Pfv.20416/2012/6 – Kúria

(1)Pfv.IV.20.416/2012/6.szám A Kúria a dr. Marton Kálmán ügyvéd által képviselt felperesnek a .... ..... jogtanácsos által képviselt (levelezési cím: ) alperes ellen megállapítás iránt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság előtt 28.P.20.788/

1. számon megindított és a Győri Ítélőtábla Pf.V.20.400/2010/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen alperesnek 10.000 (tízezer) forint költséget. meg 15 napon belül az felülvizsgálati eljárási A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére a felperes köteles az állam javára. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes egyéni vállalkozóként nem teljesítette adófizetési kötelezettségét, ezért - az adóhatóság javaslatára - vállalkozói igazolványát Megyei Jogú Város jegyzője
3. március 13-án kelt XII-553/
4. számú határozatával visszavonta. A .... .... .... Közigazgatási Hivatal Igazgatási és Hatósági Főosztálya 2063-2/
5. számú határozatával a jegyző határozatát helybenhagyta.
6. augusztus 14-én a felperes a Tatabányai Városi Bíróság előtt kezdeményezte a jogerős határozat felülvizsgálatát. A per
7. május 26-án a Pp.137.§

(3)bekezdése alapján megszűnt. A jogerős határozat alapján az elsőfokú adóhatóság

1. augusztus 26-án kelt
2. számú határozatával törölte a felperest az adózók nyilvántartásából, mivel nem bírt tudomással a határozatok bírósági felülvizsgálatáról. A határozatot
3. szeptember 26-án kézbesítették a felperesnek, aki a határozat ellen nem jogorvoslattal. A törlésre
4. október 14-én került sor. élt A felperes
5. november 6-án benyújtott kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes határozata törvénysértő, mert azt az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
6. évi IV. törvény (Áe.)
7. §

(3)bekezdésébe ütköző módon hozta meg. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította azzal, hogy államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősséget nem lehetett megállapítani, mivel a nyilvántartásból törlő határozat ellen a felperes fellebbezést nem terjesztett elő. A felperes nyilatkozata szerint kára nem merült fel, tehát igénye ezen okból sem volt megalapozott. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a Pp.

1. §-a szerinti megállapításra irányuló kereseti kérelem nem volt megalapozott, mivel a felperes nem valószínűsítette, hogy a kereset mennyiben szükséges jogainak alperessel szemben való megóvása végett. Ezen túlmenően rámutatott, hogy a felperes az alperes magatartásából eredő károsodásának tényét nem bizonyította. Amennyiben bizonyította volna a kárt, az alperes akkor sem kötelezhető kártérítésre, mert a határozat ellen jogorvoslattal nem élt, ez a mulasztása pedig kizárja a Ptk.
2. §

(1)bekezdése alapján az alperes kártérítési felelősségét. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak - az elsőfokú döntésre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az az elsőfokú bíróság új érdemi határozat hozatalára utasítását kérte. A felperes hivatkozott arra, hogy az alperes nem tisztázta jogállását és a törléskor jogellenesen járt el. A felperes módosított keresetében kérte annak kimondását, miszerint az alperes vállalkozói jogállását törléssel megszüntető határozata semmis, mivel az alperes jogosulatlanul olyan határozatot hajtott végre, amelyet az Áe. 72. §

(3)bekezdése - a felperes által történt akkori perindításra tekintettel - a keresettel támadott határozat végrehajtására vonatkozólag halasztó hatályúvá nyilvánított. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp.215.§-ába ütközik, mert túlterjeszkedett a kereseti kérelemhez kötöttség elvén, a felperes ugyanis kártérítésre nem tartott igényt. A felperes hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 221. §

(1)bekezdésében foglaltakat, mivel nem tartalmaz indokolást a kereseti kérelem alaptalansága tekintetében. Érvelése szerint a Ptk. 349. §

(1)bekezdésének nincsen köze a kereseti kérelemben érvényesített igényekhez, és jogszabálysértőnek tartotta a Pp.

1. §-ára való hivatkozást. Az iratokból megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság nem hívta fel a felperest a Pp.
2. §-ában foglaltak igazolására. Kifejezetten kérte, hogy a Kúria az eljárást minősítse „egyéb munkaügyi pernek". Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A felperes keresetmódosításában annak megállapítását kérte, hogy a vállalkozói jogállást törléssel megszüntető határozat semmis, mert az alperes olyan határozatot hajtott végre, amelyet az Áe. 72.§

(3)bekezdése halasztó hatályúvá nyilvánított. Tévesen hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a per „egyéb munkaügyi pernek" minősül, a perben érvényesített követelés ugyanis nem munkaviszonyból ered, ezt a felperes sem állította, ezért a felek közötti jogvita nem munkaügyi per. (Pp.349.§

(1)bekezdés). Az ügyben eljárt bíróságok a tényállás megállapításához szükséges bizonyítást lefolytatták, annak alapján a Pp.206.§

(1)bekezdésének megfelelően állapították meg a tényállást, amelyre alapított következtetésük is helytálló. A bíróságok döntésüket a kereseti kérelem keretei között, a Pp.215.§ -ának megfelelően hozták meg, és azt a Pp.221.§

(1)bekezdése szerint kellő módon megindokolták. A felperes az Áe. 62.§

(1)bekezdésében biztosított fellebbezés, illetve a 72.§

(1)bekezdésében szabályozott bírósági felülvizsgálat jogával nem élt, így az alperes elsőfokú határozata jogerőre emelkedett. Amint arra az ügyben eljárt bíróságok is rámutattak, a fentiekre tekintettel nincs arra jogi lehetőség, hogy a bíróság az államigazgatási határozat jogszabálysértő jellegét érdemben vizsgálja, annak felülvizsgálatára nem kerülhet sor. A jogerős ítélet helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a megállapítás Pp.123.§-ában meghatározott feltételei nem állnak fenn, ezért jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes keresetét. A Pp.

1. §-a értelmében a megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak alperessel szemben való megóvása végett szükséges és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. A megállapításra irányuló keresetben a felperes valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának bíróság általi megállapítását kérheti. A jogvédelem szükségessége és a teljesítés követelésének kizártsága hiányában megállapítás iránti kereset nem indítható. A jogvédelem szükségessége azt jelenti, hogy legyen a felperes oldalán olyan anyagi jogi jogosultság, amely védelemre szorul (BH 2008/270). A Pp.123.§-a a megállapítás iránti kereset eljárásjogi feltételeit szabályozza. Ezen eljárásjogi feltételek teljesülése esetén is kizárólag akkor lehet alapos az igény, ha anyagi jogi jogalappal is rendelkezik. A keresettel érintett jogviszony ismeretében lehet azt vizsgálni, hogy a Pp.123.§-ának keretein belül a megállapítási kereset érvényesítésének feltételei fennállnak-e. A felperes hangsúlyozottan megállapítás iránti keresetet terjesztett elő, nem kívánta kártérítés megfizetésére kötelezni az alperest. A megállapítási kereset alapjául a felperes azt jelölte meg, hogy az alperes jogellenesen hozta meg határozatát. A határozat semmisségének megállapítását amiatt kérte, hogy jogállása tisztázódjon, ugyanis tíz év munkaviszonyának fennállása függ adóigazolványa visszavonásától. Ugyanakkor a per tárgyát a felperest az adózók nyilvántartásából törlő határozat képezte, azonban ettől függetlenül a felperes vállalkozói igazolványát jogerősen visszavonták, ezért - felperes által is elismerten - a határozat jogellenességének kereset szerinti megállapítása sem eredményezheti jogállása tisztázását, így arra, mint szükséges jogvédelemre a felperes alappal nem hivatkozhat. A Ptk.
2. §

(1)bekezdése szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. Azonban jelen ügyben a Ptk. 349.§

(1)bekezdésében meghatározott törvényi feltételek hiányoznak, a közigazgatási jogviszonnyal kapcsolatos kérdésben a Pp.123.§-a alapján igény nem érvényesíthető. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.275.§

(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. A Pp.78.§

(1)bekezdése és a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§

(3)és

(5)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§

(2)bekezdése szerint a felperes köteles. Budapest,

1. október
2. Dr. Baka András sk. a tanács elnöke, Böszörményiné Katalin sk. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. bíró dr. Kovács A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő