Kf.27317/2012/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(3)bekezdés g) pontjára figyelemmel a Kbt. 81. §

(1);

(3)bekezdése szerint a Kbt. 88. §

(1)bekezdés f) pontját, ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az adóhatóság külön felhívására - 35.000 (harmincötezer) forint részilletéket, a felperes által lerótt 15.000 (tizenötezer) forint részilletéket a felperes, míg a további 25.000 (huszonötezer) forint részilletéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s Az ajánlatkérő I. rendű alperesi beavatkozó a

1. július 8-án feladott ajánlattételi felhívásával a közbeszerzésekről szóló
2. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított „Termálvíz komplex hasznosítása Törökszentmiklós” című projekt keretében 1 db mélyfúrású termálkút létesítésére. A II. rendű alperesi beavatkozó az I. rendű alperesi beavatkozóval kötött megbízási szerződés értelmében az eljárás jogszerűségéért felelt. Az ajánlattételi felhívás V.7) 15) pontja előírta, hogy az ajánlattevőnek csatolnia kell a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységre vonatkozó ISO 9001 és MSZ 28001 jelű szabványnak megfelelő vagy azzal egyenértékű tanúsítványok egyszerű másolatát, vagy az egyenértékű intézkedések egyéb bizonyítékait. Az V.7) 17) pont szerint az ajánlattevő a dokumentációban meghatározottak szerint köteles az ajánlatához műszaki ütemtervet, kút fenntarthatósági tervet, és környezetvédelmi intézkedési tervet csatolni. A műszaki ütemterv az építési munkákra részletes, heti bontású sávos műszaki (megvalósítási) tervet jelent, amellyel szemben a további követelményeket az ajánlattételi dokumentáció
3. pontja tartalmazta. Az ajánlattételi határidőig két társaság az … Kft. (a továbbiakban: … Kft.) és a felperes nyújtotta be ajánlatát. Az … Kft. ajánlati ára 69.500.000 forint, a felperes ajánlati ára 58.040.000 forint volt. Az … Kft. környezetvédelmi intézkedési tervében a projekt megnevezését a közbeszerzés tárgya szerint helyesen jelölte meg, bevezetésében azonban annak tárgyát a Pannon-Fertő régió határon átnyúló vízellátás fejlesztésére, 3 db 250 m, 1 db 150 m előirányzott mélységű kút tervezésére vonatkoztatta. Mellékletként utalt 1,;
4. és
5. számú mellékletre, amelyek azonban nem voltak az ajánlatának részei. Az I. rendű beavatkozó mindkét ajánlattevőt hiánypótlásra hívta fel, amely egyebek mellett a heti bontású sávos műszaki ütemterv csatolását, a felperesre nézve ezen túlmenően az ajánlattételi felhívás V.7)15) pont szerinti követelmény teljesítését jelentette. A felhívás eredményeként az … Kft. heti bontású sávos ütemtervet, a felperes tíz naponkénti főbontású és két naponkénti alábontású ütemtervet csatolt, valamint becsatolta az MSZ 28001 jelű szabványnak megfelelő … Munkavédelmi Szabályzat tartalomjegyzékét és a társaság vezérigazgatójának a Munkavédelmi Szabályzat kiadásáról szóló rendelkezését. Az I. rendű alperesi beavatkozó a Kbt.
6. §-a alapján annak - az árképzést megalapozó, a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető adatokon alapuló - indokolását kérte a felperestől, hogy a kivitelezést a megajánlott nettó ajánlati áron teljesíteni tudja. Az … Kft.-től felvilágosítást kért arra nézve, hogy a környezetvédelmi intézkedési terv a bevezetésben írtakkal ellentétben a „Termálvíz komplex hasznosítása Törökszentmiklóson” című projektre vonatkozik-e. A felperes által adott indokolást nem fogadta el, míg a nyertes ajánlattevőtől kapott felvilágosítást elfogadta. A
7. augusztus 19-ére halasztott időpontban az összegzés szerint az I. rendű alperes az … Kft. ajánlatát hirdette ki nyertes ajánlatnak, míg a felperes ajánlatát a Kbt.
8. §

(1)bekezdésének

1. f)és
2. g)pontja szerint érvénytelennek nyilvánította. A Kbt. 88. §

(1)bekezdésének

1. f)pontja szerinti érvéntelenséget azzal indokolta, hogy a felperes nem tett eleget a felhívás V.7)15) pontjának, mivel a hiánypótlás keretében benyújtott Munkavédelmi Szabályzat tartalomjegyzéke és az annak kiadásáról szóló vezérigazgatói rendelkezés nem teljesítette ezt a követelményt, a műszaki ütemterv pedig az előírtakkal ellentétben nem heti bontású, hanem tíz naponkénti főbontású, kettő naponkénti alábontású volt. A felperes indokoláskérésre adott válaszát nem fogadta el, azt a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetetlennek tartotta, mely az ajánlat Kbt. 88. § 1) bekezdésének
2. g)pontja szerinti érvénytelenségét vonta maga után. A felperes eredménytelen előzetes vitarendezést követően 2011. szeptember 2-án benyújtott és a jogorvoslati tárgyaláson részben módosított jogorvoslati kérelmében kifogásolta saját ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását mindkét okból, és kifogásolta a nyertes ajánlattevő nem megfelelő hiánypótlásának elfogadását. Állította, hogy a tartalomjegyzék és a vezérigazgatói utasítás megfelelt az ajánlattételi felhívás V.7) 15) pontjában írt követelménynek, a teljes Munkavédelmi Szabályzatot terjedelmi okokból nem tudta csatolni. A heti bontású sávos ütemtervnél részletesebb, két napos bontású sávos ütemterv megfelelt a felhívásban foglaltaknak, mivel abból a mindkét értelmezés szerinti heti bontás visszakövetkeztethető. A Kbt. 88. §

(1)bekezdés g) pont szerinti érvénytelenséget azért kifogásolta, mert az árajánlati tételek indokolását maradéktalanul megadta. Kifejtette, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítani, mert az ajánlat 97-

1. oldalán található környezetvédelmi intézkedési terv nem az adott közbeszerzési tárgyra, hanem a Pannon-Fertő régióra készült, a beszerzés tárgyára vonatkozó megnevezés egyedül az előlapon szerepelt. Az alperes D.639/10/
2. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította, a felperes által visszavont negyedik kérelmi elem tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntette. Indokai szerint az ajánlattételi felhívás V.7) 15) pontjában írt követelménynek a felperes által becsatolt tartalomjegyzék nem felelt meg, mert a rendszerre vonatkozó konkrét intézkedéseket nem rögzített, csak a Szabályzat fejezet címeit tartalmazta, amely nem volt azonosítható az ajánlatkérő által elvárt konkrét intézkedések bemutatásával, ezért az I. rendű alperesi beavatkozó jogszerűen nyilvánította a felperes ajánlatát érvénytelennek. Annak megállapításával, hogy az ajánlat érvénytelenségét egy érvénytelenségi ok is megalapozza, a kérelem tartalmára tekintettel vizsgálta az egyéb érvénytelenségi okokat is. Ennek során a műszaki ütemterv kapcsán megállapította, hogy az nem teljesítette az ajánlattételi felhívás és dokumentáció követelményét, mert azt a felperes két napos időegység szerinti bontásban adta meg, holott az ajánlatkérő egy hetes időegységekben kérte ismertetni. A két napos időegységenkénti bontásból nem állapítható meg a hetenkénti ütemezés, mert a hét kettővel nem osztható. A megfelelés hiánya nem abból következik, hogy a felperes kisebb időegységben ismertette az ütemezést, hanem abból, hogy olyan bontást alkalmazott, amelyből az előírt hetenkénti előrehaladás nem beazonosítható. Így ez okból is érvénytelen volt a felperes ajánlata. A Kbt.
3. §

(1)bekezdés g) pontja szerinti okból érvénytelenné nyilvánított ajánlattal összefüggésben azt állapította meg, hogy az I. rendű alperes indokolás kérése nem felelt meg a Kbt. 86. §

(1)bekezdésében támasztott követelményeknek, így saját magatartásával idézte elő azt, hogy a benyújtott indokolás nem terjedt ki az általa meg nem jelölt, de a teljesítés szempontjából lényegesnek minősített tételekre. A nyertes ajánlattevő ajánlatát érvényesnek fogadta el, mert a környezetvédelmi intézkedési tervének két különböző pontján eltérően szerepelt a projekt azonosító címe, de az adatok közötti eltérés a Kbt. 85. §

(1)bekezdése szerint feloldható volt, ez tisztázható volt, ami nem érintette a környezetvédelmi terv értékelésre kerülő tartalmát. A terv tartalma nem volt hiányos, ezért nem állt fenn a hiánypótlás ténybeli alapja. Az alperes határozatának elsődlegesen megváltoztatása, a jogorvoslati kérelemben foglaltak teljesítése, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése iránt előterjesztett keresetet az elsőfokú bíróság elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy az ajánlattételi felhívásban előírt konkrét intézkedések bemutatására az igazgatói utasítás és a Munkavédelmi Szabályzat tartalomjegyzéke nem alkalmas, azok nem tekinthetők az MSZ 28001 jelű szabványnak megfelelő vagy azzal egyenértékű intézkedések bizonyítékának. Az ajánlati felhívásban rögzített és elvárt ütemtervre a felperes által becsatolt kétnapos bontási ütemtervből nem lehet visszakövetkeztetni, tekintve, hogy a hét kettővel nem osztható. Az alperes jogszerűen állapította meg, hogy a felperes ajánlata a Kbt. 88. §

(1)bekezdés f) pontja alapján több okból is érvénytelen. A nyertes ajánlatának érvénytelenségét illetően osztotta az alperes álláspontját abban, hogy a környezetvédelmi terv tartalmában az ajánlattételi dokumentációban foglalt követelményeknek megfelelt, a projekt azonosító címének egy helyen történő elírásából még nem lehet a tartalmi eltérőségre következtetni, ezt a felperes nem is tudta bemutatni. Rögzítette, hogy az alperesi határozat indokolásából egyértelműen megállapítható, hogy az alperes döntése szerint a felperes ajánlata a Kbt. 88. §

(1)bekezdés g) pontja alapján nem volt érvénytelen, de ettől az ajánlat még nem vált érvényessé, ezért a felperes okfejtése nem befolyásolhatta az alperes érdemben és indokaiban is helyes döntését. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen bejelentett fellebbezésében a felperes az ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának megváltoztatását, keresetének megfelelő döntés meghozatalát és perköltség megállapítását kérte. Fellebbezésében kizárólag a Kbt. 88. §

(1)bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenséggel kapcsolatosan fejtette ki a keresettel azonos tartalmú érveit. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó indokait. Állította, hogy a nyertes ajánlata nem felelt meg a dokumentáció környezetvédelmi intézkedési tervvel szemben támasztott elvárásainak, egyedül a terv előlap megnevezése utalt a közbeszerzés tárgyára, a terv egyetlen tartalmi eleméből sem volt megállapítható, hogy az a konkrét beszerzésre vonatkozott. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében határozati álláspontjának és indokainak fenntartásával az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és perköltség megállapítását kérte. Az I-II rendű alperesi beavatkozók fellebbezési ellenkérelmet észrevételt nem terjesztettek elő. A fellebbezés részben, az alábbiak szerint alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. §-ának

(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között (

1. §) változtathatja meg, e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott. A Kbt.
2. §

(1)bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és a 70/A. §

(1)-

(3)bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlattételi dokumentáció

1. pontja a műszaki ütemtervvel kapcsolatban követelményként azt írta elő, hogy az építési munkákra részletes, heti bontású sávos - megvalósítási ütemtervet kell készíteni, melyet a munka tényleges haladása szerint hetente aktualizálni kell. A felperes azzal, hogy nem heti, hanem két naponkénti bontású ütemtervet készített ajánlatához, nem a dokumentáció előírásainak megfelelő vállalást tett. Az az előadása, hogy a kétnaponkénti bontású ütemtervből visszakövetkeztethető a heti bontás, azért súlytalan, mert az ajánlatkérő pontosan meghatározta elvárását, a követelmény megfogalmazásából egyértelmű, hogy nem kívánt különböző adatok és műveletek elvégzésével visszakövetkeztetni az eredeti feltétel fennállására. Miután az ajánlatkérő a törvény korlátai között, de szabadon határozza meg a közbeszerzés tárgya szerinti alkalmassági követelményeket és érvénytelenséget eredményező okokat, az ajánlattevőknek ehhez igazodniuk kell, ha érvényes ajánlatot kívánnak tenni. Az a védekezése a felperesnek, hogy a két napos bontású ütemterv a heti bontásúnál részletesebb, irreleváns akkor, amikor az ajánlatkérő a heti bontású ütemterv benyújtását írta elő. Abban is helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság, hogy a Munkavédelmi Szabályzat tartalomjegyzéke nem volt alkalmas a konkrét intézkedések megállapítására, hiszen ez csak fejezet címeket tartalmazott. Az MSZ 28001 jelű szabvány a munkahelyi egészségvédelmi és biztonság irányítási rendszert jelenti, az ennek való megfelelés, a szabvánnyal egyenértékű intézkedés tartalma az arra vonatkozó dokumentum fejezetcímeiből nem, csak annak tartalmából lett volna megállapítható. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen állapította meg, hogy a felperes ajánlata a Kbt.
2. §

(1)bekezdésének f) pontja alapján egyéb okból volt érvénytelen azért, mert az ajánlattételi felhívás V.7)15) és V.7)17) pontjának megfelelő iratot a felperes nem csatolta ajánlatához. A felperes ajánlatát a Kbt. 88. §

(1)bekezdés g) pontja szerinti okból érvénytelenné nyilvánító rendelkezésekre nézve a fellebbezés külön indokolást nem tartalmazott, így a másodfokú bíróság sem tartotta szükségesnek, hogy arra kitérjen. Az alperestől és így az elsőfokú bíróságtól is eltérően ítélte meg azonban a másodfokú bíróság a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességét. Helyesen érvelt a felperes azzal, hogy a terv nem a beszerzési tárgyra vonatkozott. Az intézkedési terv tartalmánál fogva számos olyan elemet tartalmaz (anyag-, hulladékszállítás módja, zajvédelem, munkahelyi egészségvédelem stb.), amely adott beszerzési tárgytól független, mert a terv általánosságban véve környezettudatos munkavégzésre és nem egy bizonyos munka elvégzésére koncentrált feladategyüttes. Így kétségtelenül több vállalkozási szerződés elnyerése érdekében - némi korrekcióval - felhasználható. A megfelelő átdolgozás hiánya azonban az ajánlat érvénytelenségéhez vezethet. A környezetvédelmi intézkedési terv bevezetésében, az ajánlat 99. oldalán kétségkívül nem a törökszentmiklósi termálvíz hasznosítás, hanem a Pannon-Fertő régió határon átnyúló vízellátás fejlesztése tárgy szerepelt. Az tárgya szerint nem 1 db termálkút létesítésére vonatkozott 1.200 méter mélységig, hanem 3 db 250 méter és 1 db 150 méter előirányzott mélységű kút létesítésére. Az „elírás” nem egy adatot érintett, hanem érintette a beszerzés tárgyát, a vállalkozási szerződés tartalmát is, így nem állt fenn a Kbt. 85. §

(2)bekezdés szerinti feltétel, nevezetesen, hogy egy adat az ajánlatban eltérő tartalommal szerepelt. Elkerülte az elsőfokú bíróság, de az alperes figyelmét is, hogy a tervben, annak

1. és
2. oldalán a nyertes ajánlattevő olyan mellékletekre is utalt, amelyeket nem csatolt, így azok nem képezték az intézkedési terv részét. Az
3. és
4. számú mellékletek a hulladékkezelés módjára nézve bírtak jelentőséggel, amely értékelendő tartalmi elem volt. A
5. számú melléklettel a nyertes ajánlattevő a szintén értékelésre kerülő tartalmi elemet, a jogszabályi környezetet és megfelelőségét kívánta bemutatni feltételezhetően a más beszerzési tárgyú eljárásban, hiszen a perbeli eljárásban vizsgált ajánlata ilyen dokumentumokat nem tartalmazott, azokra nem is utalt. Ez okból tévesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a környezetvédelmi intézkedési terv tartalma nem volt hiányos, és arra is, hogy a projekt azonosító címének egy helyen való elírásából a tartalmi eltérőségre nem lehetett következtetni. A nyertes ajánlattevő ajánlata nem csupán elírást tartalmazott, az tartalmában sem felelt meg a közbeszerzés tárgyának, ezért az nem felelt meg az ajánlattételi felhívás és dokumentáció előírásainak, azt érvénytelennek kellett volna nyilvánítani. Ennek megállapítását az I. rendű alperesi beavatkozó elmulasztotta, ezáltal megsértette a Kbt.
6. §

(3)bekezdésének g) pontjára figyelemmel a Kbt. 81. §

(1)és

(3)bekezdését, a Kbt. 88. §

(1)bekezdésének f) pontját. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §

(2)bekezdése értelmében részben megváltoztatta, az alperes D.639/10/2011 számú határozatát a Kbt. 348/A. §

(3)bekezdésében írt felhatalmazás alapján részben megváltoztatta és a Kbt. 340. §

(1)bekezdésének f) pontja értelmében a jogsértést megállapította, az ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Pp. 81. §

(1)bekezdésének második fordulata alapján határozott a perköltség viseléséről, mely során arra is figyelemmel volt, hogy az elsőfokú eljárásban a felperes terhére a bíróság perköltséget nem állapított meg. Az illeték viseléséről a Fővárosi Ítélőtábla ugyancsak a pervesztesség és pernyertesség arányának megfelelően rendelkezett a kereseti és a fellebbezési illetékről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §

(3)bekezdésének

1. b)és
2. c)pontja, a 42. §

(1)bekezdés a) pontja, a 46. §

(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)és

1. §-a értelmében. Figyelemmel volt arra is, hogy a felperes az illetékfeljegyzési jog ellenére 15.000 forint illetéket lerótt. Budapest,
2. november
3. napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Szőke Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró,