Bhar.27/2011/8 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mim harmadfokú bíróság Bhar.27/2011/

1. szám A Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Győrött, a
2. évi november hó
3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A rágalmazás vétsége miatt I.rendű vádlott neve ellen indult büntető ügyben a Veszprém Megyei Bíróság
4. évi február hó
5. napján kihirdetett 2.Bf.52/2011/
6. számú ítéletét megváltoztatja, a próbaidő tartamát 1 /egy/ évre csökkenti. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Veszprémi Városi Bíróság
7. január hó
8. napján tartott nyilvános tárgyalás alapján hozott 6.B.649/2010/
9. számú ítéletével I.rendű vádlott neve I.r. és magánvádló II.r. vádlottakat a Btk.179.§ /1/ bekezdésébe ütköző és eszerint minősülő rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen a magánvádlóként fellépő magánvádló és jogi képviselője jelentettek be fellebbezést I.rendű vádlott neve I.r. vádlott felmentése miatt, bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében. I.rendű vádlott neve mint viszonvádló és jogi képviselője magánvádló II.r. vádlott felmentésére vonatkozó rendelkezést, továbbá a saját felmentésre nézve mindkét vádlott és védőik az elsőfokú ítéletet tudomásul vették, erre figyelemmel magánvádló II.r. vádlott vonatkozásában az ítélet jogerőre emelkedett. A városi bíróság jogi álláspontja szerint I.rendű vádlott neve I.r. vádlott amikor
10. június 27-én, az intézkedő rendőr előtt azt a kijelentést tette hogy magánvádló II.r. vádlott megrongálta a rendszámtábláját, nem szándékosan közölt objektíve hamis tényt a hatóság tagjával, hanem az állandósult parkolási problémák és a rossz szomszédi viszony, valamint az egyéb körülmények folytán kikövetkeztetett gyanúját fogalmazta meg a gépjármű parkolás okának tisztázása érdekében. Kijelentése gyalázkodástól, becsmérléstől mentes, a szükséges mértéket nem túllépő volt, amellyel nem a magánvádló minden alapot nélkülöző rágalmazása, rossz színben történő feltüntetése volt a célja. A bíróság figyelembe vette, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott
11. június 3-án rongálás miatt bejelentést tett a rendőrségen, és álláspontja szerint ezzel a konkrét esettel kapcsolatban kikövetkeztetett gyanúját fogalmazta meg. A szándékos elkövetés és a cselekmény társadalomra veszélyességének hiányára hivatkozva, bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottat. A Veszprém Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság /
12. január
13. napjától hatályos elnevezése Veszprémi Törvényszék/
14. február hó
15. napján tartott nyilvános ülés hozott 2.Bf.52/2011/
16. számú ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta és I.rendű vádlott neve I.r. vádlott bűnösségét a Btk.179.§./1/ bekezdésébe ütköző és eszerint minősülő rágalmazás vétségében megállapította. Ezért a vádlottat 2 évre próbára bocsátotta. A kisebb pontosítással elfogadott irányadó tényállásból azt a következtetést vonta le, hogy a vádlottnak az általa kezdeményezetett rendőri intézkedés során nem volt oka és indokoltsága olyan tényállítás megtételére, amely alkalmas volt arra, hogy a magánvádló személyéről a környezetében róla kialakult kedvező képet hátrányosan megváltoztassa, magánvádló becsületét csorbítsa. A vádlott cselekményével ezért a rágalmazás vétségét megvalósította. A másodfokú ítélet ellen I.rendű vádlott neve I.r. vádlott felmentése érdekében jelentett be fellebbezést, a védője, a magánvádló jogi képviselője útján azt tudomásul vették. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott írásban előterjesztett fellebbezésében kérte, hogy az ítélőtábla a másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül. További iratok beszerzését indítványozta, álláspontja szerint magánvádló magánvádló amiatt „programozta" az intézkedő rendőr memóriájába a rendőri jelentésben írtakat, mert ingatlanának zavartalan használata érdekében államigazgatási eljárást kezdeményezett ellene, rosszhiszeműen indított vele szemben büntetőeljárást, illetve fellebbezte meg az első fokon hozott felmentő ítéletet. A harmadfokú eljárásban, az ítélőtábla nyilvános ülésén a vádlott védője fenntartotta a fellebbezést, de hatályon kívül helyezést nem indítványozott. Részletesen indokolta, hogy miért nem hozott megalapozott döntést a másodfokú bíróság, ennek alátámasztására utalt arra, hogy nemcsak az első fokú ítéletben feltüntetett rongálás miatt volt feljelentés folyamatban, amelyet a Balatonfüredi Rendőrkapitányság
17. június 8-án megszüntetett, hanem korábban hamis vád miatt is indult büntetőeljárás, amelyet a Nyomozó Ügyészség megszüntetett. Álláspontja szerint arra figyelemmel, hogy a hamis vád miatt védence ellen indított büntetőeljárás megszüntetésre került, a rágalmazás vétségében sem lehetett volna a bűnösségét megállapítani. Kérte a megszüntetés időpontjának iratokból történő ismertetését, majd ezt követően lényegében a vádlott előadásának elfogadását, tekintettel arra, hogy védence nem tanúsított jogellenes magatartást, jelen üggyel párhuzamosan zaklatás miatt is indult ellene eljárás, ami jogerősen befejeződött ügy. Álláspontja szerint a felek polgári jogviszonya került átemelésre a büntetőeljárásokba, holott minden állampolgárnak jogában áll a megfelelő bejelentések megtétele. Az egyedi azonosító jel megrongálásával kapcsolatos kijelentésével védence bűncselekményt nem valósított meg, a feljelentése nyomán indult nyomozás akkor még nem került megszüntetésre, annak eredményét nem ismerhette. A magánvádló jogi képviselője a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. Csatolta a Veszprémi Városi Bíróság 16.B.1993/2011/
18. számú ítéletét, amely I.rendű vádlott neve vádlott bűnösségét zaklatás vétségében megállapította,
19. október 9-én azt - az érdekeltek által nem vitatottan - a Veszprémi Törvényszék helyben hagyta. I.rendű vádlott neve vádlott védőjéhez csatlakozva a felmentését kérte, személyi körülményeiről elmondta, hogy egészségi állapota megromlott, folyamatban van a kivizsgálása, dolgozni nem tud, kitért arra is, hogy a vádbeli alkalommal nem hangzottak el azok a kijelentések, amit az első fokú ítélet tényállása tartalmaz. A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla a bejelentett vádlotti fellebbezés alapján a másodfokú ítéletet az azt megelőző eljárásokkal együtt - magánvádló II.r vádlott felmentő rendelkezését helybenhagyó rész kivételével - a Be.387.§ /1/ és /2/ bekezdéseinek megfelelően bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy a másodfellebbezés a Be.386.§ /1/ bekezdésének a) pontja alapján joghatályos volt, mivel az első fokon felmentett I.rendű vádlott neve vádlott bűnösségének kérdésében a másodfokú bíróság ügydöntő határozata eltérő döntést tartalmaz. Az első és másodfokú bíróságok eljárásukban szabálysértést nem vétettek, a másodfokú bíróság döntésének alapjául szolgáló, első fokon megállapított ítéleti tényállás megalapozott, az eljárt bíróságok indokolási kötelezettségüket teljesítették, harmadfokon az ügy érdemi felülvizsgálatának eljárásjogi vagy megalapozatlansági akadálya nem volt. A Győri Ítélőtábla nem osztotta a védőnek azt az álláspontját, hogy a tényállás csak a rendőrtanú állításán alapul és szűkszavúan tartalmazza a felek között 2007-
20. években történt eseményeket. Az a körülmény, hogy a felek vitája milyen eljárásokat generált, az ügy megítéléséhez szükséges mértékben ugyanis szerepel a tényállásban, a vád tárgyát pedig
21. június 27-én 18 óra 30 perc körüli időpontban, az intézkedő rendőr előtt a vádlottnak az a tényállásban rögzített kijelentése képezte, amely szerint a szóváltás során azt mondta, azért nem parkol a gépkocsijával megfelelően, mert magánvádló megrongálta a rendszámtábláját. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott tagadásban megnyilvánuló védekezésének elfogadásával eltérő következtetések levonására nincs törvényes lehetőség. A sérelmezett mondat elhangzását igazoló adatok megváltoztatása csak a mérlegelt bizonyítékok felülértékelésével történhetne, amely eljárásjogilag tilalmazott. Következésképpen annak eldöntése, hogy a vádlott bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került-e sor, a harmadfokú eljárásban csak az irányadó tényállás alapján lehetséges a Be.
22. § /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A vádlottnak a harmadfokú eljárásban elhangzott nyilatkozata alapján a személyi körülményekre vonatkozó részt az ítélőtábla kiegészítette azzal, hogy a vádlott jelenleg nem dolgozik, egészségi állapota megromlott. A harmadfokú felülbírálat során az ítélőtábla határozatának alapjául szolgáló tényállásból levont és vitatott bűnösség tekintetében az ítélőtábla a vádlott cselekményének másodfokon történt jogi értékelésével értett egyet. A másodfokú bíróság ugyanis helytállóan vezette le az ítéletének indoklásában, hogy a vádlott személygépkocsija rendszámtáblájának megrongálása miatt indult büntetőeljáráshoz nem tartozott a tényállásban rögzített kijelentése, még ha hivatalos személy előtt hangzott is el, mert nem annak tisztázását szolgálta. A sérelmezett kijelentés magánvádló magánvádló személyéről alkotott képet negatív színben tüntette fel, ezért a becsületének csorbítására alkalmas tényállítás. A védő álláspontjától eltérően nincs jelentősége, hogy a rendszámtábla megrongálására vonatkozó hamis vád miatt indult közvádas ügy nyomozási szakaszában az ügyész a nyomozást megszüntette. A rágalmazás vétségének védett jogi tárgya a szabadság és emberi méltóság megsértése, amely magánindítványra üldözendő, a vádat a magánvádló képviseli. A közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folytatott nyomozás - ahol az ügyészt illette annak eldöntése, hogy megvalósult-e a feljelentett cselekmény - a jelen ügy magánvádas jellege folytán a vádlott büntetőjogi felelősségre vonásának nem lehet akadálya, mert két eltérő törvényi tényállásba ütköző bűncselekményről van szó. A vádlott kijelentése nem a rongálás elkövetőjének tisztázását segítette, a vádlott által kért rendőri intézkedésre a parkolással kapcsolatos vita miatt volt szükség, a vádlottat a magánvádlóval szemben érzett negatív értékítélete indította arra, hogy a saját következtetésén alapuló véleményét a rendőrhatóság tagjával közölje. A magánvádlóra tett és tényekkel alá nem támasztott, negatív értelmű tényállítás tartalmánál fogva a magánvádló emberi megítélését lealacsonyította, mert a rendszámtábla rongálással tényszerűen hozta összefüggésbe. Következésképpen jogellenes volt, a feljelentőt megillető jogvédelem erre a magatartására nem terjed ki. A tényállás alapján törvényesen állapította meg tehát a másodfokú bíróság, hogy a vádlott magatartása alkalmas volt a magánvádló becsületének csorbítására és ezért elkövette a rágalmazás vétségét. Helytállóan vonta le azt a következtetést is, hogy a bűncselekmény minősítő körülményének megállapítására - az aljas indokból történt elkövetésre - nem ad alapot a felek közti kölcsönös feljelentésekből eredő haragos viszony. Az alkalmazott joghátrány felülvizsgálatakor a helytállóan értékelt és a vádlott javára figyelembe vett enyhítő körülményekre, a cselekmény kisebb tárgyi súlyára és a vádlott bűnösségének fokára figyelemmel, az ítélőtábla osztotta a másodfokú bíróság álláspontját, hogy esetében a büntetési célokat - az egyébként egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése miatt - büntetés helyett próbára bocsátással is el lehet érni. A másodfokú bíróság által értékelt, valamint a harmadfokú felülbírálat során a vádlott javára figyelembe vett további enyhítő tényezők, úgymint a cselekmény elkövetésétől a jogerős elbírálásig terjedő időmúlás, a vádlott megromlott egészségügyi állapota, az ítélőtábla álláspontja szerint a megfelelően alkalmazott próbára bocsátás törvényi minimumban meghatározott tartamra való csökkentését indokolják. A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla másodfokú bíróság ítéletét a Be. 396.§ /1/ bekezdésben foglaltak és a Be. 398.§ /2/ bekezdés alapján annyiban változtatta meg, hogy a próbára bocsátás idejét 1 évre mérsékelte, az ítélet egyéb, törvényes rendelkezéseit pedig a Be. 397.§ alapján helybenhagyta. Győr,
23. november hó
24. napján Dr.Kovács Tamás sk. Dr.Miklós Mária sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó Dr.Takácsné dr.Helyes Klára sk. a tanács tagja ZÁRADÉK: Ez az ítélet és a Veszprém Megyei Bíróság
25. évi február hó
26. napján kelt 2.Bf.52/2011/
27. számú ítéletének megváltoztatással nem érintett része I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
28. november hó
29. napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül kiadó