← Magyarország

Gf.30391/2012/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.391/2012/4.szám A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Nemes Tamás Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Nemes Tamás ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Fekete Gábor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Fekete Gábor ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen szerződésből eredő követelés iránt indított perében a Szegedi Törvényszék

  1. március
  2. napján kelt 11.G.40.095/2011/
  3. számú ítélete ellen az alperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi az alperest, fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 15.000,- (Tizenötezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Kötelezi az alperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 8.000,- (Nyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 26.251,52 €-t és ezen összegből 5.478,63 € után
  5. január
  6. napjától, 1.415,37 € után
  7. június
  8. napjától, 19.336,87 € után
  9. január
  10. napjától, 10,49 € után
  11. október
  12. napjától, 10,16 € után
  13. október
  14. napjától a kifizetés napjáig minden naptári félév teljes idejére, az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes, az Európai Központi Bank által meghatározott irányadó kamatlábbal egyező mértékű kamatot, továbbá 15.298,- Ft, valamint 1.100.000,- Ft perköltséget. Az ítélet indokolása kitért arra, hogy az alperes többszöri felhívásra fizetési kötelezettségének csak részben tett eleget. Az alperes
  15. számú fellebbezésében a marasztalási összeg megfizetésére likviditási nehézségei, közüzemi számlák fizetési kötelezettségei, továbbá banki tartozásai miatt - 6 havi, részletekben történő fizetés engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Csatolta bankszámlakivonatát, a
  16. évre vonatkozó mérlegét és eredmény-kimutatását. Fellebbezésének kiegészítésében utalt arra, hogy a bank felé -2- fennálló tartozások rendezése tárgyában fizetési könnyítés várható, melynek eredményeként jelentős összegeket tud a szállítói tartozások rendezésére fordítani. Utalt arra, hogy a részletfizetés iránti kérelem elutasítása esetén az alperes működését kénytelen lenne megszüntetni, amely esetben a teljes társasági vagyon a finanszírozó bank tulajdonába kerül, mely még a banki kölcsönök kiegyenlítésére sem feltétlenül lesz elegendő. A részletekben történő fizetés engedélyezése - álláspontja szerint nem jelent kockázatot a felperes számára, mert egy részlet elmulasztása esetén a teljes fennmaradó követelés egyösszegben esedékessé válna. A felperes - tartalma szerint - az ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. A Pp.
  17. §

(3)bekezdése szerint a bíróság a kötelezettségnek részletekben való teljesítését is elrendelheti. Az ítéletben megszabott kötelezettség teljesítési határidejének megállapításánál az eset összes körülményeit kell figyelembe venni, döntő tényező lehet a követelés jogcíme, rendeltetése, a felek helyzete és perbeli magatartása, stb. (Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma
  1. számú állásfoglalás). A részletfizetés engedélyezése iránti kérelmet körültekintően, mindkét fél oldalán felmerülő valamennyi szempont együttes mérlegelésével kell elbírálni. Így különösen vizsgálni kell a tartozást létrehozó szerződés megkötésének körülményeit, a megtérülésnek a jogosult által előre látható kockázatát, valamint azt, hogy az önkéntes teljesítés lehetőségének elvesztése esetén a kötelezett adott helyzetében milyen kilátásai lennének a végrehajtásnak (BDT 2009.1969.). A felek által rendelkezésre bocsátott adatokat, tényeket azok összességében kell vizsgálni, figyelemmel kell lenni mindkét fél érdekére. A fentieken túl vizsgálni kell a kötelezett fizetési képességét és készségét is. Az alperes fizetési képességének vizsgálata során a csatolt,
  2. évi mérlegadatokból megállapítható, hogy az alperes hátrasorolt, rövid-, illetve hosszúlejáratú kötelezettségei 1.056.414.000,- Ft-ot tesznek ki, míg 1.089.999.000,- Ft tárgyi eszközzel, 255.038.000,- Ft követeléssel, 1.570.000,- Ft befektetett pénzügyi eszközzel, illetve 8.896.000,- Ft pénzeszközzel rendelkezik. Az alperes által csatolt kivonat szerint folyószámláján 50.000.000,- Ft hiteltartozás áll fenn. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság felhívása ellenére az alperes nem csatolta további két számlájára vonatkozó kimutatását, továbbá nem az utolsó 6 havi bankszámla egyenlegét tartalmazó okiratokat küldte meg, hanem olyan bankszámlakivonatokat, melyekben a kivonat időszaka kizárólag az egyes hónapok utolsó banki napja. A rendelkezésre álló eredmény-kimutatásból kiindulva feltehető, hogy az alperes mint szolgáltató, nagy számú előfizetőitől folyamatos, havi kis összegű bevétellel rendelkezik, míg kiadásai nagy összegű, eseti jellegűek. A mérlegből és az eredmény-kimutatásból megállapítható, hogy éves forgalma igen jelentős, éves nettó árbevétele 1.447.568.000,Ft. Mivel előfizetői szerződései kis összegű, folyamatos teljesítésűek, feltételezhető, hogy nettó árbevétele viszonylag egyenlően oszlik el az év 12 hónapjára. Az így kimutatott, havi folyamatos teljesítésű szerződésállománya megközelítően 120.000.000,- Ft havonta. Az, hogy ezen havi bevételt az alperes -3- Gf.I.30.391/2012/4.szám mely kiadások fedezésére fordítja, saját belátásán múlik, így nem magyarázható, hogy a mintegy
  3. óta a felperes felé fennálló tartozását mely okból nem teljesítette. Az alperes által hivatkozott folyószámlahitel tartozást a havi árbevétele fedezi, így nem megalapozott az alperes fizetési nehézségeire, illetve veszteséges gazdálkodásra való hivatkozása. Az eredmény-kimutatás szerint folyamatosan az alperes pozitív eredménnyel zár, az adózás előtti és adózott eredménye
  4. évben 34.447.000,- Ft, míg
  5. évben 38.212.000,- Ft. Az alperes közvetített szolgáltatásokat értékesít, az eredmény-kimutatás szerint
  6. évben 802.130.000,- Ft értékben. A folyamatos teljesítésből származó, havi 120.000.000,Ft árbevételből kb. 66.000.000,- Ft-ot fordít erre a kiadásra átlagosan. Az eredmény-kimutatásból megállapítható, hogy az indokolható költségek levonása után is rendelkezik az alperes annyi likvid forrással, hogy a felperes követelésének kielégítése az alperes működését nem veszélyeztetheti. A rendelkezésre álló, az alperes által csatolt kivonatok alapján jelentős cash flow-val, pénzforgalommal rendelkezik, amely mellett a felperesi követelés teljesítése nem okozna likviditási nehézséget. Az alperes tehát egy adott időszakban rendelkezik annyi szabadon felhasználható pénzállománnyal, hogy a tartozás kifizetése nem okoz tevékenységében sem ellehetetlenülést (banki kötelezettség, közvetített szolgáltatások), sem működési nehézséget. A fizetési szándék vizsgálatánál a fentieken túl különös figyelmet érdemel, hogy az alperes a tartozás megfizetésére több alkalommal is kedvezményt kapott, melyekkel nem élt. Mivel az elsőfokú bíróság felhívása ellenére az alperes által benyújtott adatok jelentősen hiányosak, egy egész hónap bankszámlaforgalma nem tekinthető át a csak egy napra vonatkozó kivonat tartalma alapján. A rendelkezésre álló okiratok a fenti következtetések levonását eredményezte. Nem merült fel olyan adat és az alperes sem csatolt olyan bizonyítékot, mely igazolja, hogy a fenti körülményekben az eltelt időszakban jelentős változás állt volna be. Az ítélőtábla nem találta alaposnak az ítéletben foglalt kötelezettség részletekben történő teljesítését, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  7. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A §
(1)bekezdés c) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felperes javára fizetendő másodfokú eljárási költség összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdésében foglaltak alapján az elvégzett ügyvédi tevékenységgel arányosan állapította meg. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése és 15. §
(1)bekezdése alapján köteles az előzetesen le nem rótt fellebbezési eljárási illeték megfizetésére - külön felhívásra - az államnak. Szeged,
  1. november hó
  2. napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla sk. előadó bíró Dr. Kiss Gabriella sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.