éáóööíBalassagyarmati Törvényszék 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér
- 22.G.20.154/2012/
- szám A Balassagyarmati Törvényszék …............ (…............) felperesnek – …............ (…............) ügyvéd által képviselt …............ Kft. (…............) alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék a Balassagyarmati Törvényszék Cégbírósága Cg. …............ számú változásbejegyzést elrendelő végzését hatályon kívül helyezi és felhívja a Balassagyarmati Törvényszék Cégbíróságát, hogy hívja fel az alperest a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére. Az eljárás során felmerült illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Fővárosi Ítélőtáblához, amely fellebbezést – előterjesztése esetén – a Balassagyarmati Törvényszéknél írásban, 3 példányban kell benyújtani. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérelmezhetik. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére vagy összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalást tart. Indokolás A törvényszék az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. A Nógrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság
- november 11-én kelt Cg-…............. számú végzésével elrendelte a …............ Kft. bejegyzését a Cg. …............ számú cégjegyzékbe a végzésben részletezett adatokkal. A …............ Kft. tagjai a
- szeptember 28-án megtartott taggyűlésen meghozott határozatukkal elhatározták, hogy a Kft. nonprofit kft-ként működik tovább, mely kezdeményezi a közhasznú közhasznúsági fokozattal történő nyilvántartásba vételét. Egyúttal a taggyűlés megbízta a jogi képviselőt a létesítő okirat egységes szerkezetű szövegének elkészítésével és a változás cégbírósági átvezettetésével. A
- október 19-én kelt, …............ nonprofit korlátolt felelősségű társaság alapítására vonatkozó társasági szerződés alapján az alperes által benyújtott változásbejegyzés iránti kérelemnek – a cégbíróság által elrendelt hiánypótlást követően – helyt adva a Balassagyarmati Törvényszék Cégbírósága
- október 27-én kelt Cg. …............ számú végzésével elrendelte a változásoknak a cégjegyzékbe történő bejegyzését. A változásbejegyző végzés közzétételére a Cégközlöny
- ….........-i számában került sor. Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.154/2012/
- szám - 2 - A felperes a Ctv.
- §
(1)bekezdése alapján, a
(2)bekezdésben foglalt határidőn belül keresetet terjesztett elő az alperessel szemben a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt. Perköltség követelése az alperessel szemben nem volt. Kereseti kérelmét a következőkkel indokolta: 1.) Bár az alapító okirat 8.3. pontjában tartalmazza a Ksztv. 4. §
(1)bekezdésének c.) pontjában írt azon kikötést, hogy a szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységre fordítja, azonban az alapító okirat 12.3. pontja az alperesi kft. taggyűlésének hatáskörébe utalja a Gt. 141. §
(2)bekezdésében foglaltakat, amely bekezdés b.) pontja értelmében az osztalékelőleg kifizetésére vonatkozó döntés a taggyűlés hatáskörébe tartozik. Amiatt, hogy az alapító okirat 12.3. pontja oly módon hivatkozik a Gt. 141. §
(2)bekezdésére, hogy nem tünteti fel kivételként ezen bekezdés b.) pontját, a felperes álláspontja szerint az alapító okirat 12.
- pontja lehetőséget biztosít az alperesi közhasznú kft-nél osztalék kifizetésére, ami az egyébként az alapító okirat 8.
- és 12.
- pontjaiban is rögzített nyereségfelosztás tilalmába ütközik. 2.) A társasági szerződésben nincsenek egyértelmű rendelkezések a taggyűlés határozatképességére vonatkozóan, ugyanis a 12.
- pont szerint a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A tagokat 10.000,- Ft-onként illeti meg egy szavazat. A 12.
- pont szerint pedig a taggyűlés a határozatait – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – a szavazati joggal jelenlévők egyszerű többségével hozza meg. Jelen esetben a szerződés
- pontja szerint az alperesi társaságnak két – egyenlő szavazati joggal rendelkező - tagja van, erre figyelemmel pedig a taggyűlés a törzstőke fele részéhez viszonyítva egy, a leadható szavazatok többségét tekintve azonban két fő jelenléte esetén lesz határozatképes. A társasági szerződésben írt vagylagos szabályozás ezért értelmetlen, hiszen egy fő esetében az egyszerű szótöbbséggel történő határozathozatal – tekintettel a két tag egyenlő szavazati jogára – nem is értelmezhető. 3.) A létesítő okirat nem rendelkezik az éves beszámoló jóváhagyásának módjáról, azaz a társasági szerződés éves beszámoló elfogadásáról rendelkező 12.
- pontja nem rendelkezik arról, hogy ezen beszámoló elfogadása a taggyűlés által milyen módon, egyhangúlag vagy egyszerű szótöbbséggel meghozott határozattal történik, annak ellenére, hogy a Ksztv.
- §
(2)bekezdésének d.) pontja külön kiemeli, hogy e vonatkozásban rendelkezni kell, ezért a felperes álláspontja szerint e pontnál nem elegendő a határozathozatalra vonatkozóan a létesítő okiratba foglalt – a fenti 2.) pontban írtak szerint a felperes által egyébként is kifogásolt – rendelkezés. 4.) A létesítő okirat 12.11. és 13.1. pontjai előírják ugyan a határozatok nyilvántartását, azonban a nyilvántartás tartalmát annak ellenére nem sorolja fel a létesítő okirat a Ksztv. 7. §
(3)bekezdésének a.) pontjában írtak szerint, hogy az alperes belső szabályzattal nem rendelkezik. Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.154/2012/7. szám - 3 - 5.) A társasági szerződés a Ksztv. 7. §
(3)bekezdésének b.) pontjában foglaltak ellenére nem rendelkezik a vezető szerv döntéseinek nyilvánosságra hozatala módjáról, annak 12.
- pontja csupán a határozatok érintettek részére történő közlésének módját,
- pontja a nyilvánosság tárgykörében pedig csak a működéssel kapcsolatos iratokba, beszámolókba történő betekintést szabályozza, és a
- pont csupán a közhasznúsági jelentés nyilvánosságra hozatalának a módjáról rendelkezik. 6.) A társasági szerződés a Ksztv.
- §
(3)bekezdésének d.) pontjában foglaltak ellenére nem rendelkezik az alperes mint közhasznú szervezet szolgáltatásai igénybevétele módjának nyilvánosságáról. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadása szerint alapító okirata – melyet a cégbíróság kellő alapossággal megvizsgálva őt a bejegyzést megelőzően hiánypótlásra hívta fel, melynek eleget is tett - mindenben megfelel a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. Perköltség követelése a felperessel szemben nem volt. A kereseti kérelemben foglalt indokokkal kapcsolatos részletes álláspontja azok fent írt sorrendjében a következő volt: 1.) Alapító okirata 8.3. pontjában tartalmazza, hogy az alperes a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja. Erre figyelemmel megítélése szerint téves azon felperesi következtetés, hogy a társasági szerződés a 12.3. pontban a Gt. 141. §
(2)bekezdésére hivatkozással lehetőséget biztosít az osztalék kifizetésére. A Gt. 141. §
(2)bekezdésére hivatkozást a létesítő okirat egyéb rendelkezéseivel összességében kell értelmezni, a 8.
- és 12.
- pontban írtak pedig egyértelműek a nyereség felosztásának kizártsága tekintetében, így nem állapítható meg, hogy a 12.
- pont ezen pontokkal ellentétben állna. 2.) Az alapító okirat 12.
- és 12.
- pontjaiban írtak a Gt.
- §
(6)bekezdésének illetőleg 142. §
(2)bekezdésének a szó szerinti alkalmazásai, ezen szabályok minden társaságra kötelező érvényűek. A határozatképességet a társasági szerződés az általános szabályok szerint rendezi, és az alperesi kft. tagszerkezete azt eredményezi, hogy csak akkor határozatképes a taggyűlés, ha mindkét tag jelen van és határozatot csak mindkét tag támogató szavazata esetén hozhat. 3.) A létesítő okirat 12.6. pontja az éves beszámoló elfogadását a taggyűlés hatáskörébe utalja, elfogadására a 12.10. pont szerint kerülhet sor, ezáltal a Gt. és a Számviteli törvény szabályainak alkalmazásával rendezésre került a Ksztv. 7. §
(2)bekezdés d.) pontja szerinti feltétel. A beszámoló elfogadása részletesebb szabályozást nem igényel, a határozathozatalra vonatkozó – a létesítő okiratban megfelelően szabályozott – rendelkezések vonatkoznak a beszámoló elfogadására is. 4.) Az alapító okirat az ügyvezető feladataként meghatározza a nyilvántartás vezetését, annak tartalmát pedig a jogszabályok (a Ksztv. 7. §
(3)bekezdésének a.) pontja és a Gt.
- §-a) az alapító okiratban történő szó szerinti felsorolás nélkül is meghatározzák. Emellett az alapító okirat 12.
- és 13.
- pontjai szabályozzák a nyilvántartás tartalmát. Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.154/2012/
- szám - 4 - 5.) Az alapító okirat
- és
- pontjai teljes mértékben szabályozzák és biztosítják a nyilvánosságot. A Ksztv. csak kiemelten közhasznú szervezetek esetében írja elő a sajtó útján történő nyilvánosságra hozatalt. Az alperes esetében a nyilvánosságra hozatal a székhelyen biztosított, nem indokolt az alperesre plusz költséget jelentő honlap üzemeltetése. 6.) A társasági szerződés 8.
- pontja kinyilvánítja, hogy az alperes szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet, a 13.
- pont szerint pedig az ügyvezető a társaság székhelyén biztosítja a társaság működésével kapcsolatos iratok nyilvánosságát, ezáltal a nyilvánosságra hozatal a szolgáltatások vonatkozásában a társaság székhelyén megvalósul. A jelen per tárgyát képező változásbejegyzés időpontjában hatályban volt, ezért a jelen eljárásban alkalmazandó, a közhasznú szervezetekről szóló
- évi CLVI. törvény (Ksztv.)
- §
(1)bekezdésének c.) pontja értelmében a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. Az alperes társasági szerződésének 8.3. pontja ezen jogszabályi rendelkezést szó szerint tartalmazza. A Ptk. 207. §
(1)bekezdése szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A törvényszék megítélése szerint mivel az alperes alapító okiratának 8.
- pontja egyértelműen kizárja a nyereség felosztását, 12.
- pontja pedig mintegy ezen rendelkezés megerősítéseként a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozónak minősíti a nyereség felosztásának tilalmi rendelkezésébe nem tartozó, a törvény által a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt kérdéseket, azon momentum, hogy a 12.
- pont a Gt.
- §
(2)bekezdésében foglaltakat oly módon utalja a taggyűlés hatáskörébe, hogy abból nem veszi ki ezen bekezdés b.) pontját (mely szerint az osztalékelőleg kifizetésére vonatkozó döntés a taggyűlés hatáskörébe tartozik), nem értelmezhető úgy, hogy a 12.3. pont lehetőséget biztosít osztalék kifizetésére, ezért a 12.3. pont nem ütközik a nyereségfelosztás tilalmába, azaz nem sérti a Ksztv. 4. §
(1)bekezdés c.) pontját és a Gt. 4. §
(3)bekezdését. Ezért a felperes kereseti kérelme 1.) pontjában írt indok a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére nem ad alapot. A Gt. 142. §
(2)bekezdése alapján a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat. A 20. §
(6)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a legfőbb szerv határozatait – ha törvény vagy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – a jelen lévő tagok (részvényesek) szavazatainak egyszerű többségével hozza meg. A felperes ezen rendelkezésekhez kapcsolódó, a fentebb 2.) pont alatt írt kereseti kérelmével szemben az alperes védekezése arra irányult, hogy alapító okirata szó szerint tartalmazza ezen jogszabályi rendelkezéseket. Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.154/2012/
- szám - 5 - Az alperesi társaság törzstőkéje 500.000,- Ft, tagjainak száma 2, törzsbetéteik összege 250.000250.000,- Ft készpénz, és a tagokat 10.000,- Ft-onként illeti meg egy szavazat, azaz a tagoknak fejenként 25 szavazata van. Ilyen körülmények között és a taggyűlés határozatképessége szempontjából az alapító okirat 12.
- pontjában írt vagylagos feltételeket vizsgálva az állapítható meg, hogy az alapító okirat értelmében a határozatképességhez vagy a törzstőke felének jelenléte szükséges, ami 250.000,- Ft, mely egy tag jelenlétének felel meg, vagy pedig a leadható szavazatok (maximum 50 szavazat) többsége, ami pedig 26 szavazat, amely feltétel csak két tag jelenléte esetén valósulhat meg. Azaz ezen vagylagos rendelkezés jelen esetben azt eredményezi, hogy a taggyűlés nem csak mindkét, hanem egyik tag jelenlétében is határozatképes. Ezen két vagylagos esetben a jelenlévők egyszerű többségét mint a határozathozatalhoz szükséges arányt vizsgálva megállapítható, hogy egy jelenlévő tag esetében – ami a fentiek alapján a határozatképességhez elegendő – egyedül ezen tag szavazata is elegendő a határozathozatalhoz, mert az egyszerű többség ez esetben 100 %-os támogatást jelent, míg mindkét tag jelenléte esetében az egyszerű többséghez mindkét tag egyetértő szavazata szükséges. A fentiek alapján megállapítható, hogy az alapító okirat 12.
- pontjában írt szabályozás ellentmondásos, a határozatképességet nem megfelelően szabályozza, ami a határozathozatal módját is ellentmondásossá teszi. A Gt.
- §
(2)bekezdésének miniszteri indokolása ezen ellentmondást egyértelműen feloldja, amennyiben kimondja, hogy a társasági szerződésnek kell rendelkezni abban a kérdésben, hogy a taggyűlést mikor tekinti határozatképesnek. A tagok dönthetnek úgy, hogy azt a törzstőkéhez, de úgy is, hogy a leadható szavazatokhoz viszonyítják. Az előző esetben akkor határozatképes, ha a törzstőkének legalább a fele, tehát 50 %-a jelen van, az utóbbi esetben pedig akkor, ha a leadható szavazatok 50 %-a + 1 szavazat képviselteti magát. A fentiek értelmében tehát a Gt. 142. §
(2)bekezdésében írt, a taggyűlés határozatképességéhez szükséges két jelenléti arány lehetőség vagylagos, azok közül választani kell, és hogy a határozatképesség két egyenlő mértékű törzstőkével és egyenlő számú szavazattal rendelkező tag esetében is egyértelműen megállapítható legyen, csak az egyik változat választható. A fentiekre tekintettel a törvényszék megállapította, hogy az alapító okirat 12.9. pontja a Gt. 142. §
(2)bekezdésében foglaltakat sérti. A Ksztv. 7. §
(2)bekezdésének d.) pontja kimondja, hogy a több tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat. Az alperes létesítő okiratának 12.
- pontja értelmében a társaság éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadásáról a taggyűlés a számviteli törvényben foglaltak betartásával köteles gondoskodni. Azaz a közhasznúsági jelentés elfogadását az alapító okirat a taggyűlés hatáskörébe utalja. A 12.
- pont pedig a taggyűlés határozathozatalával kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Osztja a törvényszék azon alperesi álláspontot, hogy az éves beszámoló jóváhagyására – a Ksztv. eltérő rendelkezése hiányában - az egyéb taggyűlési határozatok hozatalára vonatkozó Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.154/2012/
- szám - 6 - szabályok az irányadók, melyek a 12.
- és 12.
- pontokban megfelelően szabályozásra kerültek és a határozatképesség vonatkozásában a 12.
- pont fentebb, a 2.) ponttal kapcsolatosan részletezett szükséges módosítását követően megfelelően alkalmazhatók. Ezért a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését a felperes keresetlevele 3.) pontjában írtak sem indokolják. A Ksztv.
- §
(3)bekezdésének a.) pontja úgy rendelkezik, hogy a közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy –ennek felhatalmazása alapján – belső szabályzatának rendelkeznie kell olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható. Az alapító okirat 12.
- pontja értelmében az ügyvezető a taggyűlés döntéseiről köteles folyamatos nyilvántartást vezetni (határozatok könyve). A határozatok könyve nyilvános. A 13.
- pont szerint a társaság a működésével kapcsolatos ülésekről köteles jegyzőkönyvet készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévőket. A jegyzőkönyvbe foglalt határozatokat haladéktalanul be kell vezetni a határozatok könyvébe. A 13.
- pont alapján a társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a társaság ügyvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján munkaidőben bárki betekinthet, saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintési kérelmet írásban kell benyújtani, s az ügyvezető a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles azt teljesíteni. A jelen ügyben alkalmazandó
- évi CLVI. törvény hatályon kívül helyezésével hatályát vesztett, de a jelen ügyben még szintén alkalmazandó, a közhasznú szervezetet létesítő okirat tartalmáról szóló 4/
- sz. Közigazgatási jogegységi határozat
- pontja értelmében nincs törvényi előírás a nyilvántartás formáját illetően. Lényeges szempont a döntéshozatal körülményeinek és a döntések tartalmának rögzítése oly módon, hogy az bármikor visszakereshető, utólagosan is igazolható maradjon. Erre tekintettel Ksztv.
- §
(3)bekezdés a.) pontja szerinti nyilvántartás céljára minden olyan dokumentáció (akár lefűzött jegyzőkönyvek, akár külön vezetett nyilvántartás) elfogadható, amely biztosítja a vezető szerv döntései tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának (ha lehetséges, személyének) utólagos megismerhetőségét, igazolását. Mindezekre figyelemmel a törvényszék megítélése szerint az alapító okirat 13.1. pontjában szabályozott jegyzőkönyvre – melynek meg kell felelnie a Gt. 146. §
(1)bekezdésében foglaltaknak is, és amelyből ezáltal a Ksztv. 7. §
(3)bekezdésének a.) pontjában felsorolt tartalmi elemek megállapíthatók, és melynek nyilvánossága a 13.
- pont szerint megfelelően biztosított – vonatkozó szabályozással az alperes eleget tett a Ksztv.
- §
(3)bekezdésének a.) pontjában foglalt kötelezettségének, azt nem szükséges a határozatok könyvére vonatkozó szabályozásnál megismételni. Ezért a törvényszék álláspontja szerint a kereseti kérelem 4.) pontjában írt indok sem alapozza meg a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését. A Ksztv. 7. §
(3)bekezdésének b.) pontja úgy rendelkezik, hogy a közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy – ennek felhatalmazása alapján – belső szabályzatának rendelkeznie kell többek között a vezető szerv döntéseinek nyilvánosságra hozatali módjáról. Az alperes alapító okirata 13.
- pontjában rögzíti, hogy a társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a társaság ügyvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.154/2012/
- szám - 7 - munkaidőben bárki betekinthet, saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintési kérelmet írásban kell benyújtani, s az ügyvezető a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles azt teljesíteni. A 13.
- pont értelmében a társaság éves beszámolója, a közhasznúsági jelentés és a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel kötött megállapodás ugyancsak megtekinthető a társaság ügyvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján. A 12.
- pont szerint a határozatok könyve is nyilvános. A Ksztv.
- §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint a közhasznú szervezetek szabályos működésének ellenőrizhetőségét teremti meg a nyilvánosság kritériuma. Az indokolás a nyilvánosságot akképpen fejti ki, hogy a működéssel kapcsolatos iratokat bárki megtekintheti. Ugyanakkor a Ksztv. csak a közhasznúsági jelentés vonatozásában írja elő a
- §
(5)bekezdésében, hogy azt a közhasznú szervezet köteles a saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni – amely a létesítő okirat 20.
- pontjában megfelelően rögzítésre került -, és csak a kiemelten közhasznú szervezetek vonatkozásában teszi kötelezővé az
- § b.) pontja szerint azt, hogy a létesítő okiratnak tartalmaznia kell a tevékenység és a gazdálkodás legfontosabb adatainak a helyi vagy országos sajtó útján történő nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezést. A fentiekre tekintettel a törvényszék megítélése szerint az alapító okirat 13.
- pontjában írtak a székhelyen, előzetes egyeztetés alapján történő, bárki számára lehetővé tett betekintés és másolatkérés útján megfelelően és elegendően biztosítják a vezető szerv döntései nyilvánosságra hozatalának a megvalósulását és megfelelően szabályozzák annak módját, ezért a felperes kereseti kérelmének 5.) pontjában írtak sem adnak alapot a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére. A Ksztv.
- §
(3)bekezdésének d.) pontja szerint a közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy – ennek felhatalmazása alapján – belső szabályzatának rendelkeznie kell többek között a közhasznú szervezet szolgáltatásai igénybevétele módjának nyilvánosságáról. Az alperes létesítő okiratának 8.
- pontja szerint a társaság nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásból. A 4/
- sz. Közigazgatási jogegységi határozat
- pontja szerint a jogegységi tanács azt vizsgálta, hogy az alapító okiratban külön kell-e rendelkezni arról, hogy a kívülállók a közhasznú szervezet milyen szolgáltatásaiból és hogyan részesülhetnek. A jogegységi tanács véleménye szerint a közhasznú tevékenység nyilvánosságának elve azt kívánja meg, hogy a szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférést a létesítő okirat biztosítsa. E követelménynek oly módon tehet eleget, ha kívülállók részéről való igénybevételt kifejezetten megengedi, illetve tartalmazza, hogy azt – a Ksztv. szóhasználatával élve -, „nem zárja ki”. Ezt a célt szolgálja a törvény
- §
(3)bekezdés d.) pontjának előírása is. Mindezekre figyelemmel a törvényszék úgy ítélte meg, hogy az alperes alapító okirata 8.1. pontjában rögzítettek a Ksztv. 7. §
(3)bekezdésének d.) pontjában írtaknak maradéktalanul megfelelnek. A 13.
- pont pedig a működéssel kapcsolatos iratok nyilvánossága útján megfelelően biztosítja a szolgáltatások bárki általi szabad megismerhetőségét. Balassagyarmati Törvényszék 22.G.20.154/2012/
- szám - 8 - A fentiekre tekintettel a felperes kereseti kérelmének 6.) pontjában írtak sem alapozzák meg a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését. A közhasznúság a cégre vonatkozó olyan adat, mely a cégnyilvántartásban feltüntetésre kerül. A Ksztv.
- §
(2)bekezdésének a.) pontja szerint a több tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell többek között a vezető szerv (jelen esetben a taggyűlés) határozatképességére és a határozathozatal módjára vonatkozó szabályokat. Azaz a közhasznúkénti nyilvántartásba vételhez a taggyűlés határozatképességének és a határozathozatal módjának a jogszerű szabályozása is szükséges. A törvényszék a tárgyaláson tájékoztatta az alperest arról, hogy a létesítő okirata 12.9. pontjában írtak nem felelnek meg a jogszabályi rendelkezéseknek, mert a Gt. 142. §
(2)bekezdésében írt vagylagos feltételeket egyszerre tartalmazzák, ami a két egyenlő törzstőkével és egyenlő számú szavazattal rendelkező tag esetén két, a fentiekben részletezett eltérő eredményt hozhat. Az alperes a Ctv. 66. §
(1)bekezdésében foglaltakról történt tájékoztatást tudomásul véve úgy nyilatkozott, hogy szükségtelennek tartja a törvényszék általi felhívását az alapszabály e vonatkozásban történő módosítására, mert megítélése szerint az alapító okirat 12.
- és 12.
- pontjai megfelelően szabályozzák a határozatképességet és a határozathozatalt, mely pontok alapján az állapítható meg, hogy csak mindkét tag jelenlétében határozatképes a taggyűlés és mindkét tag szavazata szükséges a határozat meghozatalához, ezért akkor sem kívánja a per során módosítani az alapító okiratot, ha a törvényszéknek más az álláspontja. Ezért a törvényszék mellőzte az ítélethozatal előtt határidő biztosításával az alperesnek a Ctv.
- §
(1)bekezdése szerinti felhívását az alapszabály módosítására. A határozatképesség és a határozathozatal módja nem cégjegyzék-adat, ezért a Ctv. 66. §
(3)bekezdése alapján a törvényszék az alapító okirat 12.
- pontjának jogszabályba ütközése miatt a teljes bejegyző végzést hatályon kívül helyezte és felhívta a cégbíróságot a szükséges intézkedés megtételére. Az eljárás illetéke az Itv.
- §
(3)bekezdésének b.) pontja és 42. §
(1)bekezdésének a.) pontja alapján 36.000,- Ft, melynek viseléséről a törvényszék a peres felek személyes illetékmentességére figyelemmel határozott. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 233. §
(1)bekezdésén, 234. §
(1)és
(2)bekezdésén és 256/A. §-án alapul. Balassagyarmat,
- április
- dr. Nádai Mónika sk. bíró