← Magyarország

Kfv.35665/2011/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A keresetindítási határidőn túl a Pp. 335/A. § /1/ bekezdésének keretei között már nincs lehetőség a keresetváltoztatásra. A felek közötti közigazgatási jogviszonyban az ügy elbírálására vonatkozó anyagi jogi szabályok az irányadók, és nem a Ptk.

  1. §-a szerinti öröklés szabályai. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.665/2011/8.szám A Kúria az ügyvéd által képviselt felperesnek az ügyvéd által képviselt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatósága alperes ellen mezőgazdasági támogatás ügyében hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
  2. július
  3. napján kelt 3.K.32.694/2010/
  4. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
  5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Bíróság 3.K.32.694/2010/
  6. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint elsőfokú és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 20.000 (húszezer) forint kereseti és 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes édesapja
  7. június 17-én hunyt el, az ő vállalkozását vette át a felperes. A felperes édesapja TÉSZ tag volt, tagja volt a Kft-nek és a T. Egyesületének is. Halála előtt 72 db - marhalevéllel rendelkező - szarvasmarha tartásával volt bejelentkezve az ENAR rendszerbe. A felperes
  8. július 27-én terjesztett elő EMVA ÁKG program keretében támogatás iránti kérelmet, mely elutasításra került, mivel a támogatáshoz szükséges minimális 44,2 pont helyett csak 37,9 pontot ért el. A kérelem benyújtásakor a felperes a TÉSZ tagságát, és a szarvasmarhák ENAR rendszerbeli tulajdonjogát igazolni nem tudta. A felperes keresetében a TÉSZ tagság után járó 9, és az állattartás miatti 12 pont beszámítását kérte, és ennek alapján a támogatás iránti kérelme teljesítését. A kereseti kérelmének 11 hónappal történő előterjesztését követően előkészítő iratában hivatkozott arra is, hogy az alperesi határozat nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  9. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
  10. §-ában foglalt indokolási kötelezettségének, mivel nem részletezi, hogy miből tevődik össze a részére megállapított 37,9 pont. Álláspontja szerint csak ezek ismeretében lehetne érdemben tételes felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni, vitatva az egyes, meg nem adott pontok jogosságát, illetve jogtalanságát. Utalt arra is, hogy
  11. szeptember 1-től induló öt éves támogatási időszakra kérelmet nyújtott be, melyet alperes határozatával jóváhagyott, ezáltal a 61/2009 (V.14) FVM. rendelet
  12. §.

(4)bekezdése alapján is jogosult a többletpontokra. Az alperes ellenkérelmében a felperesi kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemnek helyt adott, és az alperes 218/0501/1717/16/
  1. számú határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Álláspontja szerint az alperesi határozat olyan mértékig hiányos, hogy érdemi felülbírálatra alkalmatlan. Az nem tartalmazza a feltárt tényállást, és annak megfeleltetését a vonatkozó jogszabályi feltételekkel. Ezen túlmenően nem állapítható meg, hogy az alperes eleget tett-e a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló
  2. évi CXL. törvény /továbbiakban:Ket./
  3. §ában meghatározott kötelezettségeinek, illetve hogy vizsgálta-e a felperesi öröklésen alapuló jogutódlás körülményeit és következményeit. Szerinte a megismételt eljárás során az alperesnek minden körülményt megfelelő módon, és szükséges mértékben fel kell tárnia, és figyelembe kell vennie a felperes esetében beállott öröklés joghatásait is. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Hangsúlyozta, hogy az ügy elbírálása szempontjából irányadó az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/
  4. /V. 14./ FVM rendelet
  5. § /2/ és /6/ bekezdése. Ezek egyértelműen rögzítik, hogy a kérelmezőnek mely időszak között kiállított igazolást kell benyújtania, illetve azt hogy az ENAR rendszernek a támogatási kérelem benyújtási időszak utolsó napján rendelkezésre álló, bejelentett állatállományon kell alapulnia. Miután a felperes ezen kérelmeknek nem felelt meg, így a többletpontok részére nem adhatók meg. Hivatkozott arra is, hogy a
  6. § /1/ bekezdése szerint a támogatási kérelmeket
  7. június
  8. és július
  9. között kell benyújtani, és e határidő elmulasztása jogvesztő. A /12/ bekezdés értelmében pedig hiánypótlásra nincs lehetőség az ott meghatározott adatok tekintetében, hiánypótlás híján ezért a felperesnél már említett többletpontok nem adhatók meg. A felperesi felülvizsgálati ellenkérelem a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérelmezte, rámutatva, hogy az alperes határozatában jelentősen megsértette a Ket. előírásait, illetve, hogy a jogalkotó nyilvánvaló akarata nem irányulhatott arra, hogy az örökösöket kizárja a jogelőd által megszerzett jog gyakorlásából. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Fővárosi Bíróságnak az alperesi határozat jogszerűségét a Pp.
  10. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  11. §-a szerint előterjesztett kereset alapján kellett vizsgálnia. A bíróság nem általában vizsgálja, hanem csak a kereseti kérelem, és annak indokai által meghatározott irányban a közigazgatási szerv határozatát; így kizárólag a törvényes határidőn belül előadott kereseti indokok keretei között vizsgálódhat. A keresetindítási határidőn belül a felperes bármilyen további, elkülönülő rendelkezését támadhatja az alperesi határozatnak, a későbbiekben azonban már csak az előadott kereseti indokok körében változtathat. A közigazgatási döntésnek az anyagi jogi, vagy az eljárásjogi jogszabálysértésre való hivatkozásával a felperes két, egymástól egyértelműen elkülöníthető bírósági felülvizsgálati irányt szab meg. A perindításra nyitva álló határidőn belül a felperes a többletpontok hiányának jogszerűtlenségét vitatta, azaz csak az alperesi határozat anyagi jogi jogsértésére hivatkozott, az eljárási szabálysértést - a Ket.
  12. §-ának való meg nem felelést - nem kifogásolta. A perindítási határidőn túl (11 hónappal később benyújtott előkészítő iratban) a Pp. 335/A. § /1/ bekezdésének keretei között már nincs lehetőség a kereset-változtatásra. Ekként jogszabálysértést követett el az elsőfokú bíróság, amikor az eljárási jogszabálysértés keretében is vizsgálódott és bírálta el az alperesi határozat jogszabálysértését. E tekintetben a Pp.
  13. § /1/ bekezdésében foglaltakkal ellentétesen járt el, amikor egy meg nem engedett kereset-változtatásra alapozva az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte. Nem ért egyet a Kúria az elsőfokú bíróságnak a Ptk.
  14. §-ára alapított jogi érvelésével sem. Jelen perben a felek közötti közigazgatási jogviszonyban eldöntendő kérdés az volt, felperes kérelme megfelel-e az ügy elbírálása szempontjából irányadó előírásoknak, a jogszabályban meghatározott határidőben a kérelmében előadottakat igazolta-e. Nem a Polgári Törvénykönyvről szóló
  15. évi IV. törvény öröklésre vonatkozó szabályai a relevánsak az ügy elbírálásakor, hanem a közigazgatási jogvita elbírálására irányadó anyagi jogi szabályok. Ennek pedig egyértelműen a felperes nem felelt meg, hiszen sem a TÉSZ tagsági igazolás, sem pedig a bejelentett állatállomány - a kérelem benyújtásának időszakában irányadó nyilvántartás szerint nem a felperes nevére szóltak, hanem az elhunyt édesapja, néhai H. Gy. nevére. Miután az FVM rendelet
  16. § /12/ bekezdése kimondja, hogy a határidő leteltét követően hiánypótlásra nincs lehetőség, így jogszerűen járt el az alperes, amikor sem a TÉSZ tagság, sem pedig az állatállomány után pontot nem ítélt meg. E körben helytállóan hivatkozott az alperes még a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz, és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
  17. évi XVII. törvény
  18. § /4/ és /5/ bekezdésére is, mely szintén kizárja a hiánypótlás lehetőségét azon dokumentumok, illetve adatok esetén, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben jogszabályt sértett, ezért a Pp.
  19. § /4/ bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. A Pp.
  20. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes első- és másodfokú perköltségének megfizetésére. Ugyancsak köteles a felperes pervesztessége okán a le nem rótt illeték viselésére, a az Itv.
  21. § /3/ bekezdése folytán alkalmazandó Kmr.
  22. § /2/ bekezdése alapján. Budapest,
  23. szeptember
  24. Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.