatokkal megállapított ápolási díj folyósítását meg kellett szüntetni. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállást helyesen állapította meg, és helytálló indokok alapján utasította el a felperes keresetét. A közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének akkor van helye, ha a kártérítés különös feltételei {Ptk.349.§-ának

(1)bekezdése} mellett annak általános feltételei {Ptk.339.§-ának
(1)bekezdése}, így a felróható és jogellenes magatartás, a kár és a kettő közötti okozati összefüggés is fennállnak. A T Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának másodfokú határozatai, illetve a T Bíróság jogerős ítélete is megállapította, hogy D Város Jegyzője illetékesség hiányában, vagyis jogszabálysértően döntött mind az ápolási díj megállapításáról, mind pedig annak megszüntetéséről. Az elsőfokú bíróság helyes következtetése szerint azonban a felperest nem érte kár abból, hogy a jegyző a kérelem benyújtásakor illetékesség hiányában járt el, miután az általa igényelt ápolási díjat részére megállapították és folyósították. Az ápolási díj megszüntetésére a felperes
  1. június
  2. napján kelt nyilatkozatára figyelemmel került sor. A határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során észlelte a másodfokon eljáró hatóság, hogy D Város Jegyzője mindkét határozat meghozatalakor illetékesség hiányában járt el, ezért a határozatokat megsemmisítette, és felhívta D Város Jegyzőjét az iratok illetékes hatósághoz történő áttételére. Ebből következően - ahogy arra az elsőfokú bíróság is rámutatott - a felperes által sérelmezett
  3. szeptember
  4. napjától
  5. október
  6. napjáig terjedő időszakra D Város Jegyzője illetékesség hiányában ápolási díjat már nem állapíthatott meg. Az áttétel folytán a felperes
  7. szeptember
  8. napján kelt kérelméről, így a
  9. szeptember
  10. napjától
  11. október
  12. napjáig terjedő időszakra járó ápolási díjról is az eljárás lefolytatására jogosult és köteles D Város Jegyzőjének kellett határoznia. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.256/A. §-ának
(6)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.253.§-ának
(2)bekezdése és 254.§-ának
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban a Pp.75.§-ának
(1)és
(3)bekezdése szerint megtérítendő költség nem merült fel. A felperes személyes költségmentességben részesült, ezért a fellebbezési eljárási illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-ának
(1)bekezdése és 14.§-a alapján az állam viseli. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viselésére vonatkozó rendelkezés a Pp.87.§-ának
(2)bekezdésén alapul, a pártfogó ügyvédi díj összegéről és annak viseléséről a Jogi Segítségnyújtó Szolgálta fog rendelkezni. A fellebbezést a másodfokú bíróság a Pp.256/A.§-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. P é c s,
  1. szeptember
  2. . Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Dr. Kutasi Tünde s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.