A határozat elvi tartalma: A szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti céljának betöltésére. Pfv.V.20.450/2012/
- A Kúria a felperesnek az dr. Ormós Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen jótállási igény érvényesítése iránt a Csongrád Megyei Bíróságon 7.G.40.316/
- szám alatt folyamatban volt, és a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.442/2011/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 100.000 (Egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára, felhívásra 502.300 (Ötszázkettőezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felek között
- évben vállalkozási szerződések jöttek létre, amelyek alapján az alperes 9.250.000 forint, valamint 19.900.000 forint vállalkozói díj ellenében kötelezettséget vállalt a felperes információs rendszerének elkészítésére, és havi 193.200 forint + ÁFA díj ellenében szoftverkövetési szolgáltatást is vállalt.
- július 13-án a felek megállapították, hogy az informatikai rendszer elkészült, alapvető funkciói működnek. Meghatározták az egyes hibákat és hiányosságokat, amelyek kijavítását, illetve pótlását az alperes
- szeptember
- napjáig vállalta azzal, hogy eddig az időpontig a rendszer dokumentációját is átadja a felperes részére. Ezt követően az alperes hatvanegy hibát kijavított, a rendszer huszonkilenc tétele azonban továbbra is hibás maradt.
- decemberében a felperes 1.888.560 forint szoftverkövetési díjat fizetett meg az alperes részére.
- augusztus 28-án azonban visszaküldte a következő időszakra vonatkozó díjról kibocsátott számlát arra hivatkozva, hogy a vállalatirányítási rendszer pontatlanul és megbízhatatlanul működik. Ezt követően
- november 09-én a felperes újabb hibajegyzéket küldött az alperes részére, amelynek alapján az alperes közölte, hogy megkezdi a hibák elhárítását, ugyanakkor kérte az elmaradt számlák kiegyenlítését. Egyidejűleg a felperes felszámolását kezdeményezte a Csongrád Megyei Bíróságnál, majd
- január 21-én díjnemfizetés miatt - elállt a vállalkozási szerződésektől. - A felszámolási kérelem benyújtását követően a felperes
- július 15-én megfizette az alperes részére a
- július
- és
- augusztus
- közötti időszakra járó 3.270.000 forint szoftverkövetési díjat, annak 702.951 forint összegű késedelmi kamatát és 50.000 forint eljárási költséget. A felperes módosított keresetében hibás teljesítésre hivatkozással 1.050.000 forint árleszállítás és járulékai megfizetésére, valamint - a szolgáltatás nyújtásának elmaradása miatt - 3.972.951 forint szoftverkövetési díj és járulékai visszafizetésére kérte az alperest kötelezni. Másodlagosan, arra az esetre, ha az alperes késedelmes teljesítése is megállapítható, a vállalkozási szerződésben meghatározott - összegszerűségében pontosan meg nem jelölt - kötbér fizetésére tartott igényt. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal érvelt, hogy a szerződésekben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 5.022.951 forint és járulékai megfizetésére kötelezte a felperes javára, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes a felek közötti vállalkozási szerződéseket a beszerzett szakértői véleményből kitűnően hibásan teljesítette, és a hibák közül egy kritikus, tíz súlyos és tizenöt átlagos hibát utólag sem javított ki. Emellett a szolgáltatással kapcsolatos ún. járulékos kötelezettségeinek sem tett eleget, a rendszertervet és az üzemeltetői és felhasználói dokumentációt ugyanis nem adta át a felperes részére. Az igazságügyi szakértő megállapítása szerint a számítógépes rendszer hibái már nem is javíthatók, mivel a rendszer nem egységesen megtervezett koncepció alapján készült, a rendszerterv hiányzik, a dokumentumok pedig átláthatatlanok. Az alperes hibás teljesítésére figyelemmel a bíróság az alperest a Ptk.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján 1.050.000 forint díjleszállítás fizetésére kötelezte. Azt pedig az alperes a jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint a per során nem bizonyította, hogy ténylegesen szoftverkövetési szolgáltatást nyújtott a felperes részére. A felszámolás kezdeményezését követően részére kifizetett díj összegét ezért vissza kell térítenie. A felszámolási kérelem alapján történt kifizetés a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 26. §
(3)bekezdése értelmében nem minősül tartozáselismerésnek sem, és a kifizetett összeg visszakövetelését sem zárja ki. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása, és a kereset elutasítása, másodlagosan pedig az ügyben eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt - az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a perbeli vállalkozási szerződések műszaki tartalmát kölcsönös egyeztetések során határozták meg. Ezeknek az egyeztetéseknek az eredményéhez képest pedig hibás teljesítés nem történt, az átadott számítógépes rendszer ugyanis megfelel a felek végleges megállapodásában foglaltaknak. Megjegyezte, hogy hibátlan szoftver nem is készíthető, így hibás szoftverek is lehetnek szerződésszerű teljesítés tárgyai. A teljesítést az előadása szerint - a rendszer üzembe helyezését követő magatartásából és a
- július 13-án kelt megállapodásban rögzített nyilatkozatából kitűnően - maga a felperes is elismerte. A hibajegyzékek pedig szerinte nem az eredeti szolgáltatás hibáit, hiányosságait tartalmazzák, hanem újabb fejlesztési igényeket fogalmaznak meg. Előadta továbbá, hogy a bíróság a szoftverkövetési szolgáltatás tartalmát is tévesen, a szerződésben foglaltakat figyelmen kívül hagyva határozta meg. A megállapodásuk szerint ugyanis e szolgáltatás a jogszabályi módosítások követését, javítási szolgáltatást, nyolc órán belüli hibaelhárítást, az inkonzisztenciák felderítése érdekében történő segítségnyújtást, kényelmi szolgáltatás nyújtását, modemes adatkapcsolat biztosítását, kisebb kiegészítő fejlesztéseket és ún. hot-line szolgáltatás biztosítását foglalta magában. Ezek közül pedig nem vitatottan folyamatosan biztosította a modemes adatkapcsolatot és a hot-line szolgáltatást, és igazoltan kisebb fejlesztéseket is végzett. A szoftverkövetési szolgáltatás ellenértékét egyébként is átalánydíjként határozták meg, amely az álláspontja szerint abban az esetben is megilleti, ha konkrét igények hiányában a szolgáltatás részét képező valamely feladatot egyes időszakokban ténylegesen nem kell teljesítenie. A szoftverkövetési díjat ezért a megítélése szerint a felperes csak akkor követelhette volna vissza, ha bizonyítja, hogy a perbeli szerződésekben meghatározott szolgáltatást egyáltalán nem nyújtotta. E vonatkozásban azonban a felperes a per során bizonyítást nem ajánlott fel, a szolgáltatás teljesítését nem vitatta. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A szerződéseket a Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában
- a)alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak,
- b)rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő nyilvános kijelentését, és
- c)alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint
- d)rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal. A kötelezett a Ptk. 305. §
(1)bekezdése szerint hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Az alperes által kiépített számítógépes vállalatirányítási rendszer a beszerzett igazságügyi szakértői véleményből kitűnően a hibái és hiányosságai miatt a rendeltetésszerű használatra csupán korlátozottan volt alkalmas, és a hibák nem is javíthatók. Azt ugyanakkor az alperes a per során nem bizonyította, hogy a közte és a felperes között létrejött vállalkozási szerződésekben eleve ilyen hibákkal és hiányosságokkal rendelkező, tehát a Ptk. 277. §
(1)bekezdésében meghatározott követelményeknek meg nem felelő szolgáltatás nyújtását vállalta. A bíróság ezért a Ptk. 305. §
(1)bekezdésének helyes alkalmazásával állapította meg, hogy az alperes a szerződéseket hibásan teljesítette. Miután pedig a felperes - a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal ellentétben - sem a
- július 13-án kelt, sem más nyilatkozatában nem mondott le a hibás teljesítésből eredő jogairól, jogszabálysértés nélkül került sor az árleszállítás alkalmazására is. Azt pedig a felperes a rendelkezésre álló adatok szerint sem a perindítást megelőzően, sem a per során nem ismerte el, hogy az alperes a szerződésben vállalt szoftverkövetési szolgáltatást legalább részben nyújtotta volna a részére. A szoftverkövetési díjnak a felszámolás kezdeményezését követő kiegyenlítése a Cstv.
- §
(3)bekezdése értelmében szintén nem minősül tartozáselismerésnek. Erre figyelemmel a perben a Pp. 164. §
(1)bekezdéséből kitűnően az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a szerződéses szolgáltatását teljesítette. Az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás során 2010. január 28-án megtartott tárgyaláson a Pp. 3. §
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelő tájékoztatást követően fel is hívta őt bizonyítási indítványai előterjesztésére, az alperes azonban - amint arra a másodfokú bíróság a bizonyítékok helyes értékelését követően jogszabálysértés nélkül mutatott rá - a bizonyítási kötelezettségének sikerrel nem tett eleget. Az a körülmény pedig, hogy a szoftverkövetési díjat a felek átalánydíjként határozták meg, az alperest a szolgáltatás teljesítése alól - a jogerős ítélet indokolásában helyesen kifejtetteknek megfelelően - nem mentesíthette. Mindezekre tekintettel a bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül kötelezte az alperest a szoftverkövetési díj visszafizetésére is. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperes - áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló - felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a felperes köteles az állam javára, külön felhívásra megfizetni. Budapest,
- november
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Rédei Anna s.k. bíró