A határozat elvi tartalma: A keresetindítási határidőn túl a Pp. 335/A. § /1/ bekezdésének keretei között már nincs lehetőség a keresetváltoztatásra. A felek közötti közigazgatási jogviszonyban az ügy elbírálására vonatkozó anyagi jogi szabályok az irányadók, és nem a Ptk.
- §-a szerinti öröklés szabályai. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.665/2011/8.szám A Kúria az ügyvéd által képviselt felperesnek az ügyvéd által képviselt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatósága alperes ellen mezőgazdasági támogatás ügyében hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- július
- napján kelt 3.K.32.694/2010/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Bíróság 3.K.32.694/2010/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint elsőfokú és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 20.000 (húszezer) forint kereseti és 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes édesapja
- június 17-én hunyt el, az ő vállalkozását vette át a felperes. A felperes édesapja TÉSZ tag volt, tagja volt a Kft-nek és a T. Egyesületének is. Halála előtt 72 db - marhalevéllel rendelkező - szarvasmarha tartásával volt bejelentkezve az ENAR rendszerbe. A felperes
- július 27-én terjesztett elő EMVA ÁKG program keretében támogatás iránti kérelmet, mely elutasításra került, mivel a támogatáshoz szükséges minimális 44,2 pont helyett csak 37,9 pontot ért el. A kérelem benyújtásakor a felperes a TÉSZ tagságát, és a szarvasmarhák ENAR rendszerbeli tulajdonjogát igazolni nem tudta. A felperes keresetében a TÉSZ tagság után járó 9, és az állattartás miatti 12 pont beszámítását kérte, és ennek alapján a támogatás iránti kérelme teljesítését. A kereseti kérelmének 11 hónappal történő előterjesztését követően előkészítő iratában hivatkozott arra is, hogy az alperesi határozat nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
- §-ában foglalt indokolási kötelezettségének, mivel nem részletezi, hogy miből tevődik össze a részére megállapított 37,9 pont. Álláspontja szerint csak ezek ismeretében lehetne érdemben tételes felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni, vitatva az egyes, meg nem adott pontok jogosságát, illetve jogtalanságát. Utalt arra is, hogy
- szeptember 1-től induló öt éves támogatási időszakra kérelmet nyújtott be, melyet alperes határozatával jóváhagyott, ezáltal a 61/2009 (V.14) FVM. rendelet
- §.
(4)bekezdése alapján is jogosult a többletpontokra. Az alperes ellenkérelmében a felperesi kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemnek helyt adott, és az alperes 218/0501/1717/16/
- számú határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Álláspontja szerint az alperesi határozat olyan mértékig hiányos, hogy érdemi felülbírálatra alkalmatlan. Az nem tartalmazza a feltárt tényállást, és annak megfeleltetését a vonatkozó jogszabályi feltételekkel. Ezen túlmenően nem állapítható meg, hogy az alperes eleget tett-e a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló
- évi CXL. törvény /továbbiakban:Ket./
- §ában meghatározott kötelezettségeinek, illetve hogy vizsgálta-e a felperesi öröklésen alapuló jogutódlás körülményeit és következményeit. Szerinte a megismételt eljárás során az alperesnek minden körülményt megfelelő módon, és szükséges mértékben fel kell tárnia, és figyelembe kell vennie a felperes esetében beállott öröklés joghatásait is. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Hangsúlyozta, hogy az ügy elbírálása szempontjából irányadó az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/
- /V. 14./ FVM rendelet
- § /2/ és /6/ bekezdése. Ezek egyértelműen rögzítik, hogy a kérelmezőnek mely időszak között kiállított igazolást kell benyújtania, illetve azt hogy az ENAR rendszernek a támogatási kérelem benyújtási időszak utolsó napján rendelkezésre álló, bejelentett állatállományon kell alapulnia. Miután a felperes ezen kérelmeknek nem felelt meg, így a többletpontok részére nem adhatók meg. Hivatkozott arra is, hogy a
- § /1/ bekezdése szerint a támogatási kérelmeket
- június
- és július
- között kell benyújtani, és e határidő elmulasztása jogvesztő. A /12/ bekezdés értelmében pedig hiánypótlásra nincs lehetőség az ott meghatározott adatok tekintetében, hiánypótlás híján ezért a felperesnél már említett többletpontok nem adhatók meg. A felperesi felülvizsgálati ellenkérelem a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérelmezte, rámutatva, hogy az alperes határozatában jelentősen megsértette a Ket. előírásait, illetve, hogy a jogalkotó nyilvánvaló akarata nem irányulhatott arra, hogy az örökösöket kizárja a jogelőd által megszerzett jog gyakorlásából. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Fővárosi Bíróságnak az alperesi határozat jogszerűségét a Pp.
- § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- §-a szerint előterjesztett kereset alapján kellett vizsgálnia. A bíróság nem általában vizsgálja, hanem csak a kereseti kérelem, és annak indokai által meghatározott irányban a közigazgatási szerv határozatát; így kizárólag a törvényes határidőn belül előadott kereseti indokok keretei között vizsgálódhat. A keresetindítási határidőn belül a felperes bármilyen további, elkülönülő rendelkezését támadhatja az alperesi határozatnak, a későbbiekben azonban már csak az előadott kereseti indokok körében változtathat. A közigazgatási döntésnek az anyagi jogi, vagy az eljárásjogi jogszabálysértésre való hivatkozásával a felperes két, egymástól egyértelműen elkülöníthető bírósági felülvizsgálati irányt szab meg. A perindításra nyitva álló határidőn belül a felperes a többletpontok hiányának jogszerűtlenségét vitatta, azaz csak az alperesi határozat anyagi jogi jogsértésére hivatkozott, az eljárási szabálysértést - a Ket.
- §-ának való meg nem felelést - nem kifogásolta. A perindítási határidőn túl (11 hónappal később benyújtott előkészítő iratban) a Pp. 335/A. § /1/ bekezdésének keretei között már nincs lehetőség a kereset-változtatásra. Ekként jogszabálysértést követett el az elsőfokú bíróság, amikor az eljárási jogszabálysértés keretében is vizsgálódott és bírálta el az alperesi határozat jogszabálysértését. E tekintetben a Pp.
- § /1/ bekezdésében foglaltakkal ellentétesen járt el, amikor egy meg nem engedett kereset-változtatásra alapozva az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte. Nem ért egyet a Kúria az elsőfokú bíróságnak a Ptk.
- §-ára alapított jogi érvelésével sem. Jelen perben a felek közötti közigazgatási jogviszonyban eldöntendő kérdés az volt, felperes kérelme megfelel-e az ügy elbírálása szempontjából irányadó előírásoknak, a jogszabályban meghatározott határidőben a kérelmében előadottakat igazolta-e. Nem a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény öröklésre vonatkozó szabályai a relevánsak az ügy elbírálásakor, hanem a közigazgatási jogvita elbírálására irányadó anyagi jogi szabályok. Ennek pedig egyértelműen a felperes nem felelt meg, hiszen sem a TÉSZ tagsági igazolás, sem pedig a bejelentett állatállomány - a kérelem benyújtásának időszakában irányadó nyilvántartás szerint nem a felperes nevére szóltak, hanem az elhunyt édesapja, néhai H. Gy. nevére. Miután az FVM rendelet
- § /12/ bekezdése kimondja, hogy a határidő leteltét követően hiánypótlásra nincs lehetőség, így jogszerűen járt el az alperes, amikor sem a TÉSZ tagság, sem pedig az állatállomány után pontot nem ítélt meg. E körben helytállóan hivatkozott az alperes még a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz, és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény
- § /4/ és /5/ bekezdésére is, mely szintén kizárja a hiánypótlás lehetőségét azon dokumentumok, illetve adatok esetén, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben jogszabályt sértett, ezért a Pp.
- § /4/ bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. A Pp.
- § /1/ bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes első- és másodfokú perköltségének megfizetésére. Ugyancsak köteles a felperes pervesztessége okán a le nem rótt illeték viselésére, a az Itv.
- § /3/ bekezdése folytán alkalmazandó Kmr.
- § /2/ bekezdése alapján. Budapest,
- szeptember
- Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő