Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.147/2012/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Szabó-Szombati Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. SzabóSzombati Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek a Hernádi és Kovács Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hernádi Eleonóra ügyvéd által képviselt Magyar Energia Hivatal [1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7., Hiv. sz.: ...] alperes ellen energiaügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- évi január hó
- napján kelt 6.K.35.239/2010/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen
- évi október hó
- napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest arra, hogy az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg az államnak 48.000 (azaz negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A szolgáltató megbízottjai
- augusztus
- napján a felperesi fogyasztási helyen tartott ellenőrzés során a mérőóra sérülése miatt (mivel a hatósági plomba alsó széle eltért az eredetitől) a mérőberendezést leszerelték és elszállították. Ezt követően a felperes a mérőberendezés megtekintését kezdeményezte, amely során
- február
- napján jegyzőkönyvet vettek fel. Rögzítésre került, hogy a fogyasztási helyről elszállított mérőt a zsák felbontása után a felperes és szolgáltató munkatársai megtekintették és öt darab fényképfelvételt készítettek, ezeken szerepelt az egyeztetés dátuma. A felvett írásbeli emlékeztető tartalmazta, hogy a gázmérő szerkezetét lezáró MKEH plomba alsó felén sérülések láthatók, emiatt nyomszakértői vizsgálat szükséges, amelyre
- július
- napján került sor a felperes jelenlétében; ennek során is készültek fényképfelvételek. A szakvélemény szerint a leszerelt gázmérő szabályszerűen becsomagolt állapotban került a vizsgálatra és a szakértő megállapításainak végkövetkeztetéseként azt rögzítette, hogy a plomba tömítésének a megbontásával az eredeti helyéről kiemelhető, emiatt a számlálószerkezet hozzáférhetővé, mérése befolyásolhatóvá vált. A mérés befolyásolásával a fogyasztásmérőn keresztül méretlen gáz vételezhető. A szolgáltató a beszerzett dokumentumok alapulvételével közüzemi szerződésszegés miatt kötbér megfizetésére hívta fel a felperest, aki nem ismerte el a mérő megrongálását, befolyásolását és a szabálytalan vételezést sem, ezért panasszal élt az alperesnél. Az alperes a
- szeptember
- napján kelt ... számú határozatával a felperes panaszát elutasította. Megállapította a szolgáltató által benyújtott ellenőrzési dokumentáció, a mérőóra szemrevételezéséről készült jegyzőkönyvek és fotófelvételek, valamint a szakvéleményben rögzítettek alapulvételével, hogy ezek együttesen bizonyítják a gázmérőbe történt illetéktelen beavatkozást, a mérés befolyásolását és a szabálytalan vételezés tényét, amely szerződésszegésnek minősül a földgázellátásról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Get.) 43.§-ának
(2)bekezdés c) pontja alapján. Ennek következménye a Get. 45.§-ának
(2)bekezdés
- b)pontja szerinti kötbérfizetés, valamint a
- c)pont szerinti kártérítés. E körben rögzítette, hogy a szolgáltató által követelt kötbér mértéke megfelel a szabálytalan vételezés feltárásának időpontjában hatályos üzletszabályzata 4. mellékletében foglaltaknak. A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Hangsúlyozta, hogy a megvizsgált fogyasztásmérő sérüléséről nem tudott, szándékos befolyásolás részéről nem történt, ezért a vele szembeni szolgáltatói kötbérkövetelés megalapozatlan. Sérelmezte, hogy az alperes döntése meghozatalakor kizárólag a szolgáltatói tényállításokra alapítottan utasította el panaszát. Állította, hogy a beszerzett bizonyítékok a méretlen vételezés tényét nem igazolják. Az alperes a határozatában foglaltak fenntartása mellett a felperesi kereset elutasítását kérte azt hangsúlyozva, hogy szabálytalan vételezésnek minősül a mérésügyi hatóság plombájának sérülése miatt a joghatályos mérésre alkalmatlanná vált mérőn keresztül való vételezés. A perbe a szolgáltató - értesítés ellenére - beavatkozni nem kívánt. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesi keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperes a felperesi panaszt megvizsgálva, a szolgáltatói nyilatkozatot értékelve a tényállást megfelelő módon és a szükséges mértékben feltárta, az ebből levont okszerű következtetései révén megalapozott és jogszerű döntést hozott, mert az eljárás adatai alapján megállapítható volt a Get. 43.§-ának
(2)bekezdés c) pontja alapján a felperesi közüzemi szerződésszegés. Az alperesi okfejtéssel egyetértve és más hasonló tényállású ügyben hozott ítéletben kifejtettekre utalással hangsúlyozta, hogy a régi Get. nem a fogyasztó személyes és közvetlen beavatkozásának esetére állapította meg a közüzemi szerződésszegést, hanem ahhoz elegendő volt a fogyasztásmérő berendezés bárki részéről, bármilyen módon történő megkerülése, befolyásolása, rongálása. E körben kiemelte, hogy a helyszíni jegyzőkönyv szerint az ellenőrzés időpontjában a mérőóra sérült volt, azt a felperes előtt szerelték le és további vizsgálatra bedobozolva szállították. A felperes a szakértői vizsgálaton jelen volt, ahol megállapítást nyert, hogy a mérő számlálószerkezete hozzáférhetővé, ezáltal a mérés befolyásolhatóvá vált. A felperes a fellebbezéséhez mellékelt fotófelvételek értékelésével kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, avagy hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a Get. 43.§-ának
(2)bekezdés c) pontjából nem következik, hogy a mérő állítólagosan befolyásolt állapota egyben szabálytalan vételezést is jelent. Ez ellentétes a tényleges történésekkel, a fényképes dokumentációval, amely a mérőóra elszállítása előtti állapotot rögzíti, amit azonban sem az alperes, sem az elsőfokú bíróság nem vett figyelembe. A másodfokú tárgyaláson hangsúlyozta, hogy az alperes megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50.§-át, amikor a panasz kivizsgálásakor nem rendelt ki szakértőt, ugyanakkor az elsőfokú bíróság sem tájékoztatta arról, hogy erre lehetőség van a perben. Utalt arra, hogy a szakértő is készített fotófelvételeket a szakvélemény elkészítéséhez, amelyek között nem szerepel a fellebbezéséhez mellékelt azon fénykép, amelyen jól olvashatóan látható „998" évszámjelzés. Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokainál fogva történő helybenhagyását kérte. Kiemelte, hogy a mérő plombájának sérülését tanúsító fényképek tartoznak a szakvéleményhez, amelyek egyezőek a
- február
- napján kelt emlékeztető szerinti időpontban készült fotófelvételekkel. Megjegyezte, hogy a felperes a mérőberendezésen lévő plombák eltérésére sem az egyeztetéskor, sem a szakértői vizsgálatkor nem utalt. A felperes által a fellebbezéshez csatolt azon fotófelvétel, amelyen a „ 998" évszám jelzés látható, nem a felek közti egyeztetésekor készült, amit a felperesi fotón szereplő azonosítószám (11.9:47AM) egyértelműen bizonyít, hiszen az emlékeztetőhöz tartozó fényképek mindegyikén a készítési időpontként
- került feltüntetésre. A felperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253.§-ának
(3)bekezdésében írtaknak megfelelően a felperesi fellebbezés és az alperes ellenkérelme korlátai között eljárva vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletét. Ennek során megállapította, hogy mind a közigazgatási, mind az elsőfokú eljárás során megtörtént a rendelkezésre álló bizonyítékok és nyilatkozatok ütköztetése és mérlegelése, amelyből az alperes és az elsőfokú bíróság is helyes következtetést vont le. A feltárt tényállás a perbeli adatokkal alátámasztott, míg a megállapított tényekből levont jogi következtetés összhangban áll a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel, amelynek eredményeként a felperesi kereset elutasítása jogszerű. A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróságnak a Pp. 206.§-án alapuló okszerű mérlegelésével és a döntését megalapozó következtetéseivel, így azok megismétlését szükségtelennek tartotta, mivel a felperes fellebbezésében az elsőfokú eljárás során tett nyilatkozataihoz képest újat - az ismeretlen eredetű fotófelvétel csatolásán túl - nem adott elő, és nem hozott fel az elsőfokú ítélet jogszerűségét megdöntő indokokat. Mindezek folytán a másodfokú bíróság a Pp. 254.§-ának
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a felperesi fellebbezésre figyelemmel a következőket hangsúlyozza. Helyesen rögzítette ítéletében az elsőfokú bíróság, miszerint a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a fogyasztási helyen felvett jegyzőkönyv szerint a mérőóra az ellenőrzés időpontjában sérült volt. A szolgáltató munkatársai a felperes jelenlétében szerelték le az órát és csomagolták be, majd az egyeztető tárgyaláson szintén a jelenlétében nyitották fel azt. Ezen időpontokban, valamint a szakértői vizsgálatokon is egyértelmű megállapítást nyert, hogy a MKEH plomba sérült, azon a „998" évszámjelzés nem olvasható, a zömítés roncsolt, szabálytalan, annak felületén bordás mintázat, fogónyomók figyelhetők meg. E sérülések pedig nem jöhettek létre rendeltetésszerű használat következtében, azok szándékos külső beavatkozás következményei. A szakvélemény szerinti kiemelt megállapítások, a levont szakértői végkövetkeztetés együttesen cáfolják felperesnek azt a felvetését, hogy a mérőóra plombája nem volt sérült, mert a fellebbezéséhez mellékelten benyújtott fotófelvételen „a 998" évszám jelzés jól olvasható, hisz ez fénykép sem az egyeztetéskor, sem pedig a szakvéleményhez csatolt fotófelvételek között nem lelhető fel. Ahogyan azt az alperesi képviselő is hangsúlyozta, az egyeztetés során készült fotófelvételek mindegyikén a
- 3-ai dátum szerepel, ezzel szemben a felperes fellebbezéséhez csatolt fotófelvételen eltérő dátum adatok (11.9:47 AM) vannak. Ebből következően az nem a helyszínről elszállított mérőberendezésről készült. Ezt erősíti meg az is, hogy a felperesi fotófelvételen megjegyzésként kézzel írottan az szerepel, hogy; „így kell kinézni a plombának". Helyesen utalt arra is az alperes, hogy sem a közigazgatási eljárásban, sem az egyeztetéskor, sem pedig a szakértői vizsgálaton a felperes nem hivatkozott arra, hogy a leszerelt mérőóra plombáján az évszámjelzés látható lenne. Így a felperesi fotófelvétel nem alkalmas arra, hogy cáfolja a helyszíni ellenőrzéskor, valamint az egyeztetéskor rögzített jegyzőkönyvi megállapításokat, ugyanis az ott készült fotófelvételek, valamint a szakértői vizsgálaton készült fotófelvételek egyezően igazolták a plomba sérüléseket. Egyértelmű volt az a szakértői végkövetkeztetés is, hogy a plomba sérülései rendeltetésszerű használat következtében nem jöhettek létre, azok a mérés befolyásolására irányuló szándékos cselekmény eredményei, emiatt a számlálószerkezet hozzáférhetővé, így a mérés befolyásolhatóvá vált, ezáltal pedig méretlen gáz volt vételezhető. A mérő befolyásolt állapota szabálytalan vételezést jelentett, amely a Get. 43.§-ának
(2)bekezdés c) pontja alapján a felperes közüzemi szerződésszegésének minősül. A Get. ezen rendelkezése nem ad lehetőséget a rongálást elkövető személynek és a közüzemi szerződésről való fogyasztói tudományszerzésnek, illetve annak hiányának értékelésére, ezért az e körben a felperes részéről nem igazolt, csak állított körülményeket (nem tudott a mérőóra sérüléséről, illetve azt nem ő okozta) nem lehetett figyelembe venni. Ahogy arra az alperes helyesen hivatkozott, a mérőóra a feltárt sérülések folytán joghatályos mérésre már nem alkalmas, így ez az állapot egyéb szabálytalan módon való vételezésnek minősül, mert a perbeli esetben a jelenlegi hatályos szabályozástól eltérő régi Get. rendelkezéseit kellett alkalmazni, amely még nem tett különbséget a szabálytalan állapotok és a kiszabható jogkövetkezmények között. Az alkalmazandó Get. 43.§-ának
(2)bekezdés c) pontja szerint a közüzemi szerződés megszegése, ha a fogyasztó a szolgáltatott gázt a mérő bármilyen módon történő befolyásolásával vagy egyéb szabálytalan módot vételezi; ehhez tartózóan előírva a kötbérfizetési kötelezettséget. A hatósági jel (MKEH által elhelyezett plomba) megrongálása olyan szabálytalan állapot, amely a mérés befolyásolását lehetővé teszi. Ezen állapot fennállása már önmagában megalapozza a fogyasztói felelősséget, ezért az alkalmazandó régi Get. alapján irreleváns, hogy történt-e méretlen vételezés. A felperes állításaival és a másodfokú eljárásban kiemelten értékelni kért fotófelvétellel nem tudta megdönteni a mérő plombájával kapcsolatban feltárt sérüléseket és nem igazolta a plomba előírásoknak való megfelelőségét. Általánosságban hiányolta, hogy elmaradt az ismételt szakértői vizsgálat azonban nem jelölte meg, hogy miért tartotta volna szükségesnek azt, tekintettel arra is, hogy a szakvélemény megállapításait a felperes nem cáfolta meg eredménnyel. A mérőóra befolyásoltságát az elsőfokú bíróság alappal fogadta el való ténynek, ugyanakkor a felperesnek a másodfokú eljárásban sem volt olyan javára értékelhető okfejtése és bizonyítéka, ami az alperes határozati, és az elsőfokú bíróság ítéleti megállapításainak a megalapozottságát megkérdőjelezné. Az alperesnek a másodfokú eljárásban költségigénye nem volt, ezért arról az ítélőtáblának rendelkeznie nem kellett. A fellebbezési illeték összege az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 46.§-ának
(1)bekezdése értelmében - figyelemmel az Itv. alkalmazandó 39.§-ának
(3)bekezdés c) pontjára 48.000 forint; ennek viselésére a sikertelenül fellebbező felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján köteles. Budapest,
- évi október hó
- napján Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. a tanács elnöke, dr. Bacsa Andrea sk. előadó bíró, . Rácz Krisztina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő